Kacsó András előadása

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

A Reális Zöldek Klub állásfoglalása Kacsó András „Erőműfejlesztés(ek) Magyarországon” című előadásáról, amely 2016. június 13-án hétfőn hangzott el az ENPOL-2000 Társulat rendezvényén

Bár az előadásban sok értékes megállapítás volt, amivel egyet lehet érteni, több vonatkozásban is vitatjuk az előadó véleményét a vízenergiával kapcsolatos kérdésekben.
Az egyik ilyen kijelentése az előadónak arról szólt, hogy a Kiskörei vízlépcső megépítése ökológiai károkat okozott, mivel fokozta az Alföld eliszaposodását.
Nos, eliszaposodásról szó sincs. Éppen ellenkező a probléma. Az Alföld egyre inkább sivataggá válik. A Duna-Tisza közi Homokhátságon az elmúlt évszázad során 6-8 méterrel süllyedt a talajvízszint, és ezt a területet az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) félsivatagi területnek nyilvánította.
Nem sokkal jobb a helyzet a Tiszántúl egyes területein, habár ott a Keleti Főcsatorna valamelyest enyhíti a problémát.
A probléma nem új, már az 1700-as években felmerült, hogy a Duna-Tisza közén öntöző csatorna hálózatot kellene kiépíteni, azóta többször is nekikezdtek a munkának, de soha nem vitték végig.
A másik vitatható kijelentés az, hogy síkvidéken nem lehet vízerőművet építeni. Ilyen fogalmat azonban a szakirodalom nem ismer. Van kis, közepes, és nagy esésű vízerőmű, de „síkvidéki” nincs.
Egy vízerőmű teljesítményét két paraméter szorzata határozza meg. Az egyik a duzzasztási szintkülönbség, vagyis az esésmagasság, a másik az átlagos vízhozam.
Nagymaros esetén az esésmagasság 8,5 méter, a vízhozam 2500 köbméter/sec körüli.
Az Ausztriában működő 10 vízerőmű esetén az esésmagasságok mértéke 7 és 15 méter között van, a vízhozam általában a nagymarosihoz hasonló nagyságrendű.
A nagymarosival azonos paraméterekkel megépült Freudenau-i vízerőmű éves áramtermelése meghaladja az 1000 GWh, azaz egymilliárd kilowattóra mennyiséget. Magyarországon egy átlagos háztartás éves villanyáram fogyasztása 2000 kilowattóra körül van, ami azt jelenti, hogy ha megépült volna a nagymarosi erőmű, kb. félmillió háztartást tudna ellátni olcsó villanyárammal.
A hazai lehetséges kiépíthető vízerőmű kapacitás pedig 1000 MW körül becsülhető, 70% körüli rendelkezésre állással.
És akkor még nem beszéltünk a vízlépcsők pozitív szerepéről a vízgazdálkodásban és az árvíz védelemben. A duzzasztómű felett ugyanis aszály esetén is van elegendő víz az öntözéshez, árvíz közeledésekor pedig a duzzasztott szint csökkentésével lehet helyet csinálni a közeledő többlet víztömegnek. A 2013 évi nagy árvíz hatását is jelentősen enyhítette a tőlünk nyugatra működő több tucat dunai vízlépcsőnél végrehajtott vízszint szabályozás.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Az ETE elnökének a válaszára várnak a reális zöldek.
Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület képviseletében Bakács István elnök és Dr. Zettner Tamás tiszteletbeli elnök állásfoglalást és javaslatot tett közzé a villamos energia rendszer szabályozhatóságának fenntarthatósága/javítása céljából.
Az elnök és tiszteletbeli elnök állásfoglalása és javaslata megtalálható az „Energia – Gazdálkodás” című szakfolyóiratban (50. évfolyam 2009. 1-2 szám)
A szerzők dolgozata „Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület állásfoglalása a magyar villamosenergia –rendszer szabályozhatóságának problémáról” címet kapta.

A reális zöldeknek arról nincs tudomása, hogy a szerzők az ETE tagjai nevében közzé tett állásfoglalásukat/javaslatukat az ETE mely szakmai műhelyében, és mikor egyeztették a tagsággal, gyúrták formába.
Így utólag kérdezzük az ETE elnökét Bakács Istvánt, aki egykor az MVM Rt. vezérigazgatója volt, és Bakács vezérigazgatósága idején létesült, született döntés a szekunder szabályozás céljára nyílt ciklusú gázturbinák létesítésére.

Tisztelt Elnök úr a villamos energia rendszer szekunder szabályozásában résztvevő forrásoknak, hány másodperc /perc/ óra után illik a rendszerirányító számára rendelkezésre állniuk?

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Nem az a baj, ha valaki mindent tud. A baj az, ha valaki mindent jobban tud!
Nem rágódom a múlton, de nem is felejtem el.
Dr. Heller Lászlóra emlékezve a Magyar Villamos Művek Tröszt 1989- ben összefoglaló anyagban értékelte a távhőellátás és üzemvitelében a kezdettől –napjainkig (1950-1989.) terjedő időszak fejlődési lehetőségeit.
A kiadványt Bakács István, a TRÖSZT beruházási igazgatója jegyzi, 1989. december hóban.
Bakács bevezető írásának az utolsó mondata a következő:
Örömünkre szolgálna, ha kiadványunk - esetleges hiányosságaival együtt – hasznos segédletként használhatnák.
Bakács minden bizonnyal az ETE Hőszolgáltatási Szakaosztályra utalt a fenti mondatában.

http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1965

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Kacsó András hazudós!

Az ENERGIAPOLITIKAI HÉTFŐ ESTÉK, 2016. június 13-án sorra került rendezvényén szemrebbenés nélkül hazudott!
Azt állította, hogy Kiskörei Vízlépcső duzzasztása következtében az Alföldön feltört a talajvíz.
Kacsó András, társulat elnökének Járosi Márton elnök a helyettese.
A villanypiaci törekvések végrehajtásának fontos feltétele volt magyar energetikus társadalom szétverése.
Az 1963-ban megalakult Magyar Villamos Művek Tröszt szétverése, a villamos energia szektor más államok tulajdonába való átkerülése az 1991. november 1.én az Iskola utcai IV. emeleti FORUMON követően került sor.
A FORUM karmestere Járosi Márton.
A FORUMOT követően az MVM Vám utca székházában Járosi Mártont, „Járosi Mátyás” gúnynévvel illeték.
A TRÖSZT szervezetének a szétveréséhez Járosi, a Termelési Igazgatóság szakemberi köréből csak Kacsó András tudományát vette igénybe
A Hálózati Igazgatóságról hárman voltak Járosi súgói. Kaiser László, Reguly László, Dr. Tombor Antal. Mindhárman kiválóak a hálózat szakterületén, de az TRÖSZT által folytatott energiagazdálkodáshoz nem értettek, nem ez volt a szakterületük.
Kacsó művésze a politikai széljárásba beálló vezetők kiszolgálásának.
Lengyel Gyula kérésére Kacsó az MVMT szétveréséhez súgó cégnek az ONTÁRIÓ HIDRÓ pályázatát hozta ki nyerőnek.
A rendszerváltás után húsz évvel az ETE, MET, MEE vízlépcső ügyében megszólalt, Járosi Márton a magyar energetikus társadalom szétverésének egyik meghatározó figurája politikai megfelelés céljából a vízlépcső ügyében hallgat.
A villany piac liberalizálásának legfontosabb kezdő lépései a rendszerváltás után:
1. Az Ipari és gazdasági Minisztérium 1990. augusztus hóban ELŐTERJESZTÉS – t készít a Kormány részére, IG. 634/1990 számon „Tájékoztató az Országgyűlés részére a Kormány energiapolitikai koncepciójáról.” címmel. Az előterjesztő Dr. Bod Péter Ákos miniszter szerint az elmúlt időszakban végbement politikai és társadalmi változások teszik szükségessé a korábban készült energiapolitikai koncepció korszerűsítését.
2. A 100 éves magyarországi villamosenergia szolgáltatás 1988-1988 szétverésének első lépése 1991. április hóban vette kezdetét. Bod Péter Ákos Ipari és Gazdasági miniszter Ig.-394/1991 számon ELŐTERJESZTÉS – t, javaslatot készít. Az előterjesztés tárgya: Javaslat a Magyar Villamos Művek Tröszt tulajdonosi-, és irányítási -,szervezeti rendszerének korszerűsítésére. Az előterjesztés alapján Járosi Márton vezetésével megtörténik a TRÖSZT szervezeti rendszerének az átalakítása, a szakértelem kiűzése a villamosenergia rendszer berkeiből. A TRÖSZT központ és a vállalatok között kapcsolatban csupán a pénzügyi hidak maradnak meg.

Járosi meghirdeti a Villamos Művek energiapolitikáját:
GÁUTURBINÁKÉ A JÖVŐ!
A nyolcvanas években, az erőművekben évente 3-4 milliárd földgáz égett el. Ezekben az években az ország összes évi gázfogyasztása minden évben pontosan 10 milliárd köbméter. Hogy 10 milliárd legyen pontosan, a Tröszt központ volt a felelős.
A rendszerváltás után a magyar orosz gázszerződés megkötésére 1995-ben került sor. A Horn kormány idején, 1995-ben megkötött gázszerződés szerint 18 milliárd köbméter gázzal kevesebbet vetünk át a Testvériség gázvezetéken.
A Horn kormány is bedőlt az MDF országlása idején a Halz –Járosi duó „Gázturbináké a jövő” ostobaságának. Az ostoba szlogen erősen hozzájárult ahhoz, hogy a rendszerváltás után Magyarország évi gázfogyasztása 15 milliárd köbméterre növekedett, az állami adóságunk is, növekedett. A szolga lelkek a rendszerváltás után a tröszt központban is előkerültek. 1992-ben az MVM szakértőinek a gondozásában, Kacsó András vezetésével tanulmány készült. A tanulmány készítői 20 darab nyílt ciklusú gázturbina egység létesítését javasolták.

.

Újonc Csatlakozott: Mar 08, 2007 Hozzászólások: 4748

Bakács István bekerült az MVM Igazgatói Tanácsába!

Bakács István úr
elnök

Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület

Tárgy: Javaslat

Tisztelt Elnök Úr!

Részt vettem a Magyar Tudományos Akadémián 2014. február 18-án sorra került „Villamosenergia – ellátás Magyarországon a XXI. században” című rendezvényen.
A rendezvényre való regisztrációmban elsődlegesen az motivált, hogy rendezvény meghívóján azt olvastam, hogy két ETE tagtársam szerepel az előadók körében, Aszódi Attila és Felsmann Balázs. Előre bocsátom, hogy mint két ETE tagtársam a saját véleményét mondta el, ETE tagságuk a rendezvény resztvevői számára nem vált ismerté.

Nekem az okoz gondot, hogy ETE tagtársaim a rendezvényen elmondott véleménye Paks bővítésének kérdéskörében egymáshoz képest homlokegyenest eltérő volt.
Továbbá azt is bosszantott a rendezvényen, hogy Felsmann Balázs tagtársam, tényadatokból valótlan állításokat fejezett ki.

A rendezvény előtt tanulmányoztam Felsmann Balázs, Kádár Péter, Munkácsy Béla nevével fémjelzett„A fenntarthatósági szempontok érvényesülése a paksi atomerőmű bővítése kapcsán” című dolgozatot.

Véleményem szerint Felsmann Balázs, Budapesti Corvinus Egyetem, Vezetéstudományi Intézet – Kádár Péter, Óbudai Egyetem, KVK-Villamosenergetikai Intézet – Munkácsy Béla, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Földrajz- és Földtudományi Intézet „A fenntarthatósági szempontok érvényesülése a paksi atomerőmű bővítése kapcsán című dolgozata szakmailag számos hiányosságot, hibát tartalmaz. A baj az, hogy az anyagot megfelelő kontroll nélkül tették közzé.

Feltehetőleg a szerzőknek nem volt elegendő idejük tanulmányozni a Paks II létesítését megalapozó, évtizedeken át finomodó MVM, MAVIR anyagokat. (Úgy tetszik, több energiát fordítottak a külföldi példák megismerésére és kritika nélküli elfogadására).

Megállapítottam, hogy az anyaguk szakmailag hiányos, sok esetben hibás, ezekből téves következtetéseket vonnak le. A javaslataikat kellően kritikusan célszerű kezelni.

Javaslom Elnök úrnak, hogy az ETE Elnöksége két tagtársam eltérő Paks bővítését értékelő, az Akadémián sorra került rendezvényén közzétett, elmondott előadásáról alkosson véleményt és azt az ETE tagjai számára tegye nyilvánossá.

Budapest, 2014. február 19.

Tisztelettel:

Juhos László, ETE tag

Utóirat: Aszódi Attila és Felsmann Balázs szereplése a rendezvényen hangilag és képileg rögzítésre került a ETE elnökségének a kérése esetén az Elnökség rendelkezésére bocsátom.

.