Reális Zöld Valóság
Reális Zöldek Klub internetes újság ( Nyilvántartásba vétel - Országgyűlési tudósítások)
  Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hírküldés
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Támogatók
· Vélemények
· Tartalom
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Linkcsere

ReálZöldek logo


Link elérhető
http://realzoldek.hu/
zoldlogo150.gif


Link elérhető
http://realzoldek.hu/
rgszold.jpg


 
Kapcsolódás

Honlapunk kódja

 
Történelmi
Évfordulók


Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Dr. Szabadi Béla blogja
"Kiszorított véleményem"
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Reális Zöldek Klub :: Téma megtekintése - SZIGETKÖZ ÚJRAGONDOLÁST!
Tartalomjegyzék
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok 
 ProfilProfil   Üzeneteid olvasásához jelentkezz beÜzeneteid olvasásához jelentkezz be   BelépésBelépés 
Következő téma megtekintése
Előző téma megtekintése
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához
Szerző Üzenet
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Pént Ápr 01, 2016 8:31 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

A Magyar Tudományos Akadémia szigetközi munkacsoportja, 1992 –tól több mint hárommilliárd forint költségvetési forrást használt fel, annak kutatására, és igazolására, hogy Szigetközben ökológiai agresszió következett be. Ez sikerült is az Akadémia munkacsoportjának, mivel a MTA Szigetközi Munkacsoportja kizárólag olyan kutatók munkáját támogatja az adófizetők pénzéből, amelyek a katasztrófa helyzetet igazolják, másokat nem. Szigetközben a Duna vízhozama az élet fenntartásával és környezetvédő módon előállított villamos energiával is szolgálhatja az élővilág érdeleit. Szigetköz vízpótlásának az ügyében szakmailag korrekt módon megszólalókat a MTA Szigetközi Munkacsoportja kizárja a monitoring rendszer által szolgáltatott adatok értékeléséből.

Valójában Szigetközbe elegendő víz jut az élet fenntartásához!

Ha feltételezzük, hogy Szigetközben (375 km2) olyan növényzet élne, amelyik minden hektáron, minden évben úgy terem 18 tonna száraz anyagot, annak minden kg-ját 1 m3 víz elfogyasztásával neveli fel, akkor a félévig tartó tenyészidőszak minden másodpercében 43 m3 vizet szívna ki Szigetköz talajából. Ennek hiányát 43 m3/sec vízhozamú beszivárgás pótolhatja. Ennél jóval több víz jut Szigetközbe ezt a tényt maguk a szerzők, ismerik el, amikor arról írnak, hogy 4568 nap alatt 161 milliárd köbméter víz, vízpótlásra került felhasználásra. Mindenütt, életfenntartó csak a víz lehet, amit az élőlény magáévá tehet, nem pedig az, ami elérhetetlenül folyik el mellette. Otthon mindenki odaviszi a vizet a növényeihez, és csak addig tartja nyitva a csapot, amíg a locsoló-edényét megtölti. Ilyen jellegű vízpótlás megvalósítása szerepel a vízlépcső tervben. Magyar Tudományos Akadémia Szigetközi Munkacsoportja nem hajlandó tudomásul venni, hogy Szigetközbe mennyi víz jut az nem a Dunában folyó vízmennyiségtől, függ, hanem attól, hogy gravitációs utón mennyit tudunk területre juttatni.

Budapest, 2005. június 21.

Juhos László, a Reális Zöldek Klub elnöke



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Szomb Ápr 09, 2016 12:19 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Jolánkai Géza: Elmaradt előadásom:

https://www.scribd.com/doc/307427763/Jolankai-Szigetkoz-Strategiarol-2016





.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Pént Ápr 15, 2016 6:45 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Monday, April 11, 2016 2:52 PM
To: 'Dr. Tóásó, Gyula'
Subject: RE: E-mail küldése MTA0001.pdf

Kedves Gyula, Babos Attila korházban van.
Üdv Juhos László

From: Dr. Tóásó, Gyula [mailto:toaso.gyula@sze.hu]
Sent: Sunday, April 10, 2016 2:20 PM
To: Juhos Laszlo
Subject: Re: E-mail küldése MTA0001.pdf

Kedves Laci batyam! Ha az MTI-vel kapcsolatban szukseg volna segitsegre, akkor Gazso Feri baratom, az mti igazgatoja, ebben tars lesz. Vele napi kapcsolatban vagyok.

