Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók


Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Reális Zöldek Klub :: Téma megtekintése - Javaslat RHK átvilágítására
Tartalomjegyzék
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok 
 ProfilProfil   Üzeneteid olvasásához jelentkezz beÜzeneteid olvasásához jelentkezz be   BelépésBelépés 
Következő téma megtekintése
Előző téma megtekintése
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához
Szerző Üzenet
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Pént Máj 20, 2016 5:48 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Hamis az a törekvés, hogy a radioaktív hulladékokat központilag és örökre el kell temetni. E
helyett hozzáférhetően és kategorizálva biztos helyeken kell azokat tárolni, ahol mindenkor
hozzáférhetők, hogy a technika fejlődése szerint akár tovább hasznosíthatók legyenek.
A nyilvánosságnak joga van megérteni, hogy más hasonló gazdasági súllyal rendelkező
országok miért nem követik a német példát. Mi támogatjuk az atomenergetikai kutatások,
így a reaktor‐ és atomerőművi technika újraindítását, ill. fejlesztését. Az atomerőművek
hulladékainak csökkentésére irányuló kutatásoknak szabad utat kívánunk engedni.
Minden egyéb energiaforma kutatását hangsúlyosan folytatni kell.
Kommentárként csak ennyit: ez valóban a német és az EU klíma‐ és energiapolitikájának
alternatívája. A visszaszámlálás elindult.
(Petz Ernő, 2016. 05. 15.)



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Szerd Máj 25, 2016 8:08 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Tisztelt Juhos Úr!
Elnézést a késői válaszért. Az MTA EK jövőbeli stratégiai irányai között szerepel a fűtőelem ciklus zárása és ezzel kapcsolatban a fűtőelemek feldolgozásával kapcsolatos kompetencia megszerzése (1). Elméleti és kísérleti munkára is számítunk, amelyben reményeink szerint finanszírozóként az RHK kft is megjelenik (2). Az Atomtörvény legutóbbi módosítása megengedi ennek a témának a kutatását a KNPA-ból, amelyet az RHK Kft menedzsel (3).

Mindezzel együtt nem szeretnénk állást foglalni a bodai program leállítása ügyében, mert ismerjük a partner RHK állásfoglalását , amely úgy hangzik, hogy a fűtőelem ciklus zárásától függetlenül készülni kell arra, hogy akár a reprocesszált maradékot el kell majd temetni. Erre pedig mélygeológiai tároló kell, még ha nem is olyan nagy (4). A fejlett reprocesszálásra sor kerülhet, ha elegendő mennyiságű kiégett fűtőelem összegyűlt. Erre jelenleg a visegrádi régióban várni kell még néhány évtizedet, mert a jelenlegi atomerőmű flottával ilyen lassan akkumulálódik a kiégett fűtőelem (5). Az ideiglenes tárolók (KKÁT) még további 50-60 évre megoldást jelentenek, nincs egyenlőre semmi sürgető (6).
Tehát a Reális Zöldek álláspontjához közel állunk, de a bodai program felfüggesztésével kapcsolatban nem szeretnénk állást foglalni (7).

üdvözlettel
Horváth Ákos

bj
(1) Miért kellene az MTA EK-nak a kiégett fűtőelemek feldolgozásával (reprocesszálásával) kapcsolatos kompetencia megszerzésére törekednie (és a ránk mindenkor jellemző pénzhiányban egy reprocesszáló üzem létesítéséről álmodoznia), ha még az új blokkokat is külföldi hitelből fogjuk építeni? A reprocesszálással kapcsolatos tudományos kutatásokban az MTA EK nemzetközi együttműködés keretében is részt vehet!
(2) Az RHK Kft miért lépne be finanszírozóként az MTA EK kiégett fűtőelemek feldolgozására irányuló kutatásaiba, akkor, amikor közép- és hosszú-távú tervei szerint néhány évtized alatt (2015. évi bázisáron) 60÷80 Mrd Ft-ot fog elkölteni a kiégett fűtőelemek és egyéb, nagy aktivitású atomerőműves radioaktív hulladékok végleges elhelyezését biztosító mélygeológiai lerakó létesítésére irányuló kutatásokra?
(3) Érdekes szituáció: a PA Zrt az Atomtörvény szerint előírt összeggel minden évben feltölti a KNPA-t és az utóbbit „menedzselő” RHK Kft néhány évtizeden keresztül a végcél tekintetében egymással szöges ellentétben álló kutatási programokat fog belőle finanszírozni! Ma, az új blokkok tervezésének, építésének időszakában lenne 6÷10 év (lásd bj 6. megjegyzését) annak eldöntésére, hogy a Magyar Köztársaság milyen módon kívánja zárni az üzemanyagciklust. Meglepő lenne, ha az újrahasznosításra irányuló nemzetközi törekvésekkel ellentétben a hazai mélygeológiai végleges lerakás mellett döntene.
(4) A bodai mélygeológiai végleges lerakó ügyében nem a partner RHK Kft állásfoglalását kellene mérvadónak tekinteni! Érdemesebb lenne odafigyelni az MTA EK (AEKI), vagyis a Horváth Ákos vezette intézet munkatársai által 2013-ban írt egyetemi oktató anyagra, amely kimondja, hogy mélygeológiai végleges hazai lerakóra (konkrétan tehát bodára) nem lenne szükség, ha a kiégett fűtőelemektől a Magyar Köztársaság meg tudna szabadulni. Az utóbbi eléréséhez semmi mást nem kellene tenni, mint az Oroszországi Föderációval felújítani az erre irányuló tárgyalásokat! A reprocesszálás után visszamaradó, üvegbe ágyazott radioaktív hulladékok végleges lerakására nem föltétlen szükséges mélygeológiai lerakó! Az Oroszországi Föderáció megnyilvánulásaiból az is látható, hogy nem fog ragaszkodni ezeknek a radioaktív hulladékoknak Magyarországra történő visszaszállításához.
(5) A „Visegrádi atom-trojka” soha nem fog tudni megállapodni abban, hogy kinél épüljön meg a reprocesszáló üzem, és melyik ország területén épüljön meg a reprocesszálás után visszamaradó radioaktív hulladék végleges lerakója! A trojkán belül várhatóan abban is vita bontakozna ki, hogy kinél épüljön meg a MOX üzemanyagot hasznosító atomerőmű.
(6) „…nincs egyelőre semmi sürgető.”! Írja válaszában Horváth Ákos. Így igaz, de ez a megállapítás különösen igaz a mélygeológiai végleges lerakó létesítésére irányuló „bodai kutatásokra”! Ezeket 6÷10 évvel késleltetni lehetne/kellene. H. Á. úgy véli, hogy a KKÁT további 50÷60 évig (minden bizonnyal a jelenlegi működési engedély lejártát követő további öt-hat évtizedre gondol), vagyis, kb. 2110-ig tárolhat kiégett fűtőelemeket. A KKÁT környezetében élők véleményét erről a lehetséges forgatókönyvről ma még senki sem kérdezi, de a bodaiak már ma, mintegy öt évtizeddel a mélygeológiai végleges lerakó létesítése, a kiégett fűtőelemek esetleges érkezése előtt rendszeres tájékoztatást és anyagi juttatást kapnak azért, hogy hozzájáruljanak célirányos kutatások folytatásához a környezetükben. Némi ellentmondás van abban is, hogy a következő 100 évben élők a KKÁT mellett is biztonságban érezhetik magukat, de a több ezer, több százezer év múlva élők egészségének védelme érdekében a kiégett fűtőelemeket a kb. 1000 m mélységben épülő végleges lerakóba kell átszállítani, és még ott is különleges védelmi tulajdonságokkal rendelkező (pl. vörösrézből készült) konténerekbe csomagolni.
(7) A Reális Zöldek álláspontjához nem közel kell állni, hanem azt támogatni kellene! Az MTA EK — az atomenergia hazai alkalmazásának legfőbb tudományos háttérintézete és ebbéli minőségében haszonélvezője — ilyen kényelmes (és dupla költséggel járó) álláspontra nem helyezkedhet! A tét sok-sok százmilliárd Ft.
A Magyar Köztársaság számára – szerintem – egyetlen ésszerű megoldás létezik: a jelenleg üzemelő és a tervezett új blokkokon kiégő/kiégett fűtőelemektől (értékbeszámítással) megszabadulni. Ezen elképzeléseket leggyorsabban az Oroszországi Föderációval történő megállapodástól remélhetjük.
A megállapodás pénzügyi tárgyalási alapja az a (2013. évi bázisáron) kb. 1000 Mrd Ft, amelyet az RHK Kft 12. közép- és hosszú-távú tervének 9.2-2. táblázata szerint a mélygeológiai végleges lerakó létesítésére, lezárására, intézményi felügyeletére, a KKÁT további bővítésére, üzemeltetésére, felszámolására költenénk. Ezekhez a költségekhez jönnének még az új blokkok üzemeléséből és majdani leszereléséből adódó hasonló feladatok költségei. Az új blokkok 20%-kal nagyobb teljesítménye és 20÷30%-kal hosszabb üzemideje ellenére ugyancsak kb. 1000 Mrd Ft (2013. évi bázisáron). A hazai mélygeológiai végleges lerakás költsége tehát 2013. évi bázisáron és €/HUF árfolyamon kb. 6 Mrd €. Az üzemanyag-ciklus ilyen módon történő, rendkívül költséges, környezetvédelmi és sugár-egészségügyi szempontból hátrányos zárásának útjáról minél előbb le kellene térni és az Oroszországi Föderációban történő reprocesszálás lehetőségét szakmai és pénzügyi alapon előkészíteni.
A radioaktív hulladékok részbeni újrahasznosításának gondolatát támasztja alá Dr. Petz Ernő jegyzete, amely az Energia Akadémia (www.energiaakademia.lapunk.hu) 2016.05.15.-i számában olvasható. Az írás az Alternative für Deutschland (AfD) nevű párt programjának 12. fejezetét ismerteti. Ez a fejezet részletesen foglalkozik Németország jelenlegi energiapolitikájával. Az ATOMENERGIA-val konkrétan a 12.6 fejezet. Ezzel kapcsolatban az AfD ezt írja: „Hamis az a törekvés, hogy a radioaktív hulladékokat központilag és örökre el kell temetni. E helyett hozzáférhetően és kategorizálva biztos helyeken kell azokat tárolni, ahol mindenkor hozzáférhetők, hogy a technika fejlődése szerint tovább hasznosíthatók legyenek.” Azt határozottan kijelenthetjük, hogy a paksi atomerőműves blokkok üzemelése és leszerelése során keletkező nagy-aktivitású hulladékoknak a bodai mélygeológiai lerakóban történő végleges elhelyezése ezeknek az újrahasznosíthatósági elvárásoknak biztosan nem felelne meg.



