realzoldek
Újonc
Csatlakozott: Mar 08, 2007
Hozzászólások: 4748
|
Elküldve:
Kedd Jan 19, 2010 11:39 am |
|
Ifjabb Tóth György válaszolt a reális zöldek kifogására, amelyet Juhos László elnök csak feltétellel fogad el.
-----------------------------------------------------
Ifjab b Tóth György szerkesztő úr részére
Tisztelt Szerkesztő Úr!
Rosszabbul élünk húsz évvel a rendszerváltás után, mint előtte. Ennek oka vízenergia kincsünk kihasználatlanul hagyása. Ezt nemcsak a reális zöldek állítják, hanem mások is.
Szerkesztő úr figyelmébe ajánlom a múlt évben Sprinter Kiadó Csoport által kiadott „Megújuló Energiák” című könyvet. A könyv szerzői Láng István akadémikus társaságában: Juhász Árpád, Blaskovics Gyula, Mika János, Szépszó Gabriella, Horányi András, Dobi Ildikó, Nagy Zoltán.
Idézek a könyv Vízenergia című fejezetéből:„Hamarább hozhat változást a ráébredés arra, hogy országunk visszaesésének, gazdasági elmaradottságunk fokozódásának, a lakosság elszegényedésének egyik oka vízenergiakincsünk kihasználatlanul hagyása. E tétel bizonyítására nem szükséges messzire menni, csak szomszédaink közelmúltbeli ténykedésének következményeire kell rámutatni.
A 15 éve működő bősi vízerőművel Szlovákia kereken 34 milliárd kWh villamos energiát, Ausztria - a Nagymarosra szánt vízturbinákat befogadó- freudanaui vízerőművének 10 éves működtetése alatt 10.4 milliárd kWh villamos energiát termelt, a hozzájuk „lábon” érkezett ingyenes vízenergiából. 23 Ft/kWh mai átlagárral számolva az így nyert értékek: 782 milliárd, illetve 239 milliárd forint. Ami ott nyerség, nálunk veszteség…”
A fentiekhez még hozzá teszem Kerényi A. Ödön, állami díjas, nyugalmazott vezérigazgató helyettes, vasdiplomás mérnök összeállításából átvett sorokat:
„ A BNV beruházás befejezésének elmaradása miatt keletkező kár a szakértői felmérések szerint, 1998-as árakon kerekítve közel 1.45 milliárd USD-ra becsülhető. Ennek összetevői a feleslegessé vált beruházások, a törlesztendő hitelek, az évi 1.2 milliárd kWh osztrák villamosenergia-export többlet önköltsége, a meg nem valósult erőműi kapacitások pótlásához szükséges beruházások, a meghiúsult berendezés szállítások kötbérei, az elmaradt termelés pótlásához szükséges többlet tüzelőanyag, stb. Vessük ezt össze azzal a tényszámmal, hogy a villamosenergia-ipar privatizációjából a magyar állam mindössze 1.25 milliárd USD-t kapott. és ezen stratégiai iparág zöme külföldi tulajdonba került.”
Karátson Gábor és Deák Bárdos Péter, Szerkesztő úr riport alanyai ugyanazt a hazugság áradatot ismételték, mint a Duna –Kör.
A Duna –Kör 1992-ben következő módon fogalmazott a Duna hajózhatóságáról: „Leplezze le a hajózási szempontokra hivatkozó félrevezető propagandát. A Duna-Majna-csatorna üzembehelyezése nem ró Magyarországra új kötelezettségeket, az egészében csak a jövő évszázad elejére kiépülő víziút teljes hosszában ugyanis korántsem érvényesülnek azok a hajózási paraméterek, amelyeket most a Duna elterelésének hívei számon kérnek rajtuk. Egyébként a vízi úton történő áruszállítás adatai sem a forgalom nagyságát, sem nyereségét tekintve nem támasztják alá, hogy hajózási szempontból bárkinek számottevő érdeke fűződne a bősi létesítményhez. „
A Duna- Kör, Duna Charta által képviselt hazugság áradatot az rendszerváltás után felálló első kormány az Antall kormány már a programjában cáfolta.
Az Antall kormány programjában a Duna hajózhatóságáról a következő áll: „A Duna-menti népek közötti szoros együttműködés szükségét a magyar politika nagyjai a történelem során ismételten felvetették. Magyarország földrajzi fekvése miatt is központi szerepet játszhat a Duna-térség országai, népei közötti együttműködés – eddigiekben részben szándékosan figyelmen kívül hagyott, részben az európai kettéosztottság miatt korábban meg nem valósított – előmozdításban. Budapest, jelenleg is székhelye a Duna Bizottságnak, mely 1992. áprilisában tartotta legutóbbi 50. ülésszakát. Ennek napirendjén a Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásának a Duna –menti együttműködésre való kihatásai, az utódköztársaságok tagsági helyzete, valamint a tagságot eddig nem kapott Németország bekapcsolódása szerepelt. A Duna – mint fontos európai összekötő kapocs jelentősége – tovább növekszik a Duna –Majna –Rajna csatorna 1992. szeptemberre várható megnyitása révén. Magyarország alapvető érdeke, hogy aktív és kezdeményező szerepet játsszék a dunai együttműködés további szervezésében és fejlesztésében.”
Antall kormány programjában szereplő fenti sorokat azonban a média köztük a Magyar Rádió, Szerkesztő úr is, érzelmi okokra hivatkozással elhallgatta.
Ezért aztán a Duna ügye húsz éve politikai ügy maradt, különösen választások előtt kerül előtérbe..
Emlékeztetem Szerkesztő urat, hogy 1998. február 28-án politikusok is együtt követelték a duma körösökkel a Kossuth téren a kormány távozását. Nemcsak fideszes poltikusok voltak a téren együtt a Duna Chartával, hanem SZDSZ politikusok is. A másik oldalról is hozok példát.
2002- es választások előtt Medgyessy Péter a MSZP miniszterelnök jelöltje egy tucat, közte a Duna Charta, Duna –Kör emlőin felcserepedett szervezetnek megígérte, ha miniszterelnök lesz, akkor nem épít vízlépcsőt.
Ezt az ígéretet sok más ígértétől eltérően Medgyessy, majd az őt követő szoci kormányok betartották, ezekről a nem beváltott ígértekről a Vasárnapi Újságban gyakran esett szó az elmúlt nyolc évben.
Köszönöm Szerkesztő úr válaszát és kérem, tegye lehetővé, hogy a Vasárnapi Újság műsorszolgáltatásában hasonló időtartamban, mint Karátson Gábor és Deák Bárdos Péter szólalhatott a reális zöldek is kapjanak megszólalási lehetőséget.
Üdvözli: Juhos László a Reális Zöldek Klub elnöke
----- Original Message -----
From: Ifj. Tóth György
To: juhos.laszlo@chello.hu
Cc: Hegyi.Gyongyi@radio.hu
Sent: Monday, January 18, 2010 7:58 PM
Subject: Válasz a kifogásra
Kedves Juhos Úr!
Ismételten meghallgatva az Ön által kifogásolt anyagot, bizton állíthatom, hogy nem hangzott el olyan kijelentés Bárdos Deák Péter szájából, hogy az Irányelv tiltana bármit is. Egészen pontosan ezt a szófordulatot használta: kerülni kell. Tehát nem tilos, hanem ajánlatos. Valóban nem felelne meg tehát a valóságnak, hogy tiltana az Irányelv, de ilyen nem is hangzott el.
Üdvözlettel: Ifj. Tóth György |
|
|