|
 Mészáros Milán
Már a múlt héten nyilvánossá vált, hogy ezen a héten "nagy bejelentés" várható a Higgs bozon vadászatot illetően. Először, hétfőn az amerikai FermiLab tett közzé egy közleményt, amely szerint minden bizonnyal megvan a részecskefizika standard modelljének alapjául szolgáló részecske.
Ma pedig az európai CERN-ben az LHC-vel végzett közelmúltbeli mérések eredményeit összegezték. Az eredményeket az európaiak is hasonlóan összegezték, mint az amerikaiak: "Van ott valami, de még nem tudjuk, hogy mi az. Hogy pontosan mi az, az az elkövetkezendő hónapokban fog kiderülni." Mivel az eddigi összegzések csak valószínűsítik a Higgs bozon létezését, így az alábbiakban csak egy rövid és kötetlen recenziót teszünk közzé a még mindig csak feltételezett részecskére vonatkozó nyilatkozatokat illetően. A szakmai érveinket pedig megtartjuk arra a későbbi esetre, amikor karácsonyig pro vagy kontra eldől a Higgs bozon sorsa.
Mivel az LHC munkarendje eléggé feszített -az év végéig van idejük megtalálni a Higgs bozont, utána már másra használják az LHC-t-, így számomra a fent idézett összegzés nagyjából azt jelenti, hogy újabb (több) pénzt kérnek a Higgs-boson kutatásra, mert a lóvé elfogyott, az idő pedig sürget. A költségek ugyanis óriásiak. Például, egy teljes atomerőmű hajtja meg az LHC-t, amelyet tavaly karácsonykor azért kellett leállítani, mert az atomerőmű által termelt elektromos áramra -a nagy hidegben- lakossági és ipari célokra volt szükség. (Még szerencse, hogy a Higgs bozon kutatás nem egy környezetszennyezőbb erőműből nyeri az áramot.)
Minapi hír az is (Nature), hogy lefényképezték egy atom árnyékát. Az atom árnyékáról pedig az jut eszembe, hogy mikor jelentik már be, hogy megfestették egy bélgáz-buborék délibábját. A bélgáz-buborékról pedig az, amikor egy Nobel-díjas fizikus azt mondta nekem, hogy "Egy bélgáz-buborék vagyunk a fürdőkádban, s azt keressük, hogy ki engedte el." Egy szó, mint száz, a fizikát előrevivő fizikai kutatások vagy eredmények sajnos nem születnek. És most itt nem olyan mélységekre gondolunk, mint Werner Heisenbergnek az apeiron-ra épülő nemlineáris (világ-) egyenlete.
Mára sajnos odáig jutottunk, hogy a fizikai törvények bizonyossága is csak valószínűségekkel jellemezhető. Például, a Higgs bozon esetén elegendő, ha 0.14%-os pontossággal igazolják Genfben, hogy e részecske létezik. (Most nagyjából 0.16-0.18%-nál tartanak.) Gondoljunk csak bele, hogy hova vezet az, ha a (természet) törvények helyébe törvény-szerűségek lépnek. Annak idején a bölcsész-kollégákat ugrattuk azzal a kérdés feltevéssel, hogy: "Törvény vagy '-szerűség'?" Ilyen '-szerűség' értelemben persze nyugodtan beszélhetünk a "standard modell Rubik kocka elve"-ről is. Ebben a szerűség-értelemben nagyon valószínű, hogy az "Isten nem kockázik." (Albert Einstein)
Végül, Steven Weinberg Nobel-díjas fizikust idézzük a Higgs bozon esetleges megtalálását illetően: "In optimal case the LHC will find the Higgs boson and not find anything else. If this happens, the particle physics community will simply have verified what is now the popular version of the standard model, and they won’t have any experimental clues as to how to go beyond the model." Ehhez -minden híresztelés ellenére- mi még hozzátesszük: Albeit the premonitory signs of LHC's detection are reasonably portentous.
2012. július 4.
|
|
Dátum: 2012. July 04. Wednesday, 20:48 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
