Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók
1856
1856. március 30. A krimi háborút lezáró párizsi békekongresszuson több pontban foglalkoztak a Duna torkolati szakasza hajózhatóságának kérdésével. A folyó torkolatánál szükséges szabályozási munkák kijelölésére és végrehajtására a szerződést aláíró hét nagyhatalom döntött az Európai Duna-bizottság létrehozásáról.

Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
A 2010. májusi északi árvizek tanulságai
VízügyekAz okos ember – ezt az Írásokból is tudhatjuk – sziklára építi házát: „Szakadt a zá­por, öm­lött az ár, süvített a szél és nekizúdult a háznak, de nem dőlt össze, mert szik­la volt az alapja”. De, lehet-e okos annak a tájnak embere, ahol nincs szik­­la, he­gy sincsen, csak mély laposokon le­­het építkezni, s vizet-szelet álló é­pí­tő­a­nyag sem mindig található? Lehe­tett-e ott másra, mint ho­mok­ra építeni, ahol, ha jött az ár és a szél, s nekizúdult a háznak: „az összedőlt, és rom­­hal­mazzá vált”?



A tapasztalatai nyomán egyre okosabbá váló emberiség hosszú, történelmi i­dők a­­latt ju­tott rá, hogy a természetben előforduló víz egyaránt lehet barátja és el­­len­sé­ge. Aki bánni tud ve­le, ah­hoz engedelmes, annak megkönnyíti az életét, a ter­­mé­sze­té­­hez igazodó irányításnak en­ged. A­ki azonban hozzáértés nélkül pa­ran­­csolni akar ne­­ki, annak ellenáll. A nyers erő­sza­kot nem tű­ri, sőt olykor azt meg is torolja. Vi­szont, hogy a vizeket – természetüknek meg­fe­le­lően – irá­­nyí­ta­ni tudjuk, az emberek kö­zösségének összefogása szükséges: annak tevékeny be­­lá­­tása, hogy a vizek ellen so­hasem elég csupán védekezni, nem elég „szolgálni és szolgál­tat­ni”, ha­nem hi­va­tást érezve, jó célok kitű­zé­sével „hatni, alkotni, gya­ra­p­í­ta­ni” szükséges víz­ü­gyeink min­­denkori fejlesztése érdekében.

Hazánk helyzetében az árvizek ellen két módon védekezhetünk: vagy alkalmas, vizek nem járta helyeken építkezünk, vagy a védelemre szoruló építmények értékeknek megfelelő erős­sé­gű töltések rend­sze­ré­vel, az érintett emberek összefogásával és a védekezésre elméleti és műszaki fel­ké­szí­tésével országosan megszervezzük az árvízmentesítést és az árvízvédelmet. Az árvizektől, vízállásoktól átmenetileg mentes, a szakemberek által s „béke”-idő­szakok­nak ne­vezett é­vek oly­kor fe­les­­le­ges­nek ítélt anyagi ráfordításai azon az egy éjszakán té­rül­het­nek meg akár több­­szö­rö­sen is, a­melyen a magasra áradt vízállás fenyegetéseit sikerült ki­vé­deni.

A 19. század elején megalakult vízi társulatok, a Széchenyi István által életre hívott Tisza-völ­­gyi Tár­su­lat, különböző állami vízügyi szolgálatok működése után 1948-ban vízügyeink e­gésze ál­­lami ke­zelésbe került. 1953. nyara megnyitotta a lehetőségét a nehéziparral szem­­ben a mezőgazdaság fejlesztésének. Ehhez vízre is, vízkár-elhárításra is szükség volt, ezáltal víz­­­ügyeink szakszerű, egységes országos irányítására is. Létrejött 1953. október 1-jén a víz­ü­gyi fő­igaz­gatóság és ezzel párhuzamosan a ma is fennálló 12 vízügyi igazgatóság.

A főigazgatóság élére 1955. decemberében Dégen Imre (1910-1977) személyében új vezető került, aki ezt a tisztséget 20 éven át, 1975-ig töltötte be. A megelőző 25 évben 10-en töltötték be a víz­ü­gyek első emberének tekintett tisztséget, az őt követő több mint 25 évben több mint 10-en. A tör­ténet-­ku­ta­tói vélemény szerint Dégen Imre abban különbözött elődjeitől és utódjaitól, hogy ő a vízügyek érde­ke­it igyekezett képviselni a kormányok előtt, azok viszont a kormányok érdekeit képviselték a vízügyek irányításában.

Az árvizek elleni védekezés az 1954. évi nyári dunai és az 1956. évi téli jeges dunai árvíz so­rán szer­vezetlen volt és gátszakadásokkal járt. A töltésen nem irányíthatott három vagy négy szer­ve­zet: a keveredés csak katasztrófát hozhatott. 2010-ben is kevesebb lett volna az ár­víz-kár, ha a vízügyi szak-szolgálat lett volna a kizárólagos irányító. 1965-re a nyári du­nai, majd 1970-re a tiszai ár­víz­vé­de­kezés nemcsak szervezett, hanem szakszerű is volt. Dé­gen Imre nemcsak a vízügyi-, hanem az azt segítő szervezetek felett is kiharcolta az irányítás le­hetőségét, s nemcsak hazánk területén, ha­nem szomszédainknál is jórészt eredményessé te­het­tük az árvízvédekezést. Dégen Imre azt is el­ér­te, hogy a dunai töltéseink 1,5-2 méterrel ma­gasabbak lettek, tiszai töltéseink nagy részén pedig szé­lesebb töltés-korona mellett meg­va­lósult a tartós árvízi terheléseket védő mentett oldali 1:5-ös lejtó (ré­zsű-) hajlás. A belvízi szi­vattyútelepek torkolati össz-kapacitása a csatornahálózat jelentős fej­lesz­tése mellett el­ér­te a Tisza közép-vízhozamát.

