realzoldek
Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
|
Elküldve:
Pént Máj 13, 2016 8:14 am |
|
From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Friday, May 13, 2016 4:31 AM
To: 'info@titkarsag.mta.hu'
Cc: 'nemeth.tamas@agrar.mta.hu'; 'andras.szollosinagy@gmail.com'; 'Szarka László'
Subject: KÉRÉS: Vitatott szakmai kérdés tisztázása
Tisztelt Elnök úr!
Mindenekelőtt köszönettel emlékeztetem Elnök urat, hogy az MTA Dísztermében 2016.05.09-én sorra került rendezvény szünetében alkalmam volt Elnök úrral néhány szót, bemutatkozásomat követően váltani.
Biztosítom Elnök urat, hogy a reális zöldek üdvözlik Elnök úr hazai vízügyeink fejlődését, hozzáteszem az évszázados hazai vízügyek tudományához való visszatérés, annak feltámasztására való szándékát.
Kétségtelen, hogy napjaikban a visszatérés kötelezően a klíma ügyével összekapcsolandó, többek között a földi légkör széndioxid, oxigén tartalmával.
Kérem Elnök urat, hogy a reális zöldek honlapján közzé tett alábbi párbeszédet legyen kedves elejétől a végéig egészen végigolvasni, mert abból kiderül, hogy az MTA tudományos hírnevét kétségbe vonható állítás hangzott el a rendezvényen. A reális zöldek vitatják a rendezvényen az egyik előadó esőerdők szerepéről mondott állítását.
Párbeszéd, Az MTA doktora melléfogott? (Forrás: Reális Zöldek honlapja)
Az MTA doktora melléfogott?
Báldi András, az MTA doktora az MTA Székház Dísztermében, 2016.05.09-én sorra került „A magyar víztudomány és intézményrendszerének fejlesztése” című rendezvényen
„A víz és a légköri folyamatok — a hidrológiai ciklus atmoszferikus része” címmel tartott előadást.
A 2016.05.09-én sorra került rendezvény az MTA 187. Közgyűléséhez kapcsolódott, amelyen részt vett Áder János, Magyarország köztársasági elnöke és beszédet mondott.
A rendezvényt az MTA „A magyar víztudomány és intézményrendszerének fejlesztése – a fenntartható vízgazdálkodás és a versenyképes Magyarország érdekében” című konferenciaként hirdette meg az MTA alábbi célkitűzésekkel:
„Miért jósolnak vízhiányt Magyarországon is az előrejelzések? Hogyan készülhet fel Magyarország a vízhiányra és a vízhelyzettel kapcsolatos, már most is észlelhető szélsőséges helyzetekre? Hogyan érinti Magyarországot a Duna vízgyűjtőjén zajló változás? Hogyan kereskedhet Magyarország a vízzel és vízzel kapcsolatos tudással? Mit kell tennünk azért, hogy gyermekeinknek is tiszta vize legyen? Milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy Magyarországon ismét nemzeti stratégiai kérdéssé váljon a víz, és a fenntarthatóságot szolgáló válaszokat adhassunk a jelen és jövő problémáira kutatói, intézményi és kormányzati szinten?
Báldi András, az MTA doktora az előadása keretében azt állította, hogy a Föld oxigén szükségletének a felét az esőerdők adják.
Az Akadémia 187. Közgyűléséhez kapcsolódó rendezvény sajtó nyilvános volt.
Báldi András véleményéről megkérdeztük a reális zöldekhez közel álló szakértő véleményét:
"Onódi Tibor úr
Kedves Onódi úr, a mai napon jelen voltam a Magyar Tudományos Akadémia rendezvényén.
Báldi András, az MTA vízügyekkel foglalkozó bizottság tagja előadásában azt állította, hogy a FÖLD oxigén szükségletének a felét az esőerdők biztosítják.
Várom Onódi úr megtisztelő véleményét Báldi András úr állításáról.
Válaszát előre is köszönöm.
üdvözlettel: Juhos László"
--------------------------------------------
"Tisztelt Juhos László úr!
A levegó "elszennyezését" oxigénnel eredetileg a cianobaktériumok okozták
még a prekambriumban,
https://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_oxigeniz%C3%A1ci%C3%B3s_esem%C3%A9ny
ezután az élet kialakulása lehetetlenné vált. Érdekes paradoxon, hogy a
szárazfüldi élet kialakulásának előfeltétele volt a levegő oxigéntartalma,
amely lehetővé tette az ózonréteg kialakulását, ami kiszúri az UV.C
sugárzást (germicid sugarak, fertőtlenítésre használják). Ugyancsak az
oxigén tette lehetővé annak a "hidegcsapdának" a kialakulását, ami
megakadályozza, hogy a víz megszökjön a világűrbe. Az élővilág által termelt
oxigénnek többszöröse elnyelődött a szulfidos ércek szulfáttá oxidálására,
Megint geológiai érdekesség, hogy a vasérc keletkezése is megszűnt, mivel a
háromszorosan oxidált vas alig oldódik a vízben, míg a két vegyértékű (pl.
sziderit) a kalciumhoz hasonlóan fel tud dúsulni. Kicsit bonyolultabb a
folyamat, de még az általunk kitermelt vas sorsa is a szétszóródás a
természetben (hajóroncsok élete!).
