Dr. Korényi Zoltán úrnak
a MET Közgyűlés levezető elnökének
Tisztelt Levezető Elnök úr!
A Média törvény szerint kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet, kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti – közzétételét, amelynek közzétételére a kiegyensúlyozott tájékoztatás szükséges.
A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályozásáról szóló 2010. évi CIV. törvény (továbbiakban:Smtv.) 13. §-a értelmében „A tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni. E kötelezettség részletes szabályait törvény az arányosság és a demokratikus közvélemény biztosítása követelményének megfelelően állapítja meg.”
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181. § (1) bekezdése szerint „Az Smtv. 13. §-ában és e törvény 12. § (2) meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató (a (2)-(6) alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) hatósági eljárást kezdeményezhet. (…) a hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. (…) hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont - megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti – közzétételét, amelynek közzétételére a kiegyensúlyozott tájékoztatás szükséges.
A Közgyűlésen megjegyeztem, hogy Paks érdekében a MET nem lobbizott Brüsszelnél.
A MET Elnöke Garbai úr felvetésemre adott válaszából megtudtam, hogy a MET lobbizott Brüsszelnél Paks II érdekében, sőt a MET három kiválósága egyénileg is.
Megjegyzem a MET és a három MET kiválóság Paks melletti lobbi tevékenysége a MET honlapján vagy a világhálón nem érhető el.
A MÉDIA törvény szerint csak az kezdeményezhet eljárást, aki kifejezte erről a vitatott ügyről az álláspontját.
Fontos annak értése, hogy a MÉDIA törvények az elektronikus médiaszolgáltatókra vonatkoznak.
Az írott sajtóra nem.
Levezető Elnök úr szerint Paks ügyében szakembereknek kellene lehetőséget kapni a nyilvánosság előtti megszólalásokban.
A véleménynyilvánítás szabadsága mindenkit megillet.
Fontos érteni, hogy a vélemény egy esemény szubjektív megítélése, melyhez a tényközléssel ellentétben nem lehet és kell mellékelni az igazságnak bizonyítékát.
A véleménynyilvánítás szabadsága a polgári és politikai jogok közé tartozó alapjog. Levezető Elnök ezt javasolta megszüntetni!
A véleménynyilvánítás szabadságát már a Magyar Köztársaság Alkotmánya is kimondta.
Alkotmány 61.§ (1) szerint „A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze.”
Demokratikus társadalomban a törvényhozás, a rádió és televízió állomásokat a véleménynyilvánítás szabadságában korlátozza. Ez történt Magyarországon is, amikor, 1995. december 21-én az Országgyűlés elfogadta a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt.
2010 után az 1996. évi médiatörvény szerint a új média törvények léptek hatályba, amelyekből fent idéztem. A 2010 után elfogadott MÉDIA törvények a MET számára még nagyobb lehetőséget ad a nyilvánosság előtt megszólalásra, ha a MET vezetése vagy a MET bármely tagja úgy értene jogi értelemben a közvélemény tájékoztatásához, mint az ENERGIA KLUB vagy a GREENPEACE.
Az ENERGIA KLUB és a GREENPEACE nem csak ért a közvélemény megvezetéséhez, hanem elegendő anyagi forrással rendelkezik egyes média guruk megvásárlására.
Az elektronikus médiaszolgáltatók a törvényhozó akarata szerint az információkat és a véleményeket csak a Média törvény keretei között továbbíthatók szabadon, tetszőlegesen nem.
A MET véleményét persze nem, mert a MET véleménye Paks II-ről sehol sem érhető el, és anyagi forrása sincs ahhoz, hogy média gurukat megvásároljon. Szerintem a MET vezetése erre az erkölcstelen módira nem is adná a fejét.
Az írott sajtóra a Média törvény nem vonatkozik, a sajtóról az 1986. évi II. törvény szól. A törvényben a véleménynyilvánítás szabadsága ugyancsak szerepel a következő módon: „..Mindenkinek joga van a sajtó útján közölni nézeteit, alkotásait, amennyiben azok nem sértik a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét.”
Tehát már a pártállamban megvolt a véleménynyilvánítás joga annak a 44 MET –tagnak, aki tagja maradt a MET megalakulását követően az ETE-nek is.
A MET tagsága – kivéve Juhos László, alapító tagot – statisztált a villamos energia iparágban megindult folyamatokhoz.
MDF országlása idején a Halz –Járosi duó „Gázturbináké a jövő” ostobaságának. Az ostoba szlogen erősen hozzájárult ahhoz, hogy a rendszerváltás után Magyarország évi gázfogyasztása 15 milliárd köbméterre növekedett, az állami adóságunk is, növekedett. A szolga lelkek (valamennyien MET tagok) a rendszerváltás után a tröszt központban is előkerültek. 1992-ben az MVM szakértőinek a gondozásában, Kacsó András vezetésével tanulmány készült. A tanulmány készítői 20 darab nyílt ciklusú gázturbina egység létesítését javasolták.
Juhos, atom, lignit, megújuló fejlesztést javasolt, megújuló alatt Juhos a vízlépcsőt értette.
A szolga lelkek maradtak a Tröszt központban, Juhost a Halz - Járosi duó lapátra tette. Juhos az egyetlen, akinek az egykori 40 000 iparági munkavállaló elő nyugdíjasai közül nem jár villany kedvezmény.
Garbai elnök úr zárszavában dicsérte Járosi tevékenységét.
Aki előre akar látni, előbb nézzen hátra, mondta a Közgyűlésen Gács Iván.
Járosi Márton fogaskerék fog volt a kiszorítási folyamatban!
Láng Sándor a Magyar Villamos Művek Tröszt Központi Folyamatirányítási Szolgálatának a mérnöke, 1991. november 12-én hozzászólt és javaslatokat tett a TRÖSZT átalakulását vezénylő „karmesternek” Járosi Mártonnak.
A két évtizede történt írásos üzenetváltásra az ENPOL 111. rendezvényén elhangzott előadás és az előadást követő vita okán utalok.
A vitázók többsége egyetértett abban, hogy a rendszerváltást követően az energetikusok helyét a közgazdászok és jogászok vették át az energiagazdálkodás területén. Járosi Márton fogaskerék fog volt a kiszorítási folyamatban.
Járosi Márton a TRÖSZT működése idején kiváló szakértője az erőművi energiagazdálkodásnak, de nem ismerője a TRÖSZT energiagazdálkodásnak azon egyszerű oknál fogva, hogy ezen a területen nem praktizált.
Az MDF a TRÖSZT élére Járosit a villamos energia iparág szervezetének az átalakítási megbízatásával helyezte.
A MEGBÍZÓRÓL írja Bogár László:
„Az Antall kormányban két karakter létezett. A döntő többségnek sajnos azt kell mondjam – lényegében fogalma sem volt arról, hogy mi történik….Ugyan megengedték neki, hogy a mundér becsületének védelme érdekében végigvigye az egészet, és ezért úgy mutasson, mintha majdnem kormányként viselkedne, ám ténylegesen és tartalmilag tökéletesen alkalmatlannak bizonyult mind a nemzeti javak kirablásának felismerésére., mind bármilyen ellenállásra.”
Járosi nem volt az Antall kormány tagja, az Antall kormány idején még állami többségben volt a villamos energia iparág.
Csupán a tröszti energiagazdálkodáshoz értők kerültek lapátra Halz-Járosi duó révén és a TRÖSZT szervezete átalakításra, olyan módon, hogy a TRÖSZT Központ és a vállalatok között csupán a pénzügyi hidak maradtak meg. Így aztán a Horn kormány idején a pénzszivattyúknak nem okozott gondot nyolc százalékot szivattyúzni, ami az első Orbán kormány idején 20 százalék fölé növekedett.
Őszinte nagyrabecsüléssel, különös tekintettel a KORNYI effektusokra üdvözöl: Juhos László, MET alapító tag
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Szomb Jún 04, 2016 1:06 pm
Gács Iván úrnak
Kedves Iván!
„Aki előre akar látni előbb nézzen hátra!” IGAZ!
Nagy kérdés, hogy mit látnak hátra tekintve egyesek?
A Magyar Villamos Művek Tröszt szolgálati használatra készült „Statisztikai Évkönyv 1985” című összeállítás 70. oldalán az évkönyv főszerkesztője Kerényi A. Ödön állami díjas ny. vezérigazgató a KGST-VERE hálózati frekvenciájának gyakorisági görbéjét mutatja be az 1985. évre vonatkozólag.
A KGST- VERE hálózati frekvenciája 1985-ben 48.6 és 50.6 Herz között változott.
A nyolcvanas években a Tröszt finoman szólva „meglopta” a szovjet villamos energia rendszert, és erről az ország javát szolgáló kegyes csalásról a magyar felső politikai vezetésnek alig volt tudomása. (Fent a vezetésben csak Kapolyi tudta!)
A kegyes csalást - nevezzük trükknek – az tette lehetővé, hogy a frekvencia állandóan változott a fenti határok között.
A Statisztikai Évkönyvben szolgálati használtra közzé tett gyakoriság görbéből kiderül, hogy az frekvencia eloszlás görbéjének két maximuma volt 1985-ben 49. 5 és 50.0 Hz frekvenciánál. Tehát 1985-ben gyakorlatilag ugyan annyiszor volt a frekvencia értéke 49.5 Hz, mint 50.0 Hz, miközben 48.6 és 50.6 között változott.
Ha alacsony volt a frekvencia, akkor drágább volt az import, ha 50.2 Hz fölé emelkedett, ingyen jött a villany az országba nem kellett érte fizetni.
A Tröszt Termelési Igazgatóságának egyik főosztálya, akkori nevén OVT, ma MAVIR- a neve ennek a társaságnak, alacsony, tehát 50 Hz alatti frekvenciák idején, a hazai olajos (pakura) blokkokat a lehetőség határáig kihasználta, míg 50 Hz feletti frekvenciák idején azok termelését minimalizálta. Az akció, hatással volt a Tröszt egészének az önköltségre, és ingyen villanyhoz jutott az ország.
Az ország nyugat felé egyre jobban eladósodott, míg a keleti relációban pozitív volt a szaldó a Tröszt jóvoltából is.
Az erőművek és itt most az erőművek alatt a tíz szénhidrogén tüzelésű 215 MW-os blokkot értjük – hat blokk a Duna mentén és négy blokk a Tisza mentén – központból történő on-line dirigálásának az ötlete Kérenyi A. Ödön nevéhez köthető. A tíz szénhidrogén tüzelésű építése pedig Szekér Gyula, az olajügyekkel foglakozó miniszterelnök-helyettes ötlete volt.
A tíz szénhidrogén tüzelésű blokk építése miatt azonban Paks építése hátrább tolódott, Berecz János szerint „Erre az okosságra ráfizettünk.”
Stróbl Alajostól származó adatok szerint a frekvencia a nyugati villamos energia rendszerben, amellyel most a magyar rendszer párhuzamosan jár sem annyira stabil, mint volt korábban.
Kapcsolódó írásunk:
A Magyar Energetikai Társaság, 1995-ben nem volt képes felismerni az Energia Klub és a Levegő Munkacsoport tevékenységének igazi voltát.
És az sem látta 1995-ben a MET, hogy holland alapítvány pénzosztásának a célja a környezetvédelmi szervezetek politikai befolyásolásának a növelése!
Mit kell tennie választások idején a zöld mozgalmaknak?
Holland Környezetvédelmi Minisztérium által pénzelt alapítvány 1989 óta a segíti a hazai Duna –Kör emlőin felcserepedett zöld mozgalmakat.
Az alapítvány támogatásával 1994. januárban került kiadásra a következő összeállítás: „Választások és környezetvédelem: Mit csinál a holland környezetvédelmi mozgalom választások idején?” A vitaanyag a holland választások idején a környezetvédelmi szervezetek taktikáját mutatja be.
A hollandok Magyarország belügyeibe való beavatkozásának segítője 1996 óta: Móra Vera.
A holland beavatkozás, hazai kőolaj zöldek pénzelésének hátterében ugyan az áll, mint a norvég civil alap hátterében. Gazdasági érdek, gázpiac befolyásolása!
Hollandia, Norvégiához hasonlóan Európában gázexportőr.
A Duna –Kör rendszerváltás előtt norvég forrásból kapott alternatív Nobel díjat, hogy Magyarország minél több gázt használjon fel, a Duna -Kör működése befolyásolással volt az 1990/94/98 -as országgyűlési választásokra.
Bakács István, az ETE elnöke az MVM Igazgatóságának a tagja lett.
Haszonnal járhat az ország számára az energiaipar privatizációja, állította Zettner Tamás és Wiegand Győző, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület vezetője 1995-ben.
Büki Gergely, Csom Gyula, Szakolczai György és Erdősi Pál ellenkező véleményen volt, ellenezték a privatizációt.
