"Integrált tervezési filozófia" és az "Országhatárokon átnyúló együttműködések" elméletben az európai és a magyar gyakorlatban, a Duna-stratégia példáján.
Részletesebben ... tovább olvasom.
Kedves Kollégák!
A "magyar Duna-stratégia" - ha egyáltalán létezik ilyen? - a rendszerváltás után, az egymást követő kormányok idején, már a megszületése előtt, a "Duna-mozgalmak" áldozata lett, és valójában azóta sem engedték a mindenkori politikai döntéshozók - a háttérben megbúvó, nemzetközi és hazai "ál-környezetvédők" és a média nyomása alatt - megszületni.
És mi lett ennek "eredménye"?
Magyarország több nemzetközi szervezetnek tagja, ennek kapcsán több nemzetközi egyezmény aláírója, amelynek kapcsán számos nemzetközi kötelezettséget vállalt, amelyek megvalósítására, azonban - évtizedek óta - nem került sor.
Ezek közül most csak a Dunát érintő kérdéseket, problémákat emeljük ki. Nevezetesen:
- a Nemzetközi Duna Bizottság / DB, ill. az 1948. évi "Belgrádi Egyezmény"-ben vállalt kötelezettségeink teljesítése, a Duna, mint nemzetközi víziút magyarországi szakasza hajózhatóságának biztosítása
- a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszerrel kapcsolatos, államközi szerződés egyoldalú felmondása, ill. az ezzel kapcsolatos Hágai Nemzetközi Bíróság ítéletének - a szlovák féllel történő, jóhiszemű tárgyalás, és egyeztetés alapján történő - végrehajtása
- a Duna-vízgyűjtő magyarországi része "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervé"-nek / OVGT-nek, az Európai Unió Víz Keretirányelve / EU-VKI és Stratégiai Környezeti Vizsgálata / SKV alapján - a jó gyakorlatok / "best practice" és a klímaváltozás, az árvíz-, belvíz-, aszály-, energia-, közlekedés-, agrár-politika/stratégia, stb. figyelemebe vételével - történő kidolgozása
- az
EU TEN-T 18.sz. fejlesztési programban - Rajna-Majna-Duna transzkontinentális, nemzetközi víziút - szereplő, EU támogatással megvalósítandó projektek
- az Európai Unió Duna Régió Stratégiája / EUDRS magyarországi szakaszának kidolgozása, az országhatárokon átnyúló kapcsolatok figyelembe vételével, stb.
A fentiek kidolgozása során Magyarországnak figyelembe kellett volna venni, a mellékelt "AGN Egyezmény"-ből - a "Nemzetközi Jelentőségű Európai Víziutakról szóló Megállapodás"-ból következő feladatok teljesítését. (lásd: Duna Bizottság/DB, Nemzetközi Száva-vízgyűjtő Bizotság/ISRBC, és a Nemzetközi Duna-védelmi Bizotság/ICPDR közötti megállapodás, ill. a mellékelt kivonatok!)
Ezek közül - a teljesség igénye nélkül - az alábbi, fontosabb tervezési elveket, ill. azok gyakorlati teljesítését emeljük ki:
- Integrált tervezési filozófia?
- Országhatárokon átnyúló együttműködések?
- Interdiszciplinarítás, tudósok, szakemberek, szakágazatok, civil-szervezetek bevonása?
- Környezetvédelem-vízgazdálkodás-közlekedés/hajózás-folyószabályozás-ökológia-területfejlesztés-turizmus-gazdaság-szakmai-, és civil szervezetek képviselőinek bevonása, együtes tervezési-, döntéshozatali folyamat?
- Hajózóút fejlesztés és az ökológiai megőrzés/helyreállítás közötti érdekellentétek feloldása?
- a nyílvánosság, ill. a társadalmi részvétel biztosítása?
A NAIADES Európai Akcióprogram keretében:
- a 10 Duna-menti államnak, integrált módon javítania kell a belvízi hajózás keretfeltételeit (éghajlatváltozás, környezetvédelem, ÜHG gázkibocsátás csökentése), a belvízi szállítás / IWT igényeinek, és az új integrált tervezési filozófiának megfelelően!(?)
