Javaslat RHK átvilágítására

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Szivek Norbert úr
vezérigazgató
Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt.

Tárgy: Meghallgatás kérése.

Tisztelt Vezérigazgató úr!

Lázár János miniszter úr intézkedésére Kern Tamás, helyettes államtitkár, mintegy 1.5 óra időtartamban energetikai szakmai kérdésekben meghallgatta a reális zöldek képviselőit.
A meghallgatás/párbeszéd keretében a Felek között egyetértés volt a rezsicsökkentés folytatásának kormányzati szándékában.

A rezsicsökkentés folyatatásához szükséges források rendelkezésre állása céljából a reális zöldek javasolták a RADIOAKTÍV HULLADÉKOKAT KEZELŐ KÖZHASZNÚ NONPROFIT KFT. tevékenységének az átvilágítását.

Kern Tamás úr kérésére a mellékelt feljegyezést küldtem a Helyettes Államtitkár úrnak.

A feljegyzést Vezérigazgató úrnak azzal a szándékkal küldöm, hogy kérem Vezérigazgató urat, a kérdéskört érintő szakmai kérdésekben hallgassa meg a magam köré választott, magasan képzett, energetikai szakmai gyakorlattal rendelkező szakértőket.

Számítok Vezérigazgató úrnak a reális zöldek civil szervezetével való együttműködésére, amelyet előre is köszönök.

Budapest, 2016. február 8.

Tisztelettel:

Juhos László, elnök, okl. energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök

Melléklet

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Tuesday, February 09, 2016 2:30 PM
To: 'miniszterelnok@me.gov.hu'
Cc: 'janos.lazar@me.gov.hu'
Subject: JAVASLAT

Orbán Viktor úr

miniszterelnök

Tisztelt Miniszterelnök úr!

A médiából értesültünk, hogy Miniszterelnök úr a jövő héten Moszkvába látogat.

Amennyiben kétoldalú magyar-orosz tárgyalások keretében Paks

II beruházása napirendre kerül, a reális zöldek képviseletében kérem Miniszterelnök urat, a kiégett kazetták Oroszországba reprocesszálás céljából való visszaszállításának a kérdéskörét vesse fel.

A reális zöldek értesülése szerint az oroszoknál van fogadókészség, csak nálunk nincsen hiteles tárgyalófél és politikai akarat. Nálunk az módi járja, hogy egyszerűbb megépíteni a végleges tárolót és több évtizeden keresztül ebből jól élni.

Az oroszoknál még azt is el kellene (lehetne) érni, hogy a reprocesszálási maradék is ott maradjon. Érdekük fűződik ehhez az üzlethez, mivel az összes, általuk gyártott kazetta visszafogadására fel vannak készülve.

Hogy mi építsünk reprocesszáló üzemet, teljesen irreális. Európában csak a franciáknak és angoloknak van. Borzasztó bonyolult, teljesen automatizált radiokémiai üzem. A németek is ott reprocesszáltatnak, a visszaszállított nagyaktivitású maradékot eddig egy sóbányában tárolták.

Mi úgy látjuk, hogy bizonyos szakmai, gazdasági szempontok és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt időszerűvé teszik a jelenleg alkalmazott nukleáris hulladékkezelés stratégia és gyakorlat felülvizsgálatát az ilyen irányú termelő kapacitás bővítésének indító fázisában.
Mondjuk ezt, mert mi azt érzékeljük, hogy az úgymond nukleáris reneszánsz kibontakozásának legfőbb akadályai az atomenergia közvéleménybeli megítélése, elfogadottsága mellett az általa termelt radioaktív melléktermékek racionálisan biztonságos kezelése és elhelyezése. A kiégett üzemanyag Paksról való elszállításával egyben a telephely hosszú távon is alkalmassá válik további reaktorblokk befogadására és üzemeltetésére.
Budapest, 2016. február 9.

Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke, okl. energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök

CO.: Lázár János, miniszter

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Az államfő a Bátaapáti Radioaktív Hulladéktároló létesítményét követő látogatása után (hírforrás MTI) arról szólt, hogy "arról van szó, hogy legyen-e Magyarországon nukleáris energiatermelés vagy ne legyen".
Sólyom társaságában a látogatáson jelen volt a FIDESZ zöld szakpolitikusa Illés Zoltán.
Nem volt ott viszont a találkozón Bátaapáti polgármestere.
Krachum Szilárd, Bátaapáti polgármestere annak ellenére nem volt ott az Államfő látogatásán, hogy élvezte az Államfő meghívását a találkozóra.
Krachum, miután értesült arról, hogy Sólyom Illés társágában érkezik a településre, lemondta a részvételét a találkozóról.

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Darabos Józsefné úrhölgy
Bátaapáti polgármestere,
a Társadalmi Ellenőrző Tájékoztató Társulás elnöke

Tisztelt Polgármester Asszony!
A Reális Zöldek Klubot, természettudományban és történelmi- társadalmi relációkban gondolkodó 26 szakember alapította, 1992 októberében Budapesten.

A REÁLIS ZÖLDEK KLUB az ember és a társadalom harmonikus együttélését kívánja segíteni. Valljuk, a társadalmi csapdák, a zsákutcák csak a fizika a kémia, a biológia és a társadalom törvényeinek, a történelem tapasztalatinak ismeretében és azok következetes alkalmazásával kerülhetők el. KLUBUNK megvalósítandónak tartja a politika, a tudomány és a köznapi gyakorlat harmóniáját.
Ennek ékes bizonyítékának tartjuk Bátaapáti, Bátaszék, Cikó, Feked, Mórágy, Mőcsény, Véménd, polgármestereinek 1997 óta folyatott munkáját, a térség lakói befogadták a Bátaapátiban létrehozott Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolót.
A tároló elhelyezése már a rendszerváltás előtt a politikai csatározások kereszttüzébe került.
„Tolna egye meg, amit főzött”, üzente meg Józsi bácsi, Sólyom László apósa Dr. Nagy József, Baranya megyei első titkár a Központi Bizottságnak, amikor megtudta, hogy a Paksi Atomerőmű kis és közepes radioaktív hulladéktemető a Baranya megyei Ófalu határába kerül.
Örvendetes, hogy a térség politikusai a tároló elhelyezésének ügyében az egész nemzet szolgálatában tettetek, nem lettek „Józsi - bácsik”.
Sajnos a rendszerváltás követően országos szinten a politikusok körében a „Józsi bácsik” száma megnőtt, sokan vannak, amelyek „zöld mezbe bújva”, a környezetvédelem szent ügyével visszaélnek.

Felajánlom, hogy igény esetén a reális zöldek szakértője Bátaapátiban a fentiekről szívesen tart előadást, folytat beszélgetést a rendezvény hallgatóságával.

