Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók
1856
1856. március 30. A krimi háborút lezáró párizsi békekongresszuson több pontban foglalkoztak a Duna torkolati szakasza hajózhatóságának kérdésével. A folyó torkolatánál szükséges szabályozási munkák kijelölésére és végrehajtására a szerződést aláíró hét nagyhatalom döntött az Európai Duna-bizottság létrehozásáról.

Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Időszerű módosítani Magyarország Nemzeti Energiastratégia Cselekvési Terveit
EnergiaIdőszerű módosítani Magyarország Nemzeti Energiastratégia Cselekvési Terveit.
Kerényi A. Ödön Rubin diplomás villamos-gépészmérnök

A világ és Európa válságos gazdasági helyzete indokolttá teszi hazánk energetikai helyzetének gondos elemzését és jelenlegi távlati fejlesztési tervek módosítását.
A témával több tanulmány is foglalkozott. Ezek közül is a nemzetgazdaság működésének alapját biztosító villamosenergia-ellátással foglalkozó tanulmányok érdemesek különös figyelemre, amelyeket az iparág vezető társasága, az MVM Zrt csoport nagy tapasztalatú szakértői készítettek.
Állításomat 63 évi, iparági, vezetői tapasztalat alapján a következőkkel támasztom alá:

A magyar villamosenergia-rendszert működtető MAVIR Zrt megbízásából készült Dr Stróbl Alajos, Pőry-Erőterv Zrt tanácsadó, legújabb kapacitáselemzése. A 2010-2011 évek tényszámaiból kiindulva, megfontolandó szempontokat ad a Nemzeti Energiastratégia Cselekvési tervek időszerűvé vált felülvizsgálatához. Mindezt az Európa Unió legfőbb energetikai szerveinek, az ENTSO-E és ENTSO-G várható fejlődésének keretében elemzi.

A tanulmányhoz az alábbi megjegyzéseket fűzöm:

1. A tanulmány szerkezeti felépítése és vizsgálati módszere logikus és azzal teljes mértékben egyetértek. Legfontosabb megállapításai és javaslatai az EU legutolsó 10 éves fejlődését bemutató, első rész tényszámain alapulnak.

2. Helyesnek tartom az elemzés alapelvét, miszerint nem a világszintet vizsgálja, hanem hazánk környezetének azon országaival foglalkozik, amelyek, saját tervezett energetikai fejlődésük során, energetikánkra hatással lehetnek. Ez alatt, rövid távon a 2020-ig, hosszú távon a 2030-ig terjedő időszakok valószínűsíthető import-export lehetőségeit kell érteni, amelyek kiegészíthetik a magyar VER teljesítmény mérlegének időszaki hiányát, vagy többletét. Nem foglalkozik a 2050-ig szóló kitekintéssel sem, mivel erre nincs elég tárgyi alap és így csak jóslásnak lenne tekinthető.

3. A vizsgálat egyik legmeglepőbb megállapítása az, hogy az EU kontinentális Villamosenergia-rendszer Egyesülésben (VERE) a beépített erőműi teljesítőképesség félig sincs a fogyasztói terhelésekkel kihasználva. Ennek fő oka az, hogy tagországok leginkább a megújuló energiát használó erőművek (szél, nap,bio, stb.) kapacitását növelték , amelyeknek a termelését maga a természet korlátozza. A fosszilis energiahordozókat használóknál viszont az üzemanyag gyakorlatilag, korlátlanul áll rendelkezésre, de, mivel annak ára szabja meg a termelés eredő önköltségét, ha drága, visszafogja a felhasználást. Az önköltséget, a tüzelő ára mellett, elsősorban az erőmű hatásfoka befolyásolja, ami viszont az elavult berendezések korszerű egységekkel való cseréjére ösztönzi a tulajdonosokat. Ez a tény indokolja, hogy hazánk várható, alacsony (0,8 %/év) igénynövekedése mellett is, 2030-ig közel 9000 MW új kapacitást kell létesíteni, az elavult erőművek selejtezése miatt.

4. A tanulmány célja , hogy a lehetséges erőműépítési ütemezés mellett a teljesítménymérleg időszakos hiányát mennyiben lehet importtal pótolni és ezáltal mérsékelni a beruházási kiadásokat.

5. A fentiek miat erősen szór az erőművek kihasználási óraszáma, ami az atomerőművek 8000 h/év mutatatójától a szélerőművek 1500 h/év , sőt pl. a szekundér gázturbinák 10 h/év értékéig terjed és ebből adódik a VERE 3600 h/év, joggal kritizálható alacsony átlaga.

