| Sólyom László 'csapatai élén' bevonult Felsőzsolcára! És mit mondott? És kinek? |
|
 
Kedves Kollégák!
Jobb későn, mint soha!
A 80-as évek elejétől a Duna Kör és a Védegylet jeles képviselője, jogi tanácsadója, a vízügy-, és a "gátépítés"-ellenes mozgalmak "szóvívője", aki köztársasági elnökké történt megválasztását követően - a "nemzet egységének" képviseletében, jogászként(!) és korábbi Alkotmánybíróság Elnöki gyakorlatát gyorsan elfeledve - első megszólalásai között egyértelműen állást foglalt a Nagymarosi vízlépcső, ill. általában a "gátépítés" ellen, magáévá téve az akkori Duna Kör és az azóta atomjaira hullott jogutódai - Duna Charta, Védegylet, stb. - által még a napokban is képviselt, a "minden szabadon folyjék" populista, minden szakmai alapot nélkülöző szlogent, most már - látva az árvíz okozta katasztrófát, egy pár évtizedet ugyan elkésve, de - Felsőzsolcán, szükségesnek tartotta az alábbiak kijelentését (lásd: mellékelt cikk kivonata):
"A köztársasági elnök szerint a nagy árvíz arra is lehetőséget ad, hogy végre levonják belőle a tanulságokat. Szerinte az első és legfontosabb tanulság az, hogy a megelőzésnek kellene az elsődlegesnek lennie. "A védművek nem folyamatosak, és ez így nem mehet tovább" - mondta. Szerinte nem tartható az sem, hogy a gátak egy része az államé, egy része az önkormányzatoké, és nincsenek egységes kezelésben. ...Szerinte az idei nagy árvíz tanulsága az is, hogy nem lehet kiadni építési engedélyt veszélyes helyekre, és megismételte: az egész árvízi védekezést a többszöri beszéd után végre rendezni kell!”
A fenti állásfoglalás bár kissé elkésett (!), de legalább elhangzott! Kérdés, hogy a második Orbán Kormány a meghirdetett "Nemzeti Konzultáció" keretében hajlandó-e értelmes szakmai alapokon nyugvó párbeszédre a magyar tudományos élet, a vízügy, a hajózás, az energetika, az agrárium, a turizmus, a terület-, és vidékfejlesztés nemzetközi tapasztalatokkal is rendelkező szakértőivel, és - a katasztrófális tények ismeretében - a korábbi, ugyancsak gátépítés-, és vízlépcsőellenes elvi álláspontján felül emelkedni? A mellékelt fotó tanulsága szerint a vízügyért is felelős, vidékfejlesztési miniszter a "bársonyszék" helyett, már motorcsónakban ülve, saját szemével győződik meg az árvízi katasztrófa okozta károkról!
A fentiekhez, és az egységes vízügyi szolgálat és hálózat visszaállításához, az Európai Duna Stratégia fentiek figyelembe vételével történő kidolgozásához, és József Attila 1936. évi sorait megfogadva, a szomszédainkkal - az alvízen és a felvízen egyaránt - történő mielőbbi megegyezéshez, stb. kívánunk elég erkölcsi erőt, kitartást, és sok sikert!
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértő
mobil: +36 30 319 2033
----------------------------------------
FÉNYKÉPALBUM
----------------------------------------
Sólyom László „csapatai élén” bevonult Felsőzsolcára.
Köztudott, hogy Sólyom László a nyolcvanas évek elejétől, a környezetvédő mozgalmak aktív résztvevője, a nem-hivatalos környezetvédelmi mozgalmak jogi tanácsadója. Alapító tagja és résztvevője a nagymarosi gátépítés megakadályozására létrehozott „Duna Kör”-nek, valamint csatlakozott a „Védegylet” nevű környezetvédelmi mozgalomhoz, amely szervezetnek vezetőségi tagja is volt, államfői megbízatásáig, amelynek keretében egy törvényjavaslatot is kidolgozott a „jövő nemzedékek ombudsman”-járól.
Ilyen előzmények után nem véletlen, hogy a „zöld”(?) Védegylet javasolta és támogatta Sólyom László köztársasági elnökké történő megválasztását, aki a nagymarosi erőmű megépítésének egyik első tekintélyes ellenzője volt, és aki a 2006. évi Széchenyi díj odaítélése kapcsán, mint a „jog és az igazság élharcosa”, volt Alkotmánybírósági elnök, „egy kalap alá vette” a „pártállamot kiszolgáló” Marjai Józseffel és Fekete Jánossal” és kifogásolta – a pártállam által hazájából elüldözött, akadémiai tagságától megfosztott, professzor emeritus dr. Mosonyi Emil akadémikus, a „vízépítés nemzetközi hírű professzora” kitüntetését!
Sólyom László azoknak a „zöld mozgalmak”-nak a képviselője, akik tevékenysége a vízügyi szolgálat teljes szétveréséhez, a Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszerre vonatkozó nemzetközi szerződés egyoldalú felmondásához, a Hágai Nemzetközi Bíróság – valójában Magyarországot 7:1 arányban elmarasztaló – ítéletéhez vezettek, jelentős károkat okozva ezzel az egész országnak, és a nemzetnek!
Ezek után érdekes fejleményeknek lehettek tanúi azok, akik figyelemmel kísérték a napokban az elsősorban Észak-Magyarországot sújtó árvízzel kapcsolatos eseményeket, köztük Sólyom László Felsőzsolcai látogatását és nyilatkozatait.