Azt, hogy Magyarország mindenkori kormánya a fenti, alapvető követelményeket, feltételeket, hogyan teljesítette, korábbi irásainkban, a
www.realzoldek.hu honlapon - lehetőségeinkhez mérten - dokumentáltuk, azokkal a jószándékú írásbeli észrevételeinkkel, javaslatainkkal és az azok egy részére érkezett - zömmel egyetértő - válaszokkal együtt, de amelyeket gyakorlati tettek sajnos nem követtek! (A javaslatainkkal egyetértő válaszolók közül többen azóta már nincsenek a helyükön!)
Ezek után "csokorba szedtük" az európai folyóvölgyek komplex hasznosítására, az egységes európai belvízi hajózóút-hálózat kialakítására vonatkozó, példaértékűnek számító, országonként, vízgyűjtőnként csoportosított, mintaként hasznosítható, legjobb gyakorlatokat, de sajnos mindhiába! (lásd: Rajna, Mosel, Isar, Spree/Sprewald, Havel, Canal du Midi - Canal de Garrone, Szajna, Majna, Duna, Dráva, Száva, Tisza, stb. Ezek közül, csak néhány kiragadott példa:)
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=317
Németország - a Mosel Trier és Koblenz között
http://realzoldek.hu/modules.php?name=Content&pa=showpage&pid=323
Dráva-menti Vízlépcsők - Vízerőművek és kerékpárutak Ausztriában és Szlovéniában
http://www.dunatv.hu/musor/videotar?vid=638780&pid=341332 49:27
2010.06.12. Duna TV. Gazdakör. 1. rész „Magyar gazdák francia földön.” 3:40-től – 6:05-ig Lotharingia / Agrárkamara - Lorainne / Mosel-folyó mente Gabonasilók – beszállítás közúton, betárolás, kitárolás, kiszállítás vízi-úton – Mosel, Rajna – „Agria” Csoport. Ha a hajózás lehetővé válna Magyarországon?
Sajnos, süket fülekre, becsukott szemekre találtunk! Pedig az ország elég nehéz helyzetben van, ahhoz, hogy az ország páratlan természeti-, kulturális-, tudományos adottságait, lehetőségeit - nemzeti-, nemzetgazdasági érdekből, felül emelkedve eddigi, szubjektív, sokszor minden szakmai alapot nélkülöző, presztizs-
szempontjain - ne hagyja a jövőben kihasználatlanul! (lásd: MTA, BMGE, PTE, MAHOSZ, MMK, MHT, OKT, Gunter Pauli: "The Blue Economy /Kék Gazdaság", Víz-, energia-, hajózás, stb.)
Ehhez a "szemlélet-, paradigma-, és para-dogma-váltás"-hoz kivánok sok sikert a politikai döntéshozóknak, mindannyiunk érdekében! Kiindulásként, dr. Fónagy János államtitkár, 2011.10.07-i, Dunaújvárosban, az EU által, az SEE / Dél-Kelet-európai, dunai kikötőhálózatfejlesztési program keretében támogatott, "DaHar" Nemzetközi konferencián tartott előadásában elhangzottak, és akülföldi előadók által bemutatott fejlesztési elképzelések, ill. a nemzetközi együttműködés gyakorlati megvalósítását ajánlanám!
Baráti üdvözlettel:
--
Péteri László
okl.ép.mérnök, egyetemi tanársegéd
ny.min.vez.főtanácsos, belkereskedelmi-
idegenforgalmi szakértőmobil:
+36 30 319 2033
Utóirat: legutóbbi írásainkban az EUDRS konferenciákról, az Integrált Nemzetközi Száva Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervről, ill. annak
2012. év végéig történő felülvizsgálatáról, az EU ajánlásai (klímaváltozás, közlekedés, víz, árvíz, aszály, energia-politika/stratégia változásainak figyelembe vétele, stb.) alapján, beszámoltunk. (lásd: hivatkozott honlap!)
Dokumentumok és képek: