| Reális zöld vélemény az új médiaszabályozás előnyéről |
|
  Vége lehet a médiaszolgáltatók által a 21 éve folytatott gyakorlatnak, nem befolyásolhatják a hallgatót és nézőt egyoldalúan.
A médiaszolgáltatásról és a tömegkommunikációról szóló 2011. évi CLXXXV. törvény következetes alkalmazása végét jelentheti a médiaszolgáltatók egyes szerkesztőségeinek a globálisan szervezett magánhatalom érdekében történő műsorszolgáltatásának.
Az új média szabályzás elfogadását követően a civil kontroll az elektronikus médiaszolgáltatókra nézve sokkal hatékonyabb lehet, mint korábban volt.
A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény két területen tette lehetővé a civil szervezetek bekapcsolódását az elektronikus műsorszolgáltatók felügyeletére.
Előre bocsátjuk mind két területen a civil szervezetek bekapcsolódása az elektronikus műsorszolgáltatók felügyeletére kudarccal végződött, egyrészt a civilek miatt, de leginkább a civileknek a politikusok által történt befolyásolása miatt.
Az 1996. évi I. törvény, a civil szerzeteknek jogosítványt biztosított a közszolgálati műsorszolgáltatók tulajdonosi jogait ellátó közalapítványok kuratóriumában való civil delegált küldésének jogára.
A kuratóriumok elnökségének a tagjait a kormány és ellenzéki frakciók javasolták megválasztani az T. Háznak.
A választást követően az elnökségi tagokat az Országgyűlés delegálta a Magyar Rádió, a Magyar Televízió és a Hungária Televízió közalapítványok kezelő szerveibe a kuratóriumok elnökségébe.
A kuratóriumok nem elnökségi tagjait a civil társadalom delegálta, egy jól kialakított „táncrend” szerint, amely igazságossá tette, a delegálást, ha nyert a sorsoláson
Az a szó, hogy „párt”, „frakció” (parlamenti) az 1996. évi I. törvényben nem fordul elő, ennek ellenére mind a kuratórium elnökségi tagjai, a civil kurátorok PÁRTKATONA mezben ténykedtek a kuratóriumokban, kivéve a reális zöldek, delegáltját.
Az elnökségi tagok mandátuma négy évre, a civil kurátoroké egy év időtartamra szólt.
A konfliktus helyzeteket a kuratóriumok munkájában az váltotta ki, hogy a civil kurátorok többsége úgy érkezett a kuratóriumba, hogy az 1996. évi I. törvénybe bele sem olvasott, úgy gondolta, hogy a jogosultságot szerzett a közszolgálati műsorszolgáltatás tartalmába beleszólni. A legtöbb civil kurátor a kuratóriumban eltöltött egy év során semmit sem tanult! A civil kurátorok a törvényben való járatlanságát mind a részvénytársaságok vezetői, mind az elnökség tagjai kihasználták, egészen pontosan fogalmazva visszaéltek a civil kurátorok média törvényben való járatlanságával. A civil kurátorok, annyira rosszul teljesítettek, hogy tevékenységük a politikusoknál kiverte a biztosítékot. Lehetetlen volt a részvénytársaságoknak új elnököt választania miután az előző elnök mandátuma lejárt.
A törvény szerint az elnökség a kuratórium elé terjesztette a jelöltjét, és a kuratórium a jelöltet meghallgatta és két lehetőség adott vagy megválasztja 2/3 arányban vagy nem. Ez lett volna a törvényes menetrend.
Az elnökség tagjai azonban befolyásolták a civil kurátorokat.
Az elnökség többségi eljárásban szavazott arról, hogy kit terjeszt a pályázók közül a kuratórium elé. A feles elnökségi szavazásban alul maradt elnökségi tag, minden esetben a civil kurátorok befolyásolásába kezdett, azzal az olcsó trükkel, hogy tudatosan ködösítette a kiválasztás és megválasztás eljárása közötti különbséget. A ködösítésre egy lapáttal még rá tett az írott sajtó.
A reáli zöldek bizonyosak abban, ha a 2010 országgyűlési választások más végeredményt hoztak volna a civileket, akkor is körön kívül helyezik a politikusok.
A másik terület, amelyre jogosítványt kapott a civil világ a kereskedelmi műsorszolgáltatókra is kiterjedt. Ez a jogosítvány korábban az előző média törvény idején is létezett, a kifogások, illetve panaszok bejelentésének a rendszerére gondolunk. Az érintettségre való hivatkozással az eljáró tanácsok a panaszok zömét elutasította.
Másodfokon az ORTT Tanácsa jogorvoslatokat az eljáró tanács állásfoglalása szerint legtöbbször elutasító határozatba foglalta. A politika, bele értve az összes parlamenti pártot teljesen összenőtt a médiával. Minden frakciónak, minden szerkesztőségben megvolt a bizalmasa. Panasz révén lehetetlen volt egy olyan civil szervezetnek sikert elérnie, amely civil szervezet nem volt hajlandó magát eladni valamelyik frakciónak.
Ma az a vád éri a új média szabályozást, hogy az elektronikus médiát a FIDESZ- KDNP felügyelete alá helyezte. Mindenki attól fél, hogy a kissebségi álláspontok közzétételére a médiaszolgáltatók nem adnak lehetőséget.
A reális zöldek nem osztják a globálisan szervezett magánhatalom szószólóinak a médiaszolgáltatásról és a tömegkommunikációról szóló 2011. évi CLXXXV. törvényre az EU-ban és idehaza szórt átkait.
Az ellenzéki pártok vagdalkoznak, konkrét érveik alig vannak.
A reális zöldek szerint örömteli, hogy a törvény előírja az elektronikus műsorszolgáltatók számára a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét, és a kötelezettség megsértése esetén bármely néző, hallgató hatósági eljárást kezdeményezhet a médiaszolgáltatóval szemben. Az érintettség kérdése, annak igazolása fel sem merül.
Ez a médiaszabályozás végét jelentheti a médiaszolgáltatók által a 21 éve folytatott egyoldalú befolyásolásunknak, a szerkesztőségek által a globálisan szervezett magánhatalom érdekében végzett tudatos agymosásunknak. (DUMBI)
|
|
Dátum: 2011. March 06. Sunday, 22:12 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