Dégen Imre vezetése alatt az ország lakosságának 22 %-áról 70 %-ára nőtt az ivóvízzel va­ló el­lá­tottsága, és 5 %-áról 35 %-ára nőtt a csatornázottsága. Ugyanakkor ö vezette be a szenny­víz­bír­ság intézményét hazánkban. Nagy eredményei, az akkor kezdődő, környezet­vé­del­met szol­gáló intéz­ke­dé­sei ellenére a vízügyi szolgálatot „reakciós, klerikális, el­len­for­ra­dal­már, nyugat-barát és párt­sze­rűt­len elemek” gyűjtőhelyeként jelölte meg egy Dégen Imrét nyug­díjba küldő pártvizsgálat 1975-ben. Ha ez így lett volna, akkor 1989-ben ez érdemmé kel­lett volna, hogy váljon. Akkor viszont egyesek szerint a vízügyi szolgálat már nem volt e­lég­gé „zöld­szí­nű”. Mindig az éppen i­dő­sze­rű bo­szorkányüldözésnek lett áldozata. A rend­szer­váltás után némelyek a vízügyi hivatás tényét is meg­kérdőjelezni igyekeztek, mondván, hogy elegendő „szolgálni és szolgáltatni”. Hát, akkor ho­gyan védhettük volna ki az ezredfor­du­ló, és főként a 2006. év tiszai és dunai árvíz-csúcsait, ha a vé­dekezés irányítóit és megfogyó lét­számú szakmai részt­vevőit nem elhivatottságuk tudata vezérelte volna?

A 2010. év Borsod-Abaúj-Zemplén-i árvízkatasztrófáihoz nemcsak a rendkívüli esőzés járult hozzá, hanem a védekezés számos szervezetlensége és szakszerűtlensége, a szakmai i­rá­nyítás gyakori lehetetlenítése is. Nem feledkezhetünk meg a terület árvízvédelmi mű­ve­i­nek, az összefüggő, erős töltésrendszernek teljes hiányáról, vagy kezdetleges állapotáról. Ke­vés hírt hallottunk arról, hogy a szlovákiai víztározók jelentékenyen enyhítették az érhullá­mok erejét, csodát természetesen azok sem tehettek.

Mit lehetne tenni a közeli és a távolabbi jövőben? Röviden: csak árvízmentes, vagy erős és tartós töltés-védelemmel ellátandó helyeken szabadna építkezni, vízügyi szekértők vélemé­nyét is kikérve. Továbbá: nagy gondot kellene fordítani a vízgyűjtő-területre is. Nemcsak zá­por­tározókkal, hanem a domboldalak vízszintes sáncolásával és terraszolásával. Ez utóbbi a le­rohanó vizek erejének megtörésére és azok lassítására alkalmas, hazánkban – sajnos - alig is­mert beavatkozás. És ami az egyik legfontosabb: biztosítani kellene az árvízvédekezés ve­ze­tésében a vízügyi szakszolgálat kizárólagos elsőbbségét. Jó volna, ha a különböző iskoláink föld­­rajz tanításában évi néhány órát, a tankönyvekben meg néhány oldalt szentelnének an­nak bemutatására, hogy miként védekezhetünk árvizeink, a magyar föld lényeges veszedel­me ellen. Talán annak ismételgetését is abba lehetne hagyni, hogy „a vízügy rákos daganat a nemzet testén”. *

Az árvizek történetének tanulságai alapján aggodalommal kell szemlélnünk a sok ér­­­demet szer­zett ha­zai vízügyi szolgálatnak az elmúlt évtizedekben tör­tént, nap­­jainkban is foly­tatódó mű­szaki és személyi meggyengítését, szét­ap­ró­zá­sát, mert a­­hol az egység fella­zul, s a hivatás­tu­dat elenyészik, a cselekvés e­re­je is megrok­kan. Fél­ve reméljük, hogy Ady End­re szavaiból csak a figyelmeztetés válik valóra:
„S az a szomorú és mindegy,
Hogy jó időben bennünket
Sorsunkra mi sem intett.”


Dr. Vágás István,
okl, mérnök, akadémiai doktor,
a Magyar Tudományos Akadémia Hidrológiai Bizottsága elnöke
6716. Szeged, Székely sor 13/A
Telefon: 62-436-558

Dátum: 2010. June 15. Tuesday, 21:02 Szerző: realzoldek
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Vízügyek
· Írta: realzoldek


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Vízügyek:
Rajna-Majna-Duna transzkontinentális víziút - Európai és a magyar Duna Stratégia

 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

 
Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

 Küldd el levélben! Küldd el levélben!

 
Kapcsolódó rovatok

Vízügyek



Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.23 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::