Reális Zöld Valóság
Reális Zöldek Klub internetes újság ( Nyilvántartásba vétel - Országgyűlési tudósítások)
  Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hírküldés
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Támogatók
· Vélemények
· Tartalom
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Linkcsere

ReálZöldek logo


Link elérhető
http://realzoldek.hu/
zoldlogo150.gif


Link elérhető
http://realzoldek.hu/
rgszold.jpg


 
Kapcsolódás

Honlapunk kódja

 
Történelmi
Évfordulók


Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Dr. Szabadi Béla blogja
"Kiszorított véleményem"
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Reális Zöldek Klub :: Téma megtekintése - Lázár János vitatja
Tartalomjegyzék
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok 
 ProfilProfil   Üzeneteid olvasásához jelentkezz beÜzeneteid olvasásához jelentkezz be   BelépésBelépés 
Következő téma megtekintése
Előző téma megtekintése
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához
Szerző Üzenet
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 12:08 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére





-------------------------


Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztés VTT I. ütem. Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő víztározó a kezdetektől, napjainkig

From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Wednesday, August 03, 2016 5:30 PM
To: 'bela.sandor@nfm.gov.hu'
Cc: 'kozfoglalkoztatas@bm.gov.hu'; Nagy N., Péter; peteril Péteri; 'janos.lazar@me.gov.hu'
Subject: FW: Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztés VTT I. ütem. Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő víztározó a kezdetektől, napjainkig.

Sándor Béla úr
szakreferens
Tisztelt Sándor úr, mindenekelőtt köszönöm a megtisztelő tájékoztatását.
Kérem, hogy az üzenetemet a tárca mindkét érintett államtitkárának legyen kedves továbbítani. Köszönöm.

A reális zöldek arra gondoltak, a második Orbán kormány rádöbben a szükségtározók létesítésének az ostobaságára, felismeri a térség felemelkéséhez szükséges teendőeket, mint ez a Vásárhelyi tervben benne van, de a Vásárhelyi tervből csupán a szükség tározók létesítésére került sor, milliárdos földmunkákra, mert véleményem szerint ebből volt mód a költségvetési forrás legnagyobb mértékű megcsapolására.
Tisztelettel: Juhos László, elnök/főszerkesztő
.
.
.


Tiszabő minden problémája megoldható lett volna, ha a Vásárhelyi terv a reális zöldek javaslata szerint terveződik.
A tervezést koordináló Folyógazdálkodási Tárcaközi Bizottság (2001. október) meghallgatni sem volt hajlandó a reális zöldek szakértőit. A Vásárhelyi terv a FIDESZ zöldjei, és a WWF ultimátuma alapján terveződött. A szocik kormányrúdhoz kerülését követően a 2001-ben elfogadott koncepció semmiben sem változott, az MSZP zöld politikusai és FIDESZ zöldjei tökéletes összhangban a szükségtározók mellett voksoltak, és szórtak ki az ablakon Tiszabő közelében több mint hét milliárd forintot.

2009-ben került átadásra a Tiszaroffi árvízcsökkentő tározó. A beruházás 7.6 milliárd forintjába került a költségvetésnek, A Tiszaroffi árvízszintcsökkentő tározó három település, Tiszaroff, Tiszabő és Tiszagyenda között helyezkedik el, közel 5300 lakos és 2000 háztartás árvízi biztonságát növeli.
Harminc évenként előforduló árvíz esetén a lakosok egy részének kitelepítése vagy a Tisza gátjának átvágása, nem lakott terület közelében megoldás lett volna a gátakat meghágó árvízzel szemben.
A 7.6 milliárdból bőven telt volna a földet megművelni programra.

A számítások szerint ugyanis a tározóra 30-40 évente van szükség.
Már 2009-ben is, 5300 lakos közül sokan segélyből éltek. A tározó 22,8 négyzetkilométeres alapterülete megközelíti a Velencei tó méretét. Ha 30 évig nem kerül elárasztásra a tározó, akkor oda víz csak az égi áldás jóvoltából jut. Öntözési célból a tározó területére víz ugyanis gravitációs úton nem juttatható! 2010-ben a vízügy, hogy igazolja a szükségtározó fontosságát vizet engedett a tározóba.

A tárózó átadását követően 2009-ben a zöld tárca közleményben a következő állt:
„Azért, hogy a tározók ne csupán árvízvédelmi létesítmények legyenek, hanem fejlődést hozzanak a térségbe, ahol épülnek, a tárca kezdeményezi, hogy a tározó területére eső földeken megszűnjön a művelési-ág korlátozás, hogy mindenki azt termeszthessen, amit szeretne. További terv, hogy a Tiszából kivezetett, a tájgazdálkodásban (pl. öntözésre, halastó vízpótlására) felhasznált vízért ne kelljen vízkészlet-járulékot fizetni.”
A reális zöldeken túlmenően a fenti hazugsággal szemben egyetlen civil szervezet, párt nem emelt szót.

Tiszabő a déli műtárgy közelében fekszik. A déli műtárgy a tározó leürítésére szolgál, 3 nyílású, ún. „görgős-síktáblás” elzárású, kapacitása 150m3/s. A műtárgyak zsiliptáblái 1,5 cm vastag acéllemezből készültek, anyagszilárdságuk vetekszik a páncéléval, így ellen tudnak állni a rendkívüli árvízi nyomásnak is, a fémgyűjtőknek már kevésbé. A tározó körül szivattyútelepeknek nagy részének néhány hónap után nyoma veszett. Vízaknákat eredetileg vasrácsokkal fedték volna le, a vasrácsok helyett kőlapok fedik az aknákat. A fémgyűjtők a vasrácsokat ellopnák.

A vésztározó gátjáról az út Tiszabőbe vezet. A jobb oldalon álló trafóház Fodor Gábor zöld minisztersége idején került átadásra. A trafó ház védelme lakatolás helyett a vasajtó körbehegesztésével került megvédésre.
Az út mentén, baloldalon hajdan a gátőr lakott. Ma a gátőr család tizenöt kilométerre költözött a déli műtárgytól. (Zöldike)

-----------

From: László Péteri [mailto:peteril62@gmail.com]
Sent: Wednesday, August 03, 2016 3:08 PM
To: Juhos László
Cc: Pálos László
Subject: Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztés VTT I. ütem. Szamos-Kraszna-közi árvízszint-csökkentő víztározó a kezdetektől, napjainkig.

Kedves Kollégák!

Kérdés: Vásárhelyi Pál mit szólna, ha élne a nevével fémjelzett, az eredeti, vidékfejlesztési program elhagyásával "tovább-, ill. visszafejlesztett" terv évtizedes késéssel, csökkentett tartalommal és megnövelt költségekkel megvalósult terv láttán?

Aki tudja a választ, értesítsen!

Baráti üdvözlettel:

--
Péteri László
okl. építészmérnök, egyetemi tanársegéd
ny. min. vezető főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: +36 30 319 2033


Mellékletek:


https://drive.google.com/file/d/0B2i fl7cAGjhpQm9hbEhqUV9adjA/view?usp=sharing





.


Legutóbb realzoldek szerkesztette (Csüt Nov 24, 2016 2:17 pm), összesen 1 alkalommal
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 12:36 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése. Megoldás kulcsa Orbán Viktor kezében, állítják a reális zöldek.

A FIDESZ országlása idején három év alatt három árvíz volt.
2001. március 6-án kedden 13 óra 30 perckor Tarpa és Tivadar között átszakadt a Tisza fővédvonala, a reális zöldek megfigyelése szerint a gátszakadás kimosta az Orbán kormány fülét, felgyorsult a Tisza folyóval való törődés.

Folyóinkkal való gazdálkodásról Tárcaközi Bizottság adott ki összeállítást ki 2002-ben, annak az eszmeiségnek a jegyében, hogy a Tisza folyó duzzasztása ökológiai agressziót okozna, cél az eredeti állapot visszaállítása, tehát teljes mértékben a Duna kör és a Soros Alapítvány által támogatott vízgazdálkodási alapelvek szerint.

A Bizottság szerint a megoldás a zöld folyosó és a kék folyosó megvalósulása lenne. A zöld folyosó a szárazföldi élőlények, a kék folyosó a vízi élőlények zavartalan közlekedését van hivatott biztosítani.
2002- után szoci- liberális kormány idején a szükség tározók létesítése került a folyóval való törődés súlypontjába.

A reális zöldek álláspontja szerint ez is üresjárat, mint a zöld folyosó koncepció.

