| Kenyeri Vízerőmű- sajtóanyag |
|
 Sajtóanyag / 2009. augusztus 27.
Zöld vízerőmű hallépcsővel
Három évtizede nem épült Magyarországon vízerőmű, ezért is nagy jelentőségű a Rába folyó Nicki duzzasztóműve mellett elkészült Kenyeri Vízerőmű, melyet egy éves próbaüzeme után ma adott át Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A környezetbarát, megújuló energiát hasznosító zöld vízerőmű közel 4 ezer család éves villamos-energia igényét fedezi, úgy, hogy közben több száz tonna légszennyező anyagtól kíméli meg a környezetünket – mondta el a miniszter az ünnepségen. Szabó Imre kiemelte: a beruházás jelentőségét növeli, hogy az erőművel együtt megépült egy hallépcső is, ami biztosítja a vízi élőlények szabad vándorlását a folyó alsó és felső szakasza között, a duzzasztón ugyanis eddig nem tudtak átjárni a halak.
A beruházás értéke 2,1 milliárd forint, mely a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program keretében 317,5 millió forint uniós és kormányzati támogatásban részesült. A Vas megyei projekt megvalósítására az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakmai felügyelete mellett a Kenyeri Vízerőmű Kft. kapott megbízást.
A megújuló energiát hasznosító kisvízerőmű évente 3500-4000 háztartás energiaellátását képes fedezni. Az erőműnek köszönhetően évente 216 tonna kéndioxiddal, 9500 tonna széndioxiddal, 5,5 tonna szénmonoxiddal és 8 tonna porral kevesebb kerül a levegőbe. A vízenergia hasznosításával évi 13 ezer tonna szén vagy 2500 tonna fűtőolaj felhasználása váltható ki.
A projekt természetvédelmi jelentőségét növeli, hogy az Európai Unió előírásainak megfelelően a műtárgy mellett elkészült egy hallépcső is, mely biztosítja a halak számára az átjárhatóságot, a szabad vándorlás lehetőségét.
Magyarországon a meglévő duzzasztóművek szomszédságában lehetőség van erőművek létesítésére. A Kiotói egyezmény értelmében folyamatosan csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók elégetésével előállítható energia mennyiségét, fékezve a szén-dioxid kibocsátást, és mielőbb meg kell találni a zöld energia előállításának lehetséges műveit. A szél-, a nap- és vízenergia hasznosítása világméretű kérdéssé vált.
Sokáig vitatott kérdés volt, hogy a magyarországi folyószakaszokon lehet-e bármilyen erőművet építeni. Soha nem volt azonban kérdés, hogy egy adott térség vízgazdálkodásának biztosítására, a mezőgazdaság és az ipari igények kielégítésére építhetők-e duzzasztóművek vagy nem. Erre számos példa van az ország területén. A Vas megye és Győr-Moson-Sopron megye határán most megvalósított mintaértékű projekt éppen azt támasztja alá, hogy a meglévő duzzasztóművek mellé, melyek a fent említett térség ökológiai vízpótlását is biztosítják, a vízi környezet előnyére, károsítás nélkül építhető áramtermelésre szolgáló vízerőmű.
A Rábán Nick térségében már 1932-ben megépült a duzzasztómű, hogy a környék igényeinek megfelelő vízellátás szabályozható és kiszámítható legyen.
A szabályozott vízellátás megteremtése azonnal lehetőséget kínált a duzzasztómű vonalában egy kiserőmű telepítésére.
A Nicki duzzasztómű 1990-es felújítása óta folytak szakmai megbeszélések arról, milyen forrásokból lehetne a duzzasztómű tengelyében egy erőművet felépíteni. 2000-ben az Európai Unió hatályba léptette a Víz Keretirányelvet, melynek alapvető megközelítése a jó ökológiai állapot elérése, illetve duzzasztók esetében a vízi élőlények számára a szabad vándorlás, táplálkozás és szaporodás lehetőségének biztosítása.
A fentiek szellemében a Kenyeri Vízerőmű Kft. vállalta a beruházás teljes megvalósítását és az erőmű üzemeltetését. Az építkezés 2007-ben kezdődött meg és 2008-ban fejeződött be. A projekt keretében felépített műben két egyforma, egyenként 771 kWh névleges kapacitású, közel vízszintes tengelyű turbinát helyeztek el. A kiserőmű gyakorlatilag emberi irányítás nélkül üzemel, évente átlagosan 9 millió kWh áramot termel.
A Rábában a felmérések szerint több mint 40 halfaj található, melyből 16 a védett fajok száma. A hallépcső a vízben élő halak és egyéb élőlények szabad mozgását teszi lehetővé egy, a mű oldalán megvalósított mederben. A réselt halátjáró 67 m és 27 kazettából áll, a természet-közeli szakasz 208 m. A hallépcső 2 - 6 m közötti szintkülönbség tartományban működik. A hallépcső működését halbiológia vizsgálat támasztja alá.
A Nicki duzzasztómű a hozzáépült Kenyeri Vízerőmű és a hallépcső együttesen bizonyítja, hogy a megújuló energiaprogramban a természetes környezet megtartásával a hazai folyók vízének meghatározó jelentősége lehet.
A sajtóanyaggal kapcsolatban további kérdésekre Janák Emil, az ÉDUKÖVIZIG igazgatója készséggel válaszol. (06/30-929-8378)
-----------------------------------------------------------
Sajtóanyag / 2009. augusztus 27.
Kenyeri Vízerőmű a Nicki duzzasztó mellett.