6. Sajnálattal kell megállapítani, hogy az EU maga a legfőbb okozója az Európában kialakult energetikai helyzetnek, mivel túlértékelte a megújuló energiák szerepét a föld klímaváltozásában. Kötelező irányelvei károsan befolyásolják, azaz megdrágítják az energetika fejlesztési terveit és emiatt növekednek a villamos energia tarifák.

7. Az EU téves szemléletét bizonyítja a következő: A világ CO2 kibocsátása jelenleg 32000 Mt/év , amiből az EU részesedése évi 3800 Mt. A mindössze 12 % hányaddal nyilván nem lehet megakadályozni a kibocsátás évi 2000 Mt növekedését.

8. Nem véletlen, hogy a kiotói egyezmény csőd előtt áll. A világ legnagyobb energetikai hatalmai (USA, Kína, India, Brazilia, stb.) megtagadták részvételüket a 20 éves kvótarendszer meghosszabbításában, amiben az EU akar fő támogató lenni.

9. Még fontosabb tény , hogy egyre inkább terjed a fizikusok véleménye, miszerint nem az emberi tevékenység okozza a föld globális hőmérséklet emelkedését és a klímaváltozást, amely a kiotói egyezmény téves, politikai alapelve volt, hanem a földtörténet 100 000 években mérhető geofizikai ciklusai.

10. A Stróbl tanulmány az előző pontok kihatását nem is vehette figyelembe, mivel az EU irányelvek még érvényben vannak és megszabják a Nemzeti Energiastratégia Cselekvési Tervek (NECST) kereteit.

11. Az 1990 évi, magyar, politikai rendszerváltás óta viszont, éppen a miatt kifogásoltam számos tanulmányomban a kormányok energetika terveit , hogy az EU megújuló energia hasznosítást támogató irányelvei ellenére sem számoltak a Duna Komplex hasznosításával. amely 4 TWh megújuló vízenergiát lenne képes adni hazánknak, a folyami vízerőművek magas, kb. 5000 h/év , tervezhető kihasználásával.

12. A vízerő hasznosítás legjobb, MVM Zrt szakértője, Dr. Szeredi István legújabb tanulmánya egyértelműen bizonyítja, hogy az EU jelenlegi. gazdasági körülményei között is, a dunai vízerőművek a legversenyképesebb elemei között lehetnek a távlati terveknek.

13. Az EU és hazánk fő problémája, hogy az eddigi gazdaságpolitika mellett a villamos energia termelési költsége oly mértékben növekszik, hogy nincs fedezet az új erőművek létesítésére.

14. A villamos energia árak növekedését hazánkban elsősorban az iparág 1990 évi szervezeti átalakítása okozta. Az MVM Tröszt megszüntetése az erőműveket önálló társaságokká alakította és a VER eddigi növekményarányos teherelosztása helyett, egyedi áraikon kellett termelésüket szabályozni. Az állandó költségeket ugyanis be kellett építeni az egységárakba és emiatt nem az energia költség, hanem a fajlagos összköltség alapján kellett a terhelést szétosztani az erőművek között. A tröszt egy gazdasági egységében működő erőművek eredő önköltsége nyílván kisebb volt, mint az önálló Rt-kbe soroltaké, amelyek már saját hasznukat keresték. Az áramszolgáltatók tehát eleve magasabb áron kapták a villanyt és így a fogyasztók is drágább tarifán jutottak hozzá.

15. Az 1994-95 évi privatizáció tovább növelte a villany árát. Megszűnt az állami tulajdonban alapelvnek tartott, eredő, minimális költségre való törekvés és a profit szerzés vált céllá, ami ellentétes a fogyasztók érdekével.

16. Az EU közös piac a szabad piaci elvekkel tovább bonyolította az ellátást, de ugyanakkor a drágább szinten is keresi a költségcsökkentés lehetőségeit. Ezt célozza a piacok összekapcsolása folyamat, amely hozhat ugyan, szerény (ezrelék nagyságrendű) eredményt , de az informatika drága csúcstechnológiája és különlegesen képzett személyzet kell hozzá. Félő csak rágondolni is, egy rosszindulatú hacker támadásra, ami rémálma lehet az érintetteknek.

17. Természeti jelenségek és csapások is különleges vészhelyzetet okozhatnak. Az EU 27 országában 2000 és 2011 között 84000 MW szélerőmű és 47000 MW naperőmű épült be. Ezek tömeges üzemképtelensége katasztrófához vezethet, amire komolyan fel kell készülni. Ezt számos, a német szélerőművek miatt bekövetkezett eset bizonyítja.

18. Jelentősebb villanyár csökkentést lehetne elérni az erőművek teljesítőképesség költségeinek tarifális különválasztása révén, amely az egy gazdasági egységbe tartozó erőművek esetén bevált módszer volt. De ez változtatás az EU bonyolult piaci viszonyai mellett, igen nehéz feladat. Németországban már folyik erre elméleti kutatás és a Stróbl tanulmány javasolja is a témával való foglalkozást, kapacitás mechanizmusok címen.

19. Rá kell mutatnom az MVM Zrt másik, távlati tervek készítésben járatos , tapasztalt szakértőjének, Dr Gerse Károly volt vezérigazgató helyettes tanulmányára is, amit az Magyar Elektrotechnikai Egyesület 2012 évi vándorgyűlésén ismertetett. Lényegében hasonló következtetésre jutott, mint Stróbl kolléga. A villamos energia árak feltartóztathatatlan növekedése várható, ha az EU megmarad jelenlegi energetikai felfogásában. Jellemző erre, hogy a magyar villamosenergia-ipar 2011 évi 1200 milliárd Ft összes, halmozatlan, értékesítési árbevétele – az EU által elvárt megújuló fejlesztési program teljesítése esetén, a GKI, illetve Pylon Kft számításai alapján - 2020-ra mintegy 200 milliárd Ft-tal növekedne, ami 17 % növekedést jelent, a villamos energia termelés mindössze 7.4 % növekményével szemben. A 2.3-szoros érték az eredő ár gyors emelkedésének a következménye.

20. A Stróbl tanulmány legfontosabb javaslatait csak nagyon röviden foglalom össze, de ajánlom az MVM Zrt vezetésének, hogy azt terjessze az illetékes kormányszervek elé, jelen megjegyzéseimmel együtt, hogy a III. Nemzeti Energiastratégia Cselekvési Terv készítésnél vegyék figyelembe. Ezek az alábbiak:

21. A Paksi Atomerőmű már elhatározott nagybővítése előtt is kell erőműveket építeni. Ehhez azonban állami támogatás szükséges, mivel magánvállalkozások a bizonytalan gazdasági helyzetben nem vállalják a beruházások kockázatát. Célszerűen az MVM Zrt állami vállalatot kellene felhatalmazni a kijelölt erőműi nagyberuházások lebonyolítására.

22. A rövid távú (2020) időszakra kijelölni javasolt állami erőmű beruházások:
- A hazai lignit kincs kihasználását szolgáló Mátrai Erőmű Zrt már korábban előirányzott 450 MW-os, esetleg nagyobb bővítése, amely gázimportunkat mérsékelné és növelné a VER biztonságát import függőségünk csökkenése következtében.
- A Duna Komplex hasznosítását lehetővé tévő vízerőművek közül a Nagymarosi Vízerőmű újraépítése, a hágai Nemzetközi Bíróság 1977. évi Ítéletének végrehajtásaként. Ez lenne a legolcsóbb nagy vízerőmű beruházás, mivel jelentős, már megvalósult elemei ( gátak, munkagödör, stb.) felhasználhatók. Emellett azonnal megkaphatnánk a Bősi Vízerőmű 1/3 vízjogos termelését is.

23. A közép és hosszú távú (2025-2030) időszakban
- Folytatódnak az előző pontban kijelölt beruházások, a finanszírozás megszabta ütemezés szerint és folynak a paksi nagybővítés előkészítő munkálatai,
- Paksi Atomerő II Zrt beruházás címen.

24. A tanulmány számos értékes javaslatát nem részletezem, de a VER fejlesztési terveiben hasznosíthatók. Alkalmazásuk, pl. a smart metering témában, ésszerű, magyar, tartózkodást igényel, mivel a legfejlettebb országokhoz hasonlítva a VER nagysága , fajlagos mutatóinak szintje gazdaságosságát kétségessé teszik.

Összefoglalva javaslatom lényege:
Meg kell gyorsítani a távlati, energetikai tervek készítését, mivel a késlekedés miatt behozhatatlan hátrányok keletkezhetnek nemzetgazdaságunk fejlődésben.

Budapest, 2013.01.18.
Kerényi A. Ödön
Állami díjas, Rubin diplomás villamos-gépészmérnök


Dátum: 2013. January 21. Monday, 12:20 Szerző: realzoldek
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Energia
· Írta: realzoldek


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Energia:
AZ ALKALMAZKODÓ MÁRKUSHEGYI BÁNYA

 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

 
Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

 Küldd el levélben! Küldd el levélben!

 
Kapcsolódó rovatok

Energia



