| A Duna hajózhatóságának javítása. Lehet, hogy megtört a jég a Dunán |
|
 A Duna hajózhatóságának javítása. Lehet, hogy "megtört a jég" a Dunán, a Műszaki Egyetem környékén?
Kedves Kollégák!
A Duna hajózhatóságának javításával kapcsolatban, tájékoztatásul mellékelem, dr. Ijjas István professzornak, a Magyar Hidrológiai Társaság elnökének, a Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az MHT Budapesti Ifjúsági Csoportja által szervezett, 2010.02.16-i rendezvényen megtartott előadásának legfontosabb megállapításait tartalmazó összeállítást.
Az előadásában több, az eddigiektől eltérő, új megállapítás is szerepel. Ezek közül az alábbiakat emelem ki:
- a klímaváltozás hatásainak
- a Duna Bizottság / DB és az ICPDR "Közös Nyilatkozatá"-nak
- az EU belvízi hajózási-, vízi-szállítási politikájának
- a Duna többcélú hasznosításának
- a Duna szűk hajózási keresztmetszeteinek
- a szénmonoxid kibocsájtás csökkentésének, stb.
figyelembe vétele.
Ezeknek alapján:
- meg kell javítani a hajózhatóság feltételeit, biztosítani kell az előírt hajózóút paramétereket (3.000 t, 2,5 m merülési mélység, szélesség, kanyarulati sugár, stb.! lásd: Duna Bizottság - Belgrádi Egyezményt is!)
- a TEN-T 18. sz. főprojekt a Duna-mentén, amely a 4 szűk hajózási keresztmetszet feloldását célozza.
Nevezetesen:
1. Straubing-Vilshofen / D - Bajorország. (2002-ig: "nem építhető duzzasztómű"!, 2006-tól: "mégis vizsgálható a duzzasztóműves változat"! ("C-280" - lásd: korábbi cikkem + Donauforum videók!)
2. Witzelsdorf / A - Bécs-Hainburg-Dévény között, kisérleti projekt, "innovatív terelőművek"? (lásd: korábbi cikkem + fotók, tervek!)
3. Az egész magyar, ill. részben a szlovákokkal közös Duna-szakasz (OVGT, EDS, Duna hajózhatóságának javítása, BNV - Hága, H-SK egyeztetés?)
4. Vaskapu-II. és Calarasi közötti (863 fkm - 375 fkm), közös román-bolgár Duna-szakasz (ISPA2 program, 2 projekt: Turnu Magurele-Nikopol és Calarasi-Silistra közötti vízlépcsők (lásd: korábbi cikkemben szereplő tervek, légi fotók!)
Az Országos Környezetvédelmi Tanács / OKT állásfoglalásából a "4. Felkészülés az éghajlatváltozás várható hatásaira" c. fejezetből az alábbi megállapítás reménytkeltő a jövőre nézve:
"Lehet, hogy az éghajlatváltozás és a mélyülés miatt, 2020-2030 között már duzzasztásra lesz szükség a magyar Duna-szakaszon az élőhelyek jó állapotának biztosításához is"!
Megjegyzés:
- Jó lenne, ha a politikai döntéshozók, ill. a mindenkori Kormányok is figyelembe vennék a fentieket, és mielőbb hozzáfognának a fentiek integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi megterveztetéséhez, műszaki-gazdasági-gazdaságossági-környezet-, és természetvédelmi szempontok együttes mérlegelése alapján, még időben történő előkészítéséhez (!), komplex, többcélú, ütemezett megvalósításához, ha már eddig is, nem vagyunk jelentős késében? (lásd: Európai Duna Stratégia - 2011.01.01-06.30. közötti magyar EU elnökség!?)
- Ijjas István professzor is ott volt a Magyar Tudományos Akadémián 2010.02.25-26-án tartott, "Az EU Duna-Régió Stratégiája" c. nemzetközi konferencián is (lásd: mellékelt fotó)
- A magyar műszaki értelmiség, a döntés-előkészítők és a döntéshozók felelőssége, hogy elsősorban a nemzet érdekében hozzanak olyan döntéseket, amelyek révén Magyarország visszaszerezheti központi helyét, szerepét, a Duna-mentén, és a Közép-Kelet-Európai térségben, elkerülve a Bős-Nagymarosi Vízlépcső-rendszer beruházás-előkészítésének, és a Hágai Nemzetközi Bíróság itélete után eltelt "meddő időszak" fiaskóit, miközben a Nagymarosi Vízerőműhöz gyártott turbinák - az osztrák eredményes népszavazás után - a Freudenaui Vízerőműben termelik a "tiszta vízenergiát" az osztrák sógóroknak, ugyanúgy, mint szlovák barátainknak a Bősi Vízerőmű, miközben mi még mindig a (részben már nem létező) természeti kárainkra hivatkozunk! (A károk másik része a BNV-vel kapcsolatos nemzetközi szerződés, magyar fél által történt egyoldalú felmondása miatt következett be!)
Mikor fogunk egyszer már a fizetendő kártérítéseken, felesleges építési-, és bontási költségeken felül, az "elmaradt haszon"-nal is számolni? Mikor vesszük észre, hogy ha egy folyót felülről, a felvízről elkezdenek "belépcsőzni", akkor a problémák az alvízi országnál jelentkeznek, amennyiben az alvízi ország a lépcsőzést nem folytatja tovább! Alattunk a Vaskapu-I-II. Vízlépcsőkön kívül, EU támogatással már előkészítés alatt van a 2 bolgár-román vízlépcső beruházás előkészítése is! A mi "környzetvédőink" eközben, Brüsszelben próbálták megakadályozni a Duna hajózhatóságának javításához kilátásba helyezett EU-támogatás biztosítását!
Végezetül néhány megjegyzés a Rajna-Majna-Duna transzkontinentális, nemzetközi víziút-hálózattal kapcsolatban:
- a Rajna 10-szer nagyobb hajóforgalmat bonyolít le, mint a Duna, ennek ellenére a Duna szennyezettsége 30%-al magasabb a Rajnáénál! (Idézet Dirk Ahnertől, az EU Regionális Politikai Főigazgatóság Főigazgatójának Duna Csúcson elmondott előadásából! Tehát a szennyezés fő okozója, nem a vízi-közlekedés, szállítás, hajózás! Lásd: Budapest korábbi szennyvízterhelése, amely ellen a Duna Kör annak idején elfelejtett tüntetni!).
- a Duna hajóforgalmát a Duna-Majna "Európa" csatorna zsilip-rendszerének egységes paraméterei határozzák meg (szélesség, hosszúság, merülési mélység, stb.), tehát alaptalan a félelem az egész Rajnán bonyolódó hajóforgalom a Dunára terelődne!
Ezek után, kiváncsian várom, hogy holnap, 2010.03.17-én, a BMGE-n, az MHT Budapesti Ifjúsági Csoportja által szervezendő, második rendezvényén, mi fog elhangzani e témával kapcsolatban?
Reménykedjünk!
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
|
|
Dátum: 2010. March 17. Wednesday, 13:35 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