Zöld vízerőmű hallépcsővel
Három évtizede nem épült Magyarországon vízerőmű, ezért is nagy jelentőségű a Rába folyó Nicki duzzasztóműve mellett elkészült Kenyeri Vízerőmű, melyet egy éves próbaüzeme után ma adott át Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter. A környezetbarát, megújuló energiát hasznosító zöld vízerőmű közel 4 ezer család éves villamos-energia igényét fedezi, úgy, hogy közben több száz tonna légszennyező anyagtól kíméli meg a környezetünket – mondta el a miniszter az ünnepségen. Szabó Imre kiemelte: a beruházás jelentőségét növeli, hogy az erőművel együtt megépült egy hallépcső is, ami biztosítja a vízi élőlények szabad vándorlását a folyó alsó és felső szakasza között, a duzzasztón ugyanis eddig nem tudtak átjárni a halak.
A beruházás értéke 2,1 milliárd forint, mely a Környezetvédelmi és Infrastruktúra Operatív Program / KIOP keretében 317,5 millió forint uniós és kormányzati támogatásban részesült. A Vas megyei projekt megvalósítására az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság szakmai felügyelete mellett a Kenyeri Vízerőmű Kft. kapott megbízást.
A megújuló energiát hasznosító kisvízerőmű évente 3.500-4.000 háztartás energiaellátását képes fedezni. Az erőműnek köszönhetően évente 216 tonna kéndioxiddal, 9500 tonna széndioxiddal, 5,5 tonna szénmonoxiddal és 8 tonna porral kevesebb kerül a levegőbe. A vízenergia hasznosításával évi 13 ezer tonna szén, vagy 2500 tonna fűtőolaj felhasználása váltható ki.
A projekt természetvédelmi jelentőségét növeli, hogy az Európai Unió előírásainak megfelelően a műtárgy mellett elkészült egy hallépcső is, mely biztosítja a halak számára az átjárhatóságot, a szabad vándorlás lehetőségét.
Magyarországon a meglévő duzzasztóművek szomszédságában lehetőség van vízerőművek létesítésére. A Kiotói egyezmény értelmében folyamatosan csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók elégetésével előállítható energia mennyiségét, fékezve a szén-dioxid kibocsátást, és mielőbb meg kell találni a zöld energia előállításának lehetséges műveit. A szél-, a nap- és vízenergia hasznosítása világméretű kérdéssé vált.
Sokáig vitatott kérdés volt, hogy a magyarországi folyószakaszokon lehet-e bármilyen erőművet építeni. Soha nem volt azonban kérdés, hogy egy adott térség vízgazdálkodásának biztosítására, a mezőgazdaság és az ipari igények kielégítésére építhetők-e duzzasztóművek, vagy nem. Erre számos példa van az ország területén.
A Vas megye és Győr-Moson-Sopron megye határán most megvalósított mintaértékű projekt éppen azt támasztja alá, hogy a meglévő duzzasztóművek mellé, melyek a fent említett térség ökológiai vízpótlását is biztosítják, a vízi környezet előnyére, károsítás nélkül építhető áramtermelésre szolgáló vízerőmű.
A Rábán Nick térségében már 1932-ben megépült a duzzasztómű, hogy a környék igényeinek megfelelő vízellátás szabályozható és kiszámítható legyen.
A szabályozott vízellátás megteremtése azonnal lehetőséget kínált a duzzasztómű vonalában egy kiserőmű telepítésére.
A Nicki duzzasztómű 1990-es felújítása óta folytak szakmai megbeszélések arról, milyen forrásokból lehetne a duzzasztómű tengelyében egy erőművet felépíteni. 2000-ben az Európai Unió hatályba léptette a Víz Keretirányelvet / VKI, melynek alapvető megközelítése a jó ökológiai állapot elérése, illetve duzzasztók esetében a vízi élőlények számára a szabad vándorlás, táplálkozás és szaporodás lehetőségének biztosítása.
A fentiek szellemében a Kenyeri Vízerőmű Kft. vállalta a beruházás teljes megvalósítását és az erőmű üzemeltetését. Az építkezés 2007-ben kezdődött meg és 2008-ban fejeződött be. A projekt keretében felépített műben két egyforma, egyenként 771 kWh névleges kapacitású, közel vízszintes tengelyű turbinát helyeztek el. A kiserőmű gyakorlatilag emberi irányítás nélkül üzemel, évente átlagosan 9 millió kWh áramot termel.
A Rábában a felmérések szerint több, mint 40 halfaj található, melyből 16 a védett fajok száma. A hallépcső a vízben élő halak és egyéb élőlények szabad mozgását teszi lehetővé egy, a mű oldalán megvalósított mederben. A réselt halátjáró 67 m és 27 kazettából áll, a természet-közeli szakasz 208 m. A hallépcső 2–6 m közötti szintkülönbség tartományban működik. A hallépcső működését halbiológia vizsgálat támasztja alá.
A Nicki duzzasztómű a hozzáépült Kenyeri Vízerőmű és a hallépcső együttesen bizonyítja, hogy a megújuló energiaprogramban a természetes környezet megtartásával a hazai folyók vízének meghatározó jelentősége lehet.
A sajtóanyaggal kapcsolatban további kérdésekre Janák Emil, az ÉDUKÖVIZIG igazgatója készséggel válaszol. (06/30-929-8378)
|
|
Dátum: 2009. August 28. Friday, 11:51 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 5
Szavazat: 1
|
|
| |
|
|
|
|
