| Alattvalók az energetika területén |
|
  Hová kerüljön a második 145 MW-os gázturbinás kombinált erőműblokk? A Kelenföldi Erőműbe vagy a Dunamenti Hőerőműbe? Veti fel a kérdést az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Hőszolgáltatási Szakosztálya 1989. év április havában, egy évvel a Szakosztály 25 éves fennállása előtt.
A Hőszolgáltatási Szakosztály az érdemi munkát 1965-ben Dr. Forgó László vezetésével kezdte meg, és 1990-ben a rendszerváltás évében lett 25 éves a Szakosztály.
A Hőszolgáltatási Szakosztály a 25 éves működéséről az ETE 1990-ben összeállítást adott ki.
Az összeállítást a szakosztály vezetőség közreműködésével Dr. Járosi Márton szerkesztette. A terjedelmes összeállításból nem derül ki, hogy kik voltak 1990-ben a Hőszolgáltatási Szakosztály vezetőségének a tagjai.
Az viszont igen, hogy az összeállítást Járfás László lektorálta, és az összeállítás felelős kiadója: Dr. Járosi Márton a Hőszolgáltatási Szakosztály elnöke. Mindezek az információk az összeállítás második oldalán olvashatók.
Hogy az összeállítás valóban nem a Hőszolgáltatási Szakosztály vezetőségének a közreműködésével szerkesztődött, hanem Járosi egyszemélyes műve, e tényt Járosi ÉLETEM A MAGYAR ENERGETIKÁÉRT című könyvének 31. oldalán önmaga ismeri el:
„1990-ben egy kis kiadványt szerkesztettünk Járfás László kollegámmal és barátommal, aki legfőbb segítőm volt a szakosztály munkában.”
Az összeállítás első oldalán a következő áll:
25 éves
az Energiagazdálkodási Tudományos
Egyesület
HŐSZOLGÁLATATÁSI SZAKOSZTÁLYA
(… és hogyan tovább?)
1990
A hogyan tovább kérdésre Járosi ÉLETEM A MAGYAR ENERGETIKÁÉRT című könyve 36. oldalán a következő választ adja: a Hőszolgáltatási Szakosztály és személy szerint az és kudarcom is.
Járosi őszintesége mellé kívánkozik utalni az összeállítás végén található részre.
Járosi Márton felveti, milyen Szakosztályt akarunk? A kérdésre választ is ad. Néhány Járosi által megfogalmazott válasz a saját kérdésére:
Szakosztályunkat az új magyar demokrácia részeként tervezzük fejlesztetni,
A Szakosztály munkastílusát továbbra is a szakmai és társadalmi jelleg, a demokratikus vezetés és baráti szellem jellemezze. Kerülni kell a hivatali és egyesületi munka átfedését.
Az összeállítás 3. oldalán Sütő Andrástól származó idézet található:
„a jövőt nekünk kell munkálni…
s fontos, hogy minden munkálkodásunk igaz legyen.”
A jövőt Büki Gergely, a Hőszolgáltatási Szakosztály meghatározó egyénisége 1985-ben a következő módon látta:
„Az olajválságot követően világszerte az energiatakarékosság került előtérbe, erőművek esetén pedig a kombinált gáz/gőzerőművek. Tanulmányt készítettem a kombinált gáz/gőzközegű erőművek alkalmazásának világhelyzetéről és a hazai hasznosítás lehetőségeiről, amit 1985-ben Lévai professzor által vezetett MTA Energetikai Bizottságnak adtam elő, és a bizottság teljes mértékben támogatni javasolta a javaslatot.” (Idézet Járosi fenti könyvéből, 30. oldal)
Az MVMT folyamatosan foglalkozott a távlati erőmüépítési program kialakításával. A fentieknél a TRÖSZT felelős vezetői sokkal szélesebb horizonton láttak, gondolkodtak előre, mint a hőszolgáltatás területén működő szakemberek.
