|
|
|
|
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői |
|
|
|
|
|
|
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői |
|
|
|
|
|
|
|
Zöld Válasz |
|
|
|
|
|
Elnökségi meghívó 2016. január 15. |
|
|
|
|
|
|
|
|
ÁLLAMALAPÍTÁS NAPJA
Elődeink szerint az államalapítás napja nem augusztus 20-dika.
A nemzet múltját helyes világításba helyezni, a reális zöldek egyenesen
kötelességüknek tartják.
Dr. Héjjas István az államalapításról:
Reális Zöldek Klub
Tárgy: államalapítás
Hivatalosan augusztus 20-án ünnepeljük a magyar állam megalapításnak
évfordulóját.
Vajon tényleg akkor alapították a magyar államot.
Ennek ellentmond a Parlament által 1896-ban elsöprő többséggel
megszavazott törvény, amelynek szó szerint szövege a következő volt:
Az 1896. évi VII. törvénycikk
A magyar állam 1896-ban ezeréves megalapításának és fennállásának ünnepét üli.
A törvényhozás ennek emlékét a következőkben örökíti meg:
1. § A magyar szent korona országainak törvényhozása vallásos
áhítattal ad hálát az isteni gondviselésnek, hogy az Árpád és vitéz
hadai által megalapított hazát oltalmába fogadta, fejedelmeit
bölcseséggel, népét erővel és önfeláldozó hazaszeretettel megáldotta,
és az országot jó és balsorsban segítve, annak lételét ezer éven át
sok viszontagság között is fenntartotta.
2. § Ezen ünnepélyes alkalommal az országgyűlés mindkét háza
legmélyebb hódolattal járul Ő császári és apostoli királyi Felsége I.
Ferencz József elé, a kinek dicsőséges uralkodása alatt az ország
alkotmányos szabadsága és zavartalan fejlődése biztosítva van.
Magyarország és társországainak apostoli királya viszont törhetetlen
bizalmát nyilvánítja szeretett népének hűségében.
Szilárd alapjai ezek annak az áldásos összhangnak, melynek ereje a
jövendő századok biztos haladásának is zálogát képezi.
3. § A törvényhozás a kegyelet, hódolat és királyi hajlandóság eme
nyilatkozataival a magyar állam ezeréves fennállásának emlékét örök
időkre törvénybe iktatja.
4. § E törvény 1896 június hó 8-án, mint Ő császári és apostoli
királyi Felsége dicsőséges megkoronáztatásának évforduló napján lép
életbe; ugyanazon napon úgy az országgyűlés mindkét házának együttes
ülésében felolvasandó, mint a magyar korona országainak minden
községében közzéteendő és kőbe vésve az országházban megörökítendő.
Forrás: http://hu.wikipedia.org/wiki/1896-os_millenniumi_%C3%BCnneps%C3%A9gek
A valóság tehát az, hogy a magyar állam valójában a honfoglalással
jött létre konfögeratív szervezésű nagyfejedelemség formájában.
1000-ben rendszerváltás zajlott le, amelynek során - többek között -
megváltozott az államforma.
Erre azért volt szükség, hogy "integrálódjunk" Európába, amint az
manapság is zajlik. Európát abban az időben a Német-Római Császárság
jelentette, amelynek ekkor Magyarország a vazallusává vált. Az akkori
rendszerváltás sok hasonlóságot mutatott a mostanival. A Gizella
királynéval hazánkba beözönlő bajor lovagok rövid idő alatt spontán
privatizálták maguknak a magyar nemzeti vagyon jelentős részét, és
ekkor lett sok szabad magyarból röghöz kötött jobbágy. Az eredmény
polgárháborúk sorozata volt. Hogy Magyarország 1000 előtt is létezett,
azt a mellékelt térkép szemlélteti, amely a 930-as években fennálló
állapotot mutatja.
2012. augusztus 17.
Dr. Héjjas István
Hejjas-allamalapitas
Hejjas-allamalapitas
|
|
Dátum: 2012. August 19. Sunday, 15:35 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0 Szavazat: 0
|
|
|
|
|
|
|
Kapcsolódó rovatok
|
|
|
|
|
|
Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.
Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu
PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Oldalkészítés: 0.22 másodperc
:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::
|