Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók


Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Reális Zöldek Klub :: Téma megtekintése - SZIGETKÖZ ÚJRAGONDOLÁST!
Tartalomjegyzék
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok 
 ProfilProfil   Üzeneteid olvasásához jelentkezz beÜzeneteid olvasásához jelentkezz be   BelépésBelépés 
Következő téma megtekintése
Előző téma megtekintése
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához
Szerző Üzenet
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Kedd Aug 09, 2016 8:31 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Nem csak Szigetköz, hanem a Duna-Tisza homokhátság is kiszárad, ha nem építünk vízlépcsőt.

Hogy Szigetköz kiszárad, ha nem építünk vízlépcsőt,1995-ben a Népszabadságban, 1995.december 6-án Hargitai Miklós, tollából megjelent írásban figyelmeztetett Mosonyi Emil, a reális zöldek díszelnöke, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A Horn kormány miután, a Duna- kör által javasolt vízpótlásnak csúfolt megoldásra 2 milliárd forintot elfüstölt Szigetközben, fenékküszöböt épített a Szigetközben, ahelyett, hogy Kilitit helyezte volna üzembe. A fenék küszöb sokat segített Szigetköz vízpótlása megoldásában, a tökéletes megoldást a vízlépcső terv eredeti befejezése jelentette volna. A Horn kormánynak azonban nem volt bátorsága a tőkeletes megoldás mellett a vízlépcsőszerződés mellett kiállnia, gyávasága 1998-ban a bukásához vezetett. A Horn, az MSZP 52 %-os többsége birtokában lefeküdt az SZDSZ-nek, az SZDSZ holdudvarához tartozó zöld színben működő romboló szűk társaságnak. Ma egy boldog Magyarországon élhetnénk, ha a Horn kormány, és az MSZP 1997-ben nem olyan gyáva, mint amilyen volt, teszi a dolgát, szakít az SZDSZ-el és kiegyezik a szlovákokkal a vízlépcső ügyében.

A Horn kormány és az MSZP, ahelyett hogy bátran szakít az SZDSZ-el, gyáván meghátrált, Baja a zöld tárca vezetője pénzzel tömte azokat, amelyek 1998. február 28-án a Kossuth téren hátba szúrták a kormányt. Az i betűre a pontot a Levegő Munkacsoport tette fel.

A magyar polgárok képviseletében a Levegő Munkacsoport, 1997-ben nyílt levélben hozza a kormány tudomására: „ A magyar polgárok nem akarnak több vízlépcsőt”.

Baja, ahelyett, hogy zöld miniszterként kifogásolta volna a Levegő Munkacsoport fellépést, a kegyeit kereste a dumakörös zöldeknek.

400 millió forint került a költségvetésből a kőolaj zöldek zsebébe. A WWF, a győri Reflex szervezet állami pénzekből adott ki vízlépcső ellenes kiadványokat, és ez a módi kormányokat átívelve a mai napig is tart. Amíg a WWF lehet meghatározója a Vásárhelyi terv szellemiségének, Magyarország el van veszve, kiszárad Szigetköz, a Homokhátság, Magyarország lecsúszik.

Fodor Gábor a zöld tárca élén, a dumakörös zöld világot hozza vissza a tárcához. Persányinak hosszú évekbe került, hogy a dumakörös zöld világ befolyását a tárcánál korlátozni volt képes.





.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Szomb Aug 27, 2016 10:14 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

-----Original Message-----
From: Láng Sándor [mailto:ts2002@freemail.hu]
Sent: Saturday, August 27, 2016 6:27 PM
To: juhos.laszlo@chello.hu
Subject: szigetköz

Kedves Laci!

Szigetközhöz javaslom feltenni:
http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/jovo_osztol_epulhet_a_torkola ti_mu_gonyunel/2487187/

Üdv Sanyi



--------------------------------

Jövő ősztől épülhet a torkolati mű Gönyűnél

CSÉFALVAY ATTILA 2016.08.27. 11:41


Közel húszmilliárdos beruházás támogatási szerződését írták alá, a Mosoni-Duna vízszintjét szabályozó gönyűi torkolati mű megépítése jövő ősszel indulhat. Hajók járhatnak Győrbe, javul az árvízi biztonság és a városkép.