A teljességhez tartozik, hogy gerinces vízügyesek nyomására, azok nyomására, amelyekről a FIDESZ holdudvarához tartozó okosok korábban a nemzet testén rákos daganatként szóltak a nyilvánosság előtt, a zöld folyosó tervet Vásárhelyi Tervre keresztelték 2003-ban.

A terv mai hivatalos neve Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése, ezzel a névvel törvény is elfogadásra került az ellenzék támogatásával.
Tudni illik, hogy Vásárhelyi Pál a Tisza szabályozására egyetlen tervet sem készített. Vásárhelyi egyezményes javaslatot készített Széchenyi kérésére, amelyet az akkori sólyom fiókák össztűz alá vettek.
Az egykori dumakörösöknek, sólyom fiókáknak Vásárhelyi Pált sikerült az eredeti állapotba helyezni, azaz halálba kergetni.
Ma a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) folyik a FIDESZ idején elkészült terv továbbfejlesztése.

A logikus lépés a Csongrádi Vízlépcső Tervének a beemelése lenne a VTT - be.

A Csongrádi vízlépcső megvalósítását a térség fideszes és szoci képviselői egyaránt támogatják.

A megoldás kulcsa a FIDESZ frakció kezében. Kormánynak most vízlépcső tervvel előállnia öngyilkosság lenne.

A FIDESZ frakció még nem adott szabad jelzést Vincze László egyéni Fidesz színekben mandátumot szerzett képviselő csongrádi vízlépcső megépítését kezdeményező javaslatának.

Feltehetőleg azért, mert Vincze képviselő lelke mélyén kisgazda, és egy fideszes képviselőnek sem adatik meg, hogy Orbán színe elé kerüljön egy, kisgazdának pedig kizárt. (uhu)






.


Legutóbb realzoldek szerkesztette (Csüt Nov 24, 2016 12:47 pm), összesen 1 alkalommal
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 12:38 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

A Vásárhelyi terv végrehajtását nem folytatni szükséges, hanem elfelejteni, állítják a reális zöldek. Az államtitkár nincs tisztában a Vásárhelyi tervvel.

Simicskó István, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára szerint az árvizek Magyarország földrajzi adottságaiból fakadnak, ezért a jövőben készülni kell megismétlődésükre. Megelőzésükre együtt kell működni a szomszédos országokkal. Folytatni kell a Vásárhelyi-tervet.
Simicskó javaslata a Vásárhelyi terv folytatására jól érzékelteti, hogy a képviselő nincs tisztában a Várhelyi terv első ütemében megvalósult beruházásokkal.

A Váráshelyi terv első ütemében a tervezett 6 árvízi tárózóból kettő valósult meg, amelyek a jelenlegi árvizek levezetésében egyáltalán nem játszanak szerepet. Ha hat tározó készült volna el, akkor hat tározó nem játszana szerepet jelenleg a vizek levezetésében.

Az árvizek nem síkvidéken, hanem Borsodban és Zemplénben, okoznak gondot. A hegyvidéki folyóknál egészen mások a szükséges teendők, fejlesztésék, beruházások, mint amelyek a Vásárhelyi tervben egyáltalán szerepelnek. A Várhelyi terv folytatásával Borsodban semmi sem oldódik meg. A megoldás az lett volna, ha a vésztározókra elköltött 100 milliárd forintot a vízügyi kormányzat jó célok megvalósítására költi el, Simicskónak erről kellett volna szólnia!

A kormány a beruházási pénzeket nem arra költötte, amire szükséges lett volna, hanem olyan beruházásokra, amelyek a lenyúlást könnyen lehetővé tették.

Meg arról, hogy meg kellene egyezni a Duna ügyében Pozsonnyal. Emlékeztetni a T: Házat Illés kirohanására Ukrajnával szemben. Ukrajna tározók építéséről döntött ezzel szemben rohant ki Illés. Illés kirohanásával szemben az ukrán nagykövet fizetett hirdetésben volt csak képes reagálni.(Zöldike)


.


Legutóbb realzoldek szerkesztette (Csüt Nov 24, 2016 12:46 pm), összesen 1 alkalommal
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 12:42 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

A sokféleség és a pluralizmus hiánya hozzájárult az árvízkárokhoz.
A tömegmédiumok nagymértékben felelősök az árvízkárokért, mivel az elmúlt nyolc évben egyoldalúan tájékoztatják a közvéleményt a Vásárhelyi terv továbbfejlesztéséről.

Ha a reális zöldek álláspontjának a tömegmédiumok nyilvánosságot adnak, az árvízkárok a mostani értéknek legfeljebb 25 százalékát érik el.
A reális zöldek álláspontjának - a követendő vízügyi politikáról - az írót sajtó és elektronikus média, köztük a közszolgálati műsorszolgáltatók egyike sem ad nyilvánosságot.

2002-ben állítottuk, hogy Tivadarnál 2001. március 6-án, kedden 13 óra 30 perckor nem szakad át a gát, ha megtörténik az a beavatkozás, amely az 1970 évi árvizet követően elmaradt. Ismételten közzé tesszük a 2002. március 22-én sorra került sajtóbeszélgetésre szóló meghívónkat, amelyről a média a közvéleményt nem tájékoztatta.

A meghívót 2002-ben a MTI-OS útján nyilvánosságra hoztuk, közvetlenül sok újság szerkesztőségének és az elektronikus média szereplőinek megküldtük és igen sok képviselőnek.


Meghívó
Sajtóbeszélgetésre


Tisztelt................ .........................................!

Értesítjük, hogy

A Reális Zöldek Klub

„Megelőzhető lett volna az árvízi katasztrófa”

címmel sajtóbeszélgetést tart, melyre Önt /akadályoztatása esetén képviselőjét / tisztelettel meghívjuk.

A sajtóbeszélgetés helye:
MTESZ Pesti Konferencia Központ
Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8
V. emelet 541. számú terem

A sajtóbeszélgetés ideje:
2002. március 25-én (hétfőn)

délelőtt 9.00 óra 30 perc

A sajtóbeszélgetés keretében

Dr. Szilvássy Zoltán
okl. mérnök, ny. műszaki tanácsadó

„A gátvédelem szolgálatában”

címmel emlékező gondolatokat mond el.

Miért tetőzött 2001. március 6-án kedden 13.30 perckor Tivadar felett a Tisza vízszintje 70 centiméterrel magasabban?
Gátvédelem a rendszerváltozás után.
Reális zöld vélemény a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztéséről.
Hogyan kezdjünk hozzá a tározó kapacitás növeléséhez.



Részvételére számítunk

Üdvözlettel:



A reális zöldek abban bíznak, hogy a magyar parlament előtt lévő média törvény elfogadását követően a sajtó az elektronikus média a sokféleség és a pluralizmus európai normáinak jegyében a Reális Zöldek Klub álláspontjának a Vásárhelyi terv újragondolásáról nyilvánosságot ad.






.


Legutóbb realzoldek szerkesztette (Csüt Nov 24, 2016 12:46 pm), összesen 1 alkalommal
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 12:44 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Bajban a cseresznye király. Vége a hamis játéknak. Dr. Veres Nándor Mihály és társai ugyanazt a bűnt követték el a Tisza mentén élőkkel szemben, mint amit a Duna- kör, a Duna mentén élőkkel szemben követett el.
Veres, Nagykörű polgármestere és társai felelősök azért, hogy a Vásárhelyi terv végrehajtása csúszik, hogy a Vásárhelyi tervet újra kell tervezni.

Veres és társai közöttük fő hamis ideológus a tudós képében fellépő Andrásfalvy Bertalan, 2001-ben új ártéri gazdálkodási javaslatot favorizáltak.
Javaslatuk azt a hamis vízkormányzási elvet helyezte a Vásárhelyi terv középpontjába, hogy a Tiszából mód van, lehetséges vizet kivezetni a folyó duzzasztása nélkül.
Veres és társai ugyanazt a bűnt követték el a Tisza mentén élőkkel szemben, mint amit a Duna- kör, a Duna mentén élőkkel szemben követett el.
Andrásfalvy által favorizált fokgazdálkodásra volt lehetőség, akkor, amikor egy négyzet kiló méteren öten éltek a Tisza mentén.

Veres és társai 2001-ben EU pénzekből támogatott projektből gazdagodtak. Olyan pénzből, amely nem a Tisza mentén élők felvirágoztatása céljából érkezett az országba. 2001-ben az EU a Tisza mente vissza mocsarasítására adott pénzt. Az EU 2001-ben még a mezőgazdasági túltermelés ellen tett, azokat támogatta, akik a földjükön a mezőgazdasági termelést szüneteltetik.