Budapest, 2015. július 11.

Tisztelettel:

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

nergia-atom-hulladék-beruházás
RÖVIDHÍR - Bővült a kiégett kazetták átmeneti tárolója Pakson

Paks, 2012. április 10., kedd (MTI) – A paksi atomerőműben a kiégett fűtőelem kazetták átmeneti tárolójának kapacitása kétezer darabbal bővült, s így elegendő az elkövetkező öt évre - közölte Kereki Ferenc, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Nonprofit Kft. ügyvezetője az MTI-vel kedden.
A tároló négy új kamrával bővült, így már összesen húsz modullal rendelkezik, az itt elhelyezhető kazetták száma 7.200-ról 9.308-ra emelkedett - mondta a szakember.
Kereki Ferenc tájékoztatása szerint a beruházás költsége 7,5 milliárd forint volt.
Eddig 7027 kazettát szállítottak át a paksi atomerőműből a szomszédos tárolóba. A következő szállítás májusban lesz.
Az atomerőmű reaktoraiban elhasznált fűtőelemeket több évnyi „pihentetés” után szállítják a létesítménybe, ahol ötven évre garantálják a tárolást.

hvt \ gpp

MTI 2012. április 10., kedd 16:51

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Nemzeti Média –és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa

Tárgy: Panaszbejelentés.

Bepanaszolt médiaszolgáltató a Magyar Televízió Zrt. (m1, Híradó) 1037 Budapest Kunigunda útja 64.

A bepanaszolt hír sugárzására 2011. szeptember 15.-én a 19 óra 30 perc kezdődő hírműsor szolgáltatásban került sor. A Dél-Franciaországban radioaktív technológia területén történt eseményt adaptálta a hír szerkesztője a Magyarországon kialakított megoldásra.

Kifogás bejelentése megtörtént. Az erről szóló protokoll csatolva.

A kifogásra válasz nem érkezett.

A panasz tárgya egyrészt azonos a kifogás bejelentésben felsorolttal, másrészt annál több is.

A médiaszolgáltató műsorvezetője és riportere valótlanságot állított.
Azt a valótlanságot állította médiaszolgáltató két munkatársa, külön, külön, hogy Bátaapátiban hulladék (radioaktív) feldolgozás folyik.
Ez valótlanság, Bátaapátiban csak radioaktív hulladék tárolására kerül sor.

A megszólaltatott riport alany utalt arra a tényre, hogy Bátaapátiban más technológia került kialakításra, mint Dél-Franciaországban, de ezzel a néző számára nem lett egyértelmű, a Dél- Franciaországban és Bátaapátiban megvalósított technológiák közötti eltérés.

A hír hangi anyagának megjelenítésével a képernyőre a Paksi Atomerőmű technológiáját ábrázoló képek kerültek. Az lett volna helyénvaló, hogy a Bátaapátiban megvalósított kis- és közepes radioaktív tároló képei kerültek volna a képernyőre.

A panasz tárgya az is, hogy a hír feldolgozása politikai párt, az LMP szolgálatában állt. Ennek igazolására emlékeztetjük a T. Médiatanácsot a következőkre:
Magyarországon még néhány hónappal korábban a parlamenti pártok körében teljes körű volt az egyetértés a nukleáris energia magyarországi jövőjét illetően.

A Japánban történt eseményeket követően, de leginkább Németország anti – nukleáris felfogásának deklarálását követően a helyzet megváltozott.

Az LMP anti- nukleáris voltát egyre jobban kommunikálja.

Az LMP anti - nukleáris kommunikációjának az ellensúlyozása céljából a Reális Zöldek Klub, az MTI-OS útján 2011. április 2-án a következő közleményt adta ki:

2011. április 2., szombat 19:33
Paks biztonságos. Budapest, 2011. április 2., szombat (OS) - Magyarország nem mondhat le a nukleáris energia békés felhasználásáról. Amit megtehet Németország, azt nem teheti meg Magyarország! Az LMP a magyar nemzeti érdekek ellenében tüntetett, amikor csatlakozott a német zöldek budapesti akciójához.
A német zöldek atommentes Európáért budapesti tüntetése nem a környezetvédelméről, a biztonságos Európáról szólt, hanem német jólétnek az EU 26 tagállamának, a világ más országainak a terhére, rovására történő megőrzése szolgálatában állt. A németek euró milliárdokat költenek széndioxid mentes technológiák kifejlesztésére, amelyek exportjából remélik a német jólét megőrzését. Ha EURÓPA országai lemondanak az atomenergia békés felhasználásáról, rászorulnak az német széndioxid mentes technológiák importjára. Magyarország már porul járt a szélkerekek importjával. A legtöbb szélkerék német importból került az országba, és a szélkerekek révén mindössze 100 munkahely jött létre Magyarországon. Hazánkba mindig a már kifutott, korszerűtlen szélkerék típusok érkeztek. A szélkerekek után járt támogatások nagy része kivándorolt az országból. Magyarország a rendszerváltás után élen járt a Paksi Atomerőmű biztonságának a fokozása terén. Paks mintegy 60 milliárd forintot fordított, a blokkok irányításának a modernizálására. A paksi vízzel hűtött és vízzel moderált voronyezsi tipusu blokkok földrengés esetén biztonságosan leállíthatók, a reaktorok megfutása nem következhet be. Az erőműnek a külső hálózatról való leszakadása sem okoz gondot, a beépített, diesel generátorok a kezelőszemélyzettől függetlenül működésbe lépnek. Az erőmű hűtése a Duna vizével történik. A hűtés biztonsága fokozása szolgálatában állna, ha a Duna alsó szakaszán, mint ezt a Magyar Tudományos Akadémia javasolta vízlépcsők épülnének. Juhos László, Reális Zöldek Klub elnöke
Kiadó: Reális Zöldek Klub

------------------------------------------------------------ -------

Állítjuk, hogy a reális zöldek érintettsége Híradó által feldolgozott hírben nem vitatható.

A reális zöldek megszólalási lehetőséget kérnek az Magyar Televízió Zrt. műsorszolgáltatásában – tehát nem feltétlenül a HÍRADÓ hírműsor szolgáltatásában.

A megszólalásunk keretében néző számára egyértelművé kívánjuk tenni, hogy mi az a technológia, ami Bátaapátiban megvalósításra került.
Továbbá azt is, hogy Ófalutól, ahová a nyolcvanas évek elején a kis-és közepes radioaktív hulladék elhelyezése terveződött, milyen út vezetett Bátaapáti beruházáshoz. Mennyibe felesleges pénzébe került az országnak az, hogy a média az antinukleáris zöldek és politikai mozgalmak hangját felerősíti, míg a reális zöldekét nem.