A projektet a kormányhatározat kiemelten kezeli, s még tavasszal döntött úgy a fejlesztési minisztérium, hogy támogatja a vízügy pályázatát a 19,3 milliárd forintos gönyűi torkolati vízszintszabályozó megépítésére.
Simon Róbert Balázs Győr-Moson-Sopron megyei fejlesztési biztos akkor azt mondta a Kisalföldnek, hogy az utóbbi évtizedek egyik legfontosabb, térséget érintő döntése született meg.

A támogatási szerződés mostani megkötése az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és az illetékes tárca között végleg sínre teheti a műtárgy elkészültét. Talán emlékeznek, 82 ezer aláírás (melyet a Kisalföld és a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület gyűjtött a megyében még 2012-ben) is támogatta, hogy foglalkozzanak a döntéshozók a győri Mosoni-Duna-szakasz (és a szigetközi Öreg-Duna-meder) vízszintrendezésével.

A szigetközi és a győri belterületi folyószakaszok vízszintemelkedése jelentős pozitív változást jelent majd – áll a környezeti hatásvizsgálati anyagban.


Úgy prognosztizálták, márciustól egy hónapon belül megköthetik a támogatási szerződést (ez csúszott), s még idén meglehetnek a szükséges engedélyek. Azóta a beruházó jogerős környezetvédelmi engedélyt kapott.
Jövőre indulhat a közbeszerzés, ősszel pedig az építkezés. A kivitelezés három évig tarthat – ennek időtartama függ a Duna vízállásától is.

A beruházás során a gönyűi kikötőt medencéssé alakítják, torkolatát áthelyezik. Ezzel a kis és közepes vízszinteknél emelik meg a Mosoni-Duna szintjét, a folyó ugyanis a Dunával együtt egyre mélyebbre ásta magát. A fejlesztéssel lehetővé válik a vizes élőhelyek rehabilitációja mellett a hajózás biztosítása és a győri városkép javítása. Sőt, ezáltal a már elkészült alsó-szigetközi vízpótlás is teljessé válhat.

Az épülő műtárgy kétnyílású, árvízkapus vízszintszabályozóból és a IV. osztályú vízi útnak megfelelő, 12-szer 90 méteres hajózsilipből áll majd.

„Az árvízkapu az eddigi két legnagyobb árvíznél jelentősen csökkentette volna a Mosoni-Duna és mellékvízfolyásainak árvízi terhelését" – áll az Ad Statua konzorcium által beadott környezeti hatásvizsgálatban (ennek megrendelője a regionális vízügyi igazgatóság volt). A torkolati tetején közlekedni is lehet majd Vének felé – de csak gyalogosan vagy kerékpárral. Hallépcső és csónakátemelő is épül a fejlesztés részeként, s a hajózsilip elkészülte után a szakemberek úgy számolnak, egy kétszintes irányítótoronyra is szükség lesz itt.





.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Vas Aug 28, 2016 2:05 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Sunday, August 28, 2016 10:26 AM
To: 'INFO'
Subject: Kiegészítő bejelentés