Mára, miután a mezőgazdaság az energia hordozók termelésében is érdekelt, fordult a kocka élelmiszerhiány ténye körvonalazódik, az EU is, fordított az ideológiáján.
Veresék tarisznyájába már nem csurog a Judás pénz, elégedetlenek válságot emlegetnek. Holott ha egyáltalán válságról lehet beszélni, ennek előidézői éppen Veresék!

A Magyar Országgyűlés plenáris ülésén 2007. október 16-án, jobb és baloldali oldalon egyaránt kritikus és korrekt megállapítások hangzottak el a Vásárhelyi terv módosításáról szóló törvényjavaslat vitája keretében. Kimondásra került jobb és baloldalon egyaránt a vízlépcsők nélkülözhetetlen volta, a Tisza folyó hajózhatóságának a fontossága a térség felvirágoztatása érdekében, és az is, hogy célszerű volna az elkövetkező hét évben jelentős előrehaladást elérni a terv kivitelezésében.
A vitában résztvevő képviselők sorából egyedül Angyán József lógott ki, aki változatlanul ugyanazt a hamis ideológiát jelenítette meg a Tisza menti gazdálkodást illetően, amelyet Veres és társai 2001-ben.

A vitát követően megkérdeztük Angyán professzort, hogy lehet kis víz esetén a Tiszából vizet kivezetni a folyó duzzasztása nélkül. Angyán képviselő válasza: „ Lehet anélkül is.” De hogy hogyan azzal adós maradt a politizáló professzor.

Angyán figyelmébe ajánlja a reális zöldek, hogy kövesse Aradi Csaba példáját. Aradi 2001-ben még támogatta Veres és társai hamis játékát, mára Aradi kiszáll Veresék hajójából.
Az Országgyűlésben 2007. október 16 –án lefolyt vita az első olyan vita volt rendszerváltást követően, amelyen a politikusok nem azonosultak a Duna – kör által hirdetett eszmeiséggel, hogy a vizek folyjanak el szabadon Magyarország területéről.




.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 1:49 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

MR Aktuális Szerkesztősége részére.
Tisztelt Szerkesztőség, kérjük, hogy akár önök által szerkesztett formában is, közleményünknek a műsorszolgáltatásukban szíveskedjenek nyilvánosságot adni.



Közlemény
A Vásárhelyi-terv a Duna-kör befolyásolása alatt készült. A Duna –kör azon utasításnak a figyelembe vételével, hogy a Tisza folyó duzzasztása ökológiai agresszióval lenne egyenlő a természettel szemben.
A sajtó és az elektronikus média, az 1996-ban létrehozott közszolgálati média, a Duna-kör álláspontjától eltérő álláspont megjelenítésre nem, vagy alig adott lehetőséget. Így aztán a közvéleményt nem volt mód a Duna- kör a tervezést befolyásoló agresszív beavatkozásáról tájékoztatni, arról, hogy a Duna- kör és a Duna- kör köré csoportosuló zöldek a Tisza mentén élők boldogulásával ellen tesznek.
Ezzel szemben a hazai média lehetőséget adott a Duna –kör holdudvarához tartozóknak gyalázkodások közzétételére vizes szakemberekről.
„A „vizesek” rákos daganat a nemzet testén. Hidrofasiszták, technokrata terrorbrigád, a túlcentralizált vízügyi szervezet a csődöt mondott politikai rendszer lenyomata. A kommunista korszak öngyilkos öröksége , a vízügyi lobbinak az a célja, hogy állami beruházási pénzeket megszerezzen és részben saját jövedelmévé alakítson. Most, tehát a hulla kirablása folyik. A sztálinista gazdasági struktúrák ebben az országban változatlanul tovább élnek, nincs kártékonyabb, mint egy vízépítő mérnök, vélemények kerültek közzétételre a hazai médiában.
A közszolgálati média szerkesztőségei annak ellenére sem, adtak megszólalási lehetőséget a vizes szakmának, hogy a Média törvény kifejezetten kötelezi a közszolgálati műsorszolgáltatót eltérő vélemények megjelenítésére.
A mostani belvíz kialakulásáért és a várható árvízveszély miatt nemcsak a politikusok okolhatók, akik vakon elfogadták a Duna- kör álláspontját, hanem a hazai sajtó és elektronikus média számos szereplője felellőségét is felveti a Reális Zöldek Klub.

Budapest, 2006. január 8.
Juhos László
a Reális Zöldek Klub elnöke





.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 1:49 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Reálisan a Vásárhelyi-tervről

A Reális Zöldek Klub, felszólítja a Magyar Országgyűlést, hogy a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület-és vidékfejlesztését szolgáló program (A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségről és megvalósításáról szóló törvényjavaslatot ne fogadja el, mivel a törvénytervezet alapkoncepciója nem szolgálja a térség lakosságának életfeltételeinek javítását, a környezet-és természetbarát, az EU követelményrendszerével összhangban lévő terület-és földhasználat kialakítását.

A sajtótájékoztató időpontja:

2004. június 10-én, 10 óra

A sajtótájékoztató helye:

A Műszaki-és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Székháza
Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8 szám alatt az 541-es terem


Budapest, 2004-06-04



Juhos László, elnök




A szolnoki kormányülést követően a kormány azt állította, hogy a Vásárhelyi –terv továbbfejlesztésének beruházási költsége 170 milliárd forintba kerül és 5-6 év alatt megtérül.
Azt is állította a kormány, hogy a szakma és a közvélemény támogatja a tervet. A kormány ezen állítását azzal támasztotta alá, hogy a „Vásárhelyi – terv továbbfejlesztése” című koncepciót széles társadalmi és szakmai körben ismertette, illetve a részletes szakmai viták eredményeit felhasználva véglegesítette.
Ígérete szerint a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésére beruházási költsége rövid időn belül megtérül.
Az árapasztó tározó – rendszer megvalósíthatósági tanulmánya szerint a rendkívüli helyzetektől eltekintve, tehát a javasolt árapasztó tározórendszer nem lépműködésbe, így lényegében nem változtat a jelenlegi állapotokon, sem a gazdálkodás, sem az ökológiai, természetvédelmi értékek tekintetében.
Az árvízi tározó területén lévő termőföldön földhasználati korlátozásokkal lehet gazdálkodni, illetőleg egyéb tevékenységet folytatni. Nem lehet a területen:
a) építési engedélyköteles tevékenységet folytatni,
b) kémiai talajjavítást, öntözési-, meliorációs célú beruházást végezni,
c) faiskolát létesíteni, vetőmagot termeszteni, szaporítóanyagot előállítani,
d) ültetvényeket és gyenge víztűrő képességű évelő kultúrákat telepíteni,
e) gyepet feltörni,
f) a vízügyi felügyelet engedélye nélkül a terepviszonyokat megváltoztató feltöltést mélyítést végezni.
g) A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése gátellenesség jegyében terveződött.
A tervezés alappillérét meghatározó alapelv szerint a töltések magasítására és erősítésére szorítkozó megoldása nem járható út.
Nem lett a tervezés során figyelembe véve, hogy a 2001. márciusi, Beregben töltésszakadást okoz árvíz során kevesebb víz jött le a Tiszán, mint 1970-ben.
2001- március 6-án kedden 13.30-kor Tarpa és Tivadar között a Tisza fő védvonala a politikumnak a szakmai kérdésékbe történő direkt beavatkozása következtében emberi mulasztás
A Tiv, és az a lényeges körülmény sem kellő súllyal, hogy az utóbbi száz évben a Kárpát-medencében .


1970-ben

Olvasói levél:
Révész Sándor Úr részére
(Az írás Önök által szerkesztve is közölhető!)

Két Isten kéne a Tisza mentére!

