Reális Zöld Valóság
Reális Zöldek Klub internetes újság ( Nyilvántartásba vétel - Országgyűlési tudósítások)
  Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hírküldés
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Támogatók
· Vélemények
· Tartalom
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Linkcsere

ReálZöldek logo


Link elérhető
http://realzoldek.hu/
zoldlogo150.gif


Link elérhető
http://realzoldek.hu/
rgszold.jpg


 
Kapcsolódás

Honlapunk kódja

 
Történelmi
Évfordulók


Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Dr. Szabadi Béla blogja
"Kiszorított véleményem"
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Reális Zöldek Klub :: Téma megtekintése - Lázár János vitatja
Tartalomjegyzék
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok 
 ProfilProfil   Üzeneteid olvasásához jelentkezz beÜzeneteid olvasásához jelentkezz be   BelépésBelépés 
Következő téma megtekintése
Előző téma megtekintése
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához
Szerző Üzenet
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Pént Feb 03, 2017 2:56 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Az Alföld kulcs kérdése a víz!
A Duna-Tisza köze súlyos vízhiányát a természeti környezet már nem tudja tolerálni.
A víz hiányát tárózással meglehet oldani.
Tározók épültek a Tisza mentén, száraz vésztározók, amelyekbe jó, ha harminc évente kerül a Tisza vize.
A reális zöldek 1997-ben fizetési felszólítást küldtek az ország álliberális kiszárítóinak.


https://www.scribd.com/document/338313041/SAJTO-1997



.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Pént Feb 03, 2017 11:50 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

Reálisan a Vásárhelyi-tervről

A Reális Zöldek Klub, felszólítja a Magyar Országgyűlést, hogy a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület-és vidékfejlesztését szolgáló program (A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségről és megvalósításáról szóló törvényjavaslatot ne fogadja el, mivel a törvénytervezet alapkoncepciója nem szolgálja a térség lakosságának életfeltételeinek javítását, a környezet-és természetbarát, az EU követelményrendszerével összhangban lévő terület-és földhasználat kialakítását.

A sajtótájékoztató időpontja:

2004. június 10-én, 10 óra

A sajtótájékoztató helye:

A Műszaki-és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Székháza
Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8 szám alatt az 541-es terem


Budapest, 2004-06-04



Juhos László, elnök




A szolnoki kormányülést követően a kormány azt állította, hogy a Vásárhelyi –terv továbbfejlesztésének beruházási költsége 170 milliárd forintba kerül és 5-6 év alatt megtérül.
Azt is állította a kormány, hogy a szakma és a közvélemény támogatja a tervet. A kormány ezen állítását azzal támasztotta alá, hogy a „Vásárhelyi – terv továbbfejlesztése” című koncepciót széles társadalmi és szakmai körben ismertette, illetve a részletes szakmai viták eredményeit felhasználva véglegesítette.
Ígérete szerint a Vásárhelyi terv továbbfejlesztésére beruházási költsége rövid időn belül megtérül.
Az árapasztó tározó – rendszer megvalósíthatósági tanulmánya szerint a rendkívüli helyzetektől eltekintve, tehát a javasolt árapasztó tározórendszer nem lépműködésbe, így lényegében nem változtat a jelenlegi állapotokon, sem a gazdálkodás, sem az ökológiai, természetvédelmi értékek tekintetében.
Az árvízi tározó területén lévő termőföldön földhasználati korlátozásokkal lehet gazdálkodni, illetőleg egyéb tevékenységet folytatni. Nem lehet a területen:
a) építési engedélyköteles tevékenységet folytatni,
b) kémiai talajjavítást, öntözési-, meliorációs célú beruházást végezni,
c) faiskolát létesíteni, vetőmagot termeszteni, szaporítóanyagot előállítani,
d) ültetvényeket és gyenge víztűrő képességű évelő kultúrákat telepíteni,
e) gyepet feltörni,
f) a vízügyi felügyelet engedélye nélkül a terepviszonyokat megváltoztató feltöltést mélyítést végezni.
g) A Vásárhelyi terv továbbfejlesztése gátellenesség jegyében terveződött.
A tervezés alappillérét meghatározó alapelv szerint a töltések magasítására és erősítésére szorítkozó megoldása nem járható út.
Nem lett a tervezés során figyelembe véve, hogy a 2001. márciusi, Beregben töltésszakadást okoz árvíz során kevesebb víz jött le a Tiszán, mint 1970-ben.
2001- március 6-án kedden 13.30-kor Tarpa és Tivadar között a Tisza fő védvonala a politikumnak a szakmai kérdésékbe történő direkt beavatkozása következtében emberi mulasztás
A Tiv, és az a lényeges körülmény sem kellő súllyal, hogy az utóbbi száz évben a Kárpát-medencében .