2016. ápr. 10. 12:06 ezt írta ("Juhos Laszlo" <juhos>):
Babos Attila úr részére
Kedves Attila, tájékoztatás céljából küldöm az MTA levelét.
Az Öreg Dunát a vízről megtekintő szemléhez kapcsolódóan az elgondolásom a következő.
Az elgondolásom hátterében az áll, hogy Dobos Menyhért vezérigazgató (közszolgálati médiaszolgáltatók) biztosított arról, nyilvánosságot ad egy hír értékű akciónak.
Arra gondolok, hogy az „Öreg Duna szemlét” követően meghirdetnénk egy sajtótájékoztatót, amelyre a közszolgálati műsorszolgáltatók – Dobos Menyhért ígérete szerint eljönnének.
Szerintem tennünk kell a Duna Charta leleplezése céljából. Ennek szükségességéről folyamatosan kapacitálom Baranyai Gábort.
A sajtótájékoztató ügyének az MTI -vel való közlését a reális zöldek képesek intézni.
Ha egyetértesz a fentiekkel készítek egy sajtótájékoztató tervezetet a helyszín és az időpont megjelölése nélkül.
Abban bízom, hogy a fentiekhez meg tudom nyerni Németh Tamás az MTA Elnöki bizottság elnökét.
Várom megtisztelő válaszodat az elgondolásomat illetően.

Üdvözlettel Juhos László




.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Pént Ápr 15, 2016 6:50 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Németh Tamás, nem válaszolt még!

From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Sunday, April 10, 2016 7:19 AM
To: 'nemeth.tamas@agrar.mta.hu'
Subject: Személyes találkozó kérése

Németh Tamás úr
elnök, akadémikus
MTA Környezettudományi Elnöki Bizottság

Tisztelt Elnök úr!
Balla Andrea, főosztályvezető csatolt levelében lévő javaslat alapján személyes találkozóra kérek lehetőséget.

Tisztelettel: Juhos László, elnök
06-20-414-24-94






PDF letöltése: https://www.scribd.com/doc/308774398/MTA




.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Szerd Ápr 20, 2016 4:56 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Azonosság Szabad György és Kövér László házelnök között!
KISGAZDÁK, 1993-ban SZIGETKÖZ vízpótlását meg kívánták oldani.
1993-ban a Kisgazdák SZIGETKÖZ vízpótlásának reális zöldek javaslata szerinti megoldását támogatták.
Sajnos 1993-ban a KISGAZDÁK szándékát Szabad György, házelnök megtorpedózta.
Napjainkban Kövér László, házelnök a vízlépcső kérdésében észben ott tart, ahol Szabad György, 1993-ban tartott.


https://www.scribd.com/doc/309850756/Kisgazdak-Rott-Nandor




.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Ápr 21, 2016 6:49 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Ápr 21, 2016 6:51 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Pént Ápr 22, 2016 7:18 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Gátügyben a média 26 éve nem tájékoztat kiegyensúlyozottan.
A WWF szakértői rendszeres vendégei a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorainak.

Az alábbi hír sohasem kapott nyilvánosságot a hazai médiában:
World Wide Found of Nature (WWF) vezérigazgatója Claud Martin vezérigazgató, 1994-ben leállította a WWF gát ellen való tiltakozását, és bocsánatot kért Szlovákiától.



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Pént Máj 06, 2016 1:58 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Németh Tamás úr






Duna szlovákiai elterelése óta a Szigetköz ökológiai állapota folyamatosan romlik. A haladéktalan intézkedést igénylő probléma kezelésére a mai napig nem született megoldás. Volt már lakossági aláírás gyűjtés, foglalkoztak a kérdéssel parlamenti vitában, és az Akadémia is rendezett 2016. januárban konferenciát, gyakorlatilag eredménytelenül.


A konferencián megtudhattuk a probléma okát, azt, hogy általában kevés a víz, máskor meg túl sok, attól függően, hogy a szlovák fél a bősi erőmű gazdaságos működtetése érdekében túlzottan visszatartja a vizet, vagy igyekszik megszabadulni a felesleges víztől.
Az előadásokban hallottunk arról, hogy a különféle szárazföldi és vízi élőlények, halak, csigák, teknősök, lepkék, tücskök, bogarak, madarak, fák, bokrok, aljzat és gyomnövények élőhelyét hogyan befolyásolják az ökológiai problémák, arról viszont alig esett szó, hogy az érintett területeken él még egy homo sapiens nevű élőlény faj is, és hogy az ő élőhelyükkel mi lesz.

Szóba került a Szigetköz vízpótlására több megoldási változat, például a meder feltöltése, szélesítése, szűkítése, meanderező mellékágak kialakítása, fenékküszöbök építése.
Nem esett azonban szó arról, hogy miért ilyen siralmasan rossz a tárgyalási pozíciónk, az érdek érvényesítő képességünk.
A probléma kezelését ugyanis nehezíti, hogy a vízmegosztás Dunacsúnynál történik szlovák területen, ezért a szlovák fél kizárólagos birtokában van a vízmegosztás szabályozásának lehetősége.

Az eredeti nemzetközi szerződés szerint – amely a hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es ítélete szerint a mai napig érvényben van – a vízmegosztás magyar területen történt volna Dunakilitinél, ahol meg is épült erre a célra a jelenleg is üzemképes duzzasztógát és zsiliprendszer. Amikor azonban a rendszerváltó magyar kormány 1992-ben felmondta a Bős-Nagymaros szerződést, arról is döntés született, hogy ezt sem helyezzük üzembe. Hogy mi lehetett a döntés oka, azt ma már nehéz megítélni, hiszen azóta lezajlott a társadalomban egy teljes generációváltás. Talán így akarták megakadályozni, hogy a szlovákok üzembe helyezzék a bősi erőművet. Ahogy a népi mondás tarja: „Pusztuljon a szomszéd tehene is, ha a miénk már odaveszett.”

A szlovák fél azonban nem hagyhatta veszni az óriási gazdasági áldozatok árán megvalósított nagy értékű beruházást, ezért a kárenyhítés érdekében a C változat szerint megépítették Dunacsúnynál azt a duzzasztóművet, ahol jelenleg a vízmegosztás történik.
Voltaképpen az történt, hogy átengedtük a szomszédnak a vízmegosztás szabályozását. Olyan ez, mintha nem lenne a fürdőszobánkban vízcsap, és a szomszéd lakásban döntenék el, mikor mennyi vizet engednek a fürdőkádunkba.

A legfurcsább mindebben az, hogy sem a parlamenti vitában, sem az akadémiai konferencián nem esett szó erről a vitatható döntésről. Talán nem akarták rossz hírét kelteni a „rendszerváltó” politikai elitnek, jobbnak látszott szőnyeg alá söpörni a kérdést, hiszen az utóbbi negyedszázadban olyan sok mindent söpörtünk már a szőnyeg alá, hogy eggyel több vagy kevesebb alig számít valamit.
Ami az akadémiai vitában ismertetett lehetőségeket illeti, azokról rövidesen nyilatkozott egy TV riportban egy környezetvédő szakpolitikus, aki szerint nem érdemes egyetlen fillért sem költeni bármelyik megoldásra, hiszen az csak további beavatkozást jelentene a természet működésébe. Jobban tesszük, ha hagyjuk a természetet, oldja meg magától a problémát.

Való igaz, hogy a természet képes lehet önmagát meggyógyítani, akárcsak egy élőlény.

Ezzel foglalkozik James Lovelock professzor „GAIA elmélete” is, amely szerint a bolygónk – ezen belül az élőlényeknek otthont adó bioszféra – hasonlóan működik, mint egy élőlény, amely azonban az ember kártékony tevékenysége miatt egyre betegebb. Ha pedig az emberiség nem változtat az életmódján, a helyzet katasztrofálissá válhat. Ebből azután – tévesen – egyesek azt szűrték le, hogy egyáltalán nem szabad a természet működésébe mesterségesen beavatkozni.

A bioszféra – a benne működő önszabályozó folyamatoknak köszönhetően – valóban hasonlóan működik, mint egy élőlény, és magán hordozza az élőlények számos tipikus tulajdonságát. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni azt a tényt sem, hogy egyetlen élőlény sem él örökké. Egy élőlény megszületik, fejlődik, eléri a létezésének csúcspontját, azután hanyatlani kezd, végül elpusztul.
Ez történik a bolygón valamennyi természeti képződménnyel is, hegyekkel, folyókkal, tavakkal, szigetekkel, élőlény populációkkal.
Kérdés, mi a teendő, ha a környezetünkben lévő kedvező ökológiai rendszert meg akarjuk óvni a természetes pusztulástól, vagy ha ez nem lehetséges, legalább minél tovább meg akarjuk őrizni az egészséges állapotát.

A megoldás ez esetben az állagmegőrző, javító, gyógyító mesterséges beavatkozás lehet.
Ami a Szigetköz kérdését illeti, a helyzet ahhoz hasonló, mint amikor egy vakbélgyulladásos beteg elmegy az orvoshoz, aki azonban nem hajlandó az életmentő műtétet elvégezni, és arra hivatkozik, hogy a természet majd magától megoldja a problémát. És igaza is lesz. Tényleg megoldja. Utána már csak a temetkezésről kell gondoskodni.

Lehet, hogy ez lesz a sorsa a Szigetköznek is?
Lehet, hogy a politika megint maga alá gyűri a józan szakmai érveket, ahogyan történt ez már számtalan alkalommal?

A probléma nem új és nem csupán magyar specialitás. Ezzel kapcsolatban érdemes idézni egy mondatot a Nobel díjas Oláh György professzor egyik riportjából:
„...nézd fiacskám, ha engem odaát a kormányzati emberek beszélgetésre hívnak meg, kíváncsiak valamilyen kérdésben a véleményemre, maximum egy kávét fogadok el a beszélgetés ideje alatt, mert mindig attól tartok, hogy ha többet fogadnék el, azt várnák tőlem, hogy azt mondjam a szóban forgó ügyben, amit Ők hallani akarnak.”

Dr. Héjjas István

Forrás: http://greenfo.hu/hirek/2016/02/10/a-szigetkoz-vizpotlasa


Dátum: 2016. February 10. Wednesday, 17:04 Szerző: realzoldek



------------------------------------------

Németh Tamás úr
akadémikus

Tisztelt Akadémikus úr!

Véleményem szerint a Magyar Tudományos Akadémia jó hírének lejáratását jelentené, ha Akadémikus úr, az április 1-én sorra kerülő „Stratégia és környezet – Párbeszéd a Szigetköz jövőjéről” című rendezvényen részt venne.
Álláspontom szerint Akadémikus úr szereplése a konferencián nem lenne szerencsés a magyar -- szlovák jó viszony elősegítése céljából sem, amelyet megterhel a vízlépcső per lezáratlan volta.
Nagy Boldizsár PhD, egyetemi docens, ELTE AJTK, a rendezvény előadóját Sólyom László köztársasági elnök zöld ombusmann jelölésének a támogatását az MSZP-SZDSZ kormányoldali és FIDESZ-KDNP ellenzéki országgyűlési képviselők leszavazták.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke








2016. április 1. 14.00 óra





.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Szomb Máj 07, 2016 4:30 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Nagymaros - Kerényi


https://www.scribd.com/doc/311803923/NAGYMAROS-KERENYI



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Vas Máj 08, 2016 5:15 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

A Duna eltereléséről Paulus Alajos készített filmet. Paulus Alajos az első Orbán kormány idején Balázs Béla díjban részesült.
Paulus Alajos a filmjében megszólalási lehetőséget adott az Antall kormány szakértőinek, köztük Hajósy Adriennének .
Két hónappal a Duna elterelése előtt Hajósy Adrienne a következőket nyilatkozta a Paulus Alajos kamerája előtt:

„ .... azt bátran merem állítani, hogy októberben a Dunát nem fogják elterelni.”

A filmet 1998-ban a MTV2-es csatornája bemutatta, továbbá a Zenit televízió nagyon sokszor műsorára tűzte.
A filmet DVD formájában a legtöbb szigetközi önkormányzat polgármesterének és a helyi tv társaságoknak a reális zöldek megküldte.
.



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Vas Máj 15, 2016 11:33 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Önmagunkat gyarmatosítottuk a Kossuth díjas szerint!
Minden szabadon folyjék, távol legyen a dolgoktól az erőszak.” A Duna Kör jelmondata.

A Duna-kör javaslata 1992-ben a Magyar Országgyűlésnek és a Kormánynak:
„Sürgősen távolítsák el hivatalukból azokat a vezető köztisztviselőket, akik nyíltan akadályozzák a kormányt alapvető nemzeti érdekeink érvényesőlésében, és kételyt ébresztenek a cseh és szlovák félben álláspontunk komolyságát illetően: Bába Iván helyettes külügyi államtitkárt, Keresztes K. Sándor környezetvédelmi minisztert, valamint Jakus György észak-dunántúli vízügyi igazgatót.”

A WWF 1992-ben, más szervezetekkel együtt követelte az osztrák kormánytól, hogy garantálja, nem veszi át a bősi erőműben termelt energiát.
(Magyarország 2003-ban 9 TWh villamos energiát importált Szlovákia felől. Az importált villanyból mennyi származik a bősi termelésből erről, nincs adat, a szlovákok ilyen adatot nem tesznek közzé. A hazai bruttó villamos energiatermelés 2003-ban 34 TWh volt)

Karátson Gábor, 1992.október 16-án az Írószövetség székházában, a Duna-mozgalom támogatására rendezett kiállítás megnyitóján „Villanyfény és öngyarmatosítás” címmel tartott beszédet.
Karátson beszédében a Duna elterelésének a napját Auschwitzhez, és Csernobilhez hasonlította.
Beszédében a Blitzkrieget emlegetett, szerinte mindnyájan a Harmadik Birodalomban élünk, amennyiben a Duna elterelése bekövetkezne.


Jávor Károly (MDF) napirendi előtti felszólalása a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén 1992. november 24.)
„Az egyik szlovák állítás tehát megdőlt.
A másik állítás az volt, hogy a vízlépcső üzembe helyezése kapcsán jelentkező, esetleges környezeti problémákat, műszaki pótmegoldásokkal kezelni lehet. Nos ez az érvelés is megdőlt: kiderült, hogy a nem lehet kezelni, sőt ennek az úgynevezett pótmegoldásnak a létesítményei alkalmatlanok ara, hogy a környezeti katasztrófákkal kezeljük.”

A Környezetvédő szervezetek 1994-ben megtartott országos találkozójukon követelték, hogy a Kormány vonja vissza a fenékküszöb tervét, mert „ A fenékküszöb terv már rövid távon komoly környezeti károkat okozna.”

A Levegő Munkacsoport, 1997-ben nyílt levélben hozza a kormány tudomására: „ A magyar polgárok nem akarnak több vízlépcsőt”




.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Vas Máj 29, 2016 7:50 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Visszaszökik a víz a főmederbe (NÉPSZAVA, 1994. augusztus 17.)