Több mint nyolc évig tartó előjáték után, a kormány elfogadta a Tisza folyó szabályozásának tervét.
Csak részben tudható be a hosszú prológus, hogy a terv előkészítése három egymást váltó kormány működéséhez kapcsolódik.
A hosszú előkészítési szakasz leginkább a képviselők, a T. Ház, „zöld mezben” hozott határozatával hozható összefüggésbe, mint a kormányok tétlenségével. A törvényalkotó szerint a folyó életébe csak úgy szabad beavatkozni, ha a folyó szabad folyása csorbát nem szenved, a folyó duzzasztása tilos, a beavatkozás egyetlen célja az eredeti állapot visszaállítása lehet csupán, és gát lehetőleg ne épüljön.
A rendszerváltás okán lejezett vízügy, hivatalban maradt gárdájának túlélésébe került volna, ha nem a honatyák agyszüleményével konform tervet, tesz a kormány asztalára.
Az eltelt idő múlásában más is közre játszott. Az előkészítő szakaszt az is befolyásolta, a nyolc év alatt, más-más feladat megoldása vált fontossá, megoldandó kérdések súlypontja állandóan változott.
Különösen elkülönül, tervezgetés tekintetében a nyolc év első három éve az egésztől, az 1995-98-ig terjedő időszak. A propozíció készítésének első három évében ugyanis nagy víz nem érkezett a Tiszán az Alföldre. A Tisza békésen folyt a medrében, nem akart abból kilépni, csendes volt, mint a költő versének faragása kezdetén látta. A Tisza csendes viselkedésének okáról, anekdota is született. Az elbeszélés szerint 1994-98 között azért nem volt árvíz a Tiszán, mert Lotz Károly, a vízügyi tárca vezetője, naponta fohászkodott az Úrhoz, ne küldjön árvizet a Kárpát-medencébe.
Feltehetőleg, a 98-as választásokat követően az új miniszter nem követe elődjének módszerét, meg is lett a következménye, a Kárpát-medencében hatalmas vízbőség lépett fel.
A Tiszán lefolyt három árvíz az Orbán kormányt arra késztette, hogy azonnal neki lásson a gátak a megerősítéséhez. A Tisza folyó hosszú távú szabályozásának fogalmazványa egyel alacsonyabb polcra került. A FIDESZES kormány, 1999-ben közel hat, a következő években, több mint 11 milliárd forintot költött a gátak megerősítésére, és az alsó polcra helyezett, már kész tervvel kapcsolatban csupán keresztelőre futotta erejéből. A „zöld folyosó” névvel ellátott hosszú távú tervet „Vásárhelyi- terv továbbfejlesztése” névre keresztelte.
„ A gátakat nem lehet az égig emelni”, álláspontot hangoztatók igazságát látszott igazolni a Tisza, 2001. március 6-án kedden, amikor Tarpa és Tivadar közötti átszakította a védvonalat, és elöntötte Bereget, nem először. Tivadar feletti töltést a Tisza 1947/48-ban szakította át korábban. A helyzet orvoslatára 1961-ben a vízügy jelentést készített, amelyben javasolta az érintett szakasz átfogó rendezését. Idézet a jelentésből: .....gyökeres és végleges megoldást csak az elfajult kanyar kiegyenesítése és a jobbparti töltés áthelyezése jelent, mert amíg a jelenlegi szűkület fennáll, az 1947/48 évi katasztrófához hasonló helyzet megismétlődését nem lehet véglegesen kiküszöböltnek tekinteni.”
A javaslat azóta sem ért célba, így aztán könnyű dolga volt a Tiszának, 2001-ben átszakítani, Tivadar alatt a gátat, és Bereget ismét elönteni. A történetéhez tartozik, a 60-as évek idején népjóléti érdekből, Tivadar fölött a Tisza medrében, sarkantyúkat helyzetek el, abból a célból, hogy Tivadar belterületén finom homokos strand képződjön. A finom homokos strandot, a helyi lakosság legnagyobb örömére a Tisza produkálta, azonban a sarkantyús beavatkozással a Tisza sodor vonala annyira balra tolódott, hogy 1970-es árvíz idején a baloldali töltés rézsűje meg is csúszott. A térség mérnökigazgatója, 1970 után újra felhívta a figyelmet a leselkedő veszélyekre, a helyi lakosság érdekeivel szemben, azonban képtelen volt megküzdeni, az 1961-ben készült jelentés szellemében rendezni a térség árvíz biztonságát. Minden maradt a régiben, a mérnök igazgató, idegösszeomlással a korházba került, majd le is váltották. Pedig csak három-négy házat kellett volna lebontani, olyan házakat, amelyek a meder közelében, a hullámtéren épültek és a város területén lévő finom homokos a strandról a lakosságnak lemondani, fürödni a Tiszában a várostól távolabbra járni.
A tényekhez tartozik a Tisza szabályozásának ügyében az érdekek korábban is ütköztek. A Tiszavölgyi Társulat 1846. április 8-án tartott ülésén a Tisza folyó általános szabályozásának tervezetéről szóló, Vásárhelyi Pál által készített terv megvitatása közben, a reformkor kiváló mérnökét, szélütés érte és meghalt.
Viták, tehát amióta másfél évszázada, 1847. augusztus 27-én Tiszadobon, az urkomi magaslat mellett Széchényi István az első kapavágást megtette és megkezdődött az általános rendezési terv végrehajtása, mindig is voltak, éppen úgy mint a mögöttünk hagyott nyolc év alatt.
A Széchényi érdeme abban jelölhető meg a Tisza szabályozásának históriájában, summázni volt képes a kormányzat, az ellenzék, a vármegyék és a birtokosság érdekeit, és abban is, hogy szerencséje volt, támaszkodhatott a korszerű mérnökképzésben részesült műszakiakra, köztük Vásárhelyi Pálra, és a reformkor kiváló magyar mérnökéire.
Széchényi, azonban mindenek fölött a legfontosabbnak, a munkálatok azonnali megkezdésének híve volt. Az első kapavágásra ezért is vállalkozott.
Viták lényegében már az első kapavágás előtt megkezdődtek, vita volt a töltések vonalvezetése tárgyában, hány kanyar és hol kerüljön átvágásra, sőt abban is, hol kerüljön sor az első kapavágásra. A viták végére pontot egy-egy időszakban, leginkább a kormányzat pénzügyi lehetőségei tett.

Mai tudásunk birtokában, számítógépes modellezés alapján tudjuk, Vásárhelyi a töltések
szelvényeinek területét a szükségesnél helyenként 8-10 szer kisebbre gondolta megépíteni, de világos volt számára a töltésrendszer megépítése után, a tapasztalatok alapján, a gátakat folyamatosan nagyítani, erősíteni kell.
Az első 1846-79 közötti időszak során végrehajtott Tisza-szabályozás hibáit, számos munka elemzi. A legtöbb kritika a töltések vonalazása tekintetében jelentkezett. A viták is hozzájárultak, hogy 1881-ben elfogadásra került a kisajátítási törvény, a részletterveket készítő mérnök már nem kényszerült, a birtokos akarata szerint rajzolni, a töltés vonalvezetését.
A kiegyezést követően, a XIX. század utolsó harmadában lendületbe került a mezőgazdaság belterjes gazdálkodása. Az addig végrehajtott szabályozás elsősorban az árvédelmi töltések megépítésével, megerősítésével, az árvizek gyors levezetését segítette, száraz időszakban a föld megöntözését nem. Kvassay Jénő, 1875-ben a vizek visszatartását, gátakkal javasolja megoldani, a mezőgazdaság javára. Az újabb árvizek, különösen az 1897-es augusztusi dunai árvíz tapasztalata, a kormányokat a védekezések előkészítésének megszervezésére ösztökélte, Kvassay javaslata a következő században vált valóssággá.
A Trianoni békediktátum a vízügyi rendelkezésekkel foglalkozó fejezetében ugyan kevesebb büntető jellegű szankciót írt elő, mint más területeken, a vonatkozó cikkely és magyar javaslat alapján azonban az „utódállamok” is gyorsan felismerték, árvízvédelmi és belvíz-levezetési rendszer, csak a Monarchia idején kiépített és kezelt rendszer szerint folytatható.
A Medgyessy kormány által elfogadott Tisza folyó árvízvédelmének fejlesztési koncepciója, a hullámtéren lehetséges valamennyi beavatkozásokkal számol, kivéve a talajjavítás gondolatának egykori kiváló ismerőjének, Kvassay Jenő, felvetésével nem.

