| A keresztgátak ügyét a kormány nem tartja politikai kérdésnek |
|
 
Nagymaros felépítésének a szándéka 1942-ben az volt, hogy Salamon tornyához hasonlóan hirdesse, a honfoglaló magyarok építeni, és nem rombolni érkeztek a Kárpát- medencébe.
A keresztgátak ügyét a kormány nem tartja politikai kérdésnek.
Gyurcsány Ferenc, ma Budapesten megtartott sajtótájékoztatón kijelentette kormánya a gátak/keresztgátak ügyét nem tartja politikai ügynek.
Hosszú évtizedek óta Gyurcsány Magyarország első miniszterelnöke, aki gátak ügyében politikamentesen szólalt meg, és ez több mint bíztató.
A reális zöldek 1992 óta figyelmeztetnek arra, hogy Magyarországon, több cikluson át, kormányzásra, csak az a kormány számíthat, amely Nagymarost felépíti.
Nagymaros felépítése ugyanis a Szent Korona eszmeiségének sugallatára határozódott el, 1942-ben, a második bécsi döntést követően, miután visszakaptuk Felvidék egy részét. A Szentkorona tant a magyar korona országainak a lakói a magyar történeti alkotmány, az önálló magyar államiság, valamint a jogállamiság megmaradása legfőbb biztosítékának tekintették. Trianont nem csak a magyar nemzet, hanem az elszakított országrészekben uralkodó nemzetté vált egykori nemzetiségek tagjai is, traumáként élték meg.
1942-ben, amikor Mosonyi Emil, a Magyar Királyi Vízerőhivatal vezetőjeként kijelölte a nagymarosi keresztgát helyét, a cél Salamon tornyához hasonlatos volt, hirdesse a vízlépcső, a honfoglaló magyarok építeni, és nem rombolni érkeztek a Kárpát- medencébe.
A második világháború utáni Magyarországon a magyar nemzeti öntudat elsorvasztása kormányprogram szintjére emelkedett.
Ezt a nemzetet elsorvasztó folyamatot kívántak a vízlépcső tervezői 1954–től kezdődően ellensúlyozni, a Szent Korona eszmét a Duna Pozsony Budapest közötti szakaszára kiterjesztetni. A közös vízlépcső építésének szándéka északi szomszédunkkal messze elébe vágott a közös Európa gondolatának és ez szálka volt azon hatalmi centrumok utódainak, amelyek évszázadokon át, akadályozták, hogy a Duna medence nem válhatott egységes kultúrterületté, más nagy folyók Nilus, Eufrates, Jang-Ce-Kiang vagy a Rajna vízgyűjtő medencéjének térségében kialakult az emberi kultúrákhoz hasonlatossá.
Az egyesült Európában a Duna 19 országot köt össze, Európa főutcájaként. Tengeren túl és Moszkva igyekezett minél több lámpát, akadályt elhelyezni a főutcába, és az akadályok elhelyezéséhez partnere szert tenni. Magyarországon a Duna –körben talált partnerre, a nemzetközi mezőnyben a WWF–ben. A Duna –kör életre lehelése olyan jól sikerült, hogy 2005-ben a Magyar Országgyűlés egykori Duna- körös mozgalmárt választott Magyarország Államfőjének.
A mai napon, Budapesten megtartott sajtótájékoztatón sziporkáztak az újságírói kérdések a kormányfőhöz, Gyurcsány Ferenchez, Horn Gyulával kapcsolatban.
A reális zöldek véleménye szerint Sólyom azért nem szereti Horn Gyulát, mert Horn kormányfőként kijelentette a Duna- Kört, nem hogy a Duna közelébe, hanem egy lavor víz közelébe sem szakad engedni.
Egyetértve Horn Gyula kijelentésével annyit teszünk hozzá, ha az MSZP Sólyom Lászlót nem engedi a Sándor Palota közelébe, Horn Gyula elismerésének kishazánkban sem lett volna akadálya. (Kos)
|
|
Dátum: 2007. July 04. Wednesday, 20:46 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