Ha jobb és baloldalon a reális zöldekre hallgatnak a politikusok és nem a Duna Körre, milliárdokat spórolhatott volna meg a költségvetés!
A Magyar Tudományos Akadémia szigetközi munkacsoportja, 1992 –tól több mint hárommilliárd forint költségvetési forrást használt fel, a politikusok ostobaságának igazolására, hogy Szigetközben ökológiai agresszió következett be.

A reális zöldek időben megmondták, hogy Szigetközben (375 km2) olyan növényzet élne, amelyik minden hektáron, minden évben úgy terem 18 tonna száraz anyagot, annak minden kg-ját 1 m3 víz elfogyasztásával neveli fel, akkor a félévig tartó tenyészidőszak minden másodpercében 43 m3 vizet szívna ki Szigetköz talajából. Ennek hiányát 43 m3/sec vízhozamú beszivárgás pótolhatja. Mindenütt, életfenntartó csak az a víz lehet, amit az élőlény magáévá tehet, nem pedig az, ami elérhetetlenül folyik el mellette. Otthon mindenki odaviszi a vizet a növényeihez, és csak addig tartja nyitva a csapot, amíg a locsoló-edényét megtölti. Ilyen jellegű vízpótlás megvalósítása szerepel a vízlépcső tervben. A Magyar Tudományos Akadémia Szigetközi Munkacsoportja Láng István akadémikussal az élén a politika elvárása szerint tett.
Milliárdok repültek ki az ablakon a Szigetközben megvalósított szivattyúzás miatt.

A világ rajtunk röhögött.



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Szerd Jún 22, 2016 11:32 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

-----Original Message-----
From: Láng Sándor [mailto:ts2002@freemail.hu]
Sent: Wednesday, June 22, 2016 11:27 AM
To: juhos.laszlo@chello.hu
Subject: Dunaszaurusz

Kedves Laci!

Cikk az mno.hu-n:
http://mno.hu/belfold/az-uj-dunaszaurusz-arnyekaban-1348409

Üdv Sanyi


--------------------------

BŐS–NAGYMAROS
Az új Dunaszaurusz árnyékában
Üzleti fogás lenne a Dunára tervezett négy új gát? · Gyanakvók a hazai környezetvédők

Lázár Fruzsina, 2016. június 22., szerda 10:14

Hajózsilip Bősnél. A szlovákok még mindig a Duna vizének csupán a húsz százalékát juttatják Magyarországnak
Hajózsilip Bősnél. A szlovákok még mindig a Duna vizének csupán a húsz százalékát juttatják Magyarországnak Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet
A rendszerváltás idején a bős–nagymarosi vízi erőmű épülő betonkolosszusait nevezték a természetvédők Dunaszaurusznak. A zöldeknek hála, a vízlépcsőrendszer hazai része nem készült el, ám a bősi erőmű üzemeltetéséhez még a létező Csehszlovákia Dunacsúnnál önkényesen elterelte a folyamot. A mederáttöltés következtében a Szigetköz jelentős ökológiai károkat szenvedett. Az, hogy miként lehetne orvosolni a bajt – újabb betontömbök építésével vagy nélkülük –, azóta is viták tárgyát képezi.
A trianoni békeszerződés következtében Magyarország elveszítette folyóinak nagy esésű – azaz energia termelésére alkalmas – szakaszainak jó részét. A döntéshozók és a szakemberek egy vagy több dunai vízlépcső építésétől remélték a megoldást. 1977-ben meg is született a magyar–csehszlovák kormányközi szerződés a bős–nagymarosi vízlépcső építéséről. Néhány évvel később megkezdődtek az erőmű építésének előkészületei, ám a hazai környezetvédők részéről egyre több kritika érte a vízlépcsőrendszert. A nyolcvanas évek végén már tömegek tüntettek az építkezés ellen.

A nagyszabású társadalmi tiltakozás hatására 1989-ben a Németh-kormány felfüggesztette a csehszlovák területen lévő bősi erőművet kiegészítő nagymarosi duzzasztó építkezését, az Antall-kabinet pedig 1992 májusában felmondta az államközi szerződést. Ennek ellenére a csehszlovák fél Dunacsúnnál 1992 októberében elterelte a Dunát, ugyanitt duzzasztóművet épített, és időközben üzembe helyezte a bősi erőművet is. (Az 1992-ig megépített erőműrendszer része lenne a dunakiliti duzzasztómű is, amit Magyarország soha nem helyezett üzembe.)

Az elterelés következtében a Szigetközben, a Duna főágában a vízszint négy-öt métert süllyedt, a mellékágrendszer nagy része pedig napokon belül kiszáradt. A vízpótlást 1995-ben a dunakiliti fenékküszöb építésével oldották meg, ám a módszer nem az eredeti vízjárást állította vissza. Jelenleg a Duna teljes vízhozamának nagy része a szlovákiai üzemvízcsatornában folyik, a magyarországi mederszakaszba kevesebb mint a húsz százaléka jut.

Per és ítélet

A magyar és a szlovák kormány 1993 áprilisában a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult. A pernek – többek között – azokra a kérdésekre kellett választ adnia, hogy joga volt-e a Magyar Köztársaságnak az 1977-ben kötött államközi szerződést egyoldalúan megszüntetnie, valamint felfüggesztenie, majd abbahagynia az erőmű építését? És joga volt-e a Csehszlovák Köztársaságnak egyoldalúan elterelnie a Dunát, és Szlovákiának – a szétválás után – működtetni az erőművet?

A Nemzetközi Bíróság 1997-ben kihirdetett ítélete az 1992-ig félig felépült erőműrendszer létezését hagyta jóvá, és a felső szakasz környezetileg fenntartható állapotba hozásán túl sem újabb létesítmények építésre, sem a már meglévők elbontására nem kötelezte a feleket – ehelyett további tárgyalásokat javasolt.

A vízmegosztást illetően 1995-ben az ítélet meghozataláig szóló időszakra a két ország ideiglenes vízmegosztási megállapodást kötött, amely szerint a teljes vízhozam 20 százaléka illeti meg Magyarországot. A hágai ítélet értelmében Magyarország joggal követelhette volna a természet igényeit kielégítő, a Szigetközt és a Csallóközt is jó állapotban tartó vízhozamot. Az 1997-ben megindult kétoldalú tárgyalásokon azonban a szocialista Nemcsók János vezette magyar küldöttség meghosszabbította az 1995-ös vízmegosztási megállapodást, így Szlovákia azóta is csak a vízhozam 20 százalékát köteles juttatni a Dunába, ennek ellenére sokszor még ennyit sem biztosítanak a magyar fél számára.

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, aki 1993 és 1997 között ügyvédként képviselte a Magyar Köztársaságot a hágai Nemzetközi Bíróságon a vízlépcsőrendszer ügyében folytatott perben, 1998-tól 2010-ig pedig a mindenkori kormány által felkért szakértőként vett részt a munkában. Ő így foglalja össze az ítéletet.

– Az ítélet egyértelműen kimondja, hogy a Duna – még Csehszlovákia által elkövetett – elterelése jogsértés. Jogsértés az is, hogy Magyarország nem vehet részt a bősi erőmű közös üzemeltetésében, és nem tudja gyakorolni az üzemvízcsatornában folyó nemzetközi hajózás feletti felügyeleti jogát. Magyarországra vonatkozóan a bíróság azt mondta, hogy az 1977-ben született kormányközi szerződés megszüntetése nem volt jogszerű, de annak konkrét tartalmát újra kell tárgyalni a terepen kialakult valóság fényében. Nyitott kérdés, meddig terjedő jogsértés az, hogy Magyarország nem építette meg és nem helyezte üzembe a nagymarosi duzzasztóművet (ennek következtében mindkét állam elesett a gazdaságosabb csúcsüzemű működtetési módtól). De az ítélet azt is kimondja, hogy a feleknek az adott – 1997. szeptemberi – helyzetből kell kiindulni.

A károkat rendezni kell

A Duna főmedrének és a mellékágaknak a vízrajzi és ökológiai egysége a Szigetközben és a Csallóközben még ma sem állt helyre. Politikusok, civilek és szakemberek egyetértenek abban, hogy a károkat rendezni kell. Abban, hogy miként, már kevésbé.

A térség egyik szervezete, a Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (Szite) 2007-ben kidolgozott terve szerint a Szigetköz rehabilitációját duzzasztók építésével lehetne megoldani. A tervet többször megpróbáltak elfogadtatni a döntéshozókkal, sikertelenül.

– Az Illés Zoltán vezette környezetügy kategorikusan elutasította a Duna duzzasztását, mondván, hogy az nem több vizet, hanem több gátat eredményezne. Ám Illés Zoltán leváltása után megváltoztak az erőviszonyok, a Földművelésügyi Minisztériumba parlamenti államtitkárrá nevezték ki Nagy Istvánt, a térség országgyűlési képviselőjét, aki maga is részt vett a Szite-terv kidolgozásában, míg a Szite alapító elnöke, Láng István pedig az Országos Vízügyi Főigazgatóság műszaki főigazgató-helyettese lett – taglalja Bárdos Deák Péter, a környezetvédőket tömörítő Duna Charta elnöke.

2015-ben Baranyai Gábor miniszteri biztost bízták meg a Szlovákiával való tárgyalások folytatásával.

Tavaly októberben a Magyar Nemzet birtokába jutott egy titkos jelentés, amelyet Baranyai Gábor Trócsányi László igazságügyi miniszter részére küldött. Ebből derült ki, hogy Szigetköz rehabilitációját a kormány Dunacsún és Szap között négy új fenékküszöb építésével oldaná meg. A Duna Charta úgy látja, valójában gátakról van szó.


Baranyai Gábor a kérdéssel kapcsolatban azt válaszolta lapunknak: a fenékküszöbök tartalmazhatnak egyéb létesítményeket is, mint hallépcső, árvízi kapu vagy hajózsilip. A műszaki leírásból valóban arra a következtetésre jut, hogy indokolt a fenékküszöböket árvízi kapuval is ellátni, illetve szükség szerint lehet építeni rá kishajózózsilipet (a nagyhajózás az erőművön keresztül zajlik). Ez azonban önmagában nem határozza meg magának a küszöbnek az anyaghasználatát. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a műszaki leírásban szereplő ábrák egy korábban vizsgált javaslat sematikus képét mutatják – a négy fenékküszöbös megoldásnak nincsenek sem elkészült műszaki tervei, sem látványképei.

A természetvédők szerint a négy új gát építésével az érintett szigetközi Duna-szakasz hosszú távú feltöltődése is várható, ami tovább növeli a már ma is kritikus árvízszintet. A miniszteri biztos ezzel szemben lapunknak adott válaszában azt állította, a fenékküszöbök építésének köszönhetően folyamatos vízrajzi és ökológiai kapcsolat jönne létre a magyar és szlovák oldali mellékágak között, úgy, hogy a főmederben sem szakadna meg a víz mozgása. A vízszint megemelése feltöltené a felszín alatti víztartókat (ivóvízkészletet). És a jelenleg a medret jelentős mértékben beborító, az árvízszinteket megemelő invazív növényzet is eltűnne.

Bár a bős–nagymarosi erőműrendszerből való kilépéssel hazánk is okozott károkat Szlovákiának, a kölcsönös károkozástól független, hogy Szlovákia 1992 óta használja a közös Duna folyamnak a Magyarországra eső vízmennyiségét. Magyarország jogos követelése lenne, hogy Szlovákia fizessen vízjáradékot a Magyarországot illető vízmennyiségért. Ráadásul annak idején a bősi erőmű nyolc kilométeres alvízcsatornájának építését Magyarország finanszírozta, a gépészeti rész beruházásaiban, a tározó töltésének építésében is részt vettünk. Ennek ellenére – a Magyar Nemzet birtokába jutott dokumentumból az derült ki, hogy Baranyai Gábor nem tart igényt a bősi erőmű Magyarországra eső tulajdonjogára, valamint az erőmű által termelt villamos energia ötven százalékára sem. Az erre vonatkozó igényét többletvíz formájában kívánja érvényesíteni. Valamint kilátásba helyezte a hágai Nemzetközi Bíróságra benyújtott kereset visszavonását. Illetve jelezte, hogy a kérdéskört a lehető legkisebb nyilvánosság mellett kívánja lezárni.

– A Duna közös energiatermelő képességét szlovákok a kezdetektől egyoldalúan használják, meg kellene adniuk az erőforrás árát, illetve az ennek a segítségével előállított termékből ránk eső részt. Miért mondanánk le erről? Ez nem kártérítés, ez elszámolás – taglalja Nagy Boldizsár.

Baranyai Gábor szerint azonban Magyarországnak a hágai Nemzetközi Bíróság 1997-es ítélete alapján nem tulajdoni igénye, hanem vételi opciója van a bősi erőmű tulajdonjogának 50 százalékára. Ennek elvi alapja az, hogy a Magyarország által 1992-be egyoldalúan felmondott államközi szerződés alapján a bős–nagymarosi komplexumban a feleknek egyenlő tulajdoni hányada lett volna. Mivel azonban a már említett nagymarosi vízlépcső nem épült meg, ezért ha Magyarország részesedni kíván a megépült létesítmény tulajdonjogából és az áramból, akkor ki kell fizetniük a bősi erőmű építési költségeinek felét.

Ami a per lehetséges visszavonását illeti, Nagy Boldizsár szerint ez nem jó ötlet, ugyanis ha a tárgyalások ismét zátonyra futnak, akkor jó volna elérni a vita kötelező rendezését. – Ez az egyetlen módja annak, hogy az ítélet kikényszeríthető legyen – mondja. A Hágai Nemzetközi Bíróság helyett lehet, hogy az Európai Unió bírósága alkalmasabb volna az ügy felülvizsgálatára.

A miniszteri biztos szerint 1998-ban a Meciar-kormány Magyarország elmarasztalását kérte azért, mert 1998 tavaszán az első Orbán-kormány jelezte, hogy a Nemcsók János által előkészített, a kormány által azonban alá nem írt megállapodást nem tartja irányadónak. A Meciar-kabinet bukása után a kereset tárgyalását a felek közös kérésére a Nemzetközi Bíróság felfüggesztette, azonban Szlovákia máig nem vonta vissza. A kereset egy közel húsz évvel ezelőtti szlovák belpolitikai akció lenyomata, amely minden elemében okafogyottá vált. Magyarország érdekérvényesítési lehetőségeit a legcsekélyebb mértékben sem befolyásolja, ugyanis jelenleg is hatályban van a felek között 1993-ban kötött úgynevezett alávetési megállapodás, amely mindkét fél számára lehetővé teszi további kiegészítő ítélet egyoldalú kezdeményezését a Nemzetközi Bíróság előtt.