Az elfogadott terv az Alföldön szükségtározók kialakításával operál, árterületeket kívánnak a tervezők szabályozottan elönteni, 2006-ig 51 milliárd forintos beruházással.
Számos kérdés még eldöntésre vár a terv elfogadását követően is. Tisztázni kell milyen legyen a legmegfelelőbb gazdálkodás az elöntött területeken. Ha Kóródi Máriának is jók a kapcsolatai az egekben és imára is elszánja magát a Miniszter Asszony, az is előfordulhat, a tározók évekig szárazon maradnak, a tározók területén még fű sem nő, nemhogy juh nyáj, de kecske tartására sem lesz lehetőség.
A terv elfogadása közben lefolytatott társadalmi viták komplex térségfejlesztési tervek szükségességét is felvetetté. A felvetők elsősorban az agrárkörnyezet-védelmi támogatásába vonható területek növelését remélik, 2002 óta ugyanis közel négyszeres előnyt élvez a agrárkörnyezet-védelmi támogatás, mint az intenzív mezőgazdálkodás támogatása.
A terv kivitelezése során más nehézségek is előfordulhatnak. Mintegy másfél millió köbméter víz szabályozott kivezetése 300 000 hektár területet igényel, és ha csak három nap idő előny áll rendelkezésre a az ár hullám kivezetésre, 5800 köbkilométer vizet szükséges kivezetni a folyó medréből másodpercenként, nem csekély feladat, hatvan darab siófoki méretű zsilippel oldható meg.
Nagykérdés, hogy a tavaszi hó olvadás, a belvizek, no még a Tisza szeszélyes viselkedése alapján a kormány mennyire ragaszkodik az eredeti tervhez?
A reális zöldek, a Tisza mentén élő tagtársunk álláspontját osztják: Két Isten kéne ide, egyik aki vizet adja, a másik, amelyik a sok vizet elviszi.
Juhos László
a Reális Zöldek Klub elnöke









.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 1:50 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Gondolatok a Vásárhelyi-tervhez



E sorok írója azért szeretne néhány megjegyzést fűzni a hamarosan megépítésre kerülő Vásárhelyi-tervhez, mert ősapja, Vedres István, Szeged város inzsellére haláláig küzdött a Tisza radikális szabályozása ellen és az idők történései az ő álláspontjának igazságát bizonyították. Hasonló álláspontot képviselt a reformkor másik nagy vízépítő mérnöke, Beszédes József is. Most milliárdokat költünk azon károk elhárítására, amelyeket, hatalmas beruházásokkal, magunk okoztunk a Tisza vízrendszerében.

Az értékelés során vissza kell tekintenünk a Tisza történelmi szerepére és a XIX. században végzett szabályozási munkákra, a történelmi változásokra és a kialakult helyzetre. Szeretném elkerülni a számok, adatok felsorolását és inkább a folyamatokra szeretnék rávilágítani, hogy megtaláljuk a legcélszerűbb fejlesztés útját.

Történelmi háttér

A középkorban a Tisza tette lehetővé, hogy Máramarosból lejusson a só, a fa és a kő az Alföldre, mivel az utak gyakran járhatatlanok voltak, A napóleoni háborúk után viszont a növekvő lakosság és a felvevő piac igényei szükségessé tették az intenzívebb gazdálkodás bevezetését és az árvizek megakadályozását, vagyis felmerült a Tisza szabályozásának az igénye.

Halála előtt, 1830-ban adta ki erről a kérdésről tanulmányát Vedres István, aki figyelembe véve az 1790-1896-i és az 1805-1808 közötti évek rendkívüli aszályát, olyan szabályozásra tett javaslatot, mely gátak közé szorítja a folyó 10-12 m-es vízszintingadozása által okozott áradásokat, de egyben tározza a tavaszi árhullám vízhozamát a nyári alacsony vízállás idejére. Sajnos terveit és tapasztalatait nem vették figyelembe, hanem az 1846-ban elkezdett Tisza-szabályozás a kor szellemének megfelelő radikális megoldást javasolt és hajtott végre.

A pusztán geodéziai felmérésen alapuló vízhozam mérések nélküli szabályozási tervek a folyó hosszát 1/3-ra csökkentették a kanyarok átvágásával és így a korábban rendszeresen vízjárta terület kevesebb, mint 15 %-ra zsugorodott. Ezáltal a folyó eleven ereje megnőtt, a folyó beágyazódott, a kanyarok homorú oldalán szakadó partok alakultak ki.

A szabályozás hatása

Mivel elmaradtak a rendszeres elöntések és a csapadék kevésnek bizonyult, elkezdődött a legelők kiszáradása. Különösen súlyos volt az 1863-as aszály, amikor a Balaton tükre 45 cm-t apadt és a Velencei-, valamint a Fertő-tó kiszáradtak. A közvélemény tározók építését és az öntözés megvalósítását kezdte sürgetni.

Mihalik János írta már 1867-ben, hogy a korábban vízjárta területek a vízszabályozás által meg lettek fosztva a természetes vízutánpótlástól és öntözés nélkül ezek sivataggá fognak válni.


A Tiszának, mint közlekedési útvonalnak a jelentőségét radikálisan megváltoztatta a folyószabályozással egy időben meginduló vasútépítés. A néhány évtized alatt kialakított vasúthálózat sokkal jobban ki tudta szolgálni a szállítási igényeket, mint a folyó. A vízi szállításnak a trianoni béke adta meg a kegyelemdöfést, amely elvágta a piactól a szállítókat és egy csonka folyószakaszt hagyott az országnak, melyen gázlók és szűk kanyarok akadályozták a hajózást. A 30-as években újra fejlődést mutatott a tiszai hajózás, de a II. világháború jóvátehetetlen pusztulást hozott a parti berendezésekben és a hajóparkban.

A folyó szabályozását követően jelentkezett a belvizek problémája. A viszonylag kötött talajokon túlnedvesedés lépett fel, a pangó vizeket csatornákkal kellett elvezetni az átemelő szivattyúkhoz. A belvizek jelentkezése 90 %-os egybeesést mutatott a Tisza nagyvizével.

A kezdeti évek gátszakadásai (1876 és 1884 között) még lehetővé tették a Tisza híres halbőségének fenntartását, de később az ívóhelyek elvesztése drasztikusan lecsökkentette a halállományt. A századfordulóra a korábbi fogás egy (1) százalékára esett le a zsákmány, ami halastavak létesítését tette szükségessé.

Az évek során kiépült belvízlevezető csatornákat szerencsésen lehetett felhasználni a szükségessé vált öntözésre is. Már 1905-ben üzembe helyezték az első rizstelepet a
Dél-Alföldön. A háborús körülmények növelték az öntözési igényt és a rizstelepek kialakítását a 40-es évek elején.

Kárpátalja visszaszerzésével a Tisza teljes vízgyűjtő területére lehetett terveket készíteni a jövőre vonatkozólag. Amikor Dr. Mosonyi Emil lett 1942-ben a Vízerőügyi Hivatal vezetője azonnal elindította a vizsgálatokat, sőt a tervezést is. Ennek kettős célja volt: egyrészt a Kárpátokban építendő három völgyzárógáttal valamelyest kiegyenlíteni a folyó vízhozamát és az Alföldön létesítendő három tározóval vizet biztosítani az öntözéshez. Ezekből a tervekből semmi sem valósulhatott meg a háború miatt.

A szocializmus időszaka

A tervgazdálkodás elején az öntözés rohamos fejlődésnek indult, amikor a gazdaságosságra tekintet nélkül törekedtek a mind magasabb eredmények elérésére. A szubvenció hatására – 1960-re – az igény már meghaladta a természetes vízjárásból nyerhető öntözővíz mennyiségét, bár a rizstermelés visszaesett ere az időpontra. Tehát szükségessé vált a távozás megoldása.

A tiszai tározók megépítésére korábban kidolgozott terveket elő lehetett venni, így világossá vált a felépítendő gátak helyei. A Tiszalöknél 1954-ben elkészült gát főleg öntözővizet táplál a csatornákba, de az 1973-ban átadott kiskörei tározó már komplex célokat szolgál. Az 1984-re tervezett III. kiépítési ütem pénzhiány miatt nem készült el, amely a hasznos térfogatot 100 millió m3 felé emelte volna.

Az elkészült hajózsilip 1350 tonnás uszályok átzsilipelését teszi lehetővé, de a hajózás főleg kiránduló hajók közlekedésére szorítkozik, ennek viszont jelentősége van a Tisza-tónál kialakult idegenforgalomra való tekintettel.


Az öntözés jelentősége 1971-től csökkenő tendenciát mutat, mert a korábbi árasztásos módszer helyett áttértek az olcsóbb csepegtető öntözésre. A nagyüzemi táblák kialakítása során a környező területeken számos belvízcsatornát feltöltöttek, ami a belvíz megjelenését okozta. Bár a tározó mentén megfelelő szivárgó és monitoring-rendszert építettek ki, a környező gazdaságok a tározót okolták a károkért. Az illetékes tárca 1979-ben 115,8 millió Ft-ot bocsátott a téeszek rendelkezésére, de ebből a belvízcsatornák rendbetételére csak 13,3 millió Ft-ot költöttek, a többit felélték.

Jelentős a Tisza-tó környezeti hatása is. Mára már kialakult természethez közeli másodlagos helyzet. Megsokszorozódott a halállomány, 24 csiga és 13 kagylófajtát határoztak meg a tározóban, ami gazdagodást jelent. Újra megjelent a nagy- és kiskócsag, a különféle gémek és fészkel a szigorúan védett kerecsensólyom. Jelentések érkeztek a hódok megjelenéséről is. Mindez az idegenforgalom jelentős növekedésével járt. Megállt a fiatalság elvándorlása és nőtt a terület lakossága.

Mai helyzet és a jövő

A rendszerváltással és a privatizációval kapcsolatos gazdasági visszaesés és a mezőgazdaság szétesése nehezen értelmezhető folyamatokat indított el. Pillanatnyilag nincs nagy igény az öntözésre, de az idegenforgalom fejlődése megindította a nyaralók, kempingek és csónakkikötők kiépítését. Sajnos, ezek létesítése gyakran szabályozatlan és a Tisza-tónál a jelenlegi duzzasztási szintre épül ki, ami később feszültségek forrása lehet, sőt valószínűleg lesz is. Nagyon fontos lenne ebben az átmeneti állapotban átfogó rendezési tervet készíteni az egész terület fejlesztésére, nehogy később más ágazatok érdekeit súlyosan sértő, egyoldalú döntésekkel politikai szintre terelhető viharok keletkezzenek.

A mezőgazdaság szétesése magával hozta a belvízcsatornák elhanyagolását, az átemelő szivattyútelepek kirablását a „megélhetési bűnözés” által. Az árterületen engedély nélkül építkeztek. A Kárpátok erdeinek letarolása tragikus következményekkel járt a folyó vízjárása szempontjából.

Mindezek a jelenségek az utóbbi évek rekordszintű árvizeiben és gátszakadásaiban csúcsosodtak ki. Szembe kellett nézni a helyzettel és megfelelő lépéseket kellett tennie a vízügyi hatóságoknak. Ennek megfelelően indul el idén nyáron Cigándnál a 2470 hektáros, 94 millió m3 befogadóképességű árapasztó tározó építése, melyet a következő években további vésztározók kiépítése fog követni.

Ehhez kapcsolódik az érintett államok megfelelő szervezetivel együttműködő riasztórendszer létrehozása. Az ukrán hatóságok is felismerték a helyzet komolyságát és több, mint tíz völgyzárógát létrehozását határozták el, szemben a Mosonyi-féle hárommal (szegény ember vízzel főz). A letarolt erdők újratelepítését is tervbe vették. Figyelembe véve mindezek pénz és időigényét lényeges javulásra csak évtizedek múlva számíthatunk.

Az árapasztó tározók létrehozását összefogó Vásárhelyi-terv azonban csak egy tüneti kezelés és első lépésként kellene értelmezni. Az EU-ba történő belépésünk után ugyanis hatalmas távlati fejlődési lehetőségek nyílnak meg. Az idegenforgalom az egész Tisza mentén fejlődhet, a Tisza-tó potenciálja megnő. Szükség lenne a rendszer teljes kiépítésére, melynek költsége a Vásárhelyi-terv kiadásainak csak egy parányi töredéke, de ehhez szükséges a fejlesztési terv elkészítése és annak szigorú betartása.
A gazdaság stabilizálódása és fejlődése esetén az Alföld mezőgazdasága nem lehet meg öntözés nélkül, amire az utóbbi évek aszálykárai élesen rávilágítanak. ezért szükség lesz a rendelkezésre álló tározótér kiépítésére, vagyis a csongrádi gát megvalósítására.

Ezt az egész fejlesztést rendszerbe kell foglalni és végrehajtani. Nevetséges lenne elődeinktől számon kérni a ma megkívánt környezeti hatástanulmányokat, de felelőtlenség lenne a ma rendelkezésre álló információk figyelmen kívül hagyása.

Egyik oldalon riogatjuk a világot az üvegházhatással és a klíma felmelegedésével, valamint a kialakuló vízhiánnyal és a szavannásodással, másik oldalon hagyjuk, hogy a Tisza éves árvize felhasználatlanul rohanjon le a Dunába. Ez a vízmennyiség pedig, durván számolva, megfelel árvízi naponként a Balaton teljes víztömege egy negyedének!

A vésztározók mellett további lépéseket is terveznek az árvizek veszélyeinek csökkentésére. Ilyen célokat szolgál pl. a hullámtér kitakarítása a túlburjánzott növényzettől, az engedély nélkül épített házaktól és a rendszertelenül kivitelezett nyári gátaktól. Hasznos lehet a hullámtér megfelelő mezőgazdasági hasznosítása is.

A Tisza nemcsak egy rendkívül szeszélyes folyó, hiszen a legkisebb vízhozamának az 50-szerese a max. vízhozama, hanem egy életerős folyó is. amikor 2000 februárjában végigsöpört a ciánszennyeződés a Tiszán, sokan már meghúzták a lélekharangot a folyó felett. A Tisza azonban magához tért és a következő évben újra „kivirágzott”.

Talán mi is tehetnénk valamit a Tisza megújulásáért!



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 1:51 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Reális Zöldek Klub
Országos Társadalmi Civil Szerveződés
1279 Budapest, Pf.:74.
Telefon és fax: 2-759-851


ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG

1015 Budapest, Donáti u. 35-45


Tárgy: Beadvány


Tisztelt Alkotmánybíróság

A kormány a környezetvédelmi és vízügyi miniszter irányítása alá tartozó központi és területi államigazgatási szervek feladat- és hatásköréről szóló 276/2005.(XII. 20.) rendeletének 18. § (5) bekezdésével a megszűnő Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) jogutódjáról rendelkezett.

A Magyar Országgyűlés, 2004. június 4 –i ülésnapján az OKTVF –et, a 2004. évi LXII. törvény 4. § -val a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT) keretében megvalósuló árvízi tározók és a nagyvízi mederben történő beavatkozások beruházójának, a hatósági és az egyéb igazgatási eljárások megbízottjának jelölte ki.

A Magyar Köztársaság Alkotmánya 37. § (3) bekezdése szerint a kormány rendelete nem lehet ellentétes a törvénnyel. Ezzel szemben a kormány 276/2005. rendelete ellentétes a „Vásárhelyi” törvénnyel.

A Törvényhozó akarata az OKTVF kijelölésével az volt, hogy a VTT megvalósulása centralizált irányítás és végrehajtás keretében valósuljon meg.

A kormány a Törvényhozó akaratával szemben a VTT irányítása és végrehajtása feladatait több szereplő között osztotta meg.

Kérjük a T. Alkotmánybíróságot, hogy határozatában állapítsa meg, hogy a kormány 276/2005. (XII. 20.) rendelete alkotmányellenes.


Budapest, 2006. január 17.

Tisztelettel:



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 1:51 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Reális Zöldek Klub
Országos Társadalmi Civil Szerveződés

A 2003. évben Víz Világnapja alkalmából, sorra kerülő sajtótájékoztató háttér anyaga:

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének korlátja, ami a koncepcióból kimaradt:

Megtéveszti a Környezet és Vízügyi Minisztérium a térségben élő 1.5 millió polgárt, és a Kormányt is, amikor azt állítja, hogy a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése koncepció alapján lehetőség lesz a Tisza közvetlen környékében a modern mezőgazdaság megvalósítására és a természet-és környezet védelmére.
A Zöld tárca ellenmondásokkal terhelt előterjesztésére időben felhívtuk a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium figyelmét, tekintettel arra, hogy a Tisza tervezett szabályozása az FVM fellelőségébe eső kérdés is, ökomezőgazdaságot negatív módon érinti. Felvetésünket az FVM nem osztotta, szerinte a Tisza-mente fejlesztése jó irányba halad, a vízügy új, jó és hatékony irányt jelölt ki, a folyó szabályozása. Az agárár tárca válaszából nem tudtuk beazonosítani, hogy melyik vízügyre gondol az agárár tárca politikai államtitkára, tekintettel arra, hogy a zöld tárca kebelén belül működő vízügyi kormányzat személyi állományában jelentős változás történt az elmúlt hónapban.
Szerintünk az FVM téved a előterjesztés értékelésében.
A koncepció valóban új, annyira új, hogy a koncepció által kijelölt út, zsákutca, és ráadásul nem is hatékony.
A koncepció korlátja, hogy a koncepcióból kimaradt a talaj vízállapotának „kormányzása”, nem lesz lehetőség az időjárási anomáliák kiegyenlítése, az elkerülhetetlenül szükséges nemzeti aszálystratégia elveinek érvényesítése.
Napjainkban a vízügyi kormányzatnak, megélhetési kényszer miatt, nincs bátorsága a zöld tárca politikai vezetésével szemben, a talajjavítás gondolatának kiváló képviselőjének Kvassay Jenő, 1875-ben kifejezett álláspontja szerint Tiszát szabályozni.
„ Utódaink útja és a mi eddigi utunk egymással homlokegyenest ellenkeznek: míg mi a folyók szabályozásával azok vizét gyorsan levezetni törekedtünk, addig unokáink gátakkal fogják azokat torlasztani és az országban visszatartani. Lehetőleg sokat és nagy területeket öntözni.....”

