Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók


Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Hol késik az új magyar vízgazdálkodáspolitika és stratégia?
VízügyekKedves Kollégák!

Az Országos Környezetvédelmi Tanács / OKT 2008.06.05-i állásfoglalásának vonatkozó jegyzőkönyvéből kiderült, hogy: ...

"4) Az illetékes szakállamtitkár bejelentése szerint 2008. végére elkészül az új magyar vízgazdálkodási politika, illetve stratégia tervezete" (?)

Sajnos eddig, csak egy, 4 évvel ezelőtt készült 2 tanulmány szerzőjétől, dr. Kováts Gábortól, a Magyar Mérnöki Kamara / MMK volt elnökétől származó, és a Mérnök Újság 2009. augusztus-szeptember-októberi számaiban megjelent, igen tanulságos cikkre hívnám fel - nem is annyira a szakma, hanem inkább - a döntéshozók figyelmét.

"A gondolatok a magyar vízgazdálkodás hosszú-távú stratégiájához. I. - II." című cikkben foglaltak alapvető problémákra hívják fel a figyelmet, de egyúttal a kritikai észrevételek mellett, konkrét javaslatokat is tesznek a sürgősen megteendő intézkedésekre is!

A fentiek teljesen összhangban vannak az általunk már évek, évtizedek óta, következetesen képviselt állásponttal is.

Érdemes lenne megszívlelni mindenkinek - radikális, laikus "ál-környezetvédőknek", ill. a döntéshozóknak is - a cikkben foglaltakat, ezért is ajánlom szíves figyelmükbe.

Baráti üdvözlettel:

--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő

mobil: 06 30 319 2033


----------------------------------------------------------


Gondolatok a magyar vízgazdálkodás hosszú távú stratégiájához I-II.
MÉRNÖK ÚJSÁG 2009 / AUG.-SZEPT.-OKT. Dr. Kováts Gábor

Kivonat:

„Országunk e téren messze megelőzte az Európai Uniót (lásd: dr. Órloczi István írását a Hidrológiai Közlöny ez évi számában), ezért alapozni kellene a múltra, de nem csak a Dégen Imre által fémjelzettekre, miután az egészen más társadalmi, politikai, és gazdasági környezetben működött.

Ami a legfontosabb, a Víz Keretirányelv, mint általában az európai jogrend, nem foglalkozik nemzeti sajátosságokkal és az intézményi háttérrel. E kettő nélkül azonban a VKI célkitűzései értelmetlenné válnak, és nem valósíthatók meg. …

…A következőkben közreadott két tanulmány részben egymásra épül, részben alternatívákat is tartalmaz, egy nagyobb munkabizottság négy évvel ezelőtt készített integrált stratégiai anyagot, melyhez én ezzel a két fejezettel tettem hozzá tapasztalataimat és javaslataimat. A javaslatok sorsáról nincs tudomásom, azonban a vízgazdálkodás megújítása az összes körülmény figyelembevételével aligha halasztható sokáig. …

… a célunk azonban csak egy: a magyar vízgazdálkodás múlt eredményeire alapozva megteremteni világunkban az előremutató és fenntartható vízgazdálkodási jövőképet, s ehhez megalkotni a jogi finanszírozási és intézményrendszeri hátteret. …

… Magyarország e tekintetben az egyik legrégebbi és legeredményesebb hagyományokkal rendelkező országnak számít, ahol az elmúlt 200 évben nemzetközi szinten is élenjáró szakemberek dolgoztak...

