| Ujhelyi Géza levele a Népszabadság részére |
|
 Tisztelt Hargitai Úr!
A Népszabadság febr 5. i számában „Dunai vízlépcsők a Széchenyi tervben” c. írásában hivatkozik az LMP képviselőjének véleményére , miszerint ” a vízlépcsők ökológiailag károsak, gazdaságilag pedig értelmetlenek.”
Ezzel kapcsolatban úgy gondolom, már a régi latin mondás, „ audiatur et altera parts „ szerint is, egy valamit magára is adó sajtó orgánumnak, érdemes lenne meghallgatni és közreadni a más véleményen levők érveit is.
A vízlépcső ellenes körök állandóan az ökológiai károkra hivatkoznak. Így volt ez annak idején is, amikor ezt még ökológiai katasztrófaként vizionálták s ezzel a társadalom egy részét tudatosan félrevezették a vízlépcsők ellen! Sajnos ennek, még a hivatalos magyar delegáció is áldozatul esett és ezzel próbálta magyarázni a Hágai perben a magyar álláspontot. Az ökológiai kár egyik fő érve a Bős ( Gabcsikovo ) üzembe helyezése ellen az volt, hogy a duzzasztás el fogja szennyezni s így tönkre fogja tenni a rendkívül értékes ivóvízbázist. Nos, ezt az érvet annak idején a Hágai Bíróság sem fogadta el. Azóta viszont az élet pedig végkép megcáfolta ezt, hiszen a Bősi vízerőmű immár több mint 18 éve működik s a makacsul hangoztatott ökológiai károkból semmi sem igazolódott! A duzzasztott szakasz környezetében lévő parti víz kutakból vett ivóvíz minősége ma is teljes mértékben megfelel a jó ivóvízzel szemben támasztott követelményeknek. A „ papírtigris” is megépült, köszöni szépen jól van, azóta is termeli az energiát ( Szlovákia részére ) azokkal a turbinákkal, melyeket, mondjuk a már elkészült , de most használhatatlan, Dunakilitii gátba lehetett volna építeni.
A Duna vízminőségét a vitatott vízlépcső szemernyit sem befolyásolta, mint ahogy Nagymaros sem befolyásolta volna. A vízminőséget valójában a folyóba engedett tisztítatlan szennyvizek rontották, a környezet védelemnek igazán a szennyvíztisztítók kiépítését kellett volna szorgalmaznia, legalább akkora elánnal, mint ahogy azt a vízlépcsők ellen tették.
Az ökológiai aggályok további részét az olyan fogalmak, mint az élővilág veszélyeztetése, a táj ipari tájjá változtatása, az ártéri környezet megváltoztatása mint károk, igazából szubjektívek, így nehezen kezelhetők. A természet átalakítása valóban változásokat hoz, s ezek elfogadásához bizonyos időre van szükség. Ma már nem vágtat a vasút előtt a zászlós figyelmeztető lovas, mint egykor Angliában az akkori ellenzők kérték vagy senkinek sem jut eszébe, hogy az annak idején a Mátyás templom mellett épülő Hilton szálló ellen, milyen éles vita bontakozott ki. Ha valaminek van értelme, és bebizonyosodik hasznossága s egyébként nem káros, akkor előbb utóbb az megszokható, elfogadható lesz.
Az ökológiai károkkal való állandó riogatás azért sem megalapozott mert, hogyan lehet az , hogy tőlünk nyugatra, szinte az összes folyami vízlépcső lehetőséget kiépítették bebizonyosodott hasznossága. Ugyanakkor ott semmilyen, olyan működést kizáró, jellemző ökológiai probléma nem jelentkezett, mint amit a vízlépcső ellen érvelők nálunk még ma is hangoztatnak. Továbbá érdemes lenne azt is figyelembe venni, hogy Ausztriában, a Nagymarosi építkezés leállítása után , a bécsi Freudenaui vízerőmű építését a népszavazás elsöprő többséggel ( 73% ) támogatta. Pedig akkor ott, már 9 vízlépcső (az első 1920 óta) működött s ha valahol is ott lett volna környezeti károsodás, akkor arról Ausztriában nem igaz, hogy senki se tudott volna erről!
Úgy gondolom, hogy talán ideje lenne, a – nem vitatom jó szándékú – vízlépcső ellen érvelőknek is átgondolni, hogy mennyire valósak érveik. Kívánatos lenne, ha ezzel kapcsolatos aggályaikat csak a realitásoknak megfelelően hangoztatnák, mert nem lehet elhallgatni ; vakbuzgó magatartásukkal már eddig is, hatalmas károkat okoztak az országnak. Ideje lenne nem tovább hurcolni ezt a csak Magyarországra jellemző személetet.