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Szerd Máj 25, 2016 8:08 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Bogáncs János és az rzk gondolkodása között nincs nagy eltérés.
Az eltérés csupán annyi, ogy mi azt gondoljuk, hogy ez nem csak gazdasági kérdés, hanem - ahogy írtuk - egy csomó politikai (tudomány-, oktatás-, szakma-, ipar-, stb.) kérdés is, s ezek figyelembe vételével is javasoltunk egy részletes vizsgálatot.

Mi is javasoltuk az oroszokkal történő azonnali kapcsolatfelvételt a visszaszállítás ügyében. De elsősorban azért, hogy első lépésben annak költségeit megismerjük. Tehát ha sikerülne az orosz kiszállítás úgy, hogy ne jöjjön vissza a reprocesszálás maradéka (ahogy HA leírta), elmaradhatna Boda. DE: nem "kellene" reprocesszállás területén komolyan oktatni, kutatni, fejleszteni, iparpolitikát, védelempolitikát "csinálni" se! Hogy egy ilyen perspektívikus fejlesztési irányból kimaradni jó vagy sem (bírjuk-e vagy sem), döntse el egy vizsgálat.

A Népszabadságból (2016. május 25.) kiderül, a dolgok az energetika terültén úgy alakulnak, ahogyan azt a reális zöldek 2014-ben az MTI-OS útján kiadott közleményében javasolta.
http://www.magyartudat.com/page/140/

Emlékeztetünk, hogy az MVM élén dr. Kocsis István volt a rendszerváltás után az egyetlen igazán stratégiagondolkodású vezető, mint korábban Kerényi A. Ödön.
Ha 2005-ben Kocsis javaslata nyerő lett volna – Gyurcsány nem helyezi Kocsist partvonalon kívülre – előbbre tartanánk.




.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Pént Máj 27, 2016 8:38 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

A reális zöldek szerint a kiégetteket nem szabad véglegesen eltemetni, az oroszokkal azonnal tárgyalni kellene, és hogy az RHK megismert terveit felül kellene vizsgálni - ami szerintünk csak részletes összehasonlító vizsgálattal tehető meg.

A reális zöldeknek nincs szándékában vizsgálatban részt venni, de annál inkább opponálni az elkészült vizsgálati anyagot.

A reális zöldek örömére szolgál, hogy mind a MTA EK, mind a RHK nyitottságot mutat erről a reális zöldekkel párbeszédet folytatni.



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Pént Máj 27, 2016 8:22 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

A reális zöldekhez Alternatíva Németországnak (AfD) párt programja áll közel.

Az AfD egy komplexszebb vizsgálatra tesz javaslatot a ma közismert változatok felsorolásával.



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Kedd Máj 31, 2016 7:41 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

„85/2005. (XI. 23.) OGY határozata kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolójának létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez szükséges előzetes, elvi hozzájárulásról és a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról
Az Országgyűlés az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. §-ának (2) bekezdése alapján előzetes, elvi hozzájárulást ad a Bátaapáti közigazgatási területén, Bátaapáti (Üveghuta) térségében földtanilag már alkalmasnak minősített területen - kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok tárolására alkalmas - radioaktív hulladéktároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez.
Az Országgyűlés tudomásul veszi a paksi atomerőmű üzemidejének meghosszabbításáról - mint az ország hosszú távú biztonságos villamosenergia-ellátásához szükséges megoldásról - szóló tájékoztatást.”





.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Szomb Jún 04, 2016 4:08 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Forrás: http://jozanparaszt.info/cikkek/magyarorszag/orban-putyin-atommutyi-paktum-vegul-nalunk-marad-a-paksi-atomhulladek.html


Orbán-Putyin atommutyi-paktum: végül nálunk marad a paksi atomhulladék

kategória: magyarország
2014 február 05, szerda - 16:03 | szerző: origo.hu
címkék: atomenergia, újrahasznosítás, atomhulladék, paksi bővítés, Paksi Atomerőmű, magyarország, címkefelhő
Józan paraszti ésszel a Facebook-on is
A paksi bővítésről szóló egyezmény része, hogy az atomhulladékot Oroszországba szállítjuk, ahol 20 évig tárolják, majd visszahozzák Magyarországra. Ennyi idő alatt meg kellene építenünk egy olyan, véglegesnek szánt tárolóhelyet, amilyenből még egy sem üzemel a világon. Felmerült, hogy a kiégett fűtőelemeket Oroszországban újrafeldolgoznák, amit különösen indokolttá tenne, hogy az uránkészletek fogyóban vannak. Ám ez évi több tíz milliárd forintos többletköltséget jelentene a Paks II. üzemeltetésében.


Miért nevezi a paksi bővítést az elmúlt negyven év legjobb üzletének Lázár János, a miniszterelnöki hivatalt vezető államtitkár? Többek között azért, mert a tervek szerint Magyarország csak addig vásárol az orosz féltől nukleáris fűtőelemeket, amíg az elhasznált üzemanyagot utána el is viszik. Erről Lázár egy január 14-ei háttérbeszélgetésen számolt be, amelyet azért tartott, hogy elmagyarázza a sajtónak, hogy miért a Roszatom bővítheti az erőművet. Az erről szóló megállapodást aznap jelentette be Moszkvában Orbán Viktor.

A két ország közötti egyezmény akkor válik érvényessé, ha a magyar és az orosz parlament is elfogadja a kihirdetéséről szóló törvényt. A törvényjavaslat a 7. cikkben foglalkozik a nukleáris fűtőanyaggal. E szerint a bővítésben érdekelt magyar és orosz cégek legalább húsz évre szerződnek az új blokkok fűtőelemekkel való ellátására. Szintén szerződést kötnek arról, hogy a használt fűtőelem-kazettákat visszaszállítják az Orosz Föderációba, majd ott ideiglenesen tárolják, vagy újrafeldolgozzák (reprocesszálják). A használt kazettákat vagy az újrafeldolgozás után maradó hulladékot legalább húsz évig tárolják Oroszországban, ezután visszaszállítják Magyarországra.

Ezért érdemes újrafeldolgozni

Mi értelme van több ezer kilométeres távolságon ide-oda hurcolni a veszélyes, csak speciális konténerben szállítható fűtőelemeket, amelyből az atomerőmű már nagyobb részt elhasználta az uránt? Ha évtizedek után csak egyszerűen visszakapnánk őket Oroszországból, akkor valóban felesleges pénzkidobás lenne a művelet, de az újrafeldolgozás más lapra tartozik – mondta dr. Aszódi Attila, aki a Nukleáris Technológiai Intézetet vezeti a Budapesti Műszaki Egyetemen. „A nukleáris fűtőanyag azé, aki megvette. A használt kazettákból kivonják az újrafelhasználható fűtőanyagot, és ez szintén az eredeti vásárló tulajdona” – magyarázta Aszódi.

Az újrafeldolgozás főleg azért éri meg, mert további 25-30 százaléknyi energiát lehet kinyerni abból a plutóniumból, amely a fűtőelemekben felhalmozódik, illetve a maradék urán-235 izotópból. Ezen túl csökken az erősen sugárzóként (szakszóval nagy aktivitásúként) eltemetendő hulladék mennyisége. Továbbá a kinyert plutónium és az urándúsítás maradékaként felhalmozott, úgynevezett szegényített urán felhasználásával MOX üzemanyagot (MOX = Mixed-Oxid, a név a plutónium és az urán oxidjának keverékére utal) gyártanak, amivel újra energiát lehet termelni, a dúsított uránhoz hasonlóan. MOX üzemanyagot rutinszerűen alkalmazzák például a francia atomerőművekben. Két alapvető érv szól a MOX felhasználása, a plutónium elégetése mellett:

a plutónium nem marad meg külön készleten, így nem lehet esetleg ellopni atomfegyver előállítására;
habár a MOX üzemanyag gyártása kb. 30 százalékkal drágább, mint az uránalapú üzemanyagé, de a teljes atomenergia-rendszer szintjén értékelve az egységnyi tömegű uránércből kinyert energia több lesz, így a gazdaságosság javul.
A most épülő harmadik generációs reaktorokkal szemben már általános elvárás, hogy azok képesek legyenek MOX-kazetták kiégetésére is (a Paks II.-be is harmadik generációs reaktorokat terveznek).

Fontos szempont, hogy a gazdaságosan kitermelhető uránkészlet még 80-100 évre elegendő. A kiégett üzemanyag körülbelül kilenctized részben urán 238-as izotópot tartalmaz. Ezt ma érdemben nem hasznosítjuk, ám amint üzemelni kezdenek a még fejlesztés alatt álló, ún. negyedik generációs reaktorok, ez is elképzelhető lesz, így az emberiség több száz évre elegendő új energiaforrásra lelhet – mondta Aszódi Attila.

Az újrafeldolgozás után megmaradó hulladék sokkal kisebb térfogatú és tömegű, mint a használt kazetták. Ezeket a maradványokat üveggel együtt megolvasztják (beüvegezik), ezt a keveréket pedig erre a célra tervezett acélhordókba töltik. Az üvegezett hulladékot aztán speciális konténerben lehet átmeneti, majd végleges tárolóhelyre szállítani. Oroszországon kívül Franciaországban, Nagy-Britanniában és Japánban működnek újrafeldolgozó üzemek (a részleteket lásd a cikk végén).

Többe kerül az újrafeldogozott urán, mint a friss

Általában hosszú távú, üzleti titoknak számító megállapodásokon dől el, hogy egy adott atomerőműbe milyen áron szállítanak fűtőanyagot. Annyit azért tudni lehet, hogy az újrafeldolgozás biztosan drágább, mint a bányászott uránból dúsított, friss fűtőanyag – mondta Perger András, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet hagyományos energiaforrásokkal foglalkozó munkatársa.

Pakson például jelenleg körülbelül 80-83 tonna, 43-45 tonna üzemanyagot tartalmazó kazettát használnak el a négy reaktorban évente. Ha ezt a 360-380 darab kazettát Oroszországban újra feldolgoznák, és visszakapnánk a kinyert uránt, az jelentősen, vélhetően évi több tízmilliárd forinttal megemelné az üzemelési költségeket – magyarázta Perger, aki szerint az is kérdés, hogy ki fizetné a művelet költségeit: az atomerőmű vagy az úgynevezett Központi Nukleáris Pénzügyi Alap. Utóbbi esetben a hulladékok kezelésére félretett pénzből finanszíroznák az erőmű üzemanyag-ellátásának egy részét, márpedig az alap nem erre való.

1998 óta a használt fűtőelemeket egy átmeneti tárolóban raktározzák Pakson (1998 előtt az oroszok véglegesen elszállították őket). „Az Oroszországba való visszaszállítás lehetősége 1998 óta is adott, mégsem használjuk ki, ezért nem látok különösebb újdonságot a magyar-orosz egyezményben. További szempont, hogy az érvényben lévő hivatalos stratégia szerint Magyarországon fogjuk véglegesen elhelyezni a nukleáris hulladékot” – mondta a szakértő, tehát sem elszállításról, sem újrahasznosításról nem volt szó eddig. Egyébként az Európai Unió irányelve szerint atomhulladékot csak tárolás céljából lehet szállítani. A fűtőelem-kazettákkal azért tesznek kivételt, mert az újrafeldolgozhatóság miatt nyersanyagnak számít.

Mindenképpen tárolnunk kell a hulladékot

Pakson tehát jelenleg egy átmeneti tárolóban tartják a kiégett fűtőelemeket, több mint hét és fél ezer darabot. A létesítmény 1997-ben készült el, ötven éven át használható, tehát legkésőbb 2047-ben mindenképpen kezdeni kell a kazettákkal valamit. A Bátaapátiban 2012-ben átadott tároló csak a kissé és közepesen sugárzó hulladékok tárolására alkalmas, a nagy aktivitásúakéra nem. Tehát akár újrafeldolgozzák a paksi kazettákat, akár nem, mindenképpen szükség lesz egy új, hosszú távú tárolóra.

Ebben a végleges tárolóban el kell férniük azoknak a nagyon radioaktívvá vált berendezéseknek is, amelyeket a mostani paksi blokkokból szerelnek le majd a 2030-as években, ilyenek például a reaktortartályok. A tárolónak több százezer évre kell garantálnia azt, hogy sem a természet, sem távoli utódaink ne érintkezzen közvetlenül ezzel az anyaggal, ne szenvedjenek kárt azért, mert mi atomerőművekkel termeltünk áramot.

Még sehol nincs végleges tároló

A végleges tárolás problémája az atomenergetika igazi rákfenéje Perger András szerint. 31 országban jelenleg 437 reaktor üzemel, de a nagy aktivitású hulladékot befogadó végleges tárolók száma nulla. A megvalósításhoz legközelebb egy svéd és egy finn tároló áll, amelyekről elképzelhető, hogy a 2020-as években már üzemelni fognak. Itthon a fent említett Központi Nukleáris Pénzügyi Alap áll rendelkezésre a tárolók kialakítására és fenntartására. A Pakson termelt áram árából kilowattóránként 1-1,5 forintot fizet be az erőmű az alapba, amelyet aztán a kormány kiegészít az előző évi nemzeti banki alapkamat átlaga szerint. 2012 végén az alapban 203 milliárd forint volt, a pénzzel a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium rendelkezik.

Magyarországon jelenleg a Mecsek nyugati részén, Boda térségében folynak vizsgálatok arról, hogy ott valóban el lehet-e helyezni a mélyben az atomhulladékot. „Meg kell vizsgálni, hogy a kőzetrétegeknek milyenek a geofizikai tulajdonságai, ki kell deríteni, hogy a radioaktív izotópok milyen sebességgel terjednek bennük. Ezután lehet eldönteni, hogy milyen csomagolásban helyezhető el ott a hulladék” – mondta Aszódi Attila.

Arról szintén előbb-utóbb végleges döntésnek kell születnie, hogy újrafeldolgoztatjuk-e vagy sem a paksi fűtőelemeket. A mecseki tároló megtervezéséhez viszont muszáj lesz pontosan tudni, hogy csak a nagyon radioaktív kazettákat, vagy a kevésbé radioaktív maradék hulladékot is el kell-e benne helyezni.

Hol dolgozzák fel a fűtőelemeket?

A világ legnagyobb újrafeldolgozó telepe Franciaországban, a La Manche-csatorna partján, La Hague-ban van. A New York Times helyszíni riportja szerint az üzem úgy néz ki, mint a Star Trek-sorozat egyik része a hatvanas évekből. A látogatók több mint egy méter vastag, a sugárzástól védő üvegfalon keresztül nézhetik, amint az ipari robotok a négy hatalmas vízmedencébe eresztik le pihentetés céljából a fűtőelemrudakat. Az üzem évi 1700 tonna fűtőelemet képes újrahasznosítani, és bérmunkában japán és német kazettákat is feldolgoznak. Ennek az az érdekessége, hogy Németország kivonul az atomenergetikából, ezért kérdés, hogy hosszú távon mi lesz a német fűtőelemekből kinyert uránnal és plutóniummal.

Oroszországban a Cseljabinszk és Jekatyerinburg között fekvő Majakban van reprocesszáló üzem, évi 400 tonnás kapacitással. A telepen 1957-ben történt vegyi robbanás, amely körülbelül 20 ezer négyzetkilométeren szórt szét radioaktív anyagot, ami Csernobil és Fukusima után a harmadik legsúlyosabb baleset a polgári atomenergetika történetében. A hulladékok lerakására használt Karacsáj-tó a legszennyezettebb helyek közé tartozik a földön. „Majak és környéke az alacsony környezeti sztenderdek miatt is ilyen szennyezett. Bevett gyakorlat volt, hogy a sugárzó folyékony hulladékot a környékbeli vizekbe engedték, főleg a Tyecsa (Techa) folyó szennyezett. Az 1990-es években ide szállították a kiégett fűtőelemeket Paksról, a környezetszennyezéshez tehát közvetve Magyarország is hozzájárult. Ma már állítólag javítottak a környezetszennyezésen, de ez kérdéses” – mondta erről Perger András.





.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Szerd Jún 08, 2016 8:53 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

From: nos.balint@rhk.hu [mailto:nos.balint@rhk.hu]
Sent: Wednesday, June 08, 2016 8:29 AM
To: juhos.laszlo@chello.hu
Subject: Magyar Tudomany-cikk

Tisztelt Juhos László Úr!

Múlt heti megbeszélésünkön tett ígéretemnek megfelelően csatoltan küldöm a Magyar Tudományban megjelent cikkem word változatát.

Üdvözlettel,
Nős Bálint



A kiégett üzemanyag kezelésének nemzeti programja
Nős Bálint
stratégiai és műszaki igazgató
Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft.
nos.balint@rhk.hu



Bevezetés

Az atomerőművekben megvalósuló atommaghasadáson alapuló villamosenergia-termelés egyik legnagyobb kihívása annak eldöntése, hogy mi legyen az energiatermelés során keletkező kiégett üzemanyag sorsa; más szóval milyen stratégiát válasszunk a nukleárisüzemanyag-ciklus zárására. A világban többféle megközelítésmód létezik. Vannak országok, amelyek a kiégett üzemanyagra mint energiaforrásra tekintenek, hiszen abból kinyerhető urán és plutónium oly módon, hogy abból további energiatermelésre alkalmas üzemanyagot állítsanak elő. Más országok a kiégett üzemanyag további feldolgozását nem tervezik, azt radioaktív hulladéknak – mégpedig nagy aktivitású hulladéknak – tekintik.
Nemzetközi szakmai konszenzus alakult ki a tekintetben, hogy a nagy aktivitású hulladékok végleges ártalmatlanításának módszere a mélységi geológiai tárolóban történő végleges elhelyezés (OECD NEA, 2012). Ezzel a módszerrel biztosítható a jelen és a jövő generációk, valamint a környezet védelme; ami a radioaktív hulladék kezelése területén alkalmazott egyik legfontosabb alapelv. Fontos megjegyezni, hogy a nukleárisüzemanyag-ciklus zárásának akármelyik módját választja egy ország, mindenképpen marad vissza olyan nagy aktivitású vagy hosszú élettartamú hulladék, amelynek végleges elhelyezésére mélységi geológiai tárolóra van szükség (Greneche et al., 2007).
A kiégett üzemanyag kezelési lehetőségeit vizsgálva nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy más forrásokból – atomerőművek üzemeltetése és leszerelése, radioaktív anyagok és sugárforrások orvosi, ipari, mezőgazdasági célú felhasználása – is keletkezik nagy aktivitású, illetve hosszú élettartamú radioaktív hulladék, amelyek végleges elhelyezését meg kell oldani.
A kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról szóló, 2011. július 19-i 2011/70/Euratom tanácsi irányelv előírja, hogy a tagállamoknak a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésére vonatkozóan nemzeti politikát kell kidolgozniuk és fenntartaniuk. A magyar Országgyűlés a fenti előírásnak megfelelően a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló 21/2015. (V. 4.) OGY határozatával elfogadta a kiégett üzemanyag és a radioaktív hulladék kezelésének nemzeti politikájáról szóló dokumentumot. A nemzeti politika bemutatja a radioaktív hulladék és kiégett üzemanyag kezelése, valamint a nukleáris létesítmények leszerelése során alkalmazandó alapelveket, és rögzíti a nemzeti program peremfeltételeit.
E tanulmány a kiégett üzemanyag és a nagy aktivitású hulladékok keletkezését, azok kezelésére vonatkozó politikát, továbbá a politika megvalósítását célzó programot ismerteti.

Kiégett üzemanyag keletkezése Magyarországon

Magyarországon kiégett üzemanyag három létesítményben keletkezik: a Paksi Atomerőműben, a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont által üzemeltett kutatóreaktorban (a továbbiakban Budapesti Kutatóreaktor) és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Nukleáris Technikai Intézete által üzemeltetett oktatóreaktorban (a továbbiakban Oktatóreaktor).
A paksi telephelyen jelenleg négy, egyenként 500 MW villamos teljesítményű VVER-440 típusú atomerőművi blokk üzemel. A reaktorok aktív zónájában 349 üzemanyag-kazetta van. Ebből 312 munkakazetta, amelyek csak az energiatermelésben vesznek részt, a többi 37 ún. szabályozó és biztonságvédelmi kazetta, amelyek üzemanyag részből és elnyelő (abszorber) részből állnak. A jelenleg alkalmazott átrakási ciklusok szerint évente 84 kiégett kazettát távolítanak el a reaktorokból, és cserélik azokat frissekre. A Paksi Atomerőmű folyamatosan át fog térni a 12 hónapos átrakási ciklusról a 15 hónaposra, ennek következtében az évente keletkező kiégett kazetták száma csökkeni fog, átlagosan 81,6-ra. Ezt a fejlesztést is figyelembe véve a reaktorok meghosszabbított, ötvenéves üzemidejének végéig 17 716 kiégett kazetta (ez összesen 2126 tHM nehézfémtömegnek felel meg) keletkezik, amelyek kezeléséről gondoskodni kell. A mai napig összesen 2361 kiégett – és 5 besugárzásra különböző okok miatt nem alkalmas, friss – üzemanyag-kazetta került visszaszállításra Oroszországba (korábban a Szovjetunióba), olyan feltételekkel, hogy az azok feldolgozásából származó minden melléktermék Oroszországban marad.
A Budapesti Kutatóreaktorban 1959-es üzembe helyezése óta többfajta üzemanyagot használtak, amelyek egy része nagy (20%-nál magasabb) dúsítású, másik része kis dúsítású volt. Azon nemzetközi törekvésekkel összhangban, hogy a kutatóreaktorokban kizárólag kis dúsítású üzemanyagot alkalmazzanak, a kezdetben használt nagy dúsítású üzemanyagot, illetve a kis dúsítású üzemanyag egy részét 2008-ban és 2013-ban elszállították a gyártó országába, az Oroszországi Föderációba, amelyhez az Amerikai Egyesült Államok kormánya részbeni támogatást nyújtott. Az üzemanyag kiszállítása olyan feltételekkel történt, hogy annak feldolgozásából semmilyen másodlagos hulladék nem kerül vissza Magyarországra. A Budapesti Kutatóreaktor jelenleg 462 fűtőelemköteggel rendelkezik, ebből 76 kiégett, 190 a reaktorban van, 196 pedig felhasználásra vár. A referenciaként meghatározott leállítási időpontjáig (2023-ig) összesen 642 darab kiégett fűtőelemköteg keletkezésével kell számolni, ezek nehézfémtömege 141,24 kg.
A BME Oktatóreaktora 1971 óta üzemel. Az Oktatóreaktor könnyűvíz moderálású, medence típusú reaktor, jelenlegi engedélyezett maximális hőteljesítménye 100 kW. Aktív zónájában 24 darab 10%-os dúsítású EK-10 típusú fűtőelemköteg található, 30 kg urán-össztömeggel. A reaktorban üzemelő 24 fűtőelem-köteg, illetve a tartalékot jelentő 28 besugárzott kazetta mellett az Oktatóreaktor rendelkezik még 4 kazettának megfelelő mennyiségű friss üzemanyaggal is, amelyek kezeléséről gondoskodni kell.

Nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladékok keletkezése Magyarországon

Magyarországon két radioaktívhulladék-tároló üzemel; a Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló (a továbbiakban RHFT) Püspökszilágyban és a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (a továbbiakban NRHT) Bátaapátiban. E tárolókat az országban keletkező kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére engedélyezték, az RHFT az intézményi eredetű, míg az NRHT a Paksi Atomerőműben képződő radioaktív hulladékokat fogadja (Kereki, 2015).
A Paksi Atomerőmű üzemeltetése során képződik olyan radioaktív hulladék, amelynek aktivitástartalma meghaladja az NRHT vonatkozó átvételi korlátját, ezért ott nem kerülhet végleges elhelyezésre. Az ilyen nagy aktivitású hulladékokat átmenetileg az atomerőmű területén, csőkutakban tárolják. Várhatóan az atomerőmű meghosszabbított, ötvenéves üzemidejének végéig nagyjából 220 m3 nagy aktivitású hulladék keletkezik (RHK, 2014).
A Paksi Atomerőmű majdani leszerelése és lebontása is eredményez olyan – hosszú élettartamú – hulladékot, amely nem helyezhető el az NRHT-ban. E hulladékok döntő hányadát a reaktor közelében található felaktiválódott, fémből készült szerkezeti anyagok teszik ki. A Paksi Atomerőmű előzetes leszerelési terve alapján e hulladékok várható mennyisége kevesebb mint 100 m3 lesz (MVM Paksi Atomerőmű, 2014).
A radioaktív anyagok intézményi felhasználása (ipar, mezőgazdaság, egészségügy, oktatás, kutatás) során keletkezik olyan nagy aktivitású vagy hosszú élettartamú radioaktív hulladék, amely az RHFT ben nem helyezhető el véglegesen. E hulladékok átmeneti tárolására az RHFT üzemi épületében helyiségeket alakítottak ki. Az intézményi eredetű, hosszú élettartamú hulladékok becsült mennyisége 300–500 m3-re tehető.

A nukleárisüzemanyag-ciklus zárására vonatkozó politika

A nukleárisüzemanyag-ciklus zárására vonatkozóan ma a nemzetközi gyakorlatban alapvetően két elképzelés létezik: a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezése (nyílt üzemanyagciklus), illetve valamilyen mértékű újrafeldolgozás (reprocesszálás). A jelenleg már ipari méretekben folytatott részleges újrafeldolgozás során a további energiatermelésre alkalmas urán- és plutóniumizotópokat elválasztják, és a feldolgozás melléktermékeként nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladék marad vissza, amely azonban jelentősen kisebb térfogatú, mint a feldolgozás előtti kiégett üzemanyag. Kutatási szakaszban van a kiégett üzemanyag fejlettebb feldolgozási technológiájának kialakítása, amely a várakozások szerint az urán és a plutónium mellett a másodlagos aktinidák (neptúnium, amerícium, kűrium) többszörös újrahasznosítását is biztosítani tudja majd. A nukleárisüzemanyag-ciklus ilyen módon történő zárása intenzív, ma is folyó kutatások alapján előreláthatólag a 21. század második felében válhat ipari léptékben elérhetővé, valószínűleg negyedik generációs reaktorok alkalmazásával.
A fenti lehetőségeket figyelembe véve Magyarországon a nukleárisüzemanyag-ciklus zárására az energetikai reaktorokat illetően egy rugalmas, a nukleáris ipar fejlődésének követésére képes politikát fogadtak el, amely a „mérlegelve haladj előre” elv („do and see”) elnevezést kapta. Felismerve azt, hogy a nukleárisüzemanyag-ciklus zárási módjától függetlenül szükséges egy mélységi geológiai tároló létesítése, e politika biztosítja az ezen a területen történő előrehaladást. Tartalmazza a mérlegelés lehetőségét is, mert a mélységi geológiai tároló telephelyének kiválasztása több évtizedes folyamat. A telephely kutatását annak figyelembevételével kell elvégezni, hogy az egyes cikluszárási opciók esetén a mélységi geológiai tárolónak eltérő követelményeknek kell megfelelnie. Fontos szempont, hogy akármilyen megoldást is valósít meg az ország a jövőben a nukleárisüzemanyag-ciklus zárására, ahhoz biztosítani kell a megfelelő pénzügyi fedezetet. E követelménynek megfelelően a politika kijelöli a kiégett üzemanyag közvetlen elhelyezését mint referencia-forgatókönyvet, amely a költségbecslések alapját képezi, és amelyek alapján a Paksi Atomerőmű a befizetéseit teljesíti a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba.
A nem energetikai reaktorok nukleárisüzemanyag-ciklusának zárására egy másik lehetőség figyelembevételére is lehetőség nyílt a politika kialakításakor. A Budapesti Kutatóreaktor és az Oktatóreaktor kiégett fűtőelemeinek Oroszországba történő kiszállíthatóságának elvi lehetőségét az Oroszországi Föderáció kormánya és a Magyar Köztársaság kormánya között a kutatóreaktor kiégett fűtőelemeinek az Oroszországi Föderációba való szállításával kapcsolatos együttműködéséről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 204/2008. (VIII. 19.) Korm. rendelet biztosítja. Az egyezmény 5. cikk (3) bekezdése értelmében a kiégett fűtőelemek feldolgozási folyamatának eredményeként keletkező feldolgozási termékek, köztük a visszanyert urán, plutónium és a radioaktív hulladékok nem kerülnek vissza Magyarországra. Az üzemanyagciklus zárásának politikája a hazai, nem atomerőművi eredetű kiégett üzemanyagot illetően az, hogy hazánk él az Oroszországba való visszaszállítás lehetőségével.

A kiégett üzemanyag átmeneti tárolása

A kiégett üzemanyag több évtizedes átmeneti tárolása – annak ellenére, hogy az nem tekinthető végleges megoldásnak – fontos eleme az üzemanyagciklus záró szakaszának. Egyrészt azért, mert több évtizedes kutatási és létesítési folyamat szükséges ahhoz, hogy Magyarországon vagy a kiégett üzemanyag, vagy az újrafeldolgozás során keletkező nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladék elhelyezéséhez elengedhetetlenül szükséges mélységi geológiai tároló megvalósuljon, ami ezen anyagok kezelésének végleges megoldását jelenti. Másrészt az átmeneti tárolás lehetőséget ad arra, hogy a nukleárisüzemanyag-ciklus zárására vonatkozó politikával kapcsolatban a „mérlegelve haladj előre” elv alkalmazása mellett megalapozott döntés szülessen.
A Paksi Atomerőmű reaktoraiból eltávolított kiégett kazetták több évnyi hűtést igényelnek, ami a reaktorok mellett elhelyezett pihentető medencékben, víz alatt történik. Ekkor már nem zajlik bennük nukleáris láncreakció, ám a radioaktív bomlások még eredményeznek hőfejlődést, ezért van szükség a vizes körülmények közötti hűtésre.
A kiégett üzemanyagot a pihentető medencékből történő eltávolítás után az atomerőmű szomszédságában elhelyezkedő átmeneti tárolóba, a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójába (a továbbiakban KKÁT) szállítják, ahol azt további ötven évig biztonságosan tárolják (1. ábra).
1. ábra: A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója
A KKÁT meghatározott egységekből (ún. modulokból) felépülő, kamrás típusú létesítmény, amelyben a kiégett üzemanyag száraz tárolása történik. A tároló földfelszíni épület, amelyben a kiégett kazettákat egyenként függőleges helyzetű, vastag falú, hermetikusan zárt acélcsövekben helyezik el. A csövek betonfalakkal körülvett kamrákban állnak. A másfél méter vastagságú falakból álló betonkamra a sugárzás ellen megfelelő védelmet biztosít.
A tárolás száraz körülmények között történik, a termelődő hőt a levegő természetes huzathatásán alapuló passzív hűtési rendszer szállítja el, így elektromos vagy más műszaki hiba következtében sem kell tartani a hűtés megszűnésétől. A hűtőlevegő a tárolócsövek között áramlik, így a – semleges (nitrogén) gázkörnyezetben – tárolt kazettákkal közvetlenül nem érintkezik.
A kiégett kazetták legalább ötvenéves tárolására kialakított kamrák egységeit modulárisan lehet bővíteni, így az atomerőműben keletkező kiégett üzemanyag fogadására mindig van megfelelő tárolókapacitás. A KKÁT jelenleg húsz kamrát tartalmaz, ami 9308 tárolóhelyet jelent. A létesítményben eddig 8347 db kiégett kazetta biztonságos átmeneti tárolása valósult meg.

A mélységi geológiai tároló telephely kutatása, kialakítása

A kiégett üzemanyag és nagy aktivitású hulladék kezelésének nemzetközileg elfogadott végső lépése a mélységi geológiai tárolóban történő végleges elhelyezés. Magyarországon az ezt a célt szolgáló telephely kutatása nagyon előrehaladott fázisba került az 1980-as évek végén azáltal, hogy a mecseki uránbánya vágatrendszerének kihajtása során egy ilyen létesítmény telepítésére potenciálisan alkalmasnak tűnő kőzettípust találtak.
A nagy aktivitású radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére irányuló kutatási program 1993 végén a Nemzeti Projekt keretében – a Bodai Agyagkő Formáció (a továbbiakban: BAF) vizsgálatával – kezdődött, majd annak 1995 márciusában történő befejeződése után önálló kutatási program keretében folytatódott. Ennek középpontjában (19961998 között) a BAF-ban kialakított földalatti laboratóriumban végzett vizsgálatok álltak. Az uránbánya bezárására vonatkozó kormányzati döntés következtében a bányából megközelíthető földalatti laboratóriumot 1998 végén bezárták. Az akkori zárójelentés szerint nem merült fel olyan körülmény, amely a nagy aktivitású radioaktív hulladékok BAF-ban történő végleges elhelyezése ellen szólna (RHK, 2014).
A kialakult helyzetben, 2000-ben egy – az ország teljes területére kiterjedő – földtani pásztázó kutatást (screening) bonyolítottak le. A vizsgálati eredmények alapján továbbra is a BAF bizonyult a nagy aktivitású hulladéktároló egyik legígéretesebb befogadó kőzetének.
A fenti eredmények alapján 2004-ben indult újra a BAF kutatása, immár a felszínről. Ezt tekintik az I. felszíni kutatási fázis 1. szakaszának. Az első két év intenzív munkája után a kutatás finanszírozási nehézségek miatt félbeszakadt. Időközben elkészült az elhelyezési rendszert bemutató koncepcióterv (Takáts et al., 2004) és annak egyszerűsített biztonsági értékelése (Dankó et al., 2005).
Az elhelyezési rendszer koncepciójának kialakításakor a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a többszörös gátrendszer elvét alkalmazták. Ennek első elemeit maga a kiégett kazetta képezi, amelynél figyelembe lehet venni az üzemanyagmátrixot, valamint a pálcaburkolatot a radioaktív izotópok visszatartásában. A tárolórendszer lezárását követő akár tízezer vagy százezer éves időléptékben is mértékadó szerepet játszik a kiégett üzemanyagot befogadó tok a biztonság szavatolásában. A tok két alapvető alkotórészből áll: az öntöttvas betétből és a külső rézburkolatból. A belső rész úgy van kialakítva, hogy a kazettákat könnyen bele lehessen helyezni, a rézburkolat szerepe a korrózióállóság biztosításával a hosszú távú izoláció (Takáts et al., 2004). Az elhelyező tokokat befogadó fúrólyukakban maradó üres tereket a tervek szerint bentonittal töltik ki, ez a radioaktív izotópok visszatartásán túl a tokok védelmét is biztosítja. A mélységi geológiai elhelyezés esetén a hosszú távú biztonság garantálásában a legfontosabb szerepet maga a befogadó kőzet játssza. A tárolót olyan stabil kőzetkörnyezetben kell kialakítani, ahol a felszín alatti vizek felszínre érése elegendő hosszú ahhoz, hogy a leginkább mobilis izotópok is csak elenyésző mértékben érhessék el a bioszférát.
A befogadó telephellyel és kőzetkörnyezettel kapcsolatos szigorú követelményeknek való megfelelés igazolása az előrehaladott programokat felmutató országok (Franciaország, Finnország, Svédország) példája alapján több évtizedes komplex kutatás-fejlesztési és demonstrációs tevékenység végrehajtását igényli. Magyarországon az I. felszíni kutatási fázis 1. szakaszának folytatásaként 2013-ban megkezdődött annak 2. szakasza. Ez a fázis egy átfogó kutatási program részeként valósul meg, amelynek középtávú célja a BAF általános megismerése, a potenciálisan alkalmas térrész fokozatos szűkítése, majd egy felszín alatti kutatólaboratórium kialakítása. A jelenlegi ütemezés szerint a laboratórium a 2030-as évek elején készülhet el, majd az ebben lefolytatott felszín alatti kutatási program végrehajtása után a tároló létesítésére a 2050-es évek közepén nyílna lehetőség. Ez az időütemezés – összhangban a nemzetközi tapasztalatokkal – még hosszú ideig lehetővé teszi a nukleárisüzemanyag-ciklus zárására vonatkozó végleges döntéssel kapcsolatos mérlegelést. Hangsúlyozni kell azonban azt is, hogy annak érdekében, hogy ez az ütemezés tartható legyen, előre kell haladni a felszín alatti kutatólaboratórium helyszínének kijelölését célzó telephely kutatásával, hogy minden kétséget kizáróan igazolni lehessen a telephely és a befogadó kőzet alkalmasságát egy majdani mélységi tároló kialakítására.

Kulcsszavak: kiégett üzemanyag, nemzeti program, nukleárisüzemanyag-ciklus zárása, Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója, mélységi geológiai tároló, Bodai Agyagkő Formáció, többszörös gátrendszer

IRODALOM:
Dankó Gyula et al. (2005): „A magyarországi nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok, valamint kiégett üzemanyagkazetták geológiai tárolóban való elhelyezésére alkalmas térrész vagy térrészek, illetve az elhelyezés lehetőségét vizsgáló földalatti kutató laboratórium helyének kijelölésével kapcsolatos munkálatok” keretében elvégzett egyszerűsített biztonsági értékelés.
Greneche, Dominique et al. (2007): RED-IMPACT. Impact of Partitioning and Transmutation and Waste Reduction Technologies on the Final Nuclear Waste Disposal; Synthesis Report. https://www.researchgate.net/profile/M_Rossbach/publication/30049162_RED-IMPACT_Impact_of_Partitioning_Transmutation_and_Waste_Reduction_Technologies_on_the_Final_Nuclear_Waste_Disposal/links/54cf25fa0cf298d65662e424.pdf?origin=publication_detail
Kereki Ferenc (2016): Radioaktív hulladékok magyarországi kezelése és elhelyezése. Magyar Tudomány. (e cikkgyűjtemény xxx. oldalán)
MVM Paksi Atomerőmű Zrt. (2014): PAE 1–4 blokk leszerelési terve.
OECD NEA (2012): Geological Disposal of Radioactive Waste: National Commitment, Local and Regional Involvement. NEA No. 7082. Nuclear Energy Agency https://www.oecd-nea.org/rwm/reports/2012/7082-geo-disposal-statement.pdf
RHK Kft. (2014): 14. Közép- és hosszú távú terv a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból finanszírozandó tevékenységekre.
Takáts Ferenc et al. (2004): A magyarországi nagy aktivitású és hosszú élettartamú radioaktív hulladékok, valamint kiégett üzemanyag-kazetták végleges elhelyezését biztosító mélygeológiai hulladéktároló koncepcióterve és költségbecslése. TS (R) 6/25 Rev. 1.




.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Csüt Jún 09, 2016 12:07 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

From: Hetzmann Albert [mailto:hetzmann.a@t-online.hu]
Sent: Thursday, June 09, 2016 10:38 AM
To: 'Juhos Laszlo'
Cc: 'Bogáncs János Dr. Prof.'
Subject: RH Ajánlások

Kedves Laci,
szíves tájékoztatásul és adekvát felhasználásra továbbítok a Paksi Energetikai Kerekasztal (PEK) szakemberei által összeállított két hasonló irányultságú anyagot.

Úgy gondoljuk, hogy a „PAKSI ENERGETIKAI KEREKASZTAL AJÁNLÁSAI AZ ATOMERŐMŰ ÜZEMELÉSE ÉS LESZERELÉSE SORÁN KELETKEZŐ RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE” című összefoglalás fogalmazza meg a tágabb publicitásra szánt javaslatainkat.
Az „RH Ajánlások, javaslatok” a team munka szakmai kiinduló anyagát képezte.
Elsősorban a RZK honlapján való közzétételt és szakpolitikai egyeztetések keretében való felhasználását javasoljuk!

Üdvözlettel:
Hetzmann Albert


------------------------------

PAKSI ENERGETIKAI KEREKASZTAL AJÁNLÁSAI AZ ATOMERŐMŰ ÜZEMELÉSE ÉS LESZERELÉSE SORÁN KELETKEZŐ RADIOAKTÍV HULLADÉKOK KEZELÉSÉRE

A Paksi Atomerőműben keletkező kis- és közepes-aktivitású hulladékokat a Nemzeti Radioaktívhulladék-tárolóban (Bátaapáti, NRHT), a kiégett fűtőelemeket és más nagy-aktivitású hulladékokat pedig egy mélygeológiai végleges lerakóban (Boda) szándékoznak elhelyezni. Ezek a megoldások eltérnek az általános nemzetközi gyakorlattól, amely szerint, a kis- és közepes-aktivitású hulladékokat felszíni vagy felszín-közeli tárolókban helyezik el, a kiégett fűtőelemeket pedig a végleges lerakás helyett inkább újra feldolgozzák. Javaslataink az utóbb említett nemzetközi megoldások irányába mozdítanák el a hulladékkezelés hazai stratégiáját és annak gyakorlati megvalósítását.
Kiégett fűtőelemek és nagy aktivitású hulladékok kezelése:
- fel kell újítani a tárgyalásokat az Oroszországi Föderációval az 1÷4 blokkon kiégett és a meghosszabbított üzemidő végéig kiégő fűtőelemek visszaszállításának pénzügyi és műszaki feltételeiről
- a nagy aktivitású hulladékok (beleértve az üvegbe ágyazott reprocesszálási maradékokat is) végleges lerakására a bodai mélygeológiai lerakás helyett más, az MTA EK szakemberei által is elfogadhatónak vélt, lényegesen olcsóbb megoldást kell alkalmazni
- az előzőekben megjelölt feladatok teljesüléséig a mélygeológiai végleges lerakó létesítésének helyszínéül kiválasztott Észak-Mecsekben (Boda) a kutatásokat fel kellene függeszteni
Nagyon kis-, kis- és közepes-aktivitású hulladékok kezelése:
- ezeknek a hulladékoknak egy közös, felszíni, vagy felszín-közeli tárolót kellene létesíteni az eddig már megkutatott és alkalmasnak minősített területek valamelyikén
- szakmailag elfogadhatatlan, hogy a tömörített szilárd hulladékokat és a radioaktív sűrítményekből készített cementpépet egy egységcsomagot képező, négy hordót befogadó fémkonténerben, az utóbbiakat pedig az NRHT-ban helyezzék el.
- az NRHT megépült, vagy megépülő tárolóterét ilyen hulladékokkal nem szabad elfoglalni, azt a nagyaktivitású hulladékok visszanyerhető módon történő átmeneti tárolására kell alkalmassá tenni
Eredményes tárgyalások esetén a Magyar Köztársaság megszabadulna a kiégett fűtőelemektől és mentesülne a rendkívül költséges mélygeológiai végleges lerakó létesítésétől.
Elhagyható ráfordítások (beruházások) becslése (2015. évi bázisáron, az RHK KHT 2012 évi előirányzata alapján):
- mélygeológiai végleges lerakó létesítésére irányuló kutatások: 80 Mrd Ft
- mélygeológiai végleges lerakó létesítése, üzemeltetése, lezárása: 750 Mrd Ft
- nagy aktivitású hulladékok előkészítése (csomagolása) végleges lerakáshoz: 120 Mrd Ft
- újabb átmeneti tároló kamrák (KKAT) létesítésének és lebontásának szükségtelenné válása a blokkok utolsó 15÷20 éve alatt kiégő fűtőelemeknek: 40 Mrd Ft
Új költségelemek becslése (2015. évi bázisáron):
- közös tároló létesítése nagyon kis-, kis- és közepes-aktivitású hulladékoknak 20 Mrd Ft
- kiégett fűtőelemek visszaszállításának költségei (maradék-energiaérték jóváírásával) Oroszországi Föderációba: 320 Mrd Ft (mindaddig pénzügyileg is érdekünk fűződik a visszaszállításhoz, ameddig a hazai végleges lerakás ráfordításai meghaladják az orosz fél igényeit)
A költség-magtakarítások, az elhagyható ráfordítások és az új költségelemek különbözete: +650 Mrd Ft
A radioaktív hulladék kezelés stratégia váltás megalapozása, az előzőekben felvázoltak hazai gyakorlatba való átültetés érdekében célzott, műszaki-tudományos műhelymunka indítása javasolt. A műszaki tanulmány elkészítésében a PEK szakemberei részt vállalnának.

PAKS, 2016. 06. 08.
A Paksi Energetikai Kerekasztal szakemberei



--------------------------------

RH Ajánlások, javaslatok
Paksi Energetikai Kerekasztal


A magyar villamos energiarendszer termelői szerkezetében – a már üzemelő atomerőmű és a megindított fejlesztések következtében – az évszázad végéig minden bizonnyal az atomerőmű blokkjai látják el az alaperőműi funkciókat.

Ennek következtében a nukleáris üzemanyag beszerzéssel, a kiégett fűtőelemtárolással, a radioaktív melléktermékek elhelyezésével (front-end és a back-end ténykedések) kapcsolatos fejlesztések, gazdasági, fizikai tevékenységek, alétesítmények működtetése távlatos, nyitott gondolkodáson alapuló, komplex módon, hosszútávraoptimáltstratégia részét kell, hogy képezzék.A front-end és back-end aktivitások jelentős kihatással vannak ezen energiatermelési mód teljes élettartamra vetített gazdaságosságára.
Az ezzel kapcsolatosan alkalmazotthazai szakpolitikai koncepciónak messzemenően támaszkodnia kell lennie az nukleáris technológiában élenjáró országok gyakorlatára, tapasztalataira és nemzetközi normákra, elvárásokra.

Ezenajánlásokkal, javaslatokkal az ügy fontosságára és kiemelkedő gazdasági jelentőségére szeretnénk a felhívni a figyelmet.

I.Általánosan:

 A radioaktív hulladékok kategorizálásának, kezelésének, átmeneti és végleges tárolásának jelenlegi gyakorlatát és nemzeti stratégiáját – nemzetközi benchmark és jó gyakorlat alapján, független szakértők (hazai és e területen élenjáró külföldi szakemberek, vagy intézetek)bevonásával – javasolt felül vizsgálnia az jelenleg alkalmazott (a jövőben bevezetni tervezett) technológiák és a költségek optimalizálása céljából.

II.Kiégett fűtőelemek kezelésével kapcsolatban:

 Tekintettel a hazai nukleáris energiatermelés fejlesztésére és az üzemanyag költségek várható, jövőbelinövekedésére javasolt a számunkra optimális back-end stratégia megalapozása (felül vizsgálata) érdekében célzott, tudományos műhelymunka indítása.

 Az Oroszországi Föderációval fel kell újítani a tárgyalásokat a kiégett fűtőelemek visszaszállításáról, a pénzügyi és technikai feltételek egyeztetéséről. A hazai mély geológiai,nagy aktivitású hulladéklerakó kutatási, létesítési tevékenységre a tárgyalások és a back-end stratégia kimunkálásának szakászában WAIT AND SEE elv alkalmazása javasolt.

 Tekintettel a kiégett fűtőelemek stratégiai nyersanyag jellegére és/vagy amennyiben az orosz féllel a használt fűtőelemekvisszaszállítása, feldolgozása ügyében a tárgyalások nem vezetnek eredményre, úgy meg kell vizsgálni (a biztonságos deponálás és az egyszerű visszanyerhetőség figyelembevételével)a Bátaapáti vagy más telephely alkalmassá tételét az 1-4 blokkon kiégett kazetták átmeneti tárolására.


III: Radioaktív hulladékokkal kapcsolatban:


 A nemzetközi gyakorlat figyelembevételével be kell vezetni és mielőbb alkalmazásba venni a nagyon kis aktivitású hulladék (VLLRW) kategóriát. Mielőbb meg kell szüntetni a R-hulladéktároló hordók jelenleg alkalmazott, költséges és egységes kezelését, ill. tárolását az aktivitásuktól függetlenül. A nagyon kis- és kis aktivitású hulladékok tárolására lényegesen olcsóbb megoldások alkalmazandók.

 A nem nagy ativitású (közepes) aktivitású hulladékok végleges elhelyezése érdekében, a már megépített Bátaapáti tároló, és/vagy a továbbiakban épülő új kamrák alkalmasságát, minősítését és engedélyezhetőségét ajánlott felül vizsgálni.

 Anagyon kis- és kis aktivitású hulladékok végleges elhelyezése érdekében célszerű felszín közeli lerakót kialakítani Bátaapátiban, vagy más,a már megkutatott és alkalmasnak minősített telephelyek egyikén.

 A folyékony hulladékok aktivitás és kémiai összetétel szerinti szelektív feldolgozását meg kell vizsgálni az átmeneti és végleges tárolás optimalizálása és/vagy felmentési szintek alkalmazása érdekében.

 A nemzetközi gyakorlat figyelembevételével indokolt ajánlatos a PAE hulladékkezelési, tárolási,valamintkibocsátási koncepciójának és jelenlegi gyakorlatának felülvizsgálata és racionalizálása. A megengedett normák és korlátokésszerű –biztonságos, gazdaságos- alkalmazása.

 Az összehangolt költséghatékony működés érdekében a radioaktív hulladékok stratégiájának, gazdasági és technikai megvalósítását célszerű a jövőben egy szervezetbe integrálni.



Paks 2016-05-10



------------------------------
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Szerd Jún 15, 2016 5:59 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Wednesday, June 15, 2016 4:22 PM
To: 'nos.balint@rhk.hu'
Subject: RE: Válasz: Észrevétel/vélemény kérésée

Tisztelt Nős úr, kedves Bálint!
Köszönöm a válaszodat.
Kereki úr által felajánlott lehetőséggel élni kívánunk.
Jövő héten drótposta útján megkeresem az Igazgató urat.

MÁS
Kedves Bálint köszönöm , hogy a Magyar Tudományban megjelent írásodat megküldted.
A honlapunkon közzé tettük.
Kérlek küld meg, hogy a Magyar Tudomány melyik számában jelent meg az írásod, mert mások is szeretnének a írásodnak nyilvánosságot adni, felhívni a figyelmet a Magyar Tudomány kiadványra.
Előre is köszönöm.
Üdvözlettel : Juhos László

From: nos.balint@rhk.hu [mailto:nos.balint@rhk.hu]
Sent: Wednesday, June 15, 2016 4:00 PM
To: Juhos Laszlo
Subject: Válasz: Észrevétel/vélemény kérésée

Tisztelt Elnök Úr, kedves László,

Átolvasva a honlapjukon megtalálható álláspontot egyértelművé vált számomra, hogy ezek az állítások a munkáltatóm, az RHK Kft. alaptevékenységét átfogóan érintik. Ezen kérdésekben nyitottak vagyunk álláspontunk kifejtésére. Ezzel kapcsolatban kérem forduljon hivatalosan dr. Kereki Ferenc (kereki.ferenc@rhk.hu) ügyvezető igazgató úrhoz, és egy egyeztetett időpontban készek vagyunk bemutatni az általunk képviselt stratégiát, illetve reflektálunk a honlapjukon megjelent felvetésekre.