… A magyar vízgazdálkodás mind szervezetében, mind finanszírozási módjában, de a jogi alátámasztottságban is teljes egészében megérett egy alapos reformra. Az elmúlt 15 évben egy kivételével minden megváltozott: ez az egy a Kárpát-medence hidrológiai és geomorfológiai adottsága, de még a hidrológiai tényezőkben is jelentős változások következtek be, gondoljunk a szélsőségesen meleg és száraz nyarakra, illetve a legváratlanabb időszakban bekövetkező nagy intenzitású csapadékokra.
Annak érdekében azonban, hogy a Kárpát-medencében stratégiai jelentőséggel bíró vízgazdálkodás be tudja tölteni a társadalmi, gazdasági elvárások által felállított jogos igényeket, mindenekelőtt a politikának ki kell mondani a vízügyi szakma rehabilitációját, pontosabban azt, hogy a vízügyi mérnökök az elmúlt évszázadokban és jelenben is a nemzetgazdaság szempontjából kulcsszerepet játszottak, s ezt jelentős többségben pozitívan tették, ami természetesen nem jelenti azt, hogy nem történtek hibás döntések. Azt azonban nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy egy adott döntést a szakma, vagy a szakma megkérdezése nélkül a politika hozta-e, illetve egy adott időszak döntéseit nem lehet függetleníteni a politikai-gazdasági környezettől, továbbá nem lehet számon kérni a mai kor kihívásainak való megfelelést a száz évvel ezelőtti döntéshozókon.

Magyarul és egyszerűen: a rendszerváltás kapcsán a vízlépcsőépítés ürügyén a vízügyre települt árnyékot egyszer és mindenkor el kell felejteni, és azt a szakmailag teljesen hibás nézetet, amely a média közvetítésével eluralkodott a társadalomban – miszerint a vízügyi mérnök technokrata gondolkodásával a környezet ellensége, a természet pusztítója –, el kell felejteni, illetve ez kevés, ennek az ellenkezőjét a legmagasabb politika szintjén deklarálni kell. Ha ez nem történik meg, teljesen felesleges minden erőfeszítés egy működőképes szakmai szervezet létrehozására. Ennek szakmapolitikai része, hogy a vízminőség és mennyiség egységes kezelését minden szinten helyre kell állítani, beleértve, hogy a minisztériumban a vízgazdálkodásért egy helyettes államtitkár feleljen.

Az előbbiekben felvázolt probléma miatt a valamikor világhírű vízi mérnökképzés óriási károkat szenvedett, a demagóg nyilatkozatok miatt a fiatal szakemberek másfél évtizede nem választják ezt a pályát és ezért a szakma lassan kiürül. Ha tehát a jövőben a magyar vízgazdálkodást – régi nemzetközi rangjának megfelelően – akarjuk rehabilitálni, az oktatás területén kell a munkát elkezdeni, mert jól képzett szakemberek nélkül nem lehet eredményes munkát végezni. …

… a vízgazdálkodást nem lehet közigazgatási határokra szervezni – vagyis a vízgyűjtő elv alkalmazása. Ez tökéletesen illeszkedik az európai uniós elképzelésekhez. Az egy más kérdés, hogy a jelenlegi 12 igazgatóság valóban vízgyűjtő elven van-e szervezve, illetve, hogy nagyobb egységek kialakításával ez a rendszer hogyan tud alkalmazkodni a régiós elképzelésekhez? Itt mindenképpen figyelemmel kell lenni arra a nem elhanyagolható körülményre, hogy a Kárpát-medence egyedülálló vízügyi egységét a trianoni határok természetellenesen feldarabolták, ennek ellenére vízgazdálkodást eredményesen végezni csak a határokon átnyúló vízgyűjtő területek egységes kezelésével lehet.

Javaslatom tehát az, hogy teljes egészében felejtsük el a jelenlegi vízgazdálkodási, államigazgatási és egyéb rendszereket, amelyeknek alapelve most az, hogy a finanszírozás különböző csatornáiból származó pénzeket egymással vajmi kevéssé kooperáló szervezetek a lehető legkevésbé hatékonyan használják fel, miközben minden tevékenység alulfinanszírozott, a szervezetek mérhetetlenül túlaprózódottak (lásd vízgazdálkodási társulatok és víziközmű-szolgáltatók), és eközben az egyenszilárdság a rendszerekben képtelen megvalósulni. …

… TERÜLETI VÍZÜGYI TANÁCS létrehozását javasolom, amely azonban csak nevében azonos a ma is ilyen néven működő szervezettel, mert a mai Vízügyi Tanácsnak semmiféle tényleges jogköre nincs. Ez a modell egyébként – ismereteim szerint – Franciaországban működik. …