1970-ben

Olvasói levél:
Révész Sándor Úr részére
(Az írás Önök által szerkesztve is közölhető!)

Két Isten kéne a Tisza mentére!

Több mint nyolc évig tartó előjáték után, a kormány elfogadta a Tisza folyó szabályozásának tervét.
Csak részben tudható be a hosszú prológus, hogy a terv előkészítése három egymást váltó kormány működéséhez kapcsolódik.
A hosszú előkészítési szakasz leginkább a képviselők, a T. Ház, „zöld mezben” hozott határozatával hozható összefüggésbe, mint a kormányok tétlenségével. A törvényalkotó szerint a folyó életébe csak úgy szabad beavatkozni, ha a folyó szabad folyása csorbát nem szenved, a folyó duzzasztása tilos, a beavatkozás egyetlen célja az eredeti állapot visszaállítása lehet csupán, és gát lehetőleg ne épüljön.
A rendszerváltás okán lejezett vízügy, hivatalban maradt gárdájának túlélésébe került volna, ha nem a honatyák agyszüleményével konform tervet, tesz a kormány asztalára.
Az eltelt idő múlásában más is közre játszott. Az előkészítő szakaszt az is befolyásolta, a nyolc év alatt, más-más feladat megoldása vált fontossá, megoldandó kérdések súlypontja állandóan változott.
Különösen elkülönül, tervezgetés tekintetében a nyolc év első három éve az egésztől, az 1995-98-ig terjedő időszak. A propozíció készítésének első három évében ugyanis nagy víz nem érkezett a Tiszán az Alföldre. A Tisza békésen folyt a medrében, nem akart abból kilépni, csendes volt, mint a költő versének faragása kezdetén látta. A Tisza csendes viselkedésének okáról, anekdota is született. Az elbeszélés szerint 1994-98 között azért nem volt árvíz a Tiszán, mert Lotz Károly, a vízügyi tárca vezetője, naponta fohászkodott az Úrhoz, ne küldjön árvizet a Kárpát-medencébe.
Feltehetőleg, a 98-as választásokat követően az új miniszter nem követe elődjének módszerét, meg is lett a következménye, a Kárpát-medencében hatalmas vízbőség lépett fel.
A Tiszán lefolyt három árvíz az Orbán kormányt arra késztette, hogy azonnal neki lásson a gátak a megerősítéséhez. A Tisza folyó hosszú távú szabályozásának fogalmazványa egyel alacsonyabb polcra került. A FIDESZES kormány, 1999-ben közel hat, a következő években, több mint 11 milliárd forintot költött a gátak megerősítésére, és az alsó polcra helyezett, már kész tervvel kapcsolatban csupán keresztelőre futotta erejéből. A „zöld folyosó” névvel ellátott hosszú távú tervet „Vásárhelyi- terv továbbfejlesztése” névre keresztelte.
„ A gátakat nem lehet az égig emelni”, álláspontot hangoztatók igazságát látszott igazolni a Tisza, 2001. március 6-án kedden, amikor Tarpa és Tivadar közötti átszakította a védvonalat, és elöntötte Bereget, nem először. Tivadar feletti töltést a Tisza 1947/48-ban szakította át korábban. A helyzet orvoslatára 1961-ben a vízügy jelentést készített, amelyben javasolta az érintett szakasz átfogó rendezését. Idézet a jelentésből: .....gyökeres és végleges megoldást csak az elfajult kanyar kiegyenesítése és a jobbparti töltés áthelyezése jelent, mert amíg a jelenlegi szűkület fennáll, az 1947/48 évi katasztrófához hasonló helyzet megismétlődését nem lehet véglegesen kiküszöböltnek tekinteni.”
A javaslat azóta sem ért célba, így aztán könnyű dolga volt a Tiszának, 2001-ben átszakítani, Tivadar alatt a gátat, és Bereget ismét elönteni. A történetéhez tartozik, a 60-as évek idején népjóléti érdekből, Tivadar fölött a Tisza medrében, sarkantyúkat helyzetek el, abból a célból, hogy Tivadar belterületén finom homokos strand képződjön. A finom homokos strandot, a helyi lakosság legnagyobb örömére a Tisza produkálta, azonban a sarkantyús beavatkozással a Tisza sodor vonala annyira balra tolódott, hogy 1970-es árvíz idején a baloldali töltés rézsűje meg is csúszott. A térség mérnökigazgatója, 1970 után újra felhívta a figyelmet a leselkedő veszélyekre, a helyi lakosság érdekeivel szemben, azonban képtelen volt megküzdeni, az 1961-ben készült jelentés szellemében rendezni a térség árvíz biztonságát. Minden maradt a régiben, a mérnök igazgató, idegösszeomlással a korházba került, majd le is váltották. Pedig csak három-négy házat kellett volna lebontani, olyan házakat, amelyek a meder közelében, a hullámtéren épültek és a város területén lévő finom homokos a strandról a lakosságnak lemondani, fürödni a Tiszában a várostól távolabbra járni.
A tényekhez tartozik a Tisza szabályozásának ügyében az érdekek korábban is ütköztek. A Tiszavölgyi Társulat 1846. április 8-án tartott ülésén a Tisza folyó általános szabályozásának tervezetéről szóló, Vásárhelyi Pál által készített terv megvitatása közben, a reformkor kiváló mérnökét, szélütés érte és meghalt.
Viták, tehát amióta másfél évszázada, 1847. augusztus 27-én Tiszadobon, az urkomi magaslat mellett Széchényi István az első kapavágást megtette és megkezdődött az általános rendezési terv végrehajtása, mindig is voltak, éppen úgy mint a mögöttünk hagyott nyolc év alatt.
A Széchényi érdeme abban jelölhető meg a Tisza szabályozásának históriájában, summázni volt képes a kormányzat, az ellenzék, a vármegyék és a birtokosság érdekeit, és abban is, hogy szerencséje volt, támaszkodhatott a korszerű mérnökképzésben részesült műszakiakra, köztük Vásárhelyi Pálra, és a reformkor kiváló magyar mérnökéire.
Széchényi, azonban mindenek fölött a legfontosabbnak, a munkálatok azonnali megkezdésének híve volt. Az első kapavágásra ezért is vállalkozott.
Viták lényegében már az első kapavágás előtt megkezdődtek, vita volt a töltések vonalvezetése tárgyában, hány kanyar és hol kerüljön átvágásra, sőt abban is, hol kerüljön sor az első kapavágásra. A viták végére pontot egy-egy időszakban, leginkább a kormányzat pénzügyi lehetőségei tett.