Budapest, 2011. szeptember 17.

Tisztelettel:

Melléklet a kifogást bejelentő protokoll másolata.

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Levelek:

https://www.scribd.com/doc/298855797/Nemzeti-Media-level ek

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Orbán Viktor úr
miniszterelnök
Tisztelt Miniszterelnök úr!
A médiából értesültünk, hogy Miniszterelnök úr a jövő héten Moszkvába látogat.
Amennyiben kétoldalú magyar-orosz tárgyalások keretében Paks
II beruházása napirendre kerül, a reális zöldek képviseletében kérem Miniszterelnök urat, a kiégett kazetták Oroszországba reprocesszálás céljából való visszaszállításának a kérdéskörét vesse fel.
A reális zöldek értesülése szerint az oroszoknál van fogadókészség, csak nálunk nincsen hiteles tárgyalófél és politikai akarat. Nálunk az a módi járja, hogy egyszerűbb megépíteni a végleges tárolót és több évtizeden keresztül ebből jól élni.
Az oroszoknál még azt is el kellene (lehetne) érni, hogy a reprocesszálási maradék is ott maradjon. Érdekük fűződik ehhez az üzlethez, mivel az összes, általuk gyártott kazetta visszafogadására fel vannak készülve.
Hogy mi építsünk reprocesszáló üzemet, teljesen irreális. Európában csak a franciáknak és angoloknak van. Borzasztó bonyolult, teljesen automatizált radiokémiai üzem. A németek is ott reprocesszáltatnak, a visszaszállított nagyaktivitású maradékot eddig egy sóbányában tárolták.
Mi úgy látjuk, hogy bizonyos szakmai, gazdasági szempontok és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt időszerűvé teszik a jelenleg alkalmazott nukleáris hulladékkezelés stratégia és gyakorlat felülvizsgálatát az ilyen irányú termelő kapacitás bővítésének indító fázisában.
Mondjuk ezt, mert mi azt érzékeljük, hogy az úgymond nukleáris reneszánsz kibontakozásának legfőbb akadályai az atomenergia közvéleménybeli megítélése, elfogadottsága mellett az általa termelt radioaktív melléktermékek racionálisan biztonságos kezelése és elhelyezése. A kiégett üzemanyag Paksról való elszállításával egyben a telephely hosszú távon is alkalmassá válik további reaktorblokk befogadására és üzemeltetésére.
Budapest, 2016. február 9.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke, okl. energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök

CO.: Lázár János, miniszter

bj megjegyzései
Kedves László!
Véleményem szerint a miniszterelnökünk moszkvai tárgyalásának központi témája a paksi telephelyen megépítendő új atomerőműves blokkok műszaki, de még valószínűbb, hogy gazdasági hátterének pontosítása, esetleg az előkészítő munkák ütemének módosítása lesz.
Az új blokkokhoz szállítandó friss és a kiégő fűtőelemek kezelését illetően a kétoldalú szerződésben a felek igazodtak Brüsszel diktátumához, amely szerint az Oroszországi Föderáció az első tíz üzemévre szállíthat friss üzemanyagot, majd ezt követően más fűtőelem gyártó is versenybe szállhat a szállítás jogának elnyeréséért. Számomra, ebből az következik, hogy az új blokkokon kiégő fűtőelemek visszaszállításának kérdését az általad jelzett Putyin-Orbán találkozón nem időszerű, nem is sürgős fölvetni (bár meg lehet tenni, hiszen a válasz a KKÁT-bent tárolt kiégett fűtőelemek végleges kezelésének stratégiáját is befolyásolhatja).
A Magyar Köztársaságnak ennél sokkal sürgősebb dolga lenne a jelenleg működő blokkokon kiégő fűtőelemek kezelésének (átmeneti tárolásának, reprocesszálásának, végleges hazai lerakásának), az üzemanyagciklus zárásának módjáról történő döntés meghozatala. A témához kapcsolódó szakmai nyilatkozatokból és médiahírekből arra lehet következtetni, hogy pénzt, paripát, fegyvert csak a hazai mélygeológiai lerakás előkészítésére fordítunk, holott nyilvánvaló, hogy ez a költségesebb és környezetvédelmi szempontból a kevésbé előnyös megoldás. Abban az esetben, ha ez az irányvonal nem változik, akkor, az első négy blokkon kiégett fűtőelemek a mélygeológiai lerakó legkorábban várható megépüléséig (2070.) az átmeneti tárolóban lesznek, sőt kb. 2042-től az új blokkokban kiégő fűtőelemeket is a számukra megépítendő átmeneti tárolóban, az erőmű közelében kell elhelyezni.
Az első négy blokkon kiégő fűtőelemekkel kapcsolatban csak arról olvashatunk híreket, hogy gőzerővel készítik elő az átmeneti tárolójukat, de semmi hír nincs arról, hogy folytatunk-e tárgyalásokat a visszaszállítás lehetőségéről, a visszaszállítás műszaki és pénzügyi feltételeiről. A jelenlegi helyzetben erről az MVM-nek kellene kezdeményeznie tárgyalásokat. E tárgyalások eredményétől függne az, hogy az új blokkokon kiégő fűtőelemek visszaszállításának a lehetőségét is kérjük az Oroszországi Föderációtól.
A problémát abban látom, hogy az új blokkok a Miniszterelnökséghez (Lázár Jánoshoz), a működő négy blokk pedig nem ide tartozik. Amíg valaki ezt a gordiuszi csomót szét nem vágja, addig a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésének stratégiája tele lesz ellentmondásokkal, ami nagyon sokba fog kerülni.
A Miniszterelnökségnek tehát azt a gondolatodat kellene felkarolnia, hogy készüljön egy új, az eddigiektől független tanulmány az atomerőműben keletkező radioaktív hulladékok kezelésére. A véleményem szerint 100÷130 millió Ft-ért elkészíthető (1000÷1300 mérnöknap) tanulmányt is a KNPA-ból kellene finanszírozni, mint ahogyan ebből finanszírozzák az évente sok-sok milliárdot fölemésztő földtani és egyéb kutatásokat.

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

MEGJEGYZÉSEK A MAGYAR-OROSZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KERETÉBEN ÉPÜLŐ ÚJ BLOKKOK
„FŰTŐANYAG ELLÁTÁS ÉS A HASZNÁLT FŰTŐANYAG KEZELÉSE” TÉMAKÖRHÖZ

A címben megjelölt témakört a szerződés 7. cikkelye tárgyalja, súlyához képest meglehetős rövidséggel és a magyar fél számára kedvezőtlen szakmai, de főleg hátrányos gazdasági következmények lehetőségével.

A nevezett cikkelyt rövidsége folytán egy az egyben idézzük:

Fűtőanyag ellátás és a használt fűtőanyag kezelése

1. A felek biztosítják, hogy Meghatalmazott Szervezeteik megállapodást (szerződést) kötnek a Paksi Erőmű új blokkjainak nukleáris fűtőanyag ellátására, kész fűtőelem-kazetta formájában és a kezdeti feltöltéshez, valamint a további újratöltéshez szükséges mennyiségben, valamint szabályozó rudak rendelkezésre bocsátására az üzemeltetéshez szükséges mennyiségben. Az ellátási kötelezettség legalább 20 (húsz) évig áll fönn, a meghosszabbítás lehetőségével.
2. A felek biztosítják, hogy Meghatalmazott Szervezeteik megállapodást (szerződést) kötnek a Megvalósítási Megállapodás alapján (összes alkotóelemeikkel együtt) átadott fűtőelem-kazetták kezeléséről. Kezelés alatt az értendő, hogy a használt fűtőelem-kazettákat az Oroszországi Föderáció területére szállítják ideiglenes technológiai tárolás vagy technológiai tárolás és reprocesszálás céljából. A használt fűtőelem-kazettákat, vagy reprocesszálás esetén a nukleáris hulladékot Oroszországi Föderáció területén tárolják ugyanannyi időn keresztül, amely időtartamot a 7. cikk 1. bekezdésében említett megállapodás (szerződés) előír a nukleáris fűtőanyag ellátásra, ezt követően visszaszállítják Magyarországra.

Az 1. ponttal kapcsolatban tisztázni kellene, hogy a 20 évig tartó „ellátási kötelezettség” kölcsönös-e, vagyis, szállítási és vásárlási kötelezettséget is jelent-e? A kötelezettség lejártával a Felek külön-külön milyen műszaki és pénzügyi feltételek megváltozása esetén mondhatják fel a további együttműködést és ennek milyen következményei lennének a felmondóra nézve?

Az átállás más szállítótól származó fűtőelemek használatára ugyanis a Dél-Ukrajnai Atomerőmű példájából kiindulva műszakilag sem, és nukleáris biztonságtechnikailag sem egyszerű feladat. Ezen túlmenően pedig jelentős – elsősorban a vásárlót érintő – pénzügyi veszteségekkel is járhat. Az ukrán félnek szándékában áll kártérítési igénnyel fellépni a Westinghoussal szemben. Az utóbbi azzal védekezik, hogy szigorúan megtiltotta az általa gyártott fűtőelemek üzemeltetését egyazon zónában más fűtőelemekkel vegyesen. Ez az üzemeltetési kritérium (követelmény) vezethet az előbb említett veszteségekhez, pl. a tartalékként két évre betárolt, de soha nem használt fűtőelemek leírása, vagy, a tilalom ellenére egy zónában üzemeltetett, különböző gyártótól származó fűtőelemek sérülése miatt. Az utóbbi esetben a megsérült fűtőelemek elvesztésén túl, az inhermetikussá vált kazetták miatt soron kívüli blokkleállításokra is sor kerülhet, ami nagy termeléskieséssel jár.

A fenti példából kiindulva, a magyar-orosz szerződésben mindkét fél érdeke azt diktálná, hogy „vis maior” esetek kivételével az 1. pont szerinti kölcsönös kötelezettség a blokkok üzemidejének végéig maradjon érvényben. Egy ilyen módosítás elsősorban a magyar fél biztonságát szolgálná. Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy az orosz fél 2. pontban rögzített kötelezettségei csak a tőle vásárolt, az új paksi blokkokban kiégetett fűtőelemekre vonatkoznak. Szállítóváltás esetén az elhasznált „idegen” fűtőelemek Oroszországban történő reprocesszálási lehetőségét magába foglaló 2. verzió szinte szóba sem kerülhet.

Jelen nemzetközi helyzetben nem látjuk annak a lehetőségét, hogy bármelyik nukleáris fűtőanyaggyártó a konkurenciától vásárolt és elhasznált fűtőelemeket végleges lerakás, vagy reprocesszálás céljából Magyarországról befogadná. A fűtőelemeket gyártók-szállítók ez irányú törekvésükben óriási jogi és adminisztrációs háttértámogatást kapnak a nemzeti és nemzetközi szervezetekben ülő álszakmai atombürokratáktól, akik, az atomerőművekben keletkező mindennemű radioaktív anyag (csak a kiégett üzemanyag maradék energiatartalma miatt nem mondunk egyértelműen hulladékot) országhatárokon átívelő szállítását megtiltanák.

A magyar-orosz szerződés 2. pontja az elhasznált fűtőelem-kazetták és összes alkotóelemük kezelésére két megoldási lehetőséget kínál. Az egyik, az előbb említett anyagok Oroszországba történő elszállítása és átmeneti tárolása az 1. pontban meghatározott ideig, majd változatlan formában történő visszaszállítása Magyarországra végleges lerakás céljából. Azt javasoljuk, hogy a szerződésből ezt az opciót teljesen ki kellene hagyni, mert a tapasztalat azt bizonyítja, hogy a szállítások megszervezése rendkívül bonyolult és az oroszországi átmeneti tárolással együtt minden bizonnyal költségesebb lenne, mint az itthoni átmeneti tárolás. Az írásunkban később ennél komolyabb problémákat is bemutatunk e-javaslatunk ésszerűségének igazolására.

Magyarország az első négy blokkon 1998. óta kiégő kazetták átmeneti tárolását megoldotta és megkezdte/megkezdi az előkészületeket a későbbi végleges elhelyezésükre alkalmas mélygeológiai lerakó-hely kiválasztására. A végleges lerakóval kapcsolatos kutatási és létesítési program megvalósításáért felelős RHK Kft-nek 2064-ig kell eljutnia arra a műszaki szintre, hogy a fent említett lerakó az első négy blokkon kiégett és az atomerőmű közvetlen közelében épített átmeneti tárolóban levő fűtőelemek első szállítmányának fogadására alkalmas legyen.

Az új blokkokon kiégő fűtőelemek „kezelésével” kapcsolatos probléma mindjárt ezzel a dátummal kezdődne, amennyiben a magyar-orosz szerződésben az első opció is bent maradna. Az orosz fél a nála átmenetileg tárolt kiégett fűtőelemek első szállítmányát már 2050-ben (2025.+5+20) visszaküldheti Magyarországra, miközben az ország ekkor még biztosan nem fog rendelkezni ezek végleges lerakására alkalmas tárolóval. Ennél is érdekesebb, helyesebben fogalmazva, rendkívül kritikus helyzet adódna akkor, ha az RHK Kft irányításával 3÷4 évtizedig zajló, rendkívül költséges – 2013. évi bázisáron kb. 65 Mrd Ft-ba kerülő – kutatások azt mutatnák, hogy a megcélzott geológiai környezet végleges lerakóhelynek nem alkalmas.