A vízmegosztás kérdésével kapcsolatban Baranyai Gábor véleménye az, hogy a hágai ítélet alapján a feleknek „méltányos és ésszerű” vízmegosztásban kell megállapodniuk. Magyarország jelezte, hogy 40-45 százalékot tart méltányosnak. Szlovákia folyamatos kérésünk ellenére még nem terjesztett elő vízmegosztási javaslatot. Ami pedig a tárgyalások titkosságát illeti, Baranyai Gábor úgy gondolja, érzékeny kétoldalú kérdésekben fő szabály szerint az államközi tárgyalások nem a nyilvánosság előtt folynak, e tekintetben a bős–nagymarosi tárgyalások egyáltalán nem egyediek.


Illés kiegyezést sürget

Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium volt államtitkára szerint a Szigetköz ökológiai rehabilitációjának terve gátak segítségével nem más, mint klasszikus trükk. – Gátak segítségével nem lehet vizet fakasztani, két gát között az állóvíz viszont a halpusztuláson kívül még sokféle környezeti kárt okozna – mondja. Valójában arról van szó, hogy különböző politikusoknak és helyi csoportosulásoknak az az érdeke, hogy jóhiszemű emberek manipulatív módon való kihasználásával, látszatprojektek kapcsán – amilyen a Szigetköz gátakkal való rehabilitálása is – nagy állami beruházások történjenek, hiszen abból gyorsan meg lehet gazdagodni. Illés Zoltán szerint ha a szlovák és magyar félnek sikerülne megegyeznie abban, hogy a szlovákok a Duna átlagos vízhozamának ötven százalékát az Öreg-Duna medrébe vezessék vissza, cserébe pedig Magyarország eltekintene attól, hogy Szlovákia kifizesse Magyarország részesedését annak az áramnak az árából, amelyet a szlovák fél a Duna jogtalan elterelése révén megtermelt, akkor a két fél közötti vita is lezárulna, és a Szigetköz rehabilitációja is megoldódna.


Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 06. 22.



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Szerd Jún 22, 2016 12:30 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

From: Joó István [mailto:Istvan.Joo@mfa.gov.hu]
Sent: Wednesday, June 22, 2016 12:07 PM
To: 'Juhos László (juhos.laszlo@chello.hu)'
Cc: Duna Régió Stratégia Miniszteri Biztosi Titkárság
Subject: RE: KÉRÉS

Tisztelt Elnök Úr!

Ezúton is köszönöm érdeklődését a Budapesti Víz Világtalálkozóval kapcsolatban. Tájékoztatom, hogy az esemény megrendezéséről a 1044/2016 (II.15.) továbbá a 1188/2016 (IV.12.) sz. kormányhatározatok rendelkeznek.

Üdvözlettel,

Joó István

A Budapesti Víz Világtalálkozó 2016 előkészítéséért
és a Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős
miniszteri biztos

Külgazdasági és Külügyminisztérium
H-1027 Budapest, Bem rakpart 47.
Tel.: +36 1 458 1246
Fax: +36 1 356 8410
E-mail: Istvan.Joo@mfa.gov.hu
www.budapestwatersummit.hu
www.dunaregiostrategia.kormany.hu

---------------------------------------------------------------------- ----

From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Wednesday, June 15, 2016 7:09 PM
To: Duna Régió Stratégia Miniszteri Biztosi Titkárság
Subject: KÉRÉS

JOÓ ISTVÁN úr
miniszteri biztos
Tisztelt Joó István úr!
A reális zöldek képviseletében sok sikert kívánok Budapesten sorra kerülő második VÍZ VILÁGKONFERENCIA munkájához.
Kéréssel fordulok Biztos úrhoz.
Kérem küldje meg a reális zöldek civil szervezetének a VÍZVILÁGTALÁLKOZÓ megrendezésére a költségvetési forrásból rendelkezésre álló összeg számszerű értékét.

Tájékoztatását előre is köszönöm.

Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke




.
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások megtekintése elölről:       
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

Következő téma megtekintése
Előző téma megtekintése
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban
Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban
Nem szavazhatsz ebben fórumban
Nem mellékelhetsz fájlokat a fórumban
Nem tölthetsz le fájlokat a fórumban


Powered by phpBB © 2001, 2002 phpBB Group
:: Theme & Graphics by Daz :: Ported for PHP-Nuke by nukemods.com ::
Időzóna: (GMT +1 óra)


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.41 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::