A Reális Zöldek Klub nyilvánosságon keresztül figyelmezteti a Kormányt, hogy a Szolnokon, február 26-án elfogadott koncepció rövid és hosszú távon sem teszi lehetővé a vidékfejlesztés optimális megoldását, nem szolgálja a Tisza mentén élő ember és a természet védelmét. A térség nedves időszakban a szúnyogok élőhelye, míg száraz időszakban negatív vízállásrekordok következtében, tovább sivatagosodik.



-------------------


A Duna ügyének alakulása az EU-hoz történő csatlakozásunkat követően:

Civil diplomáciai csatornákon keresztül megtudtuk a szlovákok továbbra is szakmai kérdésnek tekintik a Duna ügyének rendezését, és az EU csatlakozás előtt nincs szándékukban Hágához visszatérni, a konfliktus helyzet megoldását Brüsszeltől várják. A szlovákok szándékát európernek tartjuk.
Biztosak vagyunk benne, hogy az EU-hoz történt csatlakozásunkat követően Brüsszel és a környezetbarát nemzetközi áruszállításban érdekelt társaságok, a magyar Kormányt jó
belátásra ösztökélik, a Kormány kénytelen lesz javaslatot tenni az Országgyűlésnek a nagymarosi vízlépcső megépítésének engedélyezésére.
Maga a vízlépcső magán tőke bevonásával épül meg, koncessziós formában.
Nagymaros megépítésében katalizátor lesz a MAHART Rt. privatizációja és az a körülmény, hogy elengedhetetlen a megújuló energia felhasználásunk részarányának növelése is.

A Duna hazai felső szakaszára, Szigetköz - Csallóköz térségére, a térségre vonatkozó és 1991. április 28 óta hatályban lévő országgyűlési határozat szerinti tárgyalásokat megkezdésére kérjük a Kormányt. Az országgyűlési határozat szerint az ökohidrogelógiai összefüggések és a védendő természeti értékek térbeli elhelyezkedése alapján, osztrák-szlovák-magyar háromoldalú közös nemzeti park létrehozására a jövő útja, amely Bécs és Gönyü közötti teljes Duna szakaszon hivatott biztosítani a folyó, a mellékág-és mellékfolyó-rendszere felszíni és felszín alatti vízkészletek, továbbá az érintett vízi és parti területek természeti értékeinek, valamint erdeinek, termőtalajnak és más megújuló természeti erőforrásainak védelmét.


A természet védelme céljából szükséges a Dráva folyón vízlépcső építése:

A folyón állandó vízmérce 1878 óta van Botovonál, Gyékényessel szemben van. A vízmérce adatai szerint a folyó kisvízszintje 120 év alatt 3.5 m-t süllyedt. A medermélyülés következtében az ivó és mezőgazdaság vízellátása került veszélybe, szegényedett az élővilág.
Az is tény, hogy a folyón, Ausztria és Szlovénia területén megkezdve, 23 lépcső épült, amely a folyó horvát szakaszára hatással volt. A horvátok, EU tapasztalatok alapján, az erőművek alatti alvizi szakasz megtámasztását újabb duzzasztómű megépítésében látják.
A tervezett duzzasztóművek környezeti hatásáról horvát szakemberek az 1998-ban Budapesten sorra került „ Európai Folyók Fejlesztése” című konferencián számoltak be.
A konferencián elhangzottak alapján állítjuk a horvát tervek a növény és állatvilág védelmét megoldják, jól szolgálják, a térség árvízbiztonságát és biztosítják a meder állékonyságát.

Készült: Budapesten, 2003-ban, az édes víz nemzetközi évében, Víz Világnapja alkalmából






.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 3:22 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Az elmenekült lakosság helyére új telepesek érkeznek, amelyek voksukat Fodor Gáborra adják, és az általa favorizált ál- zöldekre.
Vásárhelyi tervet először újra kell tervezni és csak azt követően, felpörgetni. A Vásárhelyi terv a Duna –Kör által képviselt, minden folyjék szabadon jelszó jegyében terveződött. A Tisza vize, az elfogadott terv szerint szabadon „elfolyhat” a Dunába és a Duna vizével együtt a Fekete tengerbe, ahol összekeveredve a tenger sós vizével, direkt módon öntözés és ivóvíz céljára, elveszett. A Tisza vize szabadon elfolyik, s közben a Duna-Tisza homokhátság sivatagosodik. A reális zöldek jövőbe látása szerint, a Vásárhelyi tervnek a jelenlegi formájában történő felpörgetése esetén, a lakosság térségből elmenekül, előbb, mint azt szervezetünk korábban gondolta. Az elmenekült lakosság helyére új telepesek érkeznek, amelyek voksukat Fodor Gáborra adják, és az általa favorizált ál- zöldekre. (Zöldike)




.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 3:23 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése

Több mint nyolc évig tartó előjáték után a kormány elfogadta a Tisza folyó szabályozásának tervét.
Csak részben tudható be a hosszú prológus annak, hogy a terv előkészítése három egymást váltó kormány működéséhez kapcsolódik.
A hossz előkészítés sokkal inkább a politikusok bölcselgetésével hozható összefüggésbe. A folyó életébe csak úgy szabad beavatkozni, hogy a folyó szabadon folyjon, a beavatkozás egyetlen célja az eredeti állapot visszaállítása a folyó környezetében, és gát lehetőleg ne épüljön.
A rendszerváltás okán lejezett vízügy, megmaradt gárdája inkább az időhúzásra játszott, minthogy a politikusok agyszüleményével konform tervet tegyen a mindenkori kormány asztalára, így aztán az elmúlt nyolc év nem is tekinthető soknak.
Viszonylag szerencsésnek mondható a tervezgetés első három éve, az 1995-98-ig terjedő időszak, mert nagy víz nem érkezett a Tiszán, az Alföldre. . A Tisza békésen folyt a medrében, egyesek szerint azért, mert a vízügyi tárcát vezető Lotz Károly, naponta fohászkodott az Úrhoz, ne küldjön árvizet a Kárpát-medencébe. Nem tudjuk, hogy a liberális miniszter imájára a valóságban sor került-e, egy valamit biztosan állíthatunk, árvíz 1995-98 között a Tisza mentén nem volt.
Ezt követőn a Tiszán lefolyt három árvíz kimosta az Orbán kormány fülét, szakított a politikusok, a gátak megerősítését ellenző felfogásával, hozzálátott a megerősítéséhez, ahol az leginkább szükséges volt. A Tisza folyó hosszútávon történő szabályozásáról a vízügyi tárcánál a polemizálás ugyan nem szünetelt, de a súlypont a gátépítésre helyeződött át. A FIDESZES kormány 1999-ben közel hat, a következő években, több mint 11 milliárd forintot költött csupán a gátak megerősítésére.
A további teendőket az Orbán kabinet számára, a 2001. március 6-án kedden a Tarpa és Tivadar közötti védvonal átszakadást követő helyreállítási munkálatok képezték.
Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált, a Tisza kérdése csak komplex módon, a Széchényi István által elképzelt úton kezelhető. Állításunkat támasztja alá, hogy az 1995-ben „Zöld folyosó” névvel megjelölt Tisza folyó szabályozási terv, újrakeresztelésére került sor, a tervet tartalmazó dosszié homloklapjára a „Vásárhelyi - terv továbbfejlesztése” címet kanyaríthatta a vízügyi tárca.
Az új névadási aktus, egyfajta üzenet volt, a „minden folyjék szabadon” folyó szabályozási elvet irányába, A Tisza ügyét nem lehet nemzet állami kérdésnek tekinteni, hanem a vizek tervszerű szabályozása során Széchényi gondolatata kell hogy mértékadó legyen. A gróf a történelmi Magyarország idején a folyó szabályozását a „Hunnia minden lakosinak polgári létet adni” cél érdekében tette.
Örvendetes, hogy a Medgyessy kormány a Tisza árvízvédelmi fejlesztési koncepcióját Vásárhelyi néven fogadta el, kifejezve ezzel az előző kormány és a másfél évszázada megkezdettek szellemében látja a folytatást.
A tatárjárás, majd a török dúlás idején az Alföldön a mocsár az ott élő ember mentsvára volt, később Magyarországnak a Habsburg birodalomba való betagolódását követően azonban a gazdasági fejlődés korlátjaként jelent meg.
Hosszú időn át a Tisza folyó mentén gazdálkodásról, csupán a fokok mentén beszélhetünk, ahol a folyó, a parton keresztül vágott természetes vagy ásott mederen keresztül feltöltötte folyót kísérő mélyedéséket, és kiváló lehetőség teremtett a halászatra.
A fokok az árterek között voltak olyan részek azonban, amelyek mély fekvésük következtében állandóan víz alatt maradtak, a terület elmocsarasodott, földművelésre egyáltalán, állattenyésztésre pedig korlátozottan kínálkozott csupán lehetőség. Farkasok tizedelték a jószágot, a gulyásnak, juhásznak, kondásoknak naponta kellett megküzdenie a ragadozóval. Békés vármegye közgyűlése 1736-ban, 72 farkasfej beszolgáltatására kötelezte a községeket.
Széchényi, a magyarság bölcsőjének tartotta a Tisza vidékét, a nemzet felemelkedését az alföldi magyarág gazdasági gyarapodásától várta, ezért elodázhatatlannak tartotta a Tisza-völgy ármentesítését.
A gróf érdeme abban jelölhető meg a Tisza szabályoz históriájában, hogy summázni volt képes a kormányzat, az ellenzék, a vármegyék és a birtokosság érdekeit, és abban szerencséje volt, támaszkodhatott a korszerű mérnökképzésben részesült műszakiakra, köztük Vásárhelyi Pálra, a reformkor kiváló magyar mérnökeire.
A Vásárhelyi, és tegyük hozzá és számos mérnök társa által készített tervnek a nagyszerűségét az adta, hogy a tervben határozott alakot öltött a politikus Széchényi akarata, az összes érintett vármegyének és birtokosnak összefogásával tegye lehetővé a munkálatok azonnali megkezdését a terv.
Az első ünnepélyes kapavágást Széchényi István, 1846. augusztus 27-én Tiszadobon, az urkomi magaslat mellett tette meg, és a sors kegyetlensége, hogy az első kapavágás idején, már több mint négy hónapja Vásárhelyi halott. Vásárhelyit tervének védése közben, 1846. április 8-án, szélütés érte.
A terv, mai értelemben koncepció két feladatra összpontosított, az ármentesítésre és hajózásra. A tervezők a célt, a folyó kanyarulatainak átvágásával és az ármentesítő töltések kiépítésével és megerősítésével kívánták elérni.
A kellően megérősített töltések a nagyvizek kiöntését, vonalvezetésükkel, egymástól való távolságukkal, az átvágásokat követően az anya meder kialakulását voltak hivatottak elősegíteni.
Vásárhelyi a töltések egymástól való távolságát - a helytől függően, a településeket nem volt mód a folyó közeléből „eltolni” - 550 m 1900 méterben tartotta elfogadhatónak. Pietro Palaceopa, velencei építési igazgató a töltések egymástól mért távolságát 900-1500 méter távolságra helyezését, a töltések megerősítését, és feleakkora rövidítést javasolt, mint Vásárhelyi.
A velencei építész javaslatának megvalósulása jóval nagyobb termőföldet vett volna el a birtokosoktól és túl drágává tette volna a hidak a vasutak és a közutak megépítését. Az akkori gazdasági viszonyok között nem valósulhatott meg.
Mai tudásunk, számítógépes modellezés alapján tudjuk Vásárhelyi a töltések szelvényeinek területét a szükségesnél helyenként 8-10 szer kisebbre gondolta megépíteni a szükségesnél, azonban világos volt számára a töltésrendszer megépítése után folyamatosan nagyítani, erősíteni kell a gátakat, ahol ez szükséges.
Az első 1846-79 közötti időszak során végrehajtott Tisza-szabályozás hibáit számos munka elemzi. A legtöbb kritika a töltések vonalazása tekintetében jelentkezett, a kisajátítási törvény (1881) elfogadásig a részletterveket készítő mérnök a birtokos akarata szerint jelölte ki a töltés helyét.
A kiegyezést követően, a XIX. század utolsó harmadában lendületbe került a mezőgazdaság belterjes gazdálkodása. A végrehajtott szabályozás elsősorban az árvédelmi töltések megépítésével, megerősítésével, az árvizek gyors levezetése valósult meg, a száraz időszakban a föld megöntözése nem. Kvassay Jénő, 1875-ben a vizek visszatartását, gátakkal javasolja megoldani, a mezőgazdaság javára.



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 3:26 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Az LMP Békési országgyűlési képviselő jelöltjének fogalma nincs a Vásárhelyi tervről, állítják a reális zöldek

Fonád Zoltán, a Békési időközi országgyűlési választás LMP-s jelöltje szakszerűtlen, hozzá nem értő módon szólt Vásárhelyi tervről, félre vezette a békési szavazót.

Fonád Zoltán az LMP jelöltje szerint a Vásárhelyi terv keretében tervezett szükségtározókban tárolt vízzel csapadékmentes időszakban öntözni lehet, és szerinte szükségtározók építése zöld munkahelyeket teremt.

Valójában a szükség tározóknak csak árvízvédelmi szerepe van, csapadékmentes időszakban azokban nincs víz, a tározók építése gépi eszközökkel történik, kézi munkára – kubikusra – alig van szükség a föld- munkákhoz.

A Szarvason sorra került kampányon ott volt Szabó Rebeka és Vágó Gábor az LMP képviselői.

Szabó Rebeka megszólalásából kiderült, hogy a Képviselő Hölgyikének fogalma nincs arról, hogy az LMP a vizek visszatartását ellenzi.(Zöldike)

Kapcsolódó írásaink:

http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1658

http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1659

http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1623






.


Legutóbb realzoldek szerkesztette (Csüt Nov 24, 2016 3:30 pm), összesen 1 alkalommal
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 3:29 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére



Dr. Turi – Kovács Béla, víz-gazda szakértő, képviselő

A Magyar Országgyűlés 325 igen, tartózkodás és ellenszavazat nélkül fogadta el Vásárhelyi tervet (2004.évi LXVII. törvény).
A Reális Zöldek, már 1999-ben, tehát a Vásárhelyi terv készítésének időszakában nyilvános fórum figyelmeztetett arra, hogy a Vásárhelyi terv készítői nélkülözik a Magyarországon egykor létező kultúrmérnöki ismereteket.

Hogy valami nincs rendben a Vásárhelyi terv háza táján, az érintett polgármestereknek 2005 novemberében a Kossuth téren történő tüntető megjelenése a szélesebb közvélemény számára is, nyilvánvalóvá tette. A tüntető polgármesterek között ott volt, az éhségsztrájkot is vállaló Baráti Attila, Pácin polgármestere.

A téren tüntető polgármestereket a képviselők közül egyedül Dr. Turi- Kovács Béla kereste fel.

A média hírt adott az eseményről, a parlamenti pártok szakértőinek értékelést is hozta a Vásárhelyi tervről, kitüntetett módon a WWF álláspontját. Érdekes módon Turi álláspontját nem. A lényeg a Vásárhelyi tervet illetően, a médiában és a Magyar Országgyűlés épületében a rendszerváltás óta sohasem került kimondásra, először 2007. augusztus 6-án a Képviselői Irodaházban a Mezőgazdasági bizottság ülésén. A reális zöldek örömére a patkó jobb és baloldalán ülő képviselő egyaránt kimondta a lényeget, hogy a vizek visszatartása nélkül a dolog nem megy.
Az ülésről készült mozgóképes beszámoló elérhető a reális zöldek honlapján.(A statikus fejlécen a hír rovatra kattintva, a Zöld Ügyek rovatban, „Víz nélkül nem megy! Reális Zöld javaslat a Mezőgazdasági bizottság ülésén” cím alatt a képes beszámoló megtekinthető.)

A Reális Zöldek Klub, kéri a Magyar Országgyűlés képviselőit, tekintsék meg a beszámolót és támogassák Dr. Turi- Kovács Béla képviselő, Vásárhelyi terv módosítására vonatkozó javaslatát. Juhos László, a Klub elnöke



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Csüt Nov 24, 2016 3:51 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Országgyűlési Napló, Vásárhelyi terv vita 2007.okt 16.

https://www.scribd.com/document/332175720/Vasarhelyi-Terv-Vita-2007-Okt-16




.
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások megtekintése elölről:       
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

Következő téma megtekintése
Előző téma megtekintése
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban
Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban
Nem szavazhatsz ebben fórumban
Nem mellékelhetsz fájlokat a fórumban
Nem tölthetsz le fájlokat a fórumban


Powered by phpBB © 2001, 2002 phpBB Group
:: Theme & Graphics by Daz :: Ported for PHP-Nuke by nukemods.com ::
Időzóna: (GMT +1 óra)


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.57 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::