A végleges lerakóhely létesítésének dátumát az új blokkok esetében 30÷40 évvel későbbre lehetne halasztani, ha a szerződés 1. pontjára vonatkozó javaslatunkat elfogadnák. Ez, annyiban könnyítené meg a magyar fél helyzetét, hogy a kutatások alapján 2045.÷2050.-ben már világosan lehetne látni, hogy a ma megfogalmazott kritériumok szerint a megcélzott területen (Mecsek-Boda) lehet-e építeni végleges mélygeológiai lerakót vagy sem. Nagy kérdés, hogy műszakilag helyesek-e, minden lehetséges problémára kiterjednek-e ezek a kritériumok, és lehet-e 3÷4 évtizedig folytatott kutatási eredmények alapján az utóbbi időintervallum tízezerszeresével egyező időtávra szóló alkalmasságot bizonyítani?

Van-e a magyar fél számára megoldás az új blokkokon kiégett fűtőelemek és egyéb nagy aktivitású hulladékok biztonságos végleges kezelésére, ha az 1. opció mégis bent marad a szerződésben és a kiégett fűtőelemek első szállítmánya 2050. körül megérkezik? Úgy véljük, hogy igen! Mégpedig nem is egy.

Az ésszerűbb és olcsóbb megoldást az RHK Kft stratégiai és műszaki igazgatója súgja a 2014. július 1.-én tett nyilatkozatában. Szerinte, a finnországi Onkalo-tároló már kiépült (teszt-üzemmódban működik) és várja a kiégett fűtőelemeket (nyilvánvalóan csak a finn atomerőművekben kiégetteket). Amennyiben nem nyelvbotlásról van szó, akkor, a stratégiai igazgató az Onkalo-tárolót akár végleges lerakásra is alkalmasnak véli. Az Onkalo-tároló műszaki kivitelezés tekintetében kísértetiesen hasonlít a Paksi Atomerőműben keletkező un. kis- és közepes-aktivitású hulladékok végleges lerakására Bátaapátiban megépült tároló-kamrákhoz. Az Onkalo-tároló a Balti-pajzs gránittömbjében 300÷400 méter mélységben található. A rendkívüli hasonlóság alapján úgy véljük, hogy a Mórágyi-rögben 250 m mélyen épülő tároló-kamrák a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolására biztosan, végleges lerakásukra pedig nagy valószínűséggel alkalmassá tehetők.

A másik, de az előbbinél lényegesen költségesebb megoldás lenne az első négy blokknál alkalmazotthoz hasonló átmeneti tároló-létesítmény megépítése az új blokkok mellett. Egy ilyen létesítmény megépítése, üzemeltetése, majd lebontása az RHK Kft első négy blokkra vonatkozó adataiból számolva 2013-as bázisáron 250÷300 Mrd Ft. Erre a célra (azaz átmeneti tárolásra, esetleg végleges lerakásra) Bátaapátiban 2÷3 kamra (ugyancsak 2013-as bázisáron számolva) 10÷15 Mrd Ft-ból megépíthető lenne.

Az új blokkok építésére vonatkozó szerződéshez kapcsolódóan azonban mégsem ezeket a megoldásokat tartjuk ésszerűnek. A magyar félnek csakis a 2. opció megvalósítására, a reprocesszálás elvégeztetésére kellene törekednie. Üzleti alapon ez egészen biztosan megoldható, mégpedig úgy is, hogy a reprocesszálás után visszamaradó üvegezett nagyaktivitású hulladék se kerüljön vissza Magyarországra. Egyébként, ha ebben az utóbbi megoldásban az orosz féllel mégsem sikerülne megállapodni, akkor, ezek a nagyaktivitású hulladékok a Bátaapátiban megépült/megépülő tároló-kamrákban egészen biztosan végleges lerakásra kerülhetnének.

Mekkora a magyar fél üzleti mozgástere az orosz féllel történő tárgyalásokon az utóbbi javaslat – reprocesszálás és az e-folyamat során keletkező nagy aktivitású hulladékok befogadása Oroszország részéről – megvalósítására. Az RHK Kft közép- és hosszú-távú terveiből az derül ki, hogy az első négy blokk 50 üzeméve alatt kiégő fűtőelemek átmeneti tárolása és végleges lerakása az egyéb nagy aktivitású hulladékokkal együtt 2013-as bázisáron 1000÷1200 Mrd Ft-ba (középértéken 3,7 Mrd €-ba) fog kerülni.

Az új blokkok 2400 MWe beépített teljesítménye és 60 üzeméve legalább azonos mennyiségű elhasznált üzemanyagot és nagy aktivitású hulladékot termel. Az új blokkoknál tehát ezekre a feladatokra a 2013. évi bázisáron a KNPA-ba kb. ugyancsak 1000 Mrd Ft-ot kell felhalmozni. A hat blokkon kiégő fűtőelemek és keletkező nagy aktivitású hulladékok végleges hazai lerakásának költsége a jelenlegi műszaki megoldás szerint tehát elérheti a 2000 Mrd Ft-ot (6,7 Mrd €). Ez az összeg az új blokkok vélelmezett beruházási költségének kb. a fele. Egyszóval, műszaki-szemlélet- és stratégia-váltás nélkül a most üzemelő és az új blokkokon kiégő fűtőelemek és keletkező egyéb nagy aktivitású hulladékok végleges hazai elhelyezése esetén 1200 MWe atomerőműves kapacitás megépítésének lehetőségét is el fogjuk temetni.

Figyelemre méltó, hogy a Magyarországon kiégetett orosz fűtőelemek kezelésével kapcsolatos problémák megoldását ma csak üzleti alapon tudjuk elképzelni, holott, az 1994-ben folytatott kétoldalú tárgyalásokon (az eredeti Államközi Szerződés kiegészítéseként) a visszaszállítás lehetőségét az orosz fél megerősítette. Kérdés, hogy a magyar fél miért nem élt/él ezzel a lehetőséggel? Ugyanis, amennyiben ezt a lehetőséget kihasználná, úgy véglegesen megszabadulhatna a kiégett fűtőelemektől és egy rendkívül költséges mélygeológiai tároló megépítésének kényszerétől.

Joggal merülhet fel az a gyanú, hogy az ország anyagi, szakmai és környezetvédelmi biztonsági érdekeit legjobban szolgáló opció – az „Oroszországba történő vissza-szállítás és reprocesszálás” – helyett kizárólag a hazai mélygeológiai végleges elhelyezést szorgalmazó megoldás mögött egy, anyagilag az utóbbiban érdekelt lobby áll. Ma, a reprocesszálás még drága, de az előző bekezdésben említett költségek megtakarítása és az újra feldolgozott üzemanyagból nyerhető áram (pontosabban a reprocesszálás során keletkező hasadó-képes üzemanyag) értéke jórészt fedezhetné a reprocesszálás költségeit. Korrekt üzleti elszámolás esetén mind az orosz, mind a magyar fél jól járhatna.

