Emlékeztetem Köztársasági Elnök urat, Tildy Zoltán, köztársasági elnök ajánlására:
„Nagyra hivatott ez a nemzedék, mert nemcsak egy romba döntött országot kell újjáépítenie, hanem századok elsikkadt ország építő terveit is megvalósíthatja, ha minden erejét összefogva, hozzá tud nőni hatalmas feladataihoz. Az elmúlt száz év nagyszerű tervei közül is messze kimagaslik Széchenyi gyönyörű álma: a Duna – Tisza csatorna megépítésének a terve. Legyen ennek megvalósítása az egész nemzet ügye. Nagy korszakok így térnek vissza nagy alkotásokban.”
A Duna- Tisza közi homokhátság természeti tőkéjének vízpótlással való megőrzése érdekében az Országgyűlés az 105/1995. (XI. 1.) OGY határozatot fogadta el.
Az országgyűlési határozat elfogadása óta a homokhátság területére a Jó Isten által területre küldött esőfelhőkön túlmenően egy vödör vizet az egymást váltó kormányok nem vittek.
Számítok Köztársasági Elnök úrnak a csatorna ügyében való megszólalására.
Budapest, 2016. április 23.
Tisztelettel: Juhos László, reális zöldek elnöke
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Hétfő Szept 10, 2018 8:07 am
„Hol vagytok kisgazdák?” kérdezik a reális zöldek.
A kisgazda Köztársasági Elnök Tildy Zoltán 1947- ben támogatta a Duna – Tisza csatorna megépítését!
Napjaink köztársasági elnöke Sólyom László zöld államfőnek kinevezve ön magát, gyakorlatilag minden építést ellenez.
A Magyar Tudományos Akadémián 2008. szeptember 25-én „Új kihívások és lehetőségek a mezőgazdaságban” címmel konferenciára kerül sor.
A konferencia programja szerint Kajner Péter is szóhoz jut.
Kajner Péter, Élőlánc Magyarország elnökségi tagja szerint nincs szükség a Duna-Tisza csatornára.
Ezzel szemben 1947-ben a kisgazda kormány idején „A Duna-Tisza csatorna” címmel a Magyar Földmívelésügyi Miniszter megbízásából Lampl Hugó, az Országos Öntözési Hivatal elnöke és Hallóssy Ferenc, a Földmívelésügyi Minisztérium Vízügyi Műszaki Főosztályának főnöke készített összeállítást. Az összeállítást az Egyetemi Nyomda 1947-ben adta ki.
Az összeállítás a csatorna története és irodalma, az idők folyamán készült fontosabb tervek leírása és kritikai összehasonlítása, valamint a kivitelre elfogadott általános terv ismertesét tartalmazza.
Az összeállítás elé ajánlást Tildy Zoltán, köztársasági elnök írt.
Tildy Zoltán, köztársasági elnök ajánlása:
„Nagyrahivatott ez a nemzedék, mert nemcsak egy rombadöntött országot kell újjáépítenie, hanem századok elsikkadt országépítő terveit is megvalósíthatja, ha minden erejét összefogva, hozzá tud nőni hatalmas feladataihoz. Az elmúlt száz év nagyszerű tervei közül is messze kimagaslik Széchenyi gyönyörű álma: a Duna – Tisza csatorna megépítésének a terve. Legyen ennek megvalósítása az egész nemzet ügye. Nagy korszakok így térnek vissza nagy alkotásokban.”
Hogyan fordulhat az elő, kérdezik a reális zöldek, hogy 61 évvel a fentieket követően a Magyar Tudományos Akadémia falai között szót kap Kajner Pétér?
A reális zöldek kérik a kisgazdákat tegyenek annak érdekében alkotmányos keretekben, hogy az ország rombolásának legyen vége, söpörjék ki a közéletből Kajner és társait és azokat, akik a Magyar Tudományos Akadémia falai között egy asztalhoz ülnek Kajner Péterrel.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Hétfő Szept 10, 2018 8:07 am
A reális zöldek a politikai elittel szemben, mint a zsidók Mózes ellen!