… Természetesen mindez rengeteg szemléletbeli és törvényi módosítást igényel, visszatérve azonban az elején leszögezett politikai rehabilitációra, az azért elgondolkoztató, hogy 1989–90-ben azokat az embereket és szervezeteket nevezték a pártállam utolsó bástyájának, akiket 1974–75-ben éppen azért marasztaltak el, mert a „dégeni politika” jegyében a szakmaiságot elébe helyezték a politikai megbízhatóságnak. (Lásd a Párt KB titkos jegyzőkönyve, megtalálható az MTA Szociológiai Kutató Intézete által 1998-ban kiadott Szervezeti Kultúra és Kommunikáció című kiadványban.). …

… Míg a rendszerváltás előtt Magyarországon 36 víziközmű-szolgáltató vállalat létezett, ez a szám tízszeresére növekedett, pedig 1988-ban egy angol szakértői csoport a magyar víziközmű-szolgáltatás legnagyobb hibájaként az ország lakos-számához képesti túl sok egységet jelölte meg.

… Az önkormányzati törvény korszerűsítésével és egy új víziközmű-törvény megalkotásával meg kell valósítani középtávon a víziközmű-szolgáltatók egészséges integrációját. A tulajdonviszonyok megváltoztatása nem szükséges, azonban a tulajdonlás nem jelenthet hozzá nem értő beleszólást a szakmai kérdésekbe, a finanszírozás pedig, értve itt a szolgáltatást igénybevevők által fizetendő díjakat is, nem lehet rövid távú politikai érdekek függvénye (pl. azért tartjuk alacsonyan a vízdíjat, hogy népszerű maradjon a polgármester).

Az üzemeltetést és a fejlesztési kérdéseket szakmai és közgazdasági alapon hosszú-távú érdekek mentén, a Víz Keretirányelv alapján a vízminőség, a vízkészlet-gazdálkodás, valamint a hosszú távú biztonságos minőségi szolgáltatás kritériumai szerint, kell meghatározni.

… Meggondolandó az is, hogy helyes-e, ha a vízgazdálkodás legalább három, vagy több minisztérium hatáskörébe tartozik, mint ahogy az jelenleg fennáll (Környezetvédelem és Vízügy, Földművelésügy és Vidékfejlesztés, Belügyminisztérium és ipari vízgazdálkodás vonatkozásában a Gazdasági Minisztérium is érintett). …

… Ahhoz, hogy a vízgazdálkodás korszerűsítésének céljai megvalósulhassanak, mindenekelőtt le kell hántani a vízgazdálkodásról a politikai előítéleteket. Nem lehet eleve egyetlen vízgazdálkodási létesítményről sem kimondani, hogy ez káros. A megvalósítás módja, a célok, a célokhoz vezető út és a teljes műszaki-közgazdasági hatásvizsgálat alapján dönthető el egy beavatkozás haszna vagy kára. …

… A távlati prognózisok szerint 30–50 éven belül jelentős klímaváltozás következhet be a Földön. Ez nagy valószínűséggel a Kárpát-medencében a szélsőségek megnövekedéséhez fog vezetni, növekvő átlaghőmérséklet mellett kiszáradási tendenciák érvényesülhetnek, ezzel egy időben azonban szélsőséges csapadékviszonyok, adott időszakban a Kárpát-medencében növekvő vízkárveszély következhet be. Mindez odavezet, hogy már most aktív vízgazdálkodásra kell áttérnünk a passzív, csak védekezésre koncentráló vízgazdálkodás helyett. Ajánlom a döntést hozók figyelmébe Sajó Elemér, a harmincas évek kiváló vízügyes mérnökének könyvét, vizeink védelméről.

Nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy Magyarország felszíni vizeinek 96%-a külföldi vízgyűjtőről származik, ugyanakkor nagyon pozitív hatása lehet annak, hogy a Kárpát-ukrajnai vízgyűjtő kivételével a meghatározó vízgyűjtő területek már ma is, de a közeljövőben mindenképpen az Európai Unió részei lesznek.