MÉDIATANÁCS
Tisztelt Médiatanács
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Médiaszolgáltató (1016 Budapest, Naphegy tér 8.)
az M1 csatorna, 2016. augusztus 21. 19:00 órai kezdettel Szigetközről sugárzott ismertető filmet. Szigetköz jelenéről és múltjáról.
Szigetköz jelenéről a film alkotói elhallgatták, hogy a Kormány a Szigetközben a térség vízbőségének a megtartása érdekében 20 milliárdos fejlesztést hagyott jóvá.
A Kormány által kiemelt beruházásként kezelt hírről a a közszolgálati médiaszolgáltató egyáltalán nem adott hírt!
Szerintem ennek hátterében az állhat, hogy a közszolgálati médiaszolgáltató politikai befolyásolás alatt állhat.
Feltételezésemet arra alapozom, hogy a 2010-es választásokat követően a FIDESZ-KDNP frakció politikai határozatot fogadott el, amelyben megtiltotta a Kormánynak duzzasztó építését.
A szakmailag ostoba politikai határozat ellenére a Kormány vízlépcsőt épít, amely hír kedvező nemcsak a térség demokratikus közvéleménye számára, hanem Magyarország minden polgára számára.
A Kormány a FIDESZ-KDNP frakció vélekedése ellenére tesz hazánk természeti erőforrásaink vigyázására, ugyanis Magyarországra évente külföldről beérkezik 112 km3 víz. Elfolyik: 117 km3.

http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/jovo_osztol_epulhet_a_torkolati _mu_gonyunel/2487187/

Szigetköz múltjáról a film alkotói elhallgatták, a térség demokratikus közvéleményének a vélekedését, amelyet a médiaszolgáltató számára a az Alaptörvény kötelezővé tesz!
Kisalföld népi kezdeményezésére való utalást, a film képi anyagai a térség vízbőségét mutatták, amely a rendszerváltás óta politikai és nem szakmai kérdés.
Feltehetőleg a film az MTVA megbízásából, tehát mindnyájunk közös pénzéből készült.
Az MTVA –nak kötelessége lett volna elvárni a film alkotóitól a térség víz ellátásának tisztességes bemutatását.
A film alkotói szerintem tudatosan manipulálták a nézőt azzal, hogy a térség vízgazdálkodásáról szót sem ejtettek.

http://www.kisalfold.hu/gyori_hirek/vizet_a_dunaba_-_ervenyes_nepi_kezdemenyezes_a_szigetkozert_-_video/2294168/

A fenteket kiegészítésként küldöm a Szigetközről bemutatott filmmel kapcsolatos bejelentésemhez kapcsolódóan

A világhálóra a Kisalföld népi kezdeményezése idején több a Kisalföld és a térség civil szervezete képviselőivel, polgármesterivel közösen készült sajtótájékoztatókról készült videó felvétel ma már nem érhető el!


Budapest, 2016. augusztus 28.

Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke, Szigetköz tiszteletbeli polgára






.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Vas Aug 28, 2016 2:06 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Sunday, August 28, 2016 2:04 PM
To: 'INFO'
Cc: 'Dobos Menyhért'
Subject: KÉRÉS

Tisztelt Médiatanács!

Magyarország Kormánya, a 3. Orbán kormány az első kormány, amely Szigetközben a térség vízgazdálkodása érdekében duzzasztót épít.

A 3. Orbán kormány felismerte azt, amire a 2. Orbán kormány figyelmét a reális zöldek 2012-ben felhívták:

http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=2885

A reális zöldeknek van jogi és erkölcsi alapjuk kérni a Médiahatóságot, határozatában kötelezze a közszolgálati médiaszolgáltatót, hogy adjon lehetőséget a reális zöldeknek a 3. Orbán kormány vízügyi beruházásának, vízügyi politikája melletti véleményének a kifejezésére.

Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke







.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Csüt Szept 01, 2016 8:57 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

FIDESZ JANI megérdemli a húsz évet! FIDESZ JANI eltaposta a reális zöldek véleményét.

Pap Jánost képviselő társai FIDESZ JANI -nak keresztelték el.
JANI nem tűrte az ellen véleményt, a tények zavarták Janikát.
1994 január hóban a Dunai Rehabilitációs Iroda felkérte a Reális Zöldek Klubot, adjon szakértői véleményt a Bős-Nagymaros Vízlépcsőrendszer beruházásának lezárásáról.
(Összeállításunk elérhető a Reális Zöld alternatíva 1995. augusztus- szeptemberi számában http://realzoldek.hu/pdf/index.html címen.)

Összeállításunkat FIDESZ JANI a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén megtámadta:
Részlet a Magyar Országgyűlés naplójából:
(1994. március 23.)