Üdvözlettel,
Nős Bálint



Feladó: "Juhos Laszlo" <juhos>
Címzett: <nos>
Másolat: Kovács Pál <kovacsp>
Dátum: 2016.06.09 14:00
Tárgy: Észrevétel/vélemény kérésée




Nős Bálint úr

stratégia és műszaki igazgató

Tisztelt Igazgató úr mint előző üzenetemben kértem a véleményét, kérésem erre az összeállításra is vonatkozik

http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4394

Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke





.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Csüt Jún 16, 2016 6:53 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Wednesday, June 15, 2016 3:21 PM
To: 'miniszter@nfm.gov.hu'
Cc: 'Hetzmann Albert'
Subject: INTÉZKEDÉS KÉRÉSE

Dr. Seszták Miklós úr
miniszter
Tisztelt Miniszter úr!
Tájékoztatás céljából küldöm.
A tájékoztatás hátterét telefonon elmondtam, Miniszter úr Alexandra keresztnevű munkatársának.
Arra kérem Miniszter urat, hogy a kért nemzeti programot a reális zöldek civil szervezetének a tárca küldje meg .
Számítok Miniszter úr soron kívüli intézkedésére.
Tisztelettel:
Juhos László, reális zöldek elnöke, okleveles energetikus szakmérnök, reaktor szakmérnök


From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Wednesday, June 15, 2016 3:01 PM
To: 'Aradszki András dr.'
Cc: 'Aszódi Attila Dr.'; 'Rákóczi Péter'; 'Hetzmann Albert'
Subject: Válaszra várva

Dr. Aradszki András úr
államtitkár
Tisztelt Államtitkár úr
A reális zöldek január óta dolgozik a kiégett fűtőelemek és a kis és közepes radioaktív hulladékok ügyével
A munkába bekapcsolódott a PAKSI ENERGETKAI KEREKASZTAL.
Kérésünkre véleményt alkotott a témában a Országos Atomenergia Hivatal, Dr Horváth Ákos a Magyar Tudományos Akadémia Energiatudományi Kutatóközpont főigazgatója, Bencsik János képviselő,
három volt paksi vezérigazgató.
A témában beszélgetést folytattam Nős Bálint úrral a RHK stratégia és műszaki igazgatójával. Kereki Ferenc igazgatóval is váltottam néhány szót.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztériumtól kértem, hogy küldjék meg a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséről szóló nemzeti programot.
Nem küldték meg.
Levélben fordultam a Miniszter úrhoz
Ime a levél:

Dr. Seszták Miklós úr
miniszter
NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM


Tisztelt Miniszter úr!

Kérem Miniszter urat, hogy legyen szíves a csatolt összeállítást elejétől fogva, végig egészen elolvasni.
Ez nem csak a reális zöldek civil szervezetére fontos, hanem a hazára nézve is.

Kéréssel fordulok Miniszter úrhoz.

Kérem Miniszter urat vagy Miniszter úr személyes képviselőjét a reális zöldek civil szervezet szakérőinek meghallgatására.

Számítok Miniszter úrnak a reális zöldek civil szervezetével való együttműködésére, amelyet előre is köszönök.


Budapest, 2016. május 13.

Tisztelettel: Juhos László

A Miniszter úr válaszra se méltatott.

Csatoltan küldöm az ENERGIA KLUB összeállítását, amely alapján arra gondolok az ENERGIA KLUB hozzájutott a nemzeti programhoz.

Felháborítónak tartom, hogy a reális zöldek nem jutottak hozzá. Úgy látszik a tárcánál a nyúl viszi a puskát, mondás járja.

Tisztelt Államtitkár úr, kedves András várom a visszajelzésedet, mivel holnap Paksra utazom.
üdvözlettel
Juhos László
mobil 06-20-414-24-94


----------------------------------------


Mi lesz a paksi atomhulladékkal?

Fenntarthatóság | 2016-06-15 11:40 - http://nrgreport.com/tema/fenntarthatosag

Szűk egy hetet adott a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium arra, hogy a magyar társadalom véleményt nyilvánítson a radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek kezeléséről szóló nemzeti programról. A nemzeti program kidolgozását minden tagország számára előírja az Európai Unió. A magyar program egyik leglényegesebb hiányossága, hogy nem ad választ arra, mi lesz a Paksi Atomerőmű kiégett fűtőelemeinek végleges sorsa, azaz: hol fogják elhelyezni a radioaktív hulladékot. Az NFM szerint még nem áll rendelkezésre elegendő információ ennek eldöntéséhez, így ezt a jövő feladatának tekintik - írja közleményében az Energiaklub.

A nemzeti program szerint összesen mintegy 1650 milliárd forintra lesz szükség a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok majdani kezelésére, és a Paksi Atomerőmű leszerelésére 2084-ig. Jelenleg a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban (KNPA) gyűlik a pénz erre a célra. Az Alap legnagyobb befizetője maga a Paksi Atomerőmű, vagyis a magyar áramfogyasztók.

Már most látszik azonban, hogy Paks befizetései a szükséges összeg kevesebb, mint a felét teszik majd ki − a hiányzó összeget az adófizetőknek kell majd előteremteniük. Ráadásul óriási kockázatot jelent, hogy a költségek nagy része az üzemidő lejárta után jelentkezik, amikor már nem történik befizetés az alapba. A nemzeti program nem tér ki arra, hogy ha nem gyűlik össze elég pénz a KNPA-ba, akkor a felmerülő költségeknek ki lesz a felelőse. Ez jelentős kockázati tényező, és a legnagyobb valószínűség szerint újabb hatalmas összegeket kell majd a jövő generációk adófizetőinek erre a célra áldozniuk.
Súlyos hiányossága a nemzeti programnak, hogy nem biztosítja a lehetőséget a települések, a lakosság és a társadalmi szervezetek számára, hogy ténylegesen részt vehessenek a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok kezelésével kapcsolatos döntéshozatali folyamatban, pedig ezt uniós direktíva is előírja. A nemzeti program csak négy, meglévő vagy tervezett nukleáris létesítmény környezetében létrehozott, ún. ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulást tervez a folyamatba bevonni. Így például Pécs − amely nem tagja egyik társulásnak sem −, Magyarország egyik legnagyobb városának lakossága nem jogosult arra, hogy megfelelő tájékoztatást és részvételi lehetőségeket kapjon a szomszédjukban, Bodán, a kiégett fűtőelemek és nagy aktivitású hulladékok végleges elhelyezésre tervezett tároló ügyében.

Az Európai Unió Tanácsának 2011/70/Euratom irányelve előírja, hogy a tagországok nemzeti programot dolgozzanak ki az országukban keletkezett kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok biztonságos kezelésére, amely többek között meghatározza az erre vonatkozó koncepciókat, terveket és műszaki megoldásokat, illetve a kivitelezés mérföldköveit.

„A magyar nemzeti program sajnos éppen ennek a célnak nem tud megfelelni. Minél tovább halogatja a kormány a döntést az egyes lényeges kérdésekben, annál nagyobb teher fog az adófizetőkre hárulni, hiszen az alapban álló, a hulladékkezelés céljára fel nem használt összegek után a magyar állam súlyos összegeket fizet be évről évre az értékállóság biztosítása érdekében” – nyilatkozta Koritár Zsuzsanna, az Energiaklub szakértője.

A nemzeti program ugyanakkor még nem teljesen végleges: egyelőre még zajlik a stratégiai környezeti vizsgálat nemzetközi szakasza, amelynek megállapításait be kell építeni a nemzeti programba. Ez idén őszre várható.

Forrás: Energiaklub



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Csüt Jún 16, 2016 7:32 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Terv sincs a sugárzó hulladék tárolására

https://www.scribd.com/doc/315868422/NEPSZABADSAG


.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Pént Jún 17, 2016 7:03 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

From: Barócsi Zoltán Dr. [mailto:zbarocsi@mvm.hu]
Sent: Friday, June 17, 2016 3:36 PM
To: Juhos Laszlo
Subject: Re: TÁJÉKOZTATÁS

Kedves László, számomra új, de elgondolkodtató

Übz

2016. jún. 17. dátummal, 11:32 időpontban Juhos Laszlo <juhos> írta:

Dr. Barócsi Zoltán úrnak
Tisztelt Barócsi úr, kedves Zoltán!
Tegnap Pakson jártam.
Munkaköröddel kapcsolatos javaslatot is hallottam.
Ennek lényege, hogy vezetéseddel szükség volna az MVM-en beül szakértő csoport létrehozására, a kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok stratégiájának gondozására.
Magam osztom a fenti véleményt.
Szerintem a sugárzó hulladékok tárolását/kezelését nem végezheti ugyan az a társság, amely annak műszaki fejlesztési stratégiáját alkotja meg.
Várom megtisztelő válaszodat tájékoztatásomat illetően.
Üdvözlettel: Juhos László




.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Kedd Jún 21, 2016 6:57 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

A jegyezet kereskedelmi forgalomban nem kapható!
A jegyzet egy példányban már a reális zöldeknek megvan.

Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748

HozzászólásElküldve: Kedd Jún 21, 2016 10:01 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Nuklearis Uzemanyagciklus Radioaktiv Hulladekai MTA EK

itt https://www.scribd.com/doc/316374945/Nuklearis-Uzemanyagciklus-Radioaktiv-Hulladekai-MTA-EK

vagy

forrás: http://www.kfki.hu/~rkl/pub/Nuklearis_uzemanyagciklus_radioaktiv_hulladekai_MTA_EK.pdf



.
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások megtekintése elölről:       
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

Következő téma megtekintése
Előző téma megtekintése
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban
Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban
Nem szavazhatsz ebben fórumban
Nem mellékelhetsz fájlokat a fórumban
Nem tölthetsz le fájlokat a fórumban


Powered by phpBB © 2001, 2002 phpBB Group
:: Theme & Graphics by Daz :: Ported for PHP-Nuke by nukemods.com ::
Időzóna: (GMT +1 óra)


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.69 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::