Freud Anna

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

From: Anna Freud [mailto:freud.panni@gmail.com]
Sent: Thursday, April 14, 2016 8:06 PM
To: vorsatzd@ceu.hu; noklapja@sanomabp.hu
Cc: Petri Szabolcsné dr.; strek.julia@keh.hu; orbanviktor@orbanviktor.hu; juhos.laszlo@chello.hu; elnokseg@titkarsag.mta.hu
Subject:

Tisztelt Dianna Asszony és tisztelt Szerkesztőség!

Nagy örömömre szolgált az e heti lap minden cikke, mert az én személyi élményeimet és tudásomat tükrözi.

Tisztázni kellene, hogy a környezetvédelem nem más, mint takarékosság az anyaggal és/vagy az energiával. Nem lemondásra ösztökél, hanem a modern technika alkalmazására, amely jelentős részben magyar szakértők találmányainak széleskörű hazai és nemzetközi alkalmazását jelentik. E témáról írtam 1. mellékletemet.

A hazai találmányok alkalmazása évtizedek óta szívügyem. 195-ben az Élete és Tudomány című lap újságírója voltam. A lap általam szerkesztett "Tudomány Világa" című melléklete egyik cikke foglalkozott a hőszivattyúval, amely széleskörű alkalmazásáért éveken át minden szakmai megbeszélésen kampányoltam. 2080-ban a Dr. Heller László műegyetemi professzor hőszivattyúja magyar termék-nagydíjas lett. Ötöd annyi energiával légkondicionál, mint más módszerek, téten fűt, nyáron hűt, és közben nem szennyezi a környezetet. A hőszivattyúra kollégám, néhai Weisburg János hívta fel a figyelmemet, és munkáját közös barátunkkal Komlós Ferenccel együtt fejeztük be. Cikke megtekinthetőek az Interneten.

A környezetvédelem téves megítélésének oka, hogy tévesen azt hiszik, hogy gátolja a gazdasági fejlődést, ezért ki kellene számítani, hogy megoldása mennyi munkahelyet teremt, mennyi bevételt hoz a tőkéseknek, és ha a magyar gazdaság visszakapná a gazdaságból jogtalanul elvont Dr. Boros Imre és Dr. Bogár László, neves, jobboldali közgazdászok által 400 milliárd dollárra becsült forrást, akkor a magyar értelmiség el tudná indítani a folyamatot, amely a fejlett országok, többek között az Amerikai Egyesült Államok gazdaságát fellendítené. (2. mellékletet)

A környezetvédelmi beruházások gazdaságosságának számítása

A fejlett országokban kialakult fegyvergyártás akadályozza a migránsválság környezetvédelmi módszerekkel történő megoldását. Ezért az előző levelemben leírt, ésszerűnek tűnő módszer alkalmazásának feltétele, annak bizonyítása, hogy a környezetvédelmi eszközök és a szükséges környezetvédelmi módszerek alkalmazására szolgáló eszközök tömeggyártása több munkahelyet teremt, mint a fegyvergyártás, és a tőkéseknek is nagyobb hasznot hoz. Ezért számolni kell.

A józan ész és a GYES

Erre vonatkozóan a GYES bevezetésekor történt gazdasági számításokra hivatkozom, amelyekkel kapcsolatban pozitív tapasztalatom van. Amikor Pickler Emmi 1956 novemberében felvetette, hogy a gyermekek a bölcsődékben minden igyekezete ellenére rosszul fejlődnek, szavai szerint hospitálódnak. Kádár János azt válaszolta, hogy ebben a nehéz időszakban nem tud lemondani a női munkaerőről. Viszont a Nőbizottság részéről Fodor Sándorné, Tóth Ella kiszámította, hogy a beteg gyermekek ápolására 1100 Ft táppénzt költött a kormány az előző évben, Pickler Emmi viszont csak 500 Ft támogatást kért a gyes-re. Vagyis a GYES államérdek, mert nem a gyerekek betegsége miatt állandóan hiányzó, rossz munkaerőként dolgozó kismamákon érdemes a kormánynak spórolnia. Az adatok láttán Kádár János úgy döntött, hogy ő nem annyira kicsinyes, ezért 600 Ft-ban állapította meg a GYES induló értékét.

A GYED bevezetésének oka

Viszont a diplomás nők számára a GYES nem volt kifizetődő, ezért a legfontosabb rétegnek nem születtek gyermekeik. Az diplomás anyukák, ha mégis szültek, lefizették az orvosukat, hogy betegnek nyilvánítsák őket, vagy a gyermeket, mert csak ez által tudtak gyermekikkel, otthon maradni. Javasoltam, hogy vezessék be a gyed-et, vagyis a gyermek legalább két éves koráig kapjanak a diplomás anyukák táppénznek megfelelő járulékot, hogy ne tegye tönkre a családi kasszát az újszülött megjelenése. Ismét a józan ész győzött.

Ne politizálj, építs!

Ez Móricz Zsigmond jelszava. A háziasszonyi szemlélet, vagyis a józan ész a megoldás. Bár ezzel foglalkozna a sajtó és a média.

Ehhez gazdasági számításokat kellene végezni, amelyeket a legsikeresebben a Magyar Tudományos Akadémia vezetésével a Kutató Diákok mozgalma tudna elvégezni, mert több száz diák által kiszámított értékeket nehéz lenne bármilyen ellenzéknek lekicsinyelni. Ha egy jóvágású egyetemi hallgató fiú kezet csókol az illetékes hölgyeknek, vagy egy csinos leány kívánja meggyőzni igazáról, és szakmai jövőjéről a politikus urakat, akkor nyert ügyünk lenne.

Nem a politikusoknak kellene a kezébe adni a forrásokat, hanem a Kutató Diákok mozgalmának, amely védnökének én Charles Simonyi, magyar származású,amerikai milliárdos számítástechnikust, többek között az Excell feltalálóját, kérném fel.

Egyetértek a munkaidő csökkentésével. 1944 előtt a mérnökök és a tisztségviselők munkaideje mindössze napi 6 azaz hat óra volt, és a magyar tudomány ennek ellenére virágzott. (4. melléklet).

Sok témával foglalkoztam, érdemes megnézni mellékelt szakmai életrajzomat. (3. melléklet)

Tisztelettel

Dr. Freud Gézáné, Wágner Anna Mária
4 melléklet

https://www.scribd.com/doc/308666021/Freud-Anna-Szakmai-Eletrajz-1

https://www.scribd.com/doc/308666026/A-Ko rnyezetvedelem-Hasznat-Mar-Az-Alkalmazok-is-Tapasztalni-Fogjak

https://www.scribd.com/doc/308666023/A-Magyar-Allamad ossag-Keletkezese

https://www.scribd.com/doc/308666015/A-Magya r-Ertelmisesg-Vilagmeret%C5%B1-Sikerenek-Okai

.