| LMP-nek kovácsolt politikai tőkét! |
|
  
A nemzetközi jog normáit be kellene tartani, a nemzetközi jogi normát be kellene vonni a hazai jog rendszerébe, állítják a reális zöldek. Sólyom László új alkotmány szükségessége ügyében téved, megszólalásával politikai tőkét kovácsolt elvbarátainak az LMP -nek.
Sólyom állításától eltérően az alkotmányban van sztálini passzus, és hogy benne van ennek első számú felelőse Sólyom László! Sztálini passzus a Magyar Köztársaság Alkotmányában 32/A.§ (5) bekezdésében van: „Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai a pártnak…” Akár szólhatna bekezdés a PÁRTNAK formában!
A rendszerváltás előtt megszületett Alkotmánybíróság első elnöke Sólyom László! Kinek kellett volna észrevennie a fenti bakit, ha nem Sólyomnak!
Hogy az alkotmány passzusainak az értelmezéseivel gond van, bizonyíték Sólyom László köztársasági elnök 2006. március 13-án négyoldalas beadvánnyal fordult Bihari Mihály az Alkotmánybíróság elnökéhez, az alkotmány értelmezését kérte. Sólyom László a március 15-én sorra került állami kitüntetések előtt politikai játékot kreált Fekete János, Marjai József és Mosonyi Emil kitüntetéséből. Az Alkotmánybíróság nem adott igazat Sólyomnak, Sólyom László köztársasági elnök, a primitív emberek eszközét vetette be, az Országház Kupolatermében nem fogott kezet Fekete János és Marjai József kitüntetett személyekkel Nyilván sokan vannak, akik nem szeretik Fekete Jánost és Marjai Józsefet, ez szuverén joguk, de ez a jog a nyilvánosság előtt nem illeti meg a Magyar Köztársaság elnökét!
Mosoni Emil képviseletében Kerényi A. Ödön később vette Mosonyi Széchenyi díját, de ha Mosonyi Emil ott lett volna a Kupolateremben Sólyom, a Professzorral sem fog kezet.
Sólyom új alkotmány szükségességéről szóló megszólalásával politikai tőkét kívánt kovácsolni az LMP-nek.
Ideje lenne, ha a MSZP frakció emlékezne a Horn kormány időszakára. Hogy új alkotmányra van szüksége az országnak, ennek ékes bizonyítéka, hogy az 1994-es választásokat követően szándék volt új alkotmány elfogadására és hogy az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására is szükség van, arra bizonyíték Bárandy Péter igazságügy- miniszter 2003. július hóban benyújtott törvényjavaslata az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítására.
A reális zöldek emlékeztetnek arra a tényre, hogy Magyarországgal együtt vagy utánunk az EU –hoz csatlakozott valamennyi ország az EU hoz való csatlakozása előtt módosította az Alkotmányát, hogy az alkotmányuk összhangban legyen a nemzetközi jog normáival, kivéve a Magyar Köztársaság nem módosította 2004 májusa előtt alkotmányát. A reális zöldek szerint a nemzetközi jog normáit be kellene tartani, a nemzetközi jogi normát be kellene vonni a hazai jog rendszerébe, mert a résztvevő államok erre kötelezettséget vállaltak és alkotmányukba foglalták e kötelezettségüket, kivéve Magyar Köztársaság.
A jóhiszeműség és tisztesség a nemzetközi jog egyik legfontosabb alappillére.
A vízlépcsőperben (1997) a Hágai Nemzetközi Bíróság a feleket a megegyezés céljából jóhiszemű tárgyalásokra kötelezte. Ezzel szemben a Medgyessy kormány a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatáskörzetébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és ezzel összefüggésben a magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő álláspontról rosszhiszemű kormányhatározatot fogadott el. A rosszhiszemű kormányhatározat szolgálatába állt Sólyom László köztársasági elnök, Zaragozába kirándulása idején mellére tűzte Duna – Kör jelvényét és onnan üzente Brüsszelnek, az EU hajótulajdonosai faragják kisebbre a hajóikat, hogy azok gondtalanul legyenek képesek hajózni a Duna magyarországi szakaszán.
Kapcsolódó írásink:
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1163
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1816
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1658
|
|
Dátum: 2010. November 07. Sunday, 16:25 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