A köztársasági elnök egyben a hadsereg főparancsnoka is, így teljesen természetes, hogy „csapatai élén” vonult be Felsőzsolcára (lásd: mellékelt fotó!), és a mellékelt híradás szerint – többek között, a következőket mondta:
„Az árvízi védekezés megújítását sürgette Sólyom Felsőzsolcán
2010. június 7., hétfő, 12:19
Sólyom László hétfőn délelőtt tíz órakor helikopterrel érkezett meg a miskolci sportrepülőtérre, ahonnan Alsózsolcán át speciális, kétéltű katonai járművekkel ment a vízzel elöntött Felsőzsolcára. A köztársasági elnök nagy kört tett a városban, megnézte az elárasztott utcákat és az összedőlt házakat. A helyiek éppen a gátak átvágásán dolgoznak, hogy a házak között összegyűlt víz vissza tudjon folyni a vízgyűjtő területére. A gátátvágásnál egy férfi azt kiáltotta az elnöki jármű felé, hogy "bezzeg pénteken nem jött lapátolni!", máshol a helyiek könnyező szemmel figyelték a konvojt vízben álló házuk erkélyéről. …
…Sikeresnek nevezte a vízzel elöntött Felsőzsolca megtekintése után az árvízi védekezést Sólyom László, aki dicsérte a helyiek és a hatóságok munkáját, de kemény kritikákat is megfogalmazott. A köztársasági elnök szerint a sok beszéd után ideje lenne megújítani az egész árvízi védekezést, és az sem tartható, hogy vészhelyzetben a települések polgármesterei a parancsnokok. Felsőzsolca polgármestere nem érzi magát felelősnek.
A köztársasági elnök szerint a nagy árvíz arra is lehetőséget ad, hogy végre levonják belőle a tanulságokat. Szerinte az első és legfontosabb tanulság az, hogy a megelőzésnek kellene az elsődlegesnek lennie. "A védművek nem folyamatosak, és ez így nem mehet tovább" - mondta. Szerinte nem tartható az sem, hogy a gátak egy része az államé, egy része az önkormányzatoké, és nincsenek egységes kezelésben.
Az elnök szerint az is most derült ki számára, hogy ilyen rendkívüli helyzetekben a polgármesterek vezetik a települések védelmi bizottságait, vagyis ilyenkor nem a katasztrófavédők, nem a tűzoltók, hanem a polgármesterek a parancsnokok (?). Sólyom szerint van sok polgármester, aki "legény a gáton", de olyanok is akadnak, akik ilyen krízishelyzetekben döntésképtelenné válnak. Az elnök szerint a polgármestereknek ezért képzésben kellene részesülniük arról, hogy ilyenkor mi a teendő, mert "ez így nem mehet tovább" (!). …Szerinte az idei nagy árvíz tanulsága az is, hogy nem lehet kiadni építési engedélyt veszélyes helyekre, és megismételte: az egész árvízi védekezést a többszöri beszéd után végre rendezni kell!”
A kérdés ezek után csak az, hogy a fenti nyilatkozat - a vízügyi szolgálat teljes szétverése, a BNV szerves részét képező, Nagymarosi Vízlépcső lebontása, a hegy-, és dombvidéki-, valamint a síkvidéki vízrendezés több-évtizedes elhanyagolása, az Alföld Program, a Tisza Terv és Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése”(?) után, és az Európai Duna Stratégia / EDS készítése közben – nem késett-e el 1-2 évtizedet, és vajon sor került volna erre, ha a természeti katasztrófa, kényszerítő hatása nem érvényesült volna?
Azt hiszem, itt lenne az ideje annak, hogy a magát „politikai elitnek” kikiáltó döntéshozók szembe nézve a tényekkel, tényleg levonják a tanulságokat. Ennek keretében:
Meg kellene követni Mosonyi Emilt, aki idén ünnepelhette volna 100. születésnapját, és tanulmányozni kellene életművét, munkásságát, javaslatait, intelmeit
Vissza kellene adni a vízügy szakmai rangját, vissza kellene állítani az egységes és szakmailag önálló – az „ál-környezetvédők”-től megszabadított – vízügyi szolgálatot
A Dunát és a Tiszát, valamint a Drávát be kellene kapcsolni az egységes európai belvízi hajózóút-rendszerbe
Biztosítani kellene az integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés, a komplex fejlesztés és finanszírozás (EU + hazai társfinanszírozás), valamint a többcélú hasznosítás hazai gyakorlatának bevezetését és megvalósítását.
Ennek keretében a víz(készlet)gazdálkodás, a vízvisszatartás, duzzasztás, tározás, hegy-, dombvidéki-, síkvidéki vízrendezés, a megújuló, tiszta vízenergia-hasznosítás, az árvíz-, belvíz-, aszály-, jégár elleni védekezés, a környezetbarát vízi-közlekedés-, szállítás, a mezőgazdasági öntözés, természet-, és környezetvédelem, a vízi-, vízparti-, öko-, kerékpáros-, falusi-, tanyasi-, kulturális-, örökség-turizmus, a terület-, és vidékfejlesztés, stb. érdekeinek, szempontjainak figyelembe vétele szükséges.
Ehhez a második Orbán Kormány által meghirdetett, „Nemzeti konzultáció” keretében értelmes szakmai párbeszéd-sorozat megtartására van, ill. lenne szükség, amelynek keretében nem lehet tovább „tabu téma” és „szitok szó” a „Duzzasztás”, és a többcélú „Vízlépcső”, és végre Duna és Tisza, a Duna-Tisza csatorna, a Csongrádi vízlépcső, valamint a Dráva ügyében is elő kellene venni, a „szőnyeg alá söpört”, és szomszédainkkal, valamint a vízgyűjtőn élőkkel szemben is rendezetlen dolgainkat! És a költő szavaival élve: ez a mi munkánk és nem is kevés!”
|
|
Dátum: 2010. June 09. Wednesday, 15:11 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