A zárt üzemanyagciklus megvalósítása terén a Roszatom az utóbbi években komoly sikereket ért el. A folyékony-nátrium hűtésű belojarszki BN-600-as gyorsneutronos erőműben már tesztelik a TVSZ-4-es fűtőelemeket. Sikeres tesztek esetén megkezdik a TVSZ-5-ös típusú fűtőelemek kifejlesztését. A tervek szerint ezek a fűtőelemek már 2020-ban kipróbálásra kerülnek a BRESZT OD-300-as ólomhűtésű reaktorban. A hagyományos lassú-neutronos erőművek kiégett üzemanyaga megfelelő feldolgozás után a gyorsneutronos reaktorokban hasznosítható, így a folyamatos újrafeldolgozásnak köszönhetően megoldódik a nukleáris hulladékok problémája is. Ezek a hírek abba az irányba mutatnak, hogy a kiégett fűtőelemek és nagy aktivitású hulladékok végleges magyarországi lerakására szolgáló mélygeológiai tároló kutatási és létesítési munkáit nem sürgetni, hanem sokkal inkább késleltetni kellene.

Az eddig leírtakból, a Magyarországon elhasznált fűtőelemek kezelésére több megoldás is kínálkozik. A legolcsóbb és a reprocesszálás céljára később a legkönnyebb hozzáférés lehetőségét biztosító megoldás a Bátaapátiban létesítendő tároló-kamrákban történő elhelyezés. Tisztában vagyunk azzal, hogy a radioaktív hulladékok elhelyezésének stratégiáját meghatározó szakemberek körében ez a javaslat nagy ellenkezéssel találkozik, holott könnyen belátható, hogy az átmeneti tárolás időszakára – 50÷120 év – sokkal biztonságosabb megoldást nyújtana, mint az atomerőmű közvetlen szomszédságában létesített felszíni átmeneti tárolók. Az utóbbiakat sokkal könnyebben sújthatják természeti katasztrófák, vagy szándékos rombolások, mint a Bátaapátiban épült tároló-kamrákat. A felszíni átmeneti tárolók sérülése esetén a környezetszennyezés sokkal intenzívebben terjedne, és nagyobb területet érintene, mint a Bátaapáti tároló-kamrákat érhetőt katasztrófák esetében.

Amennyiben az említett tároló-kamrákra lehetséges végleges lerakóként is tekintünk, akkor nem tartjuk valószínűbbnek egy 250 m mélységben levő tárolót sújtó természeti katasztrófa bekövetkezését, mint egy 1000÷1600 m mélységben levőét. Elképzelhető, hogy az 1000÷1600 m-es mélységből az ember közvetlen környezetében 1000 évvel később jelenik meg a radioaktív szennyezés, ha egyáltalán megjelenik bármelyik végleges lerakó esetén. Ez ugyanis alig valószínű, hiszen a víz. nem oldja az üzemanyagot. Ezt a véleményünket az atomerőmű vezérigazgatója (H. I. Atomerőmű XXXVII. évfolyam, 8-9. szám) a friss üzemanyag légi úton történő szállításának biztonsága kapcsán megerősítette: „egy esetleges szállítási baleset során ……az üzemanyag-kazetták mindig a konténer belsejében maradnak, a bennük található urán-dioxid kerámiatabletták pedig vízben nem oldódnak, így a természetes vizeket nem veszélyeztetik.” Amennyiben nem így lenne, akkor az üzemelés során a sérült fűtőelemekből az üzemanyag a benne levő radioaktív izotópokkal együtt a primer köri hőhordozóba kioldódna.

Az előzőekből következő minden lehetséges megoldást mérlegelve a legolcsóbb az lenne, ha a Bátaapátiban megépíthető (avagy, a kis- és közepes-aktivitású hulladékok számára már megépült) tároló-kamrákat a kiégett fűtőelemek végleges lerakására is alkalmassá tehetnénk. Az erre irányuló számításokra és műszaki kivitelezésekre minimum 35 év áll rendelkezésre. Ezeknek, a néhány tíz- esetleg százmillió Ft-ba kerülő számításoknak meg kellene előzniük a mélygeológiai lerakó (sok tízmilliárd Ft-ra tervezett) konkrét munkálatainak megkezdését.

Összefoglaló

1. az új atomerőműves blokkok létesítésére vonatkozó orosz-magyar szerződésben a fűtőanyag ellátási és vásárlási kötelezettséget az üzemelés teljes időszakára ki kell terjeszteni
2. az elhasznált fűtőanyag Oroszországba történő szállítását, majd átmeneti tárolás után végleges lerakásra Magyarországra történő visszaszállítását a szerződésből ki kell hagyni
3. a jelenlegi és az új blokkok kiégett üzemanyag-kazettáinak végleges visszaszállítását Oroszországba olyan módon kell szorgalmazni, hogy a reprocesszálás során keletkező kis mennyiségű nagyaktivitású hulladék végleges elhelyezését is az orosz fél végezze
4. amennyiben az orosz fél a reprocesszálást ma (a jelen szerződés keretében) még nem vállalja, úgy a kiégett fűtőelemek átmeneti tárolásának, majd végleges lerakásának technikai kivitelezésére a felkészülést itthon el kell kezdeni
5. egy későbbi időpontban történő reprocesszálás lehetőségének megkönnyítése érdekében az átmeneti tárolás időtartamát 110÷120 évre meg kell hosszabbítani, olyan tárolási módon, hogy a visszanyerés bányászati módszerek alkalmazása nélkül is megvalósítható legyen. Elsődlegesen a Bátaapátiban létesített tárolóban való átmeneti elhelyezés lehetősége vizsgálandó.
6. meg kell vizsgálni és számításokkal igazolni, hogy az 5. pontban megjelölt időintervallumig történő átmeneti tárolásra a Bátaapátiban megépíthető tároló-kamrák a környezetvédelmi követelmények kielégítésére alkalmassá tehetők-e?
7. amennyiben a 6. pontban feltett kérdésre adott válasz pozitív, úgy a hat blokkon kiégő fűtőelemek végleges lerakása 2013-as bázisáron számolva 1000÷1200 Mrd Ft-tal olcsóbban megoldható, mint Bodán
8. a Bátaapátiban építhető tároló-kamrák megfelelő műszaki és fizikai ellenőrzés mellett, környezetvédelmi szempontból a Bodai mélygeológiai lerakó passzív biztonságával egyenértékű aktív biztonságot képesek nyújtani

2014-09-20

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

JAVÍTOTT LEVÉL

From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Thursday, February 11, 2016 12:37 PM
To: 'miniszterelnok@me.gov.hu'
Cc: 'janos.lazar@me.gov.hu'
Subject: Javított

Orbán Viktor úr

miniszterelnök

Tisztelt Miniszterelnök úr!

A médiából értesültünk, hogy Miniszterelnök úr a jövő héten Moszkvába látogat.

Amennyiben kétoldalú magyar-orosz tárgyalások keretében Paks

II beruházása napirendre kerül, a reális zöldek képviseletében kérem Miniszterelnök urat, az 1-4 blokkon kiégett üzemanyagelemek Oroszországba reprocesszálás céljából való visszaszállításának a kérdéskörét vesse fel. A kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékokat (primerköri overálok, szerszámok, stb.) a „világbajnok” geológiai mélytárolóba helyezzük el, míg az 1-4 blokk kiégett üzemanyagával pedig - sajnálatos módon - az évszázad végéig körbekerítjük a 4db, majd 6db üzemelő reaktorblokkot. Már a részleges visszaszállítás is komoly környezetvédelmi és gazdasági eredményt jelentene.

A reális zöldek értesülése szerint az oroszoknál van fogadókészség, csak nálunk nincsen hiteles tárgyalófél és politikai akarat. Nálunk az a módi járja, hogy egyszerűbb megépíteni a végleges tárolót és több évtizeden keresztül ebből jól élni.

Az oroszoknál még azt is el kellene (lehetne) érni, hogy a reprocesszálási maradék is ott maradjon. Érdekük fűződik ehhez az üzlethez, mivel az összes, általuk gyártott kazetta visszafogadására fel vannak készülve.

Hogy mi építsünk reprocesszáló üzemet, teljesen irreális. Európában csak a franciáknak és angoloknak van. Borzasztó bonyolult, teljesen automatizált radiokémiai üzem. A németek is ott reprocesszáltatnak, a visszaszállított nagyaktivitású maradékot eddig egy sóbányában tárolták.

Mi úgy látjuk, hogy bizonyos szakmai, gazdasági szempontok és a nemzetközi tapasztalatok egyaránt időszerűvé teszik a jelenleg alkalmazott nukleáris hulladékkezelés stratégia és gyakorlat felülvizsgálatát az ilyen irányú termelő kapacitás bővítésének indító fázisában.

Mondjuk ezt, mert mi azt érzékeljük, hogy az úgymond nukleáris reneszánsz kibontakozásának legfőbb akadályai az atomenergia közvéleménybeli megítélése, elfogadottsága mellett az általa termelt radioaktív melléktermékek racionálisan biztonságos kezelése és elhelyezése. A kiégett üzemanyag Paksról való elszállításával egyben a telephely hosszú távon is alkalmassá válik további reaktorblokk befogadására és üzemeltetésére.

Budapest, 2016. február 11- én

Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke, okl. energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök

CO.: Lázár János, miniszter

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

244/2004. (VIII. 25.) Korm. rendelet
a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a
Paksi Atomerőmű orosz gyártmányú besugárzott üzemanyag kazettáinak (kiégett
nukleáris üzemanyag) az Orosz Föderációba történő visszaszállítása feltételeiről
aláírt jegyzőkönyv kihirdetéséről
(A jegyzőkönyv 2004. július 7-én lépett hatályba.)
1. § A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya között a Paksi
Atomerőmű orosz gyártmányú besugárzott üzemanyag kazettáinak (kiégett nukleáris üzemanyag) az Orosz
Föderációba történő visszaszállítása feltételeiről aláírt jegyzőkönyvet e rendelettel kihirdeti.
2. § A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
„Jegyzőkönyv a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya és a
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének Kormánya között, a Magyar
Népköztársaság területén létesítendő atomerőmű építése során folytatandó
együttműködésről szóló, 1966. december 28-án kelt Egyezményhez
A Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya (a továbbiakban: Szerződő
Felek) megállapodtak az alábbiakról:
1. cikkely
A Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya és a Szovjet Szocialista Köztársaságok
Szövetségének Kormánya között, a Magyar Népköztársaság területén létesítendő atomerőmű építése során
folytatandó együttműködésről szóló, 1966. december 28-án kelt Egyezményben (a továbbiakban:
Egyezmény) és a jelen jegyzőkönyvben használt fogalmak jelentése a következő:
„a nukleáris reaktor kazettája” - gépipari termék, mely tartalmazza a sugárzó anyagokat, és hőenergia
nyerésére szolgál a nukleáris reaktorban szabályozott láncreakció megvalósítása közben;
„a nukleáris reaktor besugárzott kazettái” - olyan fűtőelem kazetták, amelyeket nukleáris reaktorban
besugároztak, abból kiraktak, és amelyek kiégett nukleáris üzemanyagot tartalmaznak;
„ideiglenes technológiai tárolás” - a nukleáris reaktorok besugárzott kazettáinak ideiglenes tárolása
speciálisan kialakított tárolókban a biztonság növelése és a költségek csökkentése céljából az ezt követő
kezelésük során;
„reprocesszálási termékek” - olyan regenerált urán, plutónium, transzplutónium elemek, önálló
radionuklidok vagy azok elegyei, továbbá olyan radioaktív hulladékok, amelyek a nukleáris reaktorok
besugárzott fűtőelemeinek reprocesszálása során keletkeznek keverék vagy önálló elem formájában;
„radioaktív hulladékok” - olyan nukleáris anyagok és radioaktív szerek, amelyek a nukleáris reaktorok
besugárzott fűtőelemeinek reprocesszálása során keletkeznek, és további felhasználásuk nem tervezett.
2. cikkely
A Magyar Fél szállítja, az Orosz Fél ideiglenes technológiai tárolás céljára az azt követő reprocesszálással
együtt befogadja a nukleáris reaktor összes olyan besugárzott fűtőelemét, amelyeket az Oroszországi
Föderációban gyártottak és a Paksi Atomerőműben használtak azok legalább ötéves technológiai pihentetése
után a Magyar Köztársaságban.
3. cikkely
A nukleáris reaktor besugárzott fűtőelemeinek az Oroszországi Föderációba történő beszállítása ideiglenes
technológiai tárolás és az azt követő reprocesszálás céljára, a jelen jegyzőkönyv alapján és a végrehajtása
2
érdekében a Felek által felhatalmazott szervezetek által megkötendő magánjogi szerződések alapján történik,
a magyar és az orosz jogszabályokkal összhangban.
4. cikkely
A 3. cikkelyben említett magánjogi szerződésekben meghatározzák a nukleáris reaktor besugárzott
fűtőelemei Oroszországi Föderációba történő beszállításának konkrét feltételeit az ideiglenes technológiai
tárolás és az azt követő reprocesszálás céljára, ezen belül előirányozhatják a besugárzott fűtőelemek
reprocesszálása során keletkező radioaktív hulladékoknak és egyéb reprocesszálási termékeknek az
Oroszországi Föderációban való visszatartásának feltételeit.
5. cikkely
Hatályát veszíti a Magyar Népköztársaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánya és a Szovjet Szocialista
Köztársaságok Szövetségének Kormánya közötti, a Magyar Népköztársaság területén létesítendő atomerőmű
építése során folytatandó együttműködésről szóló, 1966. december 28-án kelt egyezményhez tartozó 1994.
április 1-jei jegyzőkönyv 1. cikkelyének harmadik bekezdése.
6. cikkely
A jelen jegyzőkönyv a hatályba léptetéshez szükséges belső állami procedúrák Felek általi teljesítéséről
szóló utolsó írásbeli tájékoztatás napjától lép hatályba, és mindaddig hatályos, amíg az Egyezmény hatályban
marad.
Készült Moszkvában, 2004. év április 29. napján, két eredeti példányban, magyar és orosz nyelven,
mindkét szöveg egyaránt hiteles.”
(Aláírások)”
3. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; rendelkezéseit 2004. április 30-tól kell alkalmazni.
(2) A rendelet végrehajtásáról a gazdasági és közlekedési miniszter gondoskodik.