És szomjúhozik vala ott a nép a vízre és zúgolódék a nép Mózes ellen és monda: Miért hoztál ki minket Égyiptomból? hogy szomjúsággal ölj meg minket, gyermekeinket és barmainkat? (Mózes második könyve)
Az, hogy az elmúlt 25 évben a lehetséges alternatívák közül melyik valósult meg, döntő módon a politikai elit határozta meg.
A Duna – Tisza csatorna tervezését és építést szorgalmazta az osztrák császári család, Kossuth Lajos, Széchényi István gróf.
A csatorna, vizet vinne a Duna – Tisza közére.
Ezeresztendős történelmünk egyetlen korszakában nem voltak helyzetben olyan dilettáns személyiségek, mint az elmúlt 25 évben.
Régen a nagy emberek szinte egyedül tették, amit kell, míg az elmúlt 25 év politikusait kollektív bűnösség terheli, a közélet számos szereplőjével, tudóssal és a médiával együtt, hogy a Duna- Tisza köze a Homokhátság sivatagosodik.
ENSZ-Magyarország-államfő
Áder: a globális vízválság mára fenyegető valósággá vált
New York/Budapest, 2017. július 20., csütörtök (MTI) - A globális vízválság mára fenyegető valósággá vált - jelentette ki Áder János köztársasági elnök csütörtökön New Yorkban, a vízzel és természeti katasztrófák csökkentésével foglalkozó magas szintű ENSZ-ülésen.
Az államfő - aki a helyzet társadalmi, gazdasági, egészségügyi és szociális következményeit is sorra vette felszólalásában - arra hívta fel a figyelmet, hogy a vízzel kapcsolatos katasztrófák száma és az okozott károk mértéke is jelentősen nőtt az utóbbi időben.
Áder János számos javaslatot fogalmazott meg a tanácskozáson. Ezek között szerepel, hogy a párizsi klímamegállapodás végrehajtása során olyan rendszert kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy a következő 30 évben a globális üvegházhatású gázkibocsátás 10 évente megfeleződjön.
Meg kell teremteni annak feltételeit is - folytatta -, hogy az egyezményhez ne csak a szuverén államok, hanem városok, tartományok, szövetségi államok is csatlakozhassanak, mert az komoly lendületet ad a végrehajtásnak.
Az államfő emellett a megállapodás kiterjesztését sürgette a tengeri hajózásra, továbbá felvetette a légiközlekedési szabályok szigorításának megfontolását.
Szorgalmazta a vizes infrastrukturális befektetések megduplázását a következő öt évben, s erre a Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, s a fölösleget képes aszályos időszakra tározni.
A klímavédelmi források legalább egyharmadát az ellenállóképességet segítő vízügyi befektetésekre kell fordítani - jelentette ki, kifejtve: ezek között kell szerepelnie a vízbázis-védelemnek, a korszerű öntözés megteremtésének, a szennyvíz-újrahasznosítás biztosításának, a hálózati veszteségek csökkentésének, a sótalanításnak és az árvízvédelemnek.
A köztársasági elnök arra is javaslatot tett, hogy az ENSZ szervezetén belül egy központi felelőse legyen a vízügyi kérdésnek, amely értékelése szerint gyorsabb és hatékonyabb reagálást tenne lehetővé. Jelenleg 28 ügynökség foglalkozik vizes kérdésekkel a szervezetben és egy további koordinálja - magyarázta.
Az ENSZ-en belül létre kell hozni a vízügyi kormányzati egyeztetések fórumát, s szükség van egy azonnali beavatkozást lehetővé tevő, a mainál lényegesen nagyobb pénzügyi alapra, amely gyorsabban reagál az esetleges katasztrófákra. Áder János a forrásokat az ENSZ főtitkára alá rendelné, a méretét és a feltöltés módját pedig neves közgazdászokkal határoztatná meg.
Áder János előadásában egy, a földfelszín hőmérsékletének elmúlt 130 éves változását nyomon követő videografikát is bemutatott. Ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy ha a párizsi egyezményt mindenki betartja, akkor is 2,7 foknál köt ki a folyamat, ami még mindig magas ahhoz, hogy biztonságban tudhassuk magunkat.
