Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók


Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Duna komplex hasznosítás kiegészített javaslata (K.A.Ö.)
MédiaA Duna komplex hasznosítása (2.)

Az Európa Unió soros elnöke 2011. első félévében Magyarország lesz. Ezen időszakban fogja tárgyalni az EU a Duna stratégia irányelv tervezetet. Az EU tagországok idén készítik elő javaslataikat.

Sajnálattal kell megállapítanunk, hogy hazánknak nincs kialakult elképzelése a tervezet tartalmára és a megismert elemek nem a Kárpát-medence vízgyűjtő terültének létéből , nem az ország távlati gazdasági fejlődésének és nem a nemzetközi kötelezettségeinek teljesítéséből indultak ki, hanem főleg helyi, környezetvédelmi szempontokkal foglalkoznak.
Magyarország számára legfontosabb cél a Duna komplex Hasznosítása lenne, de ez nem szerepel a kormányzati szervek eddigi terveiben. Ugyanis a hágai Nemzetközi Bíróságnak a Bős-Nagymarosi Vízlépcsők (BNV) perében hozott ítéletének a végrehajtását az 1931/ 2004(XII. 11.) alkotmánysértő határozat megakadályozza. E határozat megtiltja a tárgyaló magyar bizottságnak, hogy a jogtalanul lebontott Nagymarosi Vízlépcső újraépítéséről tárgyaljon, holott az érvényesnek ítélt 1977. évi szerződés tejesítését e nélkül nem is lehet végrehajtani.

A kár, ami beruházás leállításából hazánknak keletkezett 1998-ig 1450 millió $ volt. Ez az összeg azóta a Bősi Vízerőmű éves kb. 3 milliárd kWh termelésének 1/3 magyar hányada, 40 millió Euro értékével, azaz kb. évi 60 millió $ összeggel növekszik. 12 év alatt a kár további 720 millió $-ral nőtt.

A szlovák féllel való megállapodás hiányának kára tehát 2010-ig megközelíti már 2.3 milliárd $-t.

A kárszámításban nem vettem figyelembe, hogy a Bősi Vízerőmű csúcserőműnek készült, de ezt a képességét a magyar fél nem veheti igénybe.

Érdemes megemlíteni, hogy a műcsatornás Bősi Vízerőmű 720 MW teljesítőképessége több, mint kétszerese a főmederben változatként telepíteni tervezett két folyami vízerőműnek.

A Nagymarosi Vízlépcső a magyar Duna-szakaszon lévő visegrádi sziklás szűkületben hasonló fontosságú, mint a Kazán szorosban a Vaskapu Vízerőmű. Bős után ezzel kezdődik a Duna egész évi hajózhatóvá tétele. A Duna Bizottsággal kötött államközi szerződés szerint - amit 2000-ben az országgyűlés törvénybe is iktatott- még két vízlépcsőt vállalt Magyarország Budapest alatt megépíteni, határidő nélkül . Ezek az adonyi és fajszi vízlépcsők.

A fent említett kormány határozat azért alkotmánysértő, mivel kisebb rangú mint a törvény.

Fontos tudni, hogy a Duna Bizottság szigorúan szabványosította hajók, uszályok méreteit, merülési mélységét- Félrevezető naivitás tehát a magyar Dunán kis merülésű bárkákat javasolni bárki által, hiszen a hajózást a Rajna-Majna-Duna csatornán az Északi tengertől a Fekete tengerig kell ezen előírásoknak megfelelően biztosítani az európai országok 150 éve kialakult hatalmas étékű hajóflottái számára.
Nem véletlen tehát, hogy az Európa Unió különleges fontosságot tulajdonít az VII. Közlekedési útvonal megvalósításának, ami egyszersmind a Duna Stratégia szerves részévé is válik.

Fentiek előre bocsátása után ismét megfogalmaztam, hogy mit kell érteni a Duna komplex hasznosításának a fogalma alatt. Eredeti javaslatomat kiegészítettem a Bősi Vízerőmű csúcsra jártásának lehetőségével is. (l. 2.1 pont)

JAVASLAT
AZ EU DUNA STRATÉGIA KIDOLGOZÁSÁNÁL KÉPVISELENDŐ MAGYAR ÁLLÁSPONTRA

- Nem csupán a megújuló vízenergiával elérhető CO2 csökkentés, hanem a Duna komplex hasznosítás többi célja a fő indok Nagymarosi és a többi, magyar dunai vízlépcső létesítésének.
- Ezt az elvet vallják Mosonyi Emil akadémikus, professzor követői, a Reális Zöldek Klub tagjai és támogatói is.
- A komplexitás volt az 1977. évi BŐS-NAGYMAROS VÍZLÉPCSÖK (BNV) szerződés alapelve is.
- (Ennek történetét tartalmazza a Hága után 5. című összefoglalóm , ami olvasható a Reális Zöldek Klub honlapján lévő tékámban is. ( www.realzoldek.hu)

- Az EU VII. közlekedési út létesítésében való részvétel lehet a járható megoldás, amihez az EU anyagi támogatást is ad.
- A román-bolgár új vízerőművek beruházása jó példa számunkra is.

A DUNA KOMPLEX HASZNOSÍTÁS TÉZISEI

A komplexitás elvi sorrendje az alábbiak szerint változott a BNV 1977. évi szerződéskötés és a hágai Nemzetközi Bíróság 1997. évi ítélete óta:

1. A BNV rendszer legfontosabb célja a nemzetközi hajózás egész évi biztosítása a Duna Bizottsággal kötött Egyezmény irányelvei szerint. Az Egyezményt legutóbb 2000-ben iktatta törvénybe a magyar országgyűlés.
2. A Bősi Vízerőmű a hágai döntés után nem jár az eredeti terv szerint rendszeresen napi 4 órán át 720 MW, teljes kapacitásával csúcsüzemben és 20 órát áll, hanem folyami erőműként a Duna mindenkori vízhozamát hasznosítja megújuló, villamos energia termelés révén. Az erőmű főcélja tehát nem az eredetileg tervezett csúcsrajáratás, hanem a legnagyobb, éves villamosenergia-termelés elérése.
2.1 Ki kell egészítenem ezt a pontot azzal, hogy a Bősi Vízerőmű rövidebb időtartamra most is alkalmas csúcsra járni. Például a Dunacsúnyi tározó mindössze 5 cm vízszint sűllyedése révén 20 percig képes a normál 360 MW-ról 720 MW-ra emelni teljesítményét, hogy pótolja a villamosenergia-rendszerből (VER) üzemzavar miatt kieső nagy erőműblokk terhelését. Ezt a lehetőséget jelenleg csak a szlovák fél tudja kihasználni, mivel 14. éve nem egyeztünk meg a hágai Ítélet végrehajtásában.
3. A hágai per során a rendszeres csúcsüzemről - javaslatomra - mindkét fél lemondott, tehát a Nagymarosi Vízlépcső nem a csúcsra-járatást szolgálja, hanem az ítélet szerint érvényben maradt szerződés többi, a Duna komplex hasznosítási feladatának teljesítését.
4. Változatlan cél az árvíz elleni védelem. A Dunacsúnyi duzzasztó gát, amely átvette a Dunakiliti vízmű szerepét lehetővé teszi, hogy a bősi műcsatorna a főmeder árvíz szintjét csökkentse.. Tényként rögzíthetjük, hogy a vízszint 10 000 m3/s árvíz-hozamnál is 0,5 méterrel maradt a gát magassága alatt!
5. A közúti közlekedés javítása valósul meg azáltal, hogy mind a bősi, mind a nagymarosi gát új hidat képez a Dunán. A nagymarosi gát összekötné a pilisi és a börzsönyi hegyeket. Állandó vízszintet mutatna a Duna-kanyari szállodák látogatóinak és az öböl új „Duna-tava” a vízi turizmus kedvencévé válhatna
Az új Duna híd létesülés előnye várható az adonyi és a fajszi vízlépcsőknél is..
6. A duzzasztás a talajvízszint szabályozását teszi lehetővé. Nem száradna ki a Szigetköz, ha a főmeder vízszintjét a duzzasztással megemeljük és a mellékágakba is vizet eresztünk. Erre a megoldásra jó példa a Dunakiliti mellett a főmederbe épített fenékküszöb, amely Pozsony villanegyedévé tette a műcsatorna és a főmeder közötti szigetet. A Kilitii gát alatti főmederbe három fenékküszöb volt eredetileg előirányozva, amelyek az 50-200 m3/s vízhozamok mellett is állandó vízszintet biztosítottak volna.
7. A túrizmus fejlesztése a már említett vízi sportokon és kishajózáson túl, a Duna-Majna-Rajna csatorna Nagymaros alatti személyhajó forgalom növekedését is lehetővé tenné.
8. A Budapest alatti Duna szakasz vízlépcsői kiegészítenék a komplex hasznosítás energetikai céljait a Duna mellé telepített. nagy hőerőművek kondenzátorainak friss víz hűtési lehetőségével. Az Adonyi Vízlépcső a Dunamenti Hőerőmű termelés korlátozását .szűntetné meg az alacsony vízszintek idején. A Nagymarosi Vízlépcső pedig az új Szőnyi Hőerőmű hasonló problémáját oldaná meg. A Fajsz Vízlépcső pedig a Paksi Atomerőmű 2000 MW-os bővítését tenné gazdaságosabbá a frissvíz hűtés révén, a drága, hűtőtornyos változat helyett.
9. Az öntözés és vízgazdálkodás javítása Magyarország súlyponti kérdésévé vált. Mosonyi Emil akadémikus, világhírű, vízépítő tudós tanulmánya mutat rá arra, hogy a dunai vízlépcsők nélkül a Duna-Tisza hátság kiszárad. A duzzasztás tenné lehetővé, hogy a talajvízszint ne süllyedjen a kritikus színt alá és a Duna - Tisza csatorna gravitációs úton jutasson vizet a Tisza völgybe. A tanulmány a reális zöldek honlapjáról is letölthető.

10. A Duna komplex hasznosítása Magyarország távlati teveinek, energia koncepciójának szerves része kell, hogy legyen mivel nélküle nem illeszkedünk be az EU fejlesztési terveibe sem.

11. Érdemes megemlíteni, hogy a magyar dunai vízerőművek által termelhető kb. évi 4 milliárd kWh, megújuló vízenergia kb. 3,2 millió tonna CO2 kibocsátást is megtakarítaná, ami csökkentheti a klímaváltozás okozta légkör melegedést.

A fentiek figyelembe vétele a Duna stratégia magyar tervének kidolgozásánál hasznosan járulna hozzá mind az EU, mind Magyarország jövő fejlődéséhez.

Budapest, 2010.11.26.


Kerényi A. Ödön Állami-díjas, vasdiplomás gépészmérnök
Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettes



Dátum: 2011. January 15. Saturday, 14:08 Szerző: realzoldek
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Média
· Írta: realzoldek


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Média:
Zátonyra futott a Dunán Visegrádnál, és Pilismarótnál, magyar vizeken, két német

 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

 
Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

 Küldd el levélben! Küldd el levélben!

 
Kapcsolódó rovatok

Média



Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.27 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::