DRÁVA

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

DRÁVA

From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Sunday, May 08, 2016 10:44 AM
To: Dobos Menyhért
Cc: 'INFO'
Subject: KÉRÉS

Vélemény a Dráváról. Kossuth Rádió, 2016.05.08. Hírek.
„A Dráva Európa legszélsőségesebb folyója. Vízszintje egy nap alatt több métert is változhat.”

Dobos Menyhért úr
vezérigazgató

Tisztelt Vezérigazgató úr!
A vélemény egy esemény szubjektív megítélése, melyhez a tényközléssel ellentétben nem lehet és kell mellékeni az igazságnak a bizonyítékát.
A sajtóról szóló 1986. évi II. szerint: „Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét.”

Sajnos a Dráva folyóról a reális zöldek véleményének a sajtó nem adott nyilvánosságot, de az elektronikus médiaszolgáltatók sem, a rájuk vonatkozó 1996. évi I. törvény, a rádiózásról és televíziózásról elfogadott, 2010 után a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályozásáról szóló 2010. évi CIV. törvény elfogadását követően.
„A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményének megfelelően állapítja meg.”

A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. § (1) bekezdése szerint „Az Smtv. 13. §-ában és e törvény 12. § (2) meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató (a (2)-(6) alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) hatósági eljárást kezdeményezhet. (…) a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. (…) hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti – közzétételét, amelynek közzétételére a kiegyensúlyozott tájékoztatás szükséges.

Tények a Dráva folyóról:

A Dráva folyón állandó vízmérce 1878 óta van Botovonál, Botovo Gyékényessel szemben van. A vízmérce adatai szerint a folyó kisvízszintje 120 év alatt 3.5 m-t süllyedt. A medermélyülés következtében az ivó és mezőgazdaság vízellátása került veszélybe, szegényedett az élővilág.
A folyón, Ausztria és Szlovénia területén megkezdve, 23 lépcső épült, amely a folyó horvát szakaszára hatással volt. A horvátok EU tapasztalatok alapján az erőművek alatti alvizi- szakasz megtámasztását újabb duzzasztómű megépítésében látják.
A tervezett duzzasztóművek környezeti hatásáról horvát szakemberek az 1998-ban Budapesten sorra került "Európai Folyók Fejlesztése " című konferencián számoltak be.

Reális zöldek véleménye: A konferencián hallottak alapján a reális zöldek állítják a horvát tervek a növény és állatvilág védelmét jól szolgálják, valamint a térség árvízbiztonságát is, és biztosítják a meder állékonyságát.

A horvátok már az EU-hoz való csatlakozásuk előtt európai módon gondolkodtak!
Szemben a magyar kormánnyal a horvátok a Dráva folyó élővilágának a megmentését duzzasztással oldják meg!

Ezzel szemben a Kormány az Ő-Dráva program keretében szivattyúzással kíván vizet biztosítani a térségnek. Szivattyúzással, mint Szigetközben kötelezte a Magyar Országgyűlés az Antall kormányt, amelyen az egész világ Magyarországon röhögött.

A Kormány Ős - Dráva programja eleve kudarcra van ítélve, ha a Kormány a Dráva hiányzó vízlépcsőinek ügyét nem a tudományos megalapozottság, hanem egy megrögzött politikai előítélet beteges légkörének befolyásolása alapján kezeli. A gátellenes hecckampány jó szolgálatot tett a rendszerváltó erőknek a pártállam meggyengítésében. A szakmailag hamis, káros, ám mozgósításban sikeres állásfoglalást történelmi szerepének betöltése után a szakszerűségnek kellene végre utat engednie a Kormánynak.
A Dráva környezetének természeti viszonyait csak vízlépcsők építésével lehet javítani!
A Dráva korábbi folyószabályozási munkái, a vízierő hasznosítása a meder - gyorsuló, mélyülését idézte elő, a folyó egyre inkább bevágódott a mederbe. Az alpesi gleccserek is zsugorodnak, így a Dráván lefolyó vízmennyiség is csökken. E tényezők hatására csökkent a talajvíz-szint, kiszáradtak a holtágak, nincs megfelelő vízutánpótlása a környező növényzetnek, állatvilágnak. Ideje lenne, ha Kormány a Dráva túlsó partján is tájékozódna
A folyó osztrák szakaszán 12, a szlovén szakaszon 8, a horvát területen pedig 3 vízi erőmű létesült, tehát természetes viszonyokról nem lehet beszélni. Ős – Dráva programot a környezetvédelme érdekében hirdetni nem találó.
A vízerő-hasznosítás a Dráva túlsó partján magától értetődő tendencia. Sokat mondanak a térképek is, de jó lenne, ha a Kormány megismerné a Dráván működő számos létesítmény kifogástalan üzemét, szemmel látható előnyeit és az esetleges hátrányok megnyugtató kezelhetőségét. A múlt és jelen vitathatatlan tényeit. És, ha a Kormány valóban tenni kíván az Ormánságban élők, a Dráva mentén élők javára, felelősséget érez az ott élők jövőért, nem hunyhat szemet a világkonferenciákon felvázolt, fenyegető édesvíz- és energiaválságok enyhítését célzó erőfeszítések felett.

Tisztelt Vezérigazgató úr, kérem szíves közbenjárását, hogy a reális zöldek fenti véleménye a közszolgálati médiaszolgáltatók műsorszolgáltatásában kifejezésre kerüljön.

Számítok arra, hogy Vezérigazgató úr szolidáris a Dráva mentén élőkkel, nem Kossuth módján viselkedik.
Zrínyi Miklós és Péter még egynek vélte a magyar és horvát hazafiasságot!
Az 1741-es LXI. törvénycikk a horvátok kívánságára mondta ki, hogy ők is magyarok.
48 mámora a horvátokat épp úgy elfogta, mint minket.
A magyar országgyűlés 48-ban a magyar nyelvet nemcsak az anyaországban, hanem Horvátországban is kötelezővé tette.
48-ban Horvátország elszakadására azonban mégsem került sor, mert 48 hamarosan elbukott. Kossuthék Horvátország teljes elszakadásába is bele egyeztek volna a maguk megmentése érdekében.

Tisztelt Vezérigazgató úr, Drávatamásiban ötven méterre a Drávától, a Duna-Dráva Nemzeti Park vendégházának az udvarán lévő kútban nincs víz.

Budapest, 2016. május 8.

Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke

.