Az államfő beszélt arról is, hogy az áradások és aszályok egyre gyakoribbá válnak, romlanak az élelmiszertermelés feltételei, erősödnek a társadalmi konfliktusok és mindezek következtében tömeges migráció várható.
A Világbank nemrég közzétett elemzésére hivatkozva kiemelte: az árvíznek kitett anyagi javak mértéke elérheti a 45 ezer milliárd dollárt.
Az aszályról szólva pedig azt említette: a szíriai polgárháborút is három éves, soha nem látott aszály előzte meg.
Évente 10-12 millió hektár válik alkalmatlanná a művelésre, ez Magyarország termőterületének másfélszerese - hívta fel a figyelmet.
Hat ország - nagyjából 20 millió ember - már most súlyos éhínséggel érintett, s ez az arány rövidesen megduplázódhat - hangoztatta az államfő, aki arról is beszélt: a polgárháború sújtotta Jemen nagyvárosaiban 2-3 éven belül nem lesz megfelelő mennyiségű víz, s ma is az évszázad legsúlyosabb kolerajárványa pusztít ebben az országban.
Másodpercenként egy ember kénytelen elhagyni az otthonát árvíz vagy aszály miatt - emelte ki Áder János, hozzátéve: 2025-re az előrejelzések szerint 2,5 milliárd ember él olyan területen, amely intenzív vízhiányosnak számít, azaz két hónapon keresztül a folyamatos vízellátás nem biztosított.
(FOTÓ)
bzsm \ kvs \ hgp
MTI 2017. július 20., csütörtök 18:49
Tiszabő minden problémája megoldható lett volna, ha a Vásárhelyi terv a reális zöldek javaslata szerint terveződik.
A tervezést koordináló Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottság (2001. október) meghallgatni sem volt hajlandó a reális zöldek szakértőit. A Vásárhelyi terv a FIDESZ zöldjei, és a WWF ultimátuma alapján terveződött. A szocik kormányrúdhoz kerülését követően a 2001-ben elfogadott koncepció semmiben sem változott, az MSZP zöld politikusai és FIDESZ zöldjei tökéletes összhangban a szükségtározók mellett voksoltak, és szórtak ki az ablakon Tiszabő közelében több mint hét milliárd forintot.
2009-ben került átadásra a Tiszaroffi árvízcsökkentő tározó. A beruházás 7.6 milliárd forintjába került a költségvetésnek, A Tiszaroffi árvízszintcsökkentő tározó három település, Tiszaroff, Tiszabő és Tiszagyenda között helyezkedik el, közel 5300 lakos és 2000 háztartás árvízi biztonságát növeli.
Harminc évenként előforduló árvíz esetén a lakosok egy részének kitelepítése vagy a Tisza gátjának átvágása, nem lakott terület közelében megoldás lett volna a gátakat meghágó árvízzel szemben.
A 7.6 milliárdból bőven telt volna a földet megművelni programra.
A számítások szerint ugyanis a tározóra 30-40 évente van szükség.
Már 2009-ben is, 5300 lakos közül sokan segélyből éltek. A tározó 22,8 négyzetkilométeres alapterülete megközelíti a Velencei tó méretét. Ha 30 évig nem kerül elárasztásra a tározó, akkor oda víz csak az égi áldás jóvoltából jut. Öntözési célból a tározó területére víz ugyanis gravitációs úton nem juttatható! 2010-ben a vízügy, hogy igazolja a szükségtározó fontosságát vizet engedett a tározóba.
A tárózó átadását követően 2009-ben a zöld tárca közleményben a következő állt:
„Azért, hogy a tározók ne csupán árvízvédelmi létesítmények legyenek, hanem fejlődést hozzanak a térségbe, ahol épülnek, a tárca kezdeményezi, hogy a tározó területére eső földeken megszűnjön a művelési-ág korlátozás, hogy mindenki azt termeszthessen, amit szeretne. További terv, hogy a Tiszából kivezetett, a tájgazdálkodásban (pl. öntözésre, halastó vízpótlására) felhasznált vízért ne kelljen vízkészlet-járulékot fizetni.”
A reális zöldeken túlmenően a fenti hazugsággal szemben egyetlen civil szervezet, párt nem emelt szót.