„A Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása
ELNÖK: (Dornbach Alajos)
ELNÖK: (Dornbach Alajos) Tisztelt Országgyűlés! Most soron következik a Duna egyoldalú elterelése miatti vízpótlási lehetőségekről szóló országgyűlési határozati javaslat általános vitájának folytatása és lezárása. Az előterjesztést 15395-ös számon kapták kézhez. Elsőként megadom a szót Pap János képviselő úrnak.
(10.40)
Felszólaló: Dr. Pap János, a dunai vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság előadója
PAP JÁNOS, DR. a dunai vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság előadója:
PAP JÁNOS, DR. a dunai vízlépcsőrendszer kérdéseivel foglalkozó ideiglenes bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint a bizottság előadója, két dologról szeretnék beszélni, ami a bizottsági ülésen történt. Egyrészt a bizottságunk elé került egy olyan anyag, amely egy társadalmi szervezettől származik, és a vízlépcsővel kapcsolatos, a KHVM, illetve a Dunai Rehabilitációs Iroda felkérése alapján készítette az anyagot. Ezért a bizottságunk azt látta jónak, ha írásban fordul a minisztérium vezetőihez, és megkérdezi tőlük, hogy ezt az anyagot ténylegesen ők kérték-e a társadalmi szervezettől vagy sem. Ha igen, azt gondolom, akkor is egy igen érdekes következtetésre juthatunk, ha pedig nem, akkor el kell gondolkodni, hogy jutott hozzánk az anyag, illetve hogy az abban szereplő adatok honnan származnak.”
Idézet vége

Aki ebben az országban az elmúlt húsz évben tisztességesen szólalt meg azt a politika eltaposta, ahogyan a reális zöldek összeállítását taposta el FIDESZ JANI.
JANI politikai támadást követően az Iroda képviselője a Reális Zöldek Klub szervezetét arra kérte, hogy tagadjuk le, miszerint az Iroda a megbízást kiadta volna.

Kapcsolódó írásunk:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1531





.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Hétfő Szept 12, 2016 12:55 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

HVG 2016/08 02.20. 30-31. • Interjú • interjú
Válaszol Baranyai Gábor, a magyar–szlovák vízlépcsőtárgyalások főfelelőse •
„Talán a generációváltás a megoldás kulcsa”
– Az egykori Horn-kormány meghatalmazottja, Nemcsók János óta a dunai vízlépcsőtárgyalások egyik vezetője sem merészkedett olyan messzire, mint ön, amikor tavaly szeptemberben ma már elérhetetlenné tett honlapon ismertetett műszaki megoldásban állapodott meg szlovák partnerével. 1998-ban Nemcsók és kormánya megbukott. Nem aggasztják a zöldszervezetek mostanság felerősödött támadásai?
– A történelmi helyzet egészen más, és nem igaz, hogy olyan értelemben megállapodtam volna, ahogy akkori elődöm. Vele ellentétben nekem nincs szabad kezem az 1997-es hágai ítélet értelmezésében. Tárgyalásaim kereteit egy 2004-ben született kormányhatározat szabja meg, amely abból indul ki, hogy Hágában nem írták elő a nagymarosi vagy más vízlépcső megépítését – amit viszont a Nemcsók által parafált dokumentumban vállalt volna a magyar kormány. 2004 óta tehát a magyar tárgyalási pozíció nem változott.
– Már amikor egyáltalán folytak megbeszélések, hiszen 2002-ben Medgyessy Péter kormányfő – aki miniszterelnök-helyettesként 1989-ben, a vízlépcsőszerződés felmondása előtt néhány hónappal az építkezés gyorsításáról egyezett meg – szinte első intézkedéseként leváltotta Székely László kormánybiztost. Meghatalmazott híján évekig szüneteltek a kormányközi tárgyalások, s ugyanez megismétlődött 2010 után is. A 2004-es kormányhatározatból pedig emberfia ki nem következteti, mennyi vizet kíván kapni Magyarország például a Szigetköz ellátására.
– Ez igaz, de hát az ilyen pozícióban elkerülhetetlenek a bírálatok. Ahogy a palesztin vízügyi hatóság korábbi vezetője egy ENSZ-találkozó szünetében mondta nekem: tárgyalni veszélyes. Ő csak tudja, több vízmegosztási egyezséget hozott tető alá Izraellel. Az is világos, hogy ez az ügy érzelmileg, politikailag túlterhelt. Jellemző, hogy amíg nem történik semmi, addig nem érkeznek heves reakciók, de az egyezség leghalványabb esélye azonnal indulatokat kelt. Szlovákiában nyugodtabb a légkör, igaz, nekik a mostani helyzet, a status quo kedvezőbb. Másrészt már ott sem az eredeti vízerőművet tervező mérnökök a hangadók, partnereinkkel a magyar ökológusok, jogászok is jobban szót tudnak érteni. A bősi erőmű üzembe helyezése óta mindkét országban felnőtt egy új nemzedék, tompulnak az érzelmi, konfliktusgerjesztő mozgósító erők. Talán ez a generációváltás a megoldás kulcsa. A Dunának a hágai ítéletben is kimondott jogellenes elterelése számos problémát okozott, a legsürgetőbb a Szigetköz vízellátása. Ennek kialkudását a Nemzetközi Bíróság a felekre bízta.
– Ehhez a két kormány szakértői által is kívánatosnak minősített megoldást közös úgynevezett stratégiai környezetvédelmi vizsgálat (skv) keretében végül is tavaly szeptemberben kiválasztották – további fenékküszöbök, kisebb-nagyobb duzzasztók révén a most kétségbeejtő állapotban lévő, kimélyült medrű főág és a nála magasabb medrű mellékágak összekötését. Hogyan hagyhatták ki az egyeztetésekből például az Akadémia szigetközi munkacsoportját, amely 1992 óta folytat megfigyeléseket és végez rendszeres kutatásokat? Igaz, az MTA a januári Szigetköz-konferenciára nem hívta meg őket, és a honlapján újabban nincs is nyoma a létezésüknek.
– Nem látok bele az Akadémia működésébe. Hogy létezik-e a szigetközi munkacsoport, az nem közömbös ugyan, de tudni kell, hogy nem az Akadémia készítette azokat a tanulmányokat, amelyek az említett skv-t megalapozták. Azokat a kormány rendelte meg különböző kutatóintézetektől, köztük akadémiaiaktól is. Két évig folyt ezek alapján a magyar álláspont kialakítása, beleértve azt az egy évet, ami alatt a bosnagymaros.hu honlapon hozzá lehetett szólni, és ugyanott olvashatók voltak a vizsgálati eredmények. Így született meg a szlovákoknak 2010-ben átadott, hat fő- és több alvariánst tartalmazó „csomag”. A magyar fél javasolta, hogy ezekből válasszuk ki közösen azt, amelyik a legjobban szolgálja a Szigetköz és a Csallóköz ökológiai rehabilitációját, és amelyik a legközelebb áll ahhoz a célállapothoz, amilyen az 1950-es években, a nagy osztrák gátak építése előtt volt a táj, amikor még nem indult meg a főmeder mélyülése, a mellékágak feliszapolódása. A magyar–szlovák szakértői csoport 2015-re zárta le az egyeztetést. A közös értékelés során, egyeztetett szempontok, közösen kidolgozott pontrendszer alapján lett nyerő a kiválasztott variáns. Ebből azonban nem az következik, hogy az ott bemutatott fenékküszöbök fognak megépülni, hanem az, hogy ezt a javaslatot kell a továbbiakban részletesen megvizsgálni, kidolgozni.
– Meglep ezzel, hiszen egy tavaly nyáron kiszivárgott, a Védegylet honlapján olvasható júliusi tárgyalási jelentéséből, amit miniszterének, Trócsányi Lászlónak írt, az derül ki, hogy a felek álláspontja igen közeli, és hogy „a szlovák kormánymeghatalmazott célszerűnek látná” az idén márciusi ottani választásokig „lezárni a folyamatot”. Mellesleg furcsállom, hogy tavalyi négy tárgyalásának egyikéről sem tartott nyilvános tájékoztatót.
– Sajnos a tavaly még reálisnak látszó gyors megállapodás hajója már elúszott, odaát is úgy gondolhatták, hogy lassabban a testtel. Pedig sürgős lenne végre megegyezni a mostani – 1995 óta „ideiglenes” – vízpótlást felváltó új rendszerről.
– De hát civil szervezetek épp azt hányják az ön szemére, hogy a jelenlegi – kevés – vízzel is beérné az új egyezségben.
– Ugyan már! Mi értelme lenne ennek? Ha nem velem történne, azt mondanám, szórakoztató ez a helyzet. Van egy kormányzati ember, papírja van arról, hogy miről tárgyalhat, le van írva, hogy mik az elérendő célok – a jó vízminőségi, ökológiai állapot elérése –, mindig elmondja, hogy nem azt csinálja, amit az ellenzők rásütnek, és rendre azt kapja, hogy ő hazudik. Erre mit tudok a fentieken túl elmondani? Egy rossz megoldás politikailag is teljesen értelmetlen lenne. Nyilvánvaló, hogy a közel negyedszázada folytatott tárgyalási metódus nem vezet semmi jóra. A nemzetközi vízügyi konfliktusok gyakran viselik az érintettek közötti területi viták, nemzetközi jogi sérelmek terheit is. Minél magasabb hőfokú az érzelmi töltés, annál inkább kialakul az a mechanizmus, hogy a felek a saját közönségüknek játszanak. Ön szóvá teszi, hogy magamtól nem hoztam nyilvánosságra a tárgyalási anyagokat. De hát ez a diplomáciában így normális! Mert mi is folyt korábban? Előre elküldtük egymásnak a kormánymeghatalmazotti találkozó záróközleményének tervezetét, majd amikor ténylegesen „tárgyaltunk”, mindkét delegációvezető megtartotta a maga beszédét, rögzítette hajthatatlan álláspontját, ez pár óra alatt lement, majd megebédeltünk, sajtótájékoztatót tartottunk, és éjszakába nyúlóan egyeztettük a véglegesítendő közleményt. Mindenki a hátát védte a saját fundamentalistáitól. Benne voltam sokáig, tudom, miről beszélek.
– Mi meg árgus szemekkel lestük, melyik oldal puhul fel inkább.
– Persze, „ne engedjünk a 48-ból!” De mégiscsak nekünk lenne jobb, ha több víz érkezne a Szigetközbe, amit – mint engedményt – azért a szlovák partnernek is el kell otthon magyaráznia. Mi meg tiltakozunk, mert „nehogy már jó fejek legyenek, és kedvezzenek nekünk”. Márpedig én úgy látom, szlovák részről valóban változott a megközelítés, azt keresik, mi a közös érdek, mi az, ami mindkét félnek kedvező. Mondjuk egy közös kerékpárút, a kompjáratok sűrítése Dunaremete és Bős között, és persze a természet helyreállítása a Csalló- és a Szigetközben.
– Akkor is ilyen „jó fejek” lesznek, ha fölvetődik, hogy mostanáig több áramot termeltek a jogellenesen épült elterelésnek köszönhetően üzemelő, elvileg a két ország közös tulajdonát képező bősi erőműben, mint Magyarország teljes éves fogyasztása? Vagy a kártalanításról csöndben lemondunk? A hágai ítéletben az áll, hogy javallott a kölcsönös lemondás a kárigényekről. Na de közben negyedszázad úgy telt el, hogy a közös Dunát a szlovákok egyoldalúan hasznosították! Nem is beszélve a környezeti károkról.
– Ez így van, de ahhoz, hogy jogot formáljunk a villamos energiára, előbb be kellene fizetni a beruházási hozzájárulásunkat, a károkról meg sokáig el lehet még vitatkozni. Az biztos, hogy ha ezzel kezdjük, sosem fogunk megállapodni a Szigetköz vízellátásáról. Úgyhogy most abban szeretnénk lépni, ami a mi számunkra fontos. A remélhetően megmaradó konstruktív szlovák hozzáállás esetén, azt hiszem, lehet eredményt elérni, ha a Trianon-szindróma nem húz vissza bennünket.
SZABÓ GÁBOR