PDF: https://www.scribd.com/doc/299349172/1-Juh-2004-Korm-Rend-Magyar-Kozt-Kormanya-Orosz-Foderacio-Kormanya-Kiegett-F%C5%B1t%C5%91elemek-Bj-Megj

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Innovációs kutatás a Nyugat-Mecsekben
2012 január 02.

Az Új Széchenyi Terv „Vállalatok komplex technológiai innovációjának támogatása” elnevezésű pályázat keretében a MECSEKÉRC Környezetvédelmi Zrt. közel 129 millió Ft támogatást nyert el komplex transzportmodell elkészítése és alkalmazása című 415 millió Ft összköltségű projektjéhez. Mint arra a közelmúlt eseményei is rámutattak (Japán földrengés és hatása a nukleáris létesítményekre), korunk egyik legnehezebben kezelhető problémája a radioaktív, különösen a nagyaktivitású radioaktív hulladék (HLW) hosszú távú biztonságos elhelyezése. A fejlett országok többsége, így hazánk is a hulladék felszín alatti földtani környezetben, ellenőrzött körülmények között történő elhelyezését preferálja.

Hazánkban ennek a kutatásnak célkőzete az ún. Bodai Aleurolit Formáció (BAF), az ez irányú tevékenység koordinálása a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Nonprofit Kft. (RHK Kft.) feladata. A kutatás során az RHK Kft. célja a már meglévő technológiák applikációja, azonban számos olyan szakterület létezik, ahol jelenleg a megkutatottság szintje alacsony, pl. a BAF vízösszetétel jellemzői még nem ismertek, nem áll elegendő információ rendelkezésre az adott kőzet minősítésére, illetve nem áll rendelkezésre alkalmazható technológia.

A projekt célja a kőzetben (BAF) lejátszódó hő- és részben az ennek következményeként (konvekció), illetve ettől függetlenül (advekció, diffúzió) kialakuló folyadéktranszport folyamatok vizsgálata. A transzportmodellezések célja a szennyezőanyagok, esetünkben radionuklidok terjedési sebességének, irányának, koncentrációeloszlásának, a hőmérséklet eloszlásnak, valamint ezek időbeli változásának vizsgálata.

Az információk összegyűjtését, kiértékelését követően a meglévő lehetőségekhez igazodva a Mecsekérc Zrt. FeFlow szimulációs környezetben kívánja a transzportmodelleket felállítani. A projekt hiánypótló, eredményeként a terület vizsgálatához szükséges kiindulómodellek revideációja és egy induló folyadék- hőtranszport modell készül el, mely értékesíthető és melyet a későbbi felszíni, valamint felszín alatti laboratóriumi (URL) kutatási eredmények fognak fokozatosan finomítani.

A komplex technológiai innovációs fejlesztés 2011. szeptember 1-én vette kezdetét és várhatóan 2013. augusztus 31-én zárul.

A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg.

MECSEKÉRC Környezetvédelmi Zrt.
7633 Pécs, Esztergár Lajos u. 19.
E-mail: mecsekerc@mecsekerc.hu
Honlap: www.mecsekerc.hu
www.ujszechenyiterv.gov.hu

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Tárgyalnak a kiégett fűtőelemek Oroszországba szállításáról

https://www.scribd.com/doc/299418154/8-Juh-Kiege tt-F%C5%B1t%C5%91elemek-Targyalnak-a-Kiegett-F%C5%B1t%C5%91elemek-Oroszorszagba-Szallitasarol-2003-Bj

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Paks: lehetséges a kiégett fűtőelemek visszaszállítása
A Magyarország és Oroszország által az elmúlt napokban aláírt megállapodás nem az Európai Unió kijátszásáról, s nem a paksi kiégett fűtőelemek visszaszállításáról szól, hanem arról, hogy adott esetben kihasználhassuk ezt a lehetőséget is.
2004. május 4. 08:52
Közölte Hatvani György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium helyettes államtitkára hétfőn.
A helyettes államtitkár elmondta, Oroszországban az utóbbi időben többször változott a kiégett fűtőelemek visszaszállíthatóságára vonatkozó jogszabály. Az 1991-es törvény ezt a lehetőséget korlátozta, egy 2003-as törvényi változás viszont ismét lehetővé tette. Ennek alapján kezdődtek meg a tárgyalások, s ezt zárták le most az aláírt megállapodással.
Ebben nincs szó egy gramm kiégett fűtőelem visszaszállításáról sem - mutatott rá a helyettes államtitkár. A dokumentum azt teszi lehetővé, hogy Magyarország egy sor tényezőt mérlegelve, adott esetben ezt a lehetőséget is választhassa.
Erre akkor kerülhet sor a jövőben, ha az oroszországi tárolás, feldolgozás és végleges elhelyezés körülményei teljes mértékben kielégítik az európai uniós elvárásokat. Továbbá gazdaságilag is kedvezőbb lesz ez a megoldás Magyarország számára, mint más lehetőségek - húzta alá Hatvani György.
Rámutatott: a most aláírt megállapodás lehetőséget ad arra, hogy Magyarország a jövőben a legbiztonságosabb és a leggazdaságosabb megoldást válassza a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére.

MTI nyomán

.