| Roma Stratégia és Etnikai Arányok |
|
 realzoldek írta: "ROMA STRATÉGIA ÉS ETNIKAI ARÁNYOK
Mészáros Milán
A magyar elnökség végén, 2011. június 24-én Brüsszelben jóváhagyott uniós roma keret-stratégia tervezete az etnikai arányok megváltoztatása mellett komoly nemzetbiztonsági kockázatokat rejt magában. Jelen írásomban röviden ezt szeretném megvilágítani.
A sors úgy hozta, hogy csak a rendszerváltás után –először 1993-ban– utazhattam Amerikába és Kanadába. Azóta ezen országokban szinte minden államot, valamint azok fővárosát bejártam. Emlékszem, amint első utam alkalmával a princetoni egyetem kollégái megkérdezték tőlem első benyomásaimat az USA-ról. Kissé vonakodva, de többek között azt is kiböktem, hogy engem meglepett az a sok fekete ember, akit eddig láttam. Még azt is hozzátettem, hogy ugyanakkor találtam némi kivetni valót a vonaton randalírozó kalauzok, a repülőtéri rakodó munkások, vagy az uctán mindenkin átgázoló szekrény méretű feketék viselkedésében. Vendéglátóim szemlesütéséből és hallgatásából azonban tisztán éreztem csodálkozásukat az őszinteségemen, s azt is láttam, hogy mélyen egyetértenek velem, de ennek legkisebb jelét sem adnák. Az volt az érzésem, hogy félnek saját rossz benyomásaikról beszélni. Első utam alkalmával a feketék arányát a teljes lakosságban 30-40%-ra becsültem.
2001. őszén pedig a Dél-Afrikai Köztársaságba látogattam. Bár ez az utam nem volt teljesen zökkenőmentes a szeptember 11-ei merényletek okozta világméretű sokkhatás, valamint a merényletekre adott globális válaszlépések következtében “lezúduló lavinák” miatt. Vagyis én több, mint tíz évvel az apartheid bukása utáni rendszerbe érkeztem. Azonban, ott hasonló viszonyokat tapasztaltam, mint az USA-ban, de a feketék aránya nagyajából az amerikai arány duplája lehetett. Ugyanakkor jelentős különbségnek nevezhető, hogy Dél-Afrikában ekkor a lakosság egy ötöde volt HIV-fertőzött.
E heti hír, hogy az USA-ban 2010-ben lezajlott népszámlálás végleges eredményeit idén nyáron fogják közzé tenni. A legfrissebb kormányadatok alapján kiszivárgott, hogy tavaly először már több “kisebbségi” csoporthoz tartózó csecsemő született, mint a “többségihez”. (Természetesen, itt a kisebbségbe nem csak a feketéket számították bele.) A népességkutatók szerint ez azt jelenti, hogy a század közepére az amerikai társadalomban megfordul a többség-kisebbség arány.
Ismert, hogy az amerikai, valamint a dél-afrikai “fekete felzárkóztatási stratégia” nem pozitív megkülönböztetésen alapult. Bár ezekben az államokban a felzárkóztatási stratégia lényege az volt, hogy a feketéknek ugyanazokat jogokat biztosították (az USA-ban fokozatosan), amelyekkel a fehérek már rendelkeztek. Ennek ellenére a többségi-kisebbségi arány szép lassan megfordult. Ezzel szemben, a Magyarország által áprilisban előterjesztett, és ma jóváhagyott Uniós Roma Keretstratégia viszont pozitív megkülönböztetésen alapul. Ráadásul, ez a koncepció a vándorcigányokat is támogatná. (Ez pedig már környezetvédelmi, higiéniai és járványügyi problémákat is felvet, amint az nemrég látható volt Franciaországban.) Képzeljük el, hogy ennek következtében Európában, pontosabban Közép-Kelet-Európában milyen gyorsan és radikálisan –nyugodtan mondhatjuk, hogy polgárháborús állapotokkal– fog majd a többség-kisebbség arány a század közepére megfordulni.
Ugyanakkor például az USA-ban, Dél-Afrikában és Európában is egyre nagyobb problémát jelent a “kisebbség” beilleszkedése. Ismert, hogy Amerikában egyes déli államokban már azt szeretnék, ha a spanyol lenne a hivatalos nyelv, ahonnan pedig már csak egy lépés a Mexikóhoz történő csatlakozás. Ez persze jelenleg ellentétben áll az Egyesült Államok Alkotmánya IV. Cikkelyének 3. §-ával is. Gondoljunk csak bele, hogy az etnikai arányok megváltozása következtében milyen nemzetbiztonsági kihívások elé néz Amerika, hiszen ilyen törekvések esetén még a Függetlenségi nyilatkozat is megkérdőjeleződik az államok konföderációjára utaló kitétel miatt. (Éppen ennek megakadályozására lenne hivatott az Észak-Amerikai vámunió.) Stb. Dél-Afrikában is megfigyelhetők hasonló törekvések, mivel például bizonyos helyeken a színesbőrű lakosság egyre inkább szeretne visszatérni a törzsi gyökerekhez, illetve kultúrához. Stb. Ez a probléma Európát sem kerülte el, ugyanis a Nyugat-Európai országokban egyre nagyobb gondot okoz a muzulmán származású vagy vallású emberek integrálódni nem képes magatartása. (Gondoljunk itt például az egyre gyakoribbá váló mecset-építésekre, vagy a nők fejkendő viseletére.)
Magyarországnak és Közép-Kelet-Európának tanulni kellett volna és tanulni kellene a fenti országok hibáiból, amelyekben nem fordítottak kellő figyelmet a beilleszkedésre vagy az integrálódásra, valamint az adott ország kultúrájának elsajátítására és vállalására. Az integrálódás ugyanis nem automatizmus, azaz nem fog végbemenni pusztán azért mert valaki az adott országban él. Vagyis a magyarországi roma stratégia főbb elemei a következők lennének. 1. A pozitív megkülönböztetés elvét mielőbb ki kell iktatni. (Ad abszurdum, végül is ez a legnagyobb negatív megkülönböztetés.) 2. Képzésekkel is biztosítani kell számukra a lehetőséget a beilleszkedésre és a kultúrális azonosulásra. (Természetesen, emellett etnikai identitásukat megőrizhetik, kultúrájukat vagy vallásukat szabadon gyakorolhatják. Stb.) Végül, 3. Ugyanazokat a jogokat kell biztosítani és főleg érvényesíteni esetükben, mint a többségi lakosság esetén. 4. Munkát –ugyanúgy, mint a többségi lakosság esetén– csak az kaphat, aki a magyar nemzet főbb értékeit, kultúráját (nyelvét) és alkotmányát stb. elfogadja, és erről nyilatkozatot tesz.
A romák számára azonban a legfőbb dolog –ugyanúgy, mint a többségi lakosság esetén– a munkahely teremtés. Természetesen, itt nem közmunkára gondolok. Az összes többi az pótcselekvés, szemfényvesztés vagy hazudozás. Végül is, pont a munkahelyteremtés volt az, ami miatt a jelenlegi kormánykoalíció 2/3-os felhatalmazást kapott.
2011. június 24.
Megjegyzés: PDF DOKUMENTUM LETÖLTÉSE"
|
|
Dátum: 2011. June 25. Saturday, 10:59 Szerző: webmester |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