Ami pedig a másik, a gazdasági értelmetlenségről elhangzott véleményt illeti…
Sokat beszélünk az ország primer energiaellátásának, lassan tűrhetetlen import függéséről s akkor a hazai lehetőségeinket kihasználni, mióta nem nemzeti érdekünk? Márpedig a Duna vízlépcsőiben rejlő villamos energia potenciál, legalább 750 MW-ra tehető. Az ezzel megtermelhető villamos energia mennyisége mintegy 4,5 milliárd kWh körül lehetne! Ez a tiszta forrásból származó, igazán megújuló energia, önmagában is több, mint Magyarország jelenlegi éves fogyasztásának 10 %-a és ez évente legalább 1 milliárd m3 földgáz kiváltását is jelenthetné. Ezek gazdaságilag nem indokok? Akkor vajon mi az, ami miatt nem érdekünk ezzel foglalkozni? Meg tudná nekem ezt valaki mondani?
A klímaváltozás, a fosszilis tüzelőanyagok végessége, a földgáz szinte folyamatos drágulása az elmúlt 10 évben, drámai módon felértékelte a megújuló energia források jelentőségét. Ezek közül a vízenergia az egyik s talán az egyik legfontosabb. Az EU stat 2007.évi adataiból látható, hogy az EU-ban a megújuló energia legnagyobb hányadát ma is a víz energiából termelik. A német megújuló forrásokból támogatott ( EEG ) villamos energia termelésekből a legolcsóbb egységköltséget ( Ft/kWh ) a nagy folyami vízerőből adódó termelésre adja. Ennél az összes többi (szél, bio,geo, nap), mind magasabb támogatott költséget jelent. Azaz a fogyasztónak, bármilyen más megújuló esetén magasabb kiadása jelentkezik. Ugyan már, mi olyan gazdagok vagyunk, hogy ez nálunk nem számít? Hiszen a mai hazai villamosenergia árban; amíg a hagyományos erőművek (szén, atom ) egységköltsége 12-16 Ft/kWh körül mozog, addig a megújulókért 30 Ft/kWh körül kell fizetni!
Való igaz, a vízerőmű létesítése egy gázerőműnél drágább, de élettartama legalább háromszorosa egy klasszikus erőműnek és nagyjából másfélszerese egy atomerőműnek. Amíg egy gázerőművet 25 évre, egy új atomerőművet ma 60 évre terveznek, egy vízerőmű élettartama mintegy 100 év. S akkor még nem szóltunk arról, hogy nem kell számolni az üzemanyag ( esetünkben a víz ) árának drágulásával és a termelés egyéb ( pl. kiégett fűtőelem ) problémáival. A víz gyakorlatilag ingyen van! A gáz ára, mint az ismeretes egyre magasabb, de azért az egyéb fűtőanyagok is pénzbe kerülnek. A szél hasonlatos a vízhez - hisz a szél is ingyen van - de rendelkezésre állása jóval kiszámíthatatlanabb és kihasználhatósága 3,5 szer alacsonyabb! Vagyis a vízenergia 750 MW kapacitása helyett ugyanakkora energia termeléshez 3,5 * 750 MW = 2650 MW teljesítményű szélerőműveket kellene beépíteni!
A vízlépcsők nem csak energetikailag hoznának hasznot az országnak, de a hajózás szűk keresztmetszetének felszámolásával, a Duna vízszint süllyedésének megállításával számszerűen is hozzájárulhatnának az ország gazdasági erejéhez. Akkor még nem beszéltünk a vízlépcsők egyéb számos előnyéről ( a parti ivóvíznyerést csökkentő vízszint süllyedés megállítása, a parti erőművek hűtővízbázisának stabilizálása, az aszályos időszakok következményeinek csillapítása, a mezőgazdasági termőterületek kiszáradásának késleltetése, árvízveszély kiküszöbölése stb.).
Írásomban igyekeztem a legfontosabb ellenérveket vázolni s remélem lesz fogadókészség az érveim megfontolására.
Jó lenne végre felismerni a magyar nemzet valódi érdekeit is ( nem úgy, ahogy azt cikk képaláírása is sugallja! ).
2011.febr.5
Ujhelyi Géza
aranydiplomás-okl. gépészmérnök
|
|
Dátum: 2011. February 10. Thursday, 20:57 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 5
Szavazat: 2
|
|
| |
|
|
|
|
