| A reális zöldek csupán feltételezik Nagy Boldizsár megvezette Kovács Lászlót |
|
  
Kovács László parlamenti vizsgáló bizottság előtt feleljen az Országgyűlés félrevezetéséért! Derüljön ki Kovács László külügyminisztert Nagy Boldizsár tudatosan vezette meg vagy Kovács László „saját szakállára” az Országgyűlést? A reális zöldek nem állítják, csupán feltételezik Nagy Boldizsár megvezette Kovács Lászlót.
1998. február 25-én parlamenti vitanapra került sor Bősről. Kovács László a vitanapon kifejtette az ítélet „igazságos döntetlen”, amely nem írja elő második duzzasztó létesítését.
Valójában az ítéletet 1:7 arányban elvesztette Magyarország és az sem felel meg a ténynek, hogy az ítélet az alsó vízlép építését elveti.
Kovács László külügyminiszternek illet volna azzal tisztában lennie a Hágai Nemzetközi Bíróság még sohasem hozott olyan ítéletet, hogy az egyik felet valaminek a megépítésére vagy lebontására kötelezte volna.
A Hágai Nemzetközi Bíróság azokban a kérdésekben hoz ítéletet, amelyben a felek az alávetési nyilatkozatban kérik a Bíróságot.
A hágai ítélet 134. pontjában a Bíróság megállapítja: Nagymaros felépítésének többé nincs értelme. A Bíróság megállapítását a villamos energiatermelésen belül a csúcsra járatásra vonatkoztatja.
Idézzük a bírósági ítélet 134. pontját:
„134. Ami 1989-ben vagy 1992-ben helyes jogalkalmazás lehetett volna, ha az ügy akkor a Bíróság elé kerül, az 1997-ben a joggal való visszaélés lenne. A Bíróság nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt, hogy a bősi erőmű már közel öt éve működik; hogy az üzemvízcsatorna, amely az erőművet táplálja, egy lényegesen kisebb tározóból nyeri vizét, melyet nem a Dunakilitinél, hanem a Dunacsúnnál felépített duzzasztógát képez; és hogy az erőmű a vízjárást követő üzemben működik, nem pedig csúcsra járató üzemben, mint azt eredetileg tervezték. A Bíróság ugyanakkor nem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt sem, hogy Nagymaros nemcsak hogy nem épült fel, hanem a csúcsra járatás mindkét fél általi tényleges elvetésével, felépítésének többé nincs is értelme.”
A komplex célok megvalósítása köztük a hajózási paraméterek biztosítása céljából a Bíróság igent mondott alsó duzzasztásra az ítélet 135. pontjában
„135. Mint arra a Bíróság már korábban rámutatott, az 1977-es Szerződés nem csak energiatermelést szolgáló közös beruházás volt, mivel tervezése alapján más célokat is szolgálnia kellett: a Duna hajózhatóságának fejlesztését, árvízvédelmet és jégszabályozást, valamint a természetes környezet védelmét. Ezek közül egyik sem élvezett abszolút elsőbbséget annak ellenére, hogy a Szerződés a Vízlépcsőrendszer építésében az energiatermelésre helyezte a hangsúlyt, továbbá ezek közül egyik sem veszített fontosságából. Ezen célok elérése érdekében a Felek magatartási, teljesítési és eredményre irányuló kötelezettségeket vállaltak.”
Ha a Google keresőbe „az 1977-es szerződés célkitűzései a jelenleg meglévő építményekkel” mondatrészt írjuk be, a találatok között a 1139/2004.(XII.11.) Korm. határozatot és Nagy Boldizsár tollából készült „FELEK ÉS A NEMZETKÖZI BÍRÓSÁG JOGI ÁLLÁSPONTJA A GABCIKIVO (BŐS)-NAGYMAROS PERBEN” összeállítás jelenik meg. Nagy Boldizsár az Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi jog docense, a vízlépcső-perben a Magyar Köztársaság képviseletében védőügyvédként vett részt. (Dumbi)
|
|
Dátum: 2009. October 25. Sunday, 17:14 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