Baranyai Gábor
A 43 éves szakember tavaly júliusban vette át a sokat vitatott, meg nem valósított, a hágai Nemzetközi Bíróságon is tárgyalt 1977-es magyar–csehszlovák vízlépcsőszerződést „felváltó vagy kiegészítő” új egyezmény kialkudásáért felelős kormánymeghatalmazotti posztot. A Londoni Egyetemen a hágai perben Magyarország egyik védőügyvédje, Philippe Sands professzor tanítványa volt. A magyar–szlovák kormányközi alkudozásba 2004–2008 között a tárgyalódelegáció tagjaként közvetlenül is bekapcsolódott. Előtte, 1999-től mint a zöldtárca környezetvédelmi attaséja az uniós csatlakozás környezetvédelmi fejezetének lezárásában vett részt. Az előző kormányciklusban a külügyi tárca helyettes államtitkáraként is a környezetpolitikáért felelt, s a vízlépcsőtárgyalások rövid időszakában ő képviselte a tárcát. Tavaly augusztus óta az Igazságügyi Minisztérium „határokkal osztott természeti erőforrások fenntartható használatáért felelős” miniszteri biztosa is, emellett „civilben” a két éve alapított, környezetügyi tanácsadással foglalkozó ELDH Consulting Kft. társtulajdonos ügyvezetője.