Tapasztalatból állítom a Hőszolgáltatási Szakosztály tagjai az egész jövőképből csupán a 15 százalékot látták, érzékelték. Ezzel nem állítom, hogy köztük nem lettek volna kiváló elmék, a maguk szakmai területén.
Hogy a gázturbinás kombinált ciklusú blokk létesítése gazdaságos lenne, ilyen lehetőség kínálkozott Kelenföldön, Újpesten ezzel a TRÖSZT vezetése tisztában volt.
A TRÖSZT mozgásterét a gazdaság - politikai vezetés határozta meg. A kormányzat a TRÖSZT számára előírta az évi 25.8 millió tonna szén átvételét.
A szenes erőművek rekonstrukciója kényszer pálya volt, amelyet a TRÖSZT vezetése a rendelkezésre álló forrásokat tekintve, állítom zseniálisan oldott meg.
A szenes rekonstrukció munkái koncentrálódtak a lignit bázisra, a Gagarin Erőműre, és a források nagy része átcsoportosításra került, a rendszer rugalmasságának a növelése céljára.
A Dunamenti Erőmű 620 tonna/óra gőzt adott át a szomszédos olaj finomítónak az F blokkokból.
A gőz kiadás az F blokkból volt a leggazdaságosabb, az F blokkok szabadságfokát (rugalmasságát) azonban a gőzkiadás lecsökkentette.
Az F blokkok rugalmasságának a visszaállítása céljából a TRÖSZT vezetése úgymond a saját szakállára hozzálátott a Dunamenti Erőmű két gázturbinás+egy gőzturbinás bővítéséhez. Ebben az időben Künszler Béla már az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban volt, egy ETE rendezvényen tapasztaltam, ahol Künszler a jövőképről szólt, Künszlernek halvány lila gőze nem volt a TRÖSZT fenti akciójáról.
Később Künszler a Horn kormány idején az egyik fő privatizátor!
A TRÖSZT akcióját kísérelték meg a Hőszolgáltatási Szakosztály tagjai megkérdőjelezni, mentségükre legyen nekik sem volt fogalmuk az egészről.
1991-ben a TRÖSZT élén megjelent Halz – Járosi duónak feltehetőleg szintén fogalma sem volt a fentiekről. Állítom, ők erőiken felül vállalkoztak a TRÖSZT élére!
Szerencséjük volt.
Az igények visszaestek, rugalmassági igények, megszűntek lenni, meghirdethették a gázturbináké a jövő jelszót.
Járosi még rá tett egy lapátot, a jelszóra.
Elkészítette a TÁRSADALMI KONSZENZUS KELNFÖLDRE dokumentációt, a MAGYAR ENERGETIKAI TÁRSASÁG gondozásában.
A dokumentáció elkészítésében Járosi következő alattvalói vettek részt:
Bánhidy János, hulladékégetések
Dr. Csoknyai Istvánné, környezetvédelem
Farkas Mátyás távhőszolgáltatás
Gere József, kiállításépítészet
Miklóssy József, várostervezés
Dr. Petz Ernő, oktatás és kutatás
Dr. Ronkay Ferenc, gázszolgáltatás
Schöberl László, kiállításenergia
Dr. Unk Jánosné, várostervezés
Dr. Brenner János városrendezés
Dobozi György, energiatervezés
Gáspár imre, energiafelügyelet
Laczkovics András, erőműépítészet
Ottlik Péter, környezetvédelem
Pongrácz György, erőműüzemltetés
Selmeci János, építészet
Dr. Stróbl Alajos, energiatervezés
Varga László, rendszerfejlesztés
A megbízók vitában részt vett képviselői:
Poór J. Mátyás ERBE
Tallósi János BpHV
Hogy kik a megbízók az a dokumentációból nem derül ki!
Opponensek:
Sallai Anna, Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium
Künszler Béla, Ipari és kereskedelmi Minisztérium
A munka készült: 1991. május 15. és 1991. szeptember 15. között kéthetente kétórás megbeszélésekkel.
|
|
Dátum: 2010. December 05. Sunday, 21:43 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