Tiszabő a déli műtárgy közelében fekszik. A déli műtárgy a tározó leürítésére szolgál, 3 nyílású, ún. „görgős-síktáblás” elzárású, kapacitása 150m3/s. A műtárgyak zsiliptáblái 1,5 cm vastag acéllemezből készültek, anyagszilárdságuk vetekszik a páncéléval, így ellen tudnak állni a rendkívüli árvízi nyomásnak is, a fémgyűjtőknek már kevésbé. A tározó körül szivattyútelepeknek nagy részének néhány hónap után nyoma veszett. Vízaknákat eredetileg vasrácsokkal fedték volna le, a vasrácsok helyett kőlapok fedik az aknákat. A fémgyűjtők a vasrácsokat ellopnák.
A vésztározó gátjáról az út Tiszabőbe vezet. A jobb oldalon álló trafóház Fodor Gábor zöld minisztersége idején került átadásra. A trafó ház védelme lakatolás helyett a vasajtó körbehegesztésével került megvédésre.
Az út mentén, baloldalon hajdan a gátőr lakott. Ma a gátőr család tizenöt kilométerre költözött a déli műtárgytól. (Zöldike)
Áder János köztársasági elnököt a vizesek megvezetik.
A vizesek is korrumpálódtak!
Áder János köztársasági elnök az ENSZ-ben Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, s a fölösleget képes aszályos időszakra tárózni.
2009-ben került átadásra a Tiszaroffi árvízcsökkentő tározó. A beruházás 7.6 milliárd forintjába került a költségvetésnek, A Tiszaroffi árvízszintcsökkentő tározó három település, Tiszaroff, Tiszabő és Tiszagyenda között helyezkedik el, közel 5300 lakos és 2000 háztartás árvízi biztonságát növeli.
Harminc évenként előforduló árvíz esetén a lakosok egy részének kitelepítése vagy a Tisza gátjának átvágása, nem lakott terület közelében megoldás lett volna a gátakat meghágó árvízzel szemben.
A 7.6 milliárdból bőven telt volna a földet megművelni programra.
A számítások szerint ugyanis a tározóra 30-40 évente van szükség.
A tározó 22,8 négyzetkilométeres alapterülete megközelíti a Velencei tó méretét. Ha 30 évig nem kerül elárasztásra a tározó, akkor oda víz csak az égi áldás jóvoltából jut. Öntözési célból a tározó területére víz ugyanis gravitációs úton nem juttatható!
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Hétfő Szept 10, 2018 10:49 am
Öntözési törvényt fogadott el az országgyűlés!
Az Országgyűlés elfogadta az öntözési törvényt.
Az Országgyűlés által elfogadott 1937. évi XX. törvény olyan öntözőcsatornákat építését határozta meg, amelyből a gazdák általában vízemelés nélkül vezethették az öntözendő területekre a vizet, másrészt a vizet mérsékelt vízdíj ellenében bocsátotta a Törvényhozó 1937-ben a gazdák rendelkezésére.
A törvény előírta a Tiszán (Tiszalök) és a Körösön (Békésszentandrás) egy-egy duzzasztómű építését.
A rendszerváltás óta a duzzasztás szitokszó. A rendszerváltók törvénybe hoztak arról, hogy duzzasztás ökológia agresszió a természettel.
A törvény hatályát a FIDESZ-KDNP 2011. február hóban politika határozattal erősítette meg.
Az aszály ellenében legjobb ellenszer az öntözés.
A reális zöldek javaslata öntözés törvényről elfogadásáról 2003-ban:
Reális Zöldek Klub
Országos Társadalmi Civil Szerveződés
1279 Budapest, Pf.:74.
telefon/fax: 2-759-851
Közlemény
A Magyar Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága, 2003. augusztus 4-én az aszálykárok mérsékléséről született kormányzati intézkedéseket tekinti át és vitatja meg. A bizottság ülése apropóján a Reális Zöldek Klub, a mezőgazdasági termelés biztonságának a fokozása, a termesztés időjárástól való függetlenítése céljából Öntözési Törvény megalkotását és elfogadását javasolja a Magyar Országgyűlésnek.