HVG 2016/09 02.27. 3. • Reflex • olvasói levél
Baranyai Gábor-interjú
HVG, 2016. február 20.
A hangzatos célokat hirdető Igazságügyi Minisztérium a gyors jogi lezárás érdekében fölöttébb nagyvonalúan lépne át a magyar környezetügy érdekein. A mindenkori szlovák javaslatnak megfelelő duzzasztórendszert, a Duna legsűrűbben duzzasztott szakaszát akarják létrehozni érdemi többletvíz nélkül. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a tervezett gátakat, amelyek egyenként mintegy száz méter vasbeton szerkezetet tartalmaznának, konzekvensen szimpla kőszórásként („fenékküszöb”) kommunikálják. Négy duzzasztóval nem lehet a Dunát és a mellékágrendszereit összekapcsolni, mert a szigetközi szakaszon a Duna 10 kilométerenként mintegy 3 métert esik, azaz a 6–8 kilométerenként megépített duzzasztók alatt a part 2–2,5 méterrel magasabban lesz, mint a Duna szintje, az ide becsatlakozó mellékágak a levegőben fognak lógni. A minisztérium láthatóan egyáltalán nem törekedett arra, hogy átfogó képet alakítson ki a beavatkozások hosszú távú hatásaival kapcsolatban, hogy 20–30 év múlva milyen mértékű lesz a dunacsúnyi tározó és a Dunára tervezett négy gát okozta mederfeltöltődés, és ez hogyan fogja növelni a már ma is kritikus árvízszintet. Emellett nyoma sincs annak, hogy a Baranyai Gábor kormánymeghatalmazott által javasolt négyduzzasztásos beavatkozásnál ténylegesen folytattak-e a törvényes előírásoknak megfelelő stratégiai környezeti vizsgálatot (SKV). Ezért, valamint azért, mert a január 26-án, a Magyar Tudományos Akadémián tartott konferencián minden magyar előadó azt hangsúlyozta, hogy csak további vizsgálatok alapján lehetne felelősen dönteni a szigetközi Duna-szakaszon tervezett műszaki beavatkozásokról, kértük Trócsányi miniszter urat, hogy függessze fel a vízmegosztási tárgyalásokat, és hogy az SKV hiteles dokumentumait és jegyzőkönyveit számunkra szíveskedjen kiadni. A szigetközi Duna-szakasz rehabilitációja évszázadokra meghatározhatja a Duna-táj arculatát, ezért elfogadhatatlannak tartjuk, hogy az SKV elkészítésével az adott tudományos szakterület specialistái helyett egy mindössze négytagú szakértői testületet bíztak meg, melynek műszaki és hidrológiai kérdésekben meghatározó tagja egy tudományos fokozattal nem rendelkező, operatív munkát végző árvízvédelmi szakember. A Duna Charta álláspontja szerint amit Baranyai Gábor előkészített, az nem rehabilitáció, hanem a folyamszakasz teljes leszabályozása a magyar és szlovák vízépítő lobbi elképzeléseinek megfelelően, elemi ökológiai érdekeink rovására. Mindez a nemzetközi jogvitában eddig képviselt magyar álláspont feladása olyan megoldás érdekében, amely hosszabb távon fokozza a terület alatt elhelyezkedő, Európában egyedülálló nagyságú ivóvízbázisok elszennyeződését, és jelentősen növeli a térség árvízi veszélyeztetettségét.
BÁRDOS DEÁK PÉTER
A DUNA CHARTA ELNÖKE (BUDAPEST)