Nyilvánvaló, hogy stratégiánkat az Európai Unió által meghatározott Víz Keretirányelv determinálja, de azt is látni kell, hogy a Víz Keretirányelv nem a Kárpát-medence speciális viszonyaira lett kidolgozva, és ezért a Keretirányelv prioritásának figyelembe vétele mellett nálunk más prioritások is lehetnek, mint az árvízvédelem, a mezõgazdálkodási vízháztartás céljait szolgáló, de árvízvédelmi feladatokat is ellátó komplex tározók kiépítése, nagy vízátvezetõ rendszerek létrehozása (Duna–Tisza-csatorna, illetve a Kiskörei-rendszer továbbfejlesztése), a víztározással megvalósuló víztömegek energetikai célú hasznosítása, különös tekintettel a megújuló energiaforrások arányának növelésére, a vízi közlekedés fejlesztése, mint legkörnyezet-barátabb szállítási mód és egyben csatlakozás a nagy európai víziút-hálózatához.

Stratégia

Meg kell ismételni, amit az előzőekben mondtam: a vízgazdálkodás sikeres átalakításának alapfeltétele, hogy csúnya szlogennel éljek, a politika szálljon le a vízügyi szakemberekről. Ha elfogadjuk a célokat, melyeket a következőkben lehet összefoglalni, az árvédelmi biztonság dinamikus megteremtése a Tisza-völgyben, az Új Vásárhelyi Tervvel, a Dunán a még hiányzó védvonalak teljes kiépítésével, olyan megoldásban, amely egyrészt képes alkalmazkodni az előre jelzett éghajlatváltozáshoz, másrészt a többlet vizek országon belül tartásával, az árvízidőszakban veszélyes vízhozamokat felhasználva, vízátvezető rendszerekkel és tározókkal megteremtik a későbbi hasznosítás lehetőségeit, valamint főként a Tisza-völgyben, a Tisza-szabályozás előtti ökoszisztéma bizonyos mértékű mesterséges visszaállítását, a vizes élőhelyek szaporítását, a mikroklíma javítását, a sokszínű természet fenntarthatóságát. …

… Stratégiai célként ki kell tűzni, hogy a mai több száz víziközmű-üzemeltető helyett – az ország nagyságrendjének megfelelően – 8-10 nagy szervezet valósítsa meg a feladatot, ez leginkább részvénytársasági formában valósulhat meg, ahol az önkormányzati tulajdonlás a részvényekben megjelenik, de az üzemeltetés és fejlesztés kérdései szakmai programként, természetesen társadalmi kontroll alatt valósulnak meg. (Szeretnék egy példát ismertetni, amit Franciaországban láttam: Le Mans és környéke 860 önkormányzatot egyesítve, egyetlen víziközmű-részvénytársaság. …

… Mindennek alapfeltétele a finanszírozási kérdések megoldása. El kell dönteni, hogy mi az állami, mi az önkormányzati és mi a tulajdonosi feladat. Az nem megengedhető, hogy az állam sorozatosan alulfinanszírozza saját intézményeit és hogy itt egyetlen megoldást a létszámcsökkentésben lát. Ezeknél a szolgáltatásoknál kizárólag a feladatfinanszírozás lehet a követhető, amely legegyszerűbben úgy számolható ki, ha az állami műveket reálértéken vesszük számításba és ehhez amortizációs kulccsal rendeljük hozzá a szükséges anyagi eszközöket. Ez számítási módként akkor is követhető, ha a költségvetési szféra számviteli okokból nem számol amortizációval. A humán erőforrások biztosítására helyre kell állítani a műszaki felsőoktatásban a vízimérnök-képzés tekintélyét és szakmai színvonalát, de legalább ekkora problémát jelent a speciális vízügyi szakma szakmunkásigényének biztosítása is. …

… át kell gondolni a mezőgazdasági és ökológiai vízhasznosítás finanszírozásának kérdéseit. Ma Magyarországon a megépült öntözőrendszerek kihasználtsága azért rendkívül alacsony, mert a vízárak a mezőgazdasági termékek árához képest irreálisan magasak, a korszerűtlen öntözési módok, az emelkedő energiaárak – párosulva az alacsony kihasználtsággal – ezt a tendenciát tovább rontják. Az ökológiai jellegű vízhasznosításoknál pedig, miután közvetlen gazdasági haszon nagyon nehezen mutatható ki, a kérdés teljesen megoldatlan, sőt a vízügyi igazgatóságok alulfinanszírozottsága miatt sok esetben a kettős működésű rendszerekben a belvízgazdálkodás műveinek fenntartási költségeit is az öntözés piaci szereplőivel próbálják megfizettetni. Ez hosszú távon nem tartható fenn. …