Mai tudásunk birtokában, számítógépes modellezés alapján tudjuk, Vásárhelyi a töltések
szelvényeinek területét a szükségesnél helyenként 8-10 szer kisebbre gondolta megépíteni, de világos volt számára a töltésrendszer megépítése után, a tapasztalatok alapján, a gátakat folyamatosan nagyítani, erősíteni kell.
Az első 1846-79 közötti időszak során végrehajtott Tisza-szabályozás hibáit, számos munka elemzi. A legtöbb kritika a töltések vonalazása tekintetében jelentkezett. A viták is hozzájárultak, hogy 1881-ben elfogadásra került a kisajátítási törvény, a részletterveket készítő mérnök már nem kényszerült, a birtokos akarata szerint rajzolni, a töltés vonalvezetését.
A kiegyezést követően, a XIX. század utolsó harmadában lendületbe került a mezőgazdaság belterjes gazdálkodása. Az addig végrehajtott szabályozás elsősorban az árvédelmi töltések megépítésével, megerősítésével, az árvizek gyors levezetését segítette, száraz időszakban a föld megöntözését nem. Kvassay Jénő, 1875-ben a vizek visszatartását, gátakkal javasolja megoldani, a mezőgazdaság javára. Az újabb árvizek, különösen az 1897-es augusztusi dunai árvíz tapasztalata, a kormányokat a védekezések előkészítésének megszervezésére ösztökélte, Kvassay javaslata a következő században vált valóssággá.
A Trianoni békediktátum a vízügyi rendelkezésekkel foglalkozó fejezetében ugyan kevesebb büntető jellegű szankciót írt elő, mint más területeken, a vonatkozó cikkely és magyar javaslat alapján azonban az „utódállamok” is gyorsan felismerték, árvízvédelmi és belvíz-levezetési rendszer, csak a Monarchia idején kiépített és kezelt rendszer szerint folytatható.
A Medgyessy kormány által elfogadott Tisza folyó árvízvédelmének fejlesztési koncepciója, a hullámtéren lehetséges valamennyi beavatkozásokkal számol, kivéve a talajjavítás gondolatának egykori kiváló ismerőjének, Kvassay Jenő, felvetésével nem.