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Hétfő Szept 12, 2016 12:56 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Monday, September 12, 2016 1:42 PM
To: 'Baranyai Gábor dr.'
Cc: 'Szabó Gábor'
Subject: Észrevétel

Baranyai Gábor úr
miniszteri biztos

Tisztelt Baranyai Gábor!
Szigetköz vízpótlásának a megoldása nem része az 1977-ben megkötött vízlépcsőszerződésnek.
Annak idején úgy állapodtunk meg Prágában, hogy a vízpótlást mindenki a saját költségére megoldja. Nekünk a rendszerváltás után nemcsak a beruházásra nem volt forrásunk, a vízpótlás megoldására sem, amit magunk vállaltunk megoldani.
Prágában a szerződésen kívül csupán egy kérdésben állapodtunk meg, a vízpótlást illetően, hogy Csehszlovákia 200 köbméter/secundum, vizet vesz ki Csallóköz vízpótlására, mi magyarok Szigetköz vízpótlására 100 köbméter/secundumot.
A Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének az értelmezése az Ön feladatához semmi köze nincsen.
Azt is illik tudni, hogy a Hágai Nemzetközi Bíróság csak azokban a kérdésekben ítélkezett, amelyekben a Felek az Alávetési Nyilatkozatukban a Bíróságot felkérték.
A Hágai Nemzetközi Bíróság ítélkezési gyakorlatában ismeretlen, hogy valamelyik Felet, valaminek a felépítésére vagy lebontására kötelezné.
Tisztelettel: Juhos László


– A történelmi helyzet egészen más, és nem igaz, hogy olyan értelemben megállapodtam volna, ahogy akkori elődöm. Vele ellentétben nekem nincs szabad kezem az 1997-es hágai ítélet értelmezésében. Tárgyalásaim kereteit egy 2004-ben született kormányhatározat szabja meg, amely abból indul ki, hogy Hágában nem írták elő a nagymarosi vagy más vízlépcső megépítését – amit viszont a Nemcsók által parafált dokumentumban vállalt volna a magyar kormány. 2004 óta tehát a magyar tárgyalási pozíció nem változott.




.
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások megtekintése elölről:       
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

Következő téma megtekintése
Előző téma megtekintése
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban
Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban
Nem szavazhatsz ebben fórumban
Nem mellékelhetsz fájlokat a fórumban
Nem tölthetsz le fájlokat a fórumban


Powered by phpBB © 2001, 2002 phpBB Group
:: Theme & Graphics by Daz :: Ported for PHP-Nuke by nukemods.com ::
Időzóna: (GMT +1 óra)


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.40 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::