Mellesleg a tengeri élővilág szerepéről alig tudunk valamilyen mennyiséget
mondani. Mennyi metán termelődik ott, mennyi kerül a levegőbe, egyáltalán a
kibocsátás és elnyelés mértékéről szinte fogalmunk sincs (illetve zavaros
fogalmaink vannak)
Az esőerdők kétségtelenül fontos biológiai szerepet játszanak (pozitívat,
mint egy csomó gyógynövény, negatívat, mint néhány betegség , pl. ebola meg
az álokór forrása), de az esőerdő anyagmérlege egyensúlyban van. Azaz
pontosan annyit bocsát ki, amennyit elnyel. Még a talajba sem kerül semmi,
mert azt teljesen kilúgozott talajba a léggyökerek csak kapaszkodnak, a
tápanyag a felszín fölött kör forog. Paradox módon a levegő oxigéntartalmát
az erdőtüzek növelik, mivel az elszenesedett fák széntartalma kiesik a
körforgásból.
A permafrost fenyőerdőinek a hatását megint nem emlegetik, pedig
Szibériában és Kanadában vastag jég-fenyőtű keverék alkotja a "talajt". Ez
minden évben nő, egy sor fenyőtű - egy sor jég, nyáron kicsit összeolvad,
egy-egy erdőtűz kicsit erodálja, de a végén kőszén lesz belőle meg
metánhidrát. Az utóbbitől szeretnek ijedezni, de az éghajlatra semmi hatása
nincs, a metán érdemtelenül került az "üvegházgázok" listájára. Érdekes
mellékága a történetnek, hogy a tűlevelűek asszimilációjához feltétlenül
szükséges a foszfor. Márpedig ez sem a permafrost talajban, sem a kilúgozott
ősföldekben nincs. Kamcsatka szerencsés, ott a tűzhányók minden nyomelemet
biztosítanak A maradék 20-30 millió négyzetkilométeren a természet úgy
oldotta meg, hogy a lazacok felúsznak a folyón, a medvék és a halászmadarak
megeszik őket, és szanaszét trágyázzák. (Na jó, amit pl. a kárókatonák
trágyáznak meg, az már sok még a lombos növényeknek is.). Ez vezetett az
erdőpusztuláshoz a gátakkal lerekesztett víztárolók fölött, amire rögtön a
savas eső volt a zsigeri válasz. (Ami kétségtelenül ártalmas, de miért csak
ott?)
A lényeg: A natural rainforest emits and absorbs vast quantities of carbon
dioxide. On a global scale, long-term fluxes are approximately in balance,
so that an undisturbed rainforest would have a small net impact on
atmospheric carbon dioxide levels, though they may have other climatic
effects
( https://en.wikipedia.org/wiki/Rainforest
A szabad oxigéngáz szinte nem is létezett a Föld légkörében a
fotoszintetikus archeák és baktériumok 3,5 milliárd évvel ezelőtti
kifejlődését megelőzően. Az oxigén jelentősebb mennyiségben először a
paleoproterozoikum eon (2,5 és 1,6 milliárd évvel ezelőtt) idején jelent
meg. Az első egymilliárd évben, minden oxigén, amelyet ezen organizmusok
termeltek egyesült az óceánokban oldott vassal; sávos vas formációkat
(üledékes kőzet) hozva létre. Amikor 2,7 milliárd évvel ezelőtt az ilyen
oxigén-elnyelők telítetté váltak, az oxigén kilépett az óceánokból, és
mintegy 1,7 milliárd évvel ezelőtt elérte a jelenlegi szint 10 %-át.
A nagy mennyiségű oldott és szabad oxigén jelenléte az óceánokban és a
légkörben, a legtöbb anaerob organizmust kipusztította a mintegy 2,4
milliárd évvel ezelőtti nagy oxigenizációs esemény (oxigén katasztrófa)
folyamán. Ugyanakkor, lehetővé tette a O2-t sejtlégzésre használó aerob
organizmusok számára, hogy sokkal több ATP-t állítsanak elő; ezzel
elősegítette, hogy azok uralják a földi bioszférát. A kambrium időszak 540
millió évvel ezelőtti kezdete óta, az O2-szint 15 és 30 térfogatszázalék
között ingadozott. A légköri oxigén szintje a karbon korszak vége felé
(mintegy 300 millió évvel ezelőtt) érte el maximumát 35 térfogatszázalékkal;
amely jelentősen hozzájárulhatott a nagy számú rovarhoz és kétéltükhőz ebben
az időben. Az emberi tevékenység, beleértve az évi 7 milliárd tonna
fosszilis tüzelőanyag elégetését, nagyon kevés hatással van a légköri oxigén
mennyiségére. A jelenlegi ütem mellett a fotoszintézis körülbelül 2000 év
alatt újítja meg a teljes légköri O2-mennyiséget.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Oxig%C3%A9n
Elnézést a késői válaszért, de mostanában időzavarral küszködtem.
Találtam viszont egy érdekes és olvasmányos könyvet a
katasztrófaelméletejról: Riicardo Cascioli - Antonio Gaspari: 2012 Itt a
világvége?(Új Ember, Budapest 2011)
Másik idevonatkozó irodalom, TV EGYETEM, A VÁLTOZÓ VILÁG. III. AVÁLTOZÓ ÉLET
(RTV-Minerva Budapest 1977), ezen belül Balogh János – Balogh Péter: A
légkör és a biológiai evolúció.
Üdvözlettel: Ónodi Tibor"
---------------------------------------
Tisztelt Lovász László elnök úr, számítok Elnök úr közbenjárására a vitatott szakmai kérdés tisztázására, amelyet előre is köszönök.
Őszinte nagyrabecsüléssel üdvözli: Juhos László
. |
|
|