Aszódi Attila - 6. helyzetelemzés - a Daiichi atomerőmű
6. helyzetelemzés a 2011. március 11-i japán földrengés *****ushima Daiichi atomerőműre gyakorolt hatásairól, következményeiről
Dr. Aszódi Attila, BME Nukleáris Technikai Intézet
2011. április 5.
Sok levelet kapok Japánban dolgozó magyaroktól, a szigetországban tanuló diákoktól vagy a szüleiktől. Mindannyian azt kérdezik, biztonságos-e Japánba utazni vagy ott maradni. A válasz nyilván helyfüggő, és nehezen adható objektív, mindenkire érvényes válasz. Előre is hangsúlyoznom kell, hogy a biztonságérzet – a tudományos definíció szerint is – szubjektív, így ugyanazt a szituációt egyes emberek teljesen másként élhetik meg. Azt is el kell mondani, hogy Budapestről a kinti életkörülményeket nem lehet jól megítélni. A szökőár által sújtott területeken az infrastruktúra (villamos, gáz- és kommunikációs hálózatok, utak, tömegközlekedés stb.) súlyosan sérült. Az erőművek kiesése miatt az áramtermelő kapacitások súlyos hiánya lépett fel Japánban, ami miatt időnként gördülő – a szolgáltatók által előre programozottan megvalósított – áramszünetek vannak nagy területeken. Egyes élelmiszerek és fogyasztási termékek folyamatos ellátása nehézkessé vált ott is, ahol a szökőár nem pusztított. Ez sok embernek terhes lehet.
A sugárzási helyzet jól nyomon követhető a japán Oktatási és Tudományos Minisztérium (MEXT) vonatkozó weblapján ( http://www.mext.go.jp/english/radioactivity_level/detail/1303986.htm ). Az itteni adatok alapján a magyarok által gyakrabban látogatott városokban (Tokyo, Kyoto, Nagano, Chiba) a jelenlegi sugárzási helyzet egyáltalán nem veszélyes az egészségre. A 2011. március 11-i földrengést és szökőárat követően a *****ushimai atomerőmű blokkjaiban bekövetkezett robbanások után több nagyvárosban is nőtt a háttérsugárzás intenzitása , de a növekedés mértéke nem volt olyan nagy, hogy emiatt egészségkárosodástól kellene tartani. Részleteket lásd az 1. mellékletben. A mindennapi életünkben előforduló tipikus dózisokról és dózisintenzitásokról lásd a 2. mellékletben lévő ábrát.
A *****ushimai atomerőmű 30 km-es környezetében a dózisintenzitás most is magas, és ez a helyzet itt hónapokon keresztül fennmaradhat. Ide nem tanácsos utazni, de valószínűleg nem is lehetséges azoknak, akiknek nem ott élnek, vagy nincs kifejezett feladatuk! Az atomerőműtől északnyugatra 60-80 km távolságban egyes településeken (pl. *****ushima város, Iitate falu) is több Sv/h (mikrosievert-per-óra) a környezeti dózisintenzitás, ami – ha több hónapig fennmarad – hazai viszonyok között szokatlanul magas éves lakossági dózist eredményezhet. Ide sem tanácsolható a kiutazás, ha valakinek halasztható teendői vannak.
Nagyon nehéz megbecsülni, hogy mi történhet még az atomerőműben. Nagy valószínűséggel hónapokon keresztül lesz még környezeti kibocsátás. Ha ez a mostani szinten maradna, a 30 km-es körön kívül érdemi egészségügyi kockázattal nem kell számolni. Azonban a jövőben nagyobb környezeti kibocsátás lehetőségét sem lehet kizárni. Erre az alábbiakból következtetek:
• A hétvégi közlemények szerint a japán illetékesek nitrogéngázt terveznek bejuttatni az 1. reaktor hermetikus védőépületébe. Ez arra utal, hogy nem biztosak az 1. reaktorban lévő sérült üzemanyag elégséges hűtésében, így további hidrogénképződést sem tartanak kizártnak (a nitrogén ún. inert gáz, amivel lecsökkenthető a hidrogénrobbanás veszélye, ha keletkezne hidrogén). Ha újabb hidrogénrobbanás történne, a március 12-15. időszak robbanásait követő kibocsátásokhoz hasonlóra lehetne számítani.
• A hétvégén bemutatott videofelvételek tanúsága szerint a 4. reaktor pihentető medencéjéből továbbra is gőz száll fel, ami arra utalhat, hogy az ott lévő üzemanyagok nincsenek teljesen víz alatt. Ha ez így van, ott további üzemanyag-sérülés és radioaktív kibocsátás lehetséges. Kis valószínűséggel, de elképzelhető, hogy a kibocsátás intenzitása jelentősen meghaladja a mostani értéket.
• Az 1., 2., 3. reaktorban, valamint az épületükben található pihentető medencében, illetve a 4. blokki pihentető medencében volt üzemanyag-sérülés. Ennek következtében üzemanyag-olvadás és geometriai átrendeződés is minden bizonnyal bekövetkezett. Mivel ezek a pihentető medencék a korábbi hidrogénrobbanások által súlyosan rongált csarnokokban, a reaktorépületek felső részében vannak, innen a külvilág felé jelenleg semmi nem korlátozza a kibocsátást. Ennek megszüntetése az elhárításon dolgozók egyik legfontosabb feladata jelenleg. Az épületek további sérülése (pl. újabb földrengés miatt vagy most nem ismert belső esemény miatt) sem zárható ki. Ilyen események esetén újabb jelentősebb kibocsátások lehetségesek.
Összefoglalóan azt tudom mondani, hogy ha saját családtagjaim akarnának Japánba utazni tanulmányi vagy munkavégzési céllal a *****ushimai atomerőmű 80 km-es környezetén, vagy *****ushima prefektúrán kívülre, akkor nem beszélném le őket az utazásról, azt elfogadható kockázatúnak ítélem. A sérült atomerőmű 80 km-es körzetén belülre különös indok nélkül, polgári személyeknek az utazás nem tanácsolható. De a Japánba utazásra vonatkozó döntést mindenkinek magának kell meghoznia.
Azoknak a személyeknek, akik Japánba utaznak, vagy ott tartózkodnak, általános elvként azt tanácsolom, hogy folyamatosan kövessék nyomon a helyi hatóságok és a kormány tanácsait, utasításait. A hatóságok által közölt óvintézkedéseket érdemes és szükséges is betartani.
Budapest, 2011. április 5. 06:00
Dr. Aszódi Attila
igazgató, BME Nukleáris Technikai Intézet