Jogszabályban javasoljuk rögzíteni, hogy öntözőcsatornákat kell építeni, a gazdák az öntözővizet a csatornákból általában vízemelés nélkül vezethessék az öntözendő területekre, a vizet mérsékelt vízdíj ellenében bocsássa az állam a gazdák rendelkezésére.
Az állami feladatok egységes ellátására Öntöző Hivatalt célszerű felállítani és működtetni, mivel jelenleg az öntözéssel kapcsolatos állami feladatok ellátása az agrár és a zöld tárca szervezetében elaprózva, gyenge érdekérvényesítő képességgel létezik.
Hosszútávon az aszálypénzzel, a segélyekkel szemben az ország különböző területein az önözéses kultúra növelése az legjobb megoldás az aszálykárok enyhítésére.
Budapest, 2003. augusztus 3-án
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Hétfő Szept 10, 2018 12:02 pm
2012. március 21., szerda 18:36
Minden csepp vizet meg kell tartanunk!
Budapest, 2012. március 21., szerda (OS) - A Víz Világnapján, a reális zöldek a hazai vízgazdálkodás újragondolását javasolják!
A kifolyó vizek 95 % - a külföldről érkezik, a hazai csapadékot, párolgást és a felszíni és felszínalatti vizek felhasználását tekintve, valamint lefolyást figyelembe véve az ország területéről több víz távozik, mint külföldről érkezik. Minden csepp vizet a településeken és a mezőgazdaságban átgondoltan kell felhasználni.
A csapadékvíz hasznosítása több fejlett országban bevált gyakorlat. A tetőkről lefolyó és egyszerű szűréssel kezelt vizet a háztartásokban a nem ivóvízminőséget igénylő célokra WC öblítés, mosás, takarítás, kertlocsolásra használják fel, ivóvizet és energiát megtakarítva.
A reális zöldek öntözési törvény megalkotását és elfogadását javasolják és közvetlenül a kormány alá rendelt Öntözési Hivatal felállítását, hasonlóan, mint 1937-ben Darányi Kálmán miniszterelnöksége idején a Tisza –völgy öntözéses gazdálkodásának fejlesztése érdekében megtörtént.
A Duna-Tisza közén, a Homokhátságon a sivatagosodás megállítása, visszafordítása céljából a Duna- Tisza csatorna és a Csongrádi Vízlépcső terveit a legrövidebb idő alatt el kell készíteni, hogy a kész tervek alapján - mihelyt az ország pénzügyi helyzete megengedi – az építés haladéktalanul megkezdhető legyen.
Le kell zárni Szlovákiával az ENSZ hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi ítélete szerint a vízlépcsőpert követő jogvitát.
A jogvita lezáratlan voltának a következménye, hogy a soros magyar EU elnökség idején elfogadott a Duna komplex hasznosítására vonatkozó javaslat, Magyarország érdekét nem szolgálja, sőt hazánk számára kifejezetten káros következményekkel jár.
Vízlépcsők nélkül tovább mélyül a Duna meder, veszélybe kerül az ivóvíz bázis a talajvíz szintcsökkenés miatt, tovább sivatagosodik a Duna- Tisza közi Homokhátság, csökken a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló ökológiai öntözés lehetősége, az alacsony vízállás akadályozza a hajózást, lemondunk évi 4 milliárd kWh megújuló vízenergia termeléséről.
Az Alföldön a felszín alatti készleteken alapuló ivóvízellátás kielégítése az ökológiai vízigények terhére történik.
Magyarországon a felszín alatti vizekben az arzén természetes eredetű koncentrációja magas, sok helyen, különösen a Dél-Alföldön túllépi az ivóvíz minőségének megengedett határértéket. Az ivóvízminőségének javításával kapcsolatos 2001-ben indított programot fel kell gyorsítani, mindenképpen indokolt az összes veszélyes szennyező forrás legkésőbb 2015-ig történő felszámolása.
Juhos László, Reális Zöldek klub elnöke
Kiadó: Reális Zöldek Klub
Az Országgyűlés elfogadta az öntözési törvényt.
Az Országgyűlés által elfogadott 1937. évi XX. törvény olyan öntözőcsatornákat építését határozta meg, amelyből a gazdák általában vízemelés nélkül vezethették az öntözendő területekre a vizet, másrészt a vizet mérsékelt vízdíj ellenében bocsátotta a Törvényhozó 1937-ben a gazdák rendelkezésére.
A törvény előírta a Tiszán (Tiszalök) és a Körösön (Békésszentandrás) egy-egy duzzasztómű építését.
A rendszerváltás óta a duzzasztás szitokszó. A rendszerváltók törvénybe hoztak arról, hogy duzzasztás ökológia agresszió a természettel.
A törvény hatályát a FIDESZ-KDNP 2011. február hóban politika határozattal erősítette meg.
Az aszály ellenében legjobb ellenszer az öntözés.
Több olyan csatorna van, amelynek a karbantartására, tisztítására utoljára a rákosi rendszer idején került sor.
A reális zöldek javaslata öntözés törvényről elfogadásáról 2003-ban:
Az ország területének tizedrésze, a milliós lakosságú Duna-Tisza közi Homokhátság, évszázadok óta küzd vízhiánnyal, elsivatagosodással, a szélvájta homokbuckák vándorlásával, amelyek miatt a szél által elhordott futóhomok szinte mindent maga alá temet. Az EU felmérése szerint ez a terület lehet a klímaváltozás egyik első áldozata. A Homokhátságot az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) is félsivatagi területnek nyilvánította.
A Homokhátsághoz jelentős kulturális értékek kötődnek, legértékesebb természeti kincsei a Kiskunsági Nemzeti Park területén találhatók.
A futóhomok megkötésére célszerű az ilyen területet erdősíteni, erre legalkalmasabb az akácfa. A durvább szemű futóhomok megkötése történhet még élő sövények kialakításával, és ahol a homok alatt termőképes altalaj van, alkalmas lehet gyümölcsösök és szőlők létesítése is, amit jól szemléltetnek a Kecskemét és Nagykőrös környéki szőlő- és gyümölcsültetvények.
A Homokhátság erdősítését az 1700-as években Tessedik Sámuel (1742-1820) szorgalmazta, homoki szőlők nemesítésével kiváló eredményeket ért el Mathiász János (1838-1921), akinek a munkásságát Kecskemét mellett, Katonatelepen, a mai napig folytatja a Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézete. Erdőhöz, szőlőhöz, gyümölcsöshöz, állattartáshoz víz is kell, ezért a Homokhátság fogyatkozó vizének pótlására már két évszázaddal ezelőtt dolgozott ki öntözési terveket Beszédes József (1787-1852) vízépítő mérnök, de az elképzelései azóta sem valósultak meg. Az utóbbi évszázad során a Homokhátságon a talajvízszint jelentősen süllyedt, átlag 5-6 méter mértékben, de néhol a süllyedés meghaladja a 10 métert. A helyzet – köszönhetően a gyorsuló klímaváltozásnak – rohamosan romlik. Erre utal, hogy pár évtizeddel ezelőtt még csaknem ezer olyan kisebb-nagyobb tó volt ezen a vidéken, amelynek a vízfelülete meghaladta a fél hektárt, ámde ezek száma néhány tucatra esett vissza.
Ha nem történik semmi, 30-40 éven belül fel kell adni ezt a területet, és a lakosságot át kell telepíteni az ország más részeibe. Egy népvándorlás azonban hatalmas gazdasági és morális megrázkódtatással járna, elvesznének a térség természeti és kulturális értékei, az ősi magyar háziállatok génállománya, a kiskunsági pásztorélet emlékei, és előbb utóbb homok fedné be az elhagyott kecskeméti Cifra Palotát, Katona József szülőházát, a világhírű Kodály Intézet épületét, és az iskolát, ahol Jókai Mór, Petőfi Sándor, és Arany János is tanult.
Magyarország állítólag víz nagyhatalom. Ez azonban nem fedi a valóságot. Magyarország azonban – ésszerű intézkedésekkel – akár víz nagyhatalom is lehetne. A hazánkba belépő folyók vizének 98 százaléka ugyanis hasznosítatlanul lép ki az ország területéről, pedig ha csak a 96 százaléka lépne ki, a visszatartott 2 százalék biztosíthatná a Homokhátság vízpótlását.
Készültek is tervek, akadtak befektetők, akik lehetőséget látnak a megoldásban, annál is inkább, mivel a Duna vízhozamának már említett 2 százalékával a Homokhátságon évenként egymilliárd köbméter öntözővizet lehetne biztosítani, miközben az öntöző csatornákból elszivárgó mintegy negyed milliárd köbméter víz hozzá járulhatna a talajvíz utánpótlásához. Ehhez azonban ki kellene építeni egy Nyugat-Kelet irányú csatornát a Duna és a Tisza között, ebből lehetne leágaztatni a Homokhátság gerincvonalán egy Észak-Dél irányú öntöző főcsatornát. Az elképzelés nem új, két évszázaddal ezelőtt is felmerült, de a közbejött történelmi események miatt a munka csak 1947-ben indult meg, és hamarosan abba is maradt.
Azóta is készültek tervek hasonló megoldásokra, azonban hiába van befektetői szándék, ha a politikai akarat hiányzik. Pedig a befektetői ajánlatok kedvezőek, hiszen csupán az öntözővíz hasznosításából is megtérülhetne egy ilyen beruházás 6-8 év alatt, és egy ekkora beruházás hozzájárulhatna a munkanélküliség enyhítéséhez, a hazai építőipar fellendüléséhez.
Ha pedig a Nyugat-Kelet irányú csatorna hajózható módon épülne meg, ez hatalmas mennyiségű vízi úton történő szállítást tenne lehetővé három iparváros, Dunaújváros, Kecskemét, és Szolnok között, bekapcsolva ezeket a nyugat-európai vízi forgalomba, és akkor még nem beszéltünk a várható idegenforgalmi előnyökről.
Ami a radikális természetvédők aggályait illeti, megalapozatlan a sokat hangoztatott érv, hogy nem szabad a természet működésébe beleavatkozni, őrizzük meg a természet őseredeti állapotát, amikor a víz szabadon folyik és a futóhomok szabadon fut bármerre a természet spontán törvényei szerint, hiszen a természet jobban tudja, hogy mit akar. Valóban jobban tudja. Akkor is jobban tudta, amikor évmilliókkal ezelőtt hatalmas természeti katasztrófák során millió számra pusztította el az élőlény fajokat, hiszen a természet egyszerre teremt és rombol.
A természetnek nem létezik őseredeti állapota.
A természet lényege a szüntelen változás, ahogyan azt már annak idején az ógörög bölcs, Hérakleitosz is hirdette. Valamikor a Kárpát Medence színültig tele volt vízzel, máskor a pilisi hegyekben és a Balaton környékén vulkánok sorozata működött.
A természet csodálatos alkotásokat hoz létre, és azután ezeket árvízzel, földrengéssel, cunamival, vagy lassú erózióval előbb-utóbb tönkre is teszi. Ha meg akarjuk őrizni az élhető természeti és kulturális környezetünket, nem kerülhetjük el a jó szándékú beavatkozást a természet működésébe.
Példaként tekinthetünk számos ősi civilizációt és birodalmat, amelyek évezredekkel ezelőtt annak köszönhették a nagyságukat, hogy megtanulták szabályozni a folyóikat, és képesek voltak jó minőségű vízzel ellátni a termőföldjeiket.
.
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Kedd Szept 11, 2018 3:03 pm
realzoldek Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
Elküldve:
Kedd Szept 11, 2018 3:08 pm
Áder János köztársasági elnök 2017. július 20-án az ENSZ-ben Tisza példáját hozta, ahol a nemrég épült illetve épülő 12 szükségtározó akár 1 méterrel is csökkentheti a vízszintet árvíz esetén, s a fölösleget képes aszályos időszakra tárózni. Az, hogy a szükségtározókban aszályos időszakra vizet lehet tárózni nem igaz, kissé durván szólva valótlan állítás, durván szólva hazugság.
Következő téma megtekintése Előző téma megtekintése Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban Nem szavazhatsz ebben fórumban Nem mellékelhetsz fájlokat a fórumban Nem tölthetsz le fájlokat a fórumban
Gy.I.K.
Keresés
Taglista
Csoportok
Profil
Üzeneteid olvasásához jelentkezz be
Belépés