A Horn kormány 1994 decemberében az országgyűlés felhatalmazása nélkül döntött az energia szektor privatizációjáról, a FIDESZ az 1998 választások előtt megígérte kormányzó pártként felülvizsgálja a privatizációt. Az első Orbán kormány a FIDESZ választási ígérete ellenére nem vizsgálta felül az energia szektor privatizációját.
Az energia szektorban valójában nem is privatizációra, került sor, hanem magyar állami tulajdonból más államok tulajdonába kerültek a nemzeti vagyont, közvagyont jelentő vállalatok nagy része.
A zártkörű pályáztatás sértette az alkotmányos elvet és pozitív diszkriminációt biztosított a meghívottak részére, köztük az E-ON számára.
Az 1990-96 közötti időszak magánosítása során a törvényalkotási és jogalkalmazási folyamat, mulasztásos alkotmánysértő volt. Parlamentereink 6 évén keresztül olyan jogszabályokat fogadtak el, amelyek révén a köztulajdont úgy értékesíthették, az aktuális kormányok vagyonkezelő szervezetei, hogy sem a vétel időpontjában, sem azt követően nem szerzett tudomást sem a Magyar Országgyűlés, sem az ország lakossága arról, hogy a több ezer milliárd forint értéket képviselő, de „csak 800 milliárd Ft-ért eladott” magyar nemzeti vagyon tárgyai mikor, kinek, milyen fizetési konstrukció mellett, milyen vételárért kerültek elidegenítésre.
A Polgári törvénykönyvben rögzített elővásárlási jogot is sértette a privatizációs vagyonértékesítés. A közvagyon körébe tartozó vagyontárgyak mindnyájunk osztatlan eszmei tulajdonközösségében voltak, így a tulajdonostársaknak – köztük a reális zöldeknek – törvényen alapuló elővásárlási joga lett volna. A Vagyonértékesítők által elkészített nyilvános eladási ajánlatok ugyan felhívták a tulajdonostársakat, a joguk gyakorlására, azonban a vagyonértékesítők rendszeresen lefelé tértek el anélkül, hogy a potenciális vevő által megkívánt vételárösszegről és annak fizetési módjáról tájékoztatták volna újból az előadót, noha az előnyösebb vételár esetén a társtulajdonosoknak ismételten joga lett volna elővásárlásra. (Az írás készült dr. Tompos Judith ügyvéd, Új Magyarországnak 1966-ban adott nyilatkozata alapján is.)
Az Új Magyarország újságírója M.B. A utolsó kérdése a Ügyvédnőhöz a következő volt:
Mit gondol, mi lesz akkor, ha külföld jó megítélése és más okok miatt e kormányzat nem adja meg a vagyonértékesítések érvényességi feltételeit?
Az Ügyvédnő válasza: Akkor a megszerzett vagyonok tulajdonosai, így a külföldi tőkebefektetőket is kiteszik a jog és létbizonytalanságnak. Ekkor pedig joggal kovácsolnak majd politikai tőkét e mulasztásból azok, akiknek ehhez lehet erkölcsi alapjuk. Csak ekkor minősítenék semmisnek valamennyi szerződést, ami esélyt adna az eredeti állapot helyreállítására.
A reális zöldeknek van joguk követelni az eredeti állapot helyreállítását.
Kerényi A. Ödön, állami díjas, nyugalmazott vezérigazgató helyettes, vasdiplomás mérnök a villamosenergia eladásáról:
„ A BNV beruházás befejezésének elmaradása miatt keletkező kár a szakértői felmérések szerint, 1998-as árakon kerekítve közel 1.45 milliárd USD-ra becsülhető. Ennek összetevői a feleslegessé vált beruházások, a törlesztendő hitelek, az évi 1.2 milliárd kWh osztrák villamosenergia-export többlet önköltsége, a meg nem valósult erőműi kapacitások pótlásához szükséges beruházások, a meghiúsult berendezés szállítások kötbérei, az elmaradt termelés pótlásához szükséges többlet tüzelőanyag, stb. Vessük ezt össze azzal a tényszámmal, hogy a villamosenergia-ipar privatizációjából a magyar állam mindössze 1.25 milliárd USD-t kapott. és ezen stratégiai iparág zöme külföldi tulajdonba került.”
Következő téma megtekintése Előző téma megtekintése Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban Nem mellékelhetsz fájlokat a fórumban Nem tölthetsz le fájlokat a fórumban
Gy.I.K.
Keresés
Taglista
Csoportok
Profil
Üzeneteid olvasásához jelentkezz be
Belépés