… A korszerű vízgazdálkodás és környezetvédelem jelentős deregulációt követel meg, ugyanakkor bizonyos törvények újragondolását is igényli. Azt is el kell dönteni, milyen hatósági intézkedések tartoznak regionális állami szervekhez, és melyek azok, amiket helyi önkormányzati szinten lehet legjobban megoldani. A legfontosabb feladat a vízgazdálkodási törvény korszerűsítése, a víziközmű-törvény megalkotása, az önkormányzati törvény korszerűsítése a víziközmű-törvénnyel összhangban, de a gazdálkodás hatékonysága érdekében a költségvetési intézmények számviteli rendszerének egyszerűsítése, a kincstári gazdálkodás bürokráciájának csökkentése is rendkívül fontos lenne. …

… Mindenekelőtt egy politikusokból és szakemberekből álló teamnek el kell dönteni a vízgazdálkodás korszerűsítésének legfőbb téziseit. Ehhez meg kell teremteni a törvényi feltételeket, de most furcsamód az a cél, hogy a következő egy évben ebből ne történjen meg semmi, mert esetleg egy idő előtti rossz törvénykezés negatív hatásokkal járna.

El kell dönteni a kormányzati munkamegosztásban a vízgazdálkodás helyét és szerepét. Csak emlékeztetni szeretnék arra: volt olyan időszak, amikor éppen infrastrukturális kiszolgáló jellege miatt, a vízgazdálkodás nem minisztériumi alárendeltségbe, hanem országos hatáskörű szervként, közvetlen a kormány irányítása alatt működött. …

… A katasztrófavédelmi törvény megalkotásával és a katasztrófavédelmi főigazgatóság felállításával, ennek az árvízvédelmi munkálatokba való bekapcsolásával a korábbi tiszta rendszerben felesleges bonyodalmakat hoztunk létre, és a felelősségi és irányítási feladatokban bizonytalanság keletkezett. … Katasztrófa gátszakadás esetén vagy nyílt ártereken lakott területek veszélyeztetésénél jelentkezik, ekkor lehet a katasztrófavédelmi igazgatóságnak feladat és hatásköre. Egy III. fokú árvízvédelmi készültségben, az egyébként jól funkcionáló árvízvédelmi töltésen „nyüzsgő” katasztrófavédelmi szakember többet árt, mint használ. Természetesen, ha gátszakadás következik be, vagy a víz egyéb okokból a hullámtéren kívül emberi értéket veszélyeztet, ha területet kell kiüríteni, értékeket menteni, a katasztrófavédelemnek van felelőssége és feladata, az árvízvédelemben azonban az egyszemélyi felelős védelemvezetőé kell, hogy legyen minden jogkör és ehhez kell a jogi, pénzügyi és erőforrásbeli lehetőségeket megteremteni.

Dr. Kováts Gábor”

Megjegyzés:

 A szerző a Magyar Mérnöki Kamara volt elnöke. Az általa már 4 évvel ezelőtt leírtak is rávilágítanak az egész közigazgatási rendszer és a jogi-, közgazdasági szabályozás hiányosságaira, az állami szerepvállalás és a kötelező feladatok újragondolásának szükségességére, és törvényi szintű meghatározására, az egyszerűsítésre, a felesleges párhuzamosságok kiszűrésére, a szakma és a politika viszonyának, együttműködésének egyértelmű meghatározására, stb. Az EU Víz Keretirányelvének magyar sajátosságokhoz történő igazítása – a szolgai átvétel helyett – alapvető érdekünk. (Duna, Tisza, árvízvédelem, mezőgazdasági öntözés, hajózás, stb.)
 A célunk azonban csak egy lehet: a magyar vízgazdálkodás múlt eredményeire alapozva megteremteni világunkban az előremutató és fenntartható vízgazdálkodási jövőképet, s ehhez megalkotni a jogi finanszírozási és intézményrendszeri hátteret. …
 A vízügy egységes irányítása, a vízgyűjtő-elven történő területi újjászervezése, a vízügy / vízgazdálkodás / vízkészlet-gazdálkodás műszaki felső-fokú, és szakoktatási rendszerének korszerűsítése, a vízügyi szakma korábbi nemzetközi tekintélyének visszaállítása, stb.
 Az új magyar vízgazdálkodás-politika és stratégia elkészítése csak a fentiek tisztázását követően képzelhető el! Jó lenne, ha a döntéshozók megszívlelnék a szerző javaslatait.
Összegzés, tanulságok:

 Alapvető szemlélet-, és paradigma-váltásra van szükség, amelynek keretében az integrált, iteratív ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés, komplex fejlesztés és finanszírozás (EU+hazai) és a többcélú hasznosítás hazai gyakorlatának bevezetésére van szükség, figyelembe véve a magyar vízügyi szakemberek egész sorának – Mosonyi Emil professzort is ide értve – nemzetközi elismerést kivívó korábbi tevékenységét is. (Kezdeményezésére és irányításával dolgozták ki az ország első Vízgazdálkodási Kerettervét / OVK-t az 50-es években, amely nemzetközi tekintetben is úttörő munkának számított.)
 Az Európai Unió Víz Keretirányelvét / EU-VKI-t, és az Országos Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervet / OVGT-t nem szolgai módon, „tükör-fordításban” adaptálva, esetleg „túllihegve”, hanem a Kárpát-medence, ill. az ország adottságai alapján, de a nemzet érdekeinek figyelembe vételével kell alkalmazni, az alapfogalmak, a definíciók, a tervezési módszertan, a minősítési kritériumok előzetes tisztázása után. A fő célkitűzés a klímaváltozás, a globális felmelegedés káros következményeinek csökkentése, és ennek érdekében a víz-, energia-, környezet-, az élelmiszer-, és a közbiztonság megteremtése, a környezetbarát közlekedési-, szállítási módok, a megújuló energiák között a vízenergia-hasznosítás biztosítása alapvető feladatunk. Ennek eléréséhez a hazánkba érkező vizek visszatartása, tározása, és ezzel összefüggésben a 90-es évektől napjainkig tartó, „vízlépcső-ellenes” politika feladása, és a tudományos szakmai szempontok érvényesülésének biztosítása szükséges
 Szükséges az állami szerepvállalás, a kötelező állami feladatok konkrét meghatározása, és ennek alapján a közigazgatási rendszer – kormányzati-, önkormányzati – korszerűsítése, valamint a jogi-, és közgazdasági szabályozó-, és támogatási-, pályázati rendszer újragondolása, a felesleges párhuzamosságok megszüntetésével, a feladat-finanszírozás biztosításával
 Ennek keretében – a korábban világhírű magyar vízügyi-, vízgazdálkodási-, vízkészlet-gazdálkodási intézmény-rendszer tapasztalatai alapján – a jelenlegi rendszer felülvizsgálata, az irányítási-, és a felelősségi rendszer egyszerűsítése, stb.
 Magyarország új vízgazdaság-politikája és stratégiája – összhangban a szükségessé váló, egyéb ágazati- (energia-, közlekedési-, agrár-, turizmus-, terület-, és vidékfejlesztési, stb.) politikák és stratégiák felülvizsgálatával – soron kívül, az érdekeltek és érintettek bevonásával kidolgozandók, bele értve a Duna Stratégiát is!
 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része vízgyűjtő-gazdálkodási tervének / OVGT véglegesítése és a magyar „Duna Stratégia” kidolgozása csak a fenti intézkedések megtétele után hozhat eredményt az ország és nemzet számára.

Budapest, 2009. október 8.



Péteri László



Dátum: 2009. October 09. Friday, 11:51 Szerző: realzoldek
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Vízügyek
· Írta: realzoldek


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Vízügyek:
Rajna-Majna-Duna transzkontinentális víziút - Európai és a magyar Duna Stratégia

 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

 
Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

 Küldd el levélben! Küldd el levélben!

 
Kapcsolódó rovatok

Vízügyek



Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.25 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::