Az elfogadott terv az Alföldön szükségtározók kialakításával operál, árterületeket kívánnak a tervezők szabályozottan elönteni, 2006-ig 51 milliárd forintos beruházással.
Számos kérdés még eldöntésre vár a terv elfogadását követően is. Tisztázni kell milyen legyen a legmegfelelőbb gazdálkodás az elöntött területeken. Ha Kóródi Máriának is jók a kapcsolatai az egekben és imára is elszánja magát a Miniszter Asszony, az is előfordulhat, a tározók évekig szárazon maradnak, a tározók területén még fű sem nő, nemhogy juh nyáj, de kecske tartására sem lesz lehetőség.
A terv elfogadása közben lefolytatott társadalmi viták komplex térségfejlesztési tervek szükségességét is felvetetté. A felvetők elsősorban az agrárkörnyezet-védelmi támogatásába vonható területek növelését remélik, 2002 óta ugyanis közel négyszeres előnyt élvez a agrárkörnyezet-védelmi támogatás, mint az intenzív mezőgazdálkodás támogatása.
A terv kivitelezése során más nehézségek is előfordulhatnak. Mintegy másfél millió köbméter víz szabályozott kivezetése 300 000 hektár területet igényel, és ha csak három nap idő előny áll rendelkezésre a az ár hullám kivezetésre, 5800 köbkilométer vizet szükséges kivezetni a folyó medréből másodpercenként, nem csekély feladat, hatvan darab siófoki méretű zsilippel oldható meg.
Nagykérdés, hogy a tavaszi hó olvadás, a belvizek, no még a Tisza szeszélyes viselkedése alapján a kormány mennyire ragaszkodik az eredeti tervhez?
A reális zöldek, a Tisza mentén élő tagtársunk álláspontját osztják: Két Isten kéne ide, egyik aki vizet adja, a másik, amelyik a sok vizet elviszi.
Juhos László
a Reális Zöldek Klub elnöke
















.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Szerd Feb 08, 2017 9:48 am Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére



Az MTA elnöke felismerte a vízgazdálkodás súlypontját, Államelnökünk a Vásárhelyi törvény módosításának a javaslatát már nem vállalja.
„BELVÍZ, ÁRVÍZ
A még magmaradt, élő vízügyi szakemberek teszik dolgukat, miközben a Magyar Tudományos Akadémián folyik a jövő formálása, megoldás keresése a belvíz és árvíz ügyét érintő kérdéskörben:
http://mta.hu/tudomany_hirei/akademiai-viztudomanyi-program-szettagolodas-helyett-egyseg-107387
Lovász László, elnök nemzetközi összefogást sürget, az Elnök szerint nem szabad elválasztani egymástól a vízfelhasználás és a gazdálkodás különböző részterületeit.
Ami a nemzetközi összefogást illeti a rendszerváltást követően vízügyekben valamennyi szomszédos országunkkal összevesztetünk, a bősi vízlépcső termeléséből még a bennünket vízjogilag megillető villanyról is lemondtunk, ami egyenlő a hazaárulással.
Áder János köztársasági elnök szerint a klímaváltozás miatt körülbelül 15-20 évünk van arra, hogy végrehajtsuk a fenntartható vízgazdálkodást lehetővé tévő fordulatot. A klímaváltozás hatásainak szembeni legjobb orvosság az öntőzés. A jelek szerint öntözési törvény kezdeményezésére Államelnökünk már nem vállalkozik. A belvíz ügyét a Vásárhelyi terv keretében kellett volna megkezdeni:
Reálisan a Vásárhelyi-tervről

A Reális Zöldek Klub, felszólítja a Magyar Országgyűlést, hogy a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület-és vidékfejlesztését szolgáló program (A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségről és megvalósításáról szóló törvényjavaslatot ne fogadja el, mivel a törvénytervezet alapkoncepciója nem szolgálja a térség lakosságának életfeltételeinek javítását, a környezet-és természetbarát, az EU követelményrendszerével összhangban lévő terület-és földhasználat kialakítását.

A sajtótájékoztató időpontja:

2004. június 10-én, 10 óra

A sajtótájékoztató helye:

A Műszaki-és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Székháza
Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8 szám alatt az 541-es terem


Budapest, 2004-06-04



Juhos László, elnök

A Vásárhelyi terv végrehajtását nem folytatni szükséges, hanem elfelejteni, állítják a reális zöldek.
Az árvizek Magyarország földrajzi adottságaiból fakadnak, ezért a jövőben megelőzésükre együtt kell működni a szomszédos országokkal.
A közvélemény nincs tisztában a Várhelyi terv első ütemében megvalósult beruházásokkal.
A Váráshelyi terv első ütemében a tervezett 6 árvízi tárózóból kettő valósult meg, amelyek a jelenlegi árvizek levezetésében egyáltalán nem játszanak szerepet. Mára elkészült a hat száraz tározó jelentéktelen szerepet játszanak az árvíz elleni védekezésben. .
Az árvizek nem síkvidéken, hanem Borsodban és Zemplénben, okoznak gondot. A hegyvidéki folyóknál egészen mások a szükséges teendők, fejlesztésék, beruházások, mint amelyek a Vásárhelyi tervben egyáltalán szerepelnek. A Várhelyi terv folytatásával Borsodban semmi sem oldódott meg. A beruházási pénzek elköltése a lenyúlások szolgálatában állt.


A Vásárhelyi terv a WWF Nemzetközi Alapítvány diktátuma szerint terveződött! A WWF szerint hazánknak a EU- hoz való csatlakozása igényli, szükségessé teszi a szántó területünk csökkentését.
2017- ben V. Németh Zsolt földművelésügyi tárca államtitkárnak a WWF a kedvenc alapítványa.
A Riói Konferencia a környezeti szempontot a növekedés korlátjaként vezette be. Tehát, nem a növekedés peremfeltételeként értelmezte azt, ami –rövid és közép távon– még elfogadható lett volna. Azonban a korlátként történő szembeállítás súlyos hiba volt, amit már régóta észre kellett volna venni, továbbá rég ki kellett volna javítani. Természetesen, az ideális az lett volna, ha a környezeti szempont a növekedés motorjaként kerül értelmezésre. Az így szembeállított környezeti és növekedési szempont összeeszkábálásából jött létre egy fogalmi nonszensz, a “fenntartható fejlődés”. Húsz évvel ezelőtt már nyilvánvalóvá vált, hogy az északi irány “éltérítése” következtében az emberiség elbizonytalanodott indítékaiban, különösen a technológiai fejlődésre vonatkozó értékrendjében. Ez az elbizonytalanodás nagyfokú, az embertől való elidegenedéshez is vezetett, mivel végső soron az embert állította szembe a környezettel. Természetesen, ezen szembeállítások során a jog is mindig az utóbbi javára döntött. (Ez mára odáig fajult, hogy például –a biodiverzitás megőrzése érdekében– a békák vonulása miatt teljes útlezárás jöhet létre, ugyanakkor egy –másféle tevékenységet folytató– érdekérvényesítő szervezet demonstrációja esetén ez nem lehetséges.) Az elidegenedés pedig mára olyan fokú, hogy ad abszurdum egy béka élete többet ér, mint egy emberé. A Reális Zöldek évek óta hangsúlyozzák, hogy az ENSZ által erőltetett és szervezett konferencia-sorozatnak semmi értelme. Ezenkívül, Rio+20 előtt azt is nyilatkozták, hogy a konferencia-sorozat kudarca szükségszerű, mert az 1992-es Rio egymással szembeállított és leszűkített fogalmakból építkezett. Ezért 1992. óta mondják, hogy a Dinamikus és Organikus Fejlődés Elmélete a megoldás a gazdasági és környezeti szempontok összeegyeztetését illetően. Ez ügyben kellő figyelmet azonban sohasem kaptak, igaz más ügyeket illetően sem. Ezt nehezen ugyan, de el tudták és el tudják viselni. Nem ez a gond. A gond az, hogy az emberiség több mint 20 éve egy helyben topog, és a kezdeti –bár elhibázott és nagyon pongyolán megfogalmazott, de ugyanakkor mégis– nemes célokból kiábrándulva mára teljesen impotenssé vált a közös cselekvést illetően. A nemzetközi politikában széleskörűen elfogadott, az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottságában („Brundtland-jelentés”, 1987.) megadott meghatározás szerint „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generációk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk szükségleteinek kielégítését”. Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata (Tokió, 2000) szerint pedig „a fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg”. A fenntartható fejlődés fogalmát először a természeti környezet elemeinek emberi felhasználásával kapcsolatban értelmezték, amely szerint a jelen generációk szükségletei kielégítésének korlátot szab, hogy a természeti tőke a jövőben jelentkező igények felől nézve az idő folyamán ne csökkenjen. A fenntarthatóság tehát az emberiség folytonos megújulását, a jövőért érzett felelősség cselekvésekben testet öltő tudatos érvényesítését, a változó környezethez való alkalmazkodását jelenti, a természeti erőforrások mennyiségi és minőségi megőrzése érdekében. A fejlődés pedig az ebben az alkalmazkodásban bekövetkező javulást jelenti.’ Ekkora zagyvaság esetén az udvarias ember inkább azt mondja, hogy ‘No comment’.





.
Felhasználó profiljának megtekintése
realzoldek
Újonc
Újonc


Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4584

HozzászólásElküldve: Pént Feb 10, 2017 10:04 pm Hozzászólás az előzmény idézésével Vissza az elejére

From: Juhos Laszlo [mailto:juhos.laszlo@chello.hu]
Sent: Friday, February 10, 2017 7:13 AM
To: Kossuth Rádió MR1 180 perc; 'Közönségszolgálat'
Cc: 'Dobos Menyhért'
Subject: Árvíz a Tiszaán

Árvíz elleni védekezés
180 perc szerkesztősége
Folyamatosan tájékoztatják a hallgatót a Tiszán folyó árvíz ellni védekezésről.
Ugyanakkor elkerüli a figyelműket, hogy a Tiszán levonuló árvizek elleni védekezésre több száz milliárd forintot költöttünk a Vásárhelyi terv keretében.
A Vásárhelyi terv kertében megvalósult létesítményeknek semmi szerepük nincs a mostani védekezésben és nem is lesz.
A Vásárhelyi terv kertében elköltött milliárdok a lenyúlás. a közpénzek ellopásának a szolgálatában állt.

Kedves figyelmükbe ajánlom e tényről szóló összeállítást:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Forums&file=viewtopic&t=2556
Juhos László, reális zöldek elnöke




.
Felhasználó profiljának megtekintése
Hozzászólások megtekintése elölről:       
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

Következő téma megtekintése
Előző téma megtekintése
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban
Nem módosíthatod a hozzászólásidat a fórumban
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban
Nem szavazhatsz ebben fórumban
Nem mellékelhetsz fájlokat a fórumban
Nem tölthetsz le fájlokat a fórumban


Powered by phpBB © 2001, 2002 phpBB Group
:: Theme & Graphics by Daz :: Ported for PHP-Nuke by nukemods.com ::
Időzóna: (GMT +1 óra)


Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.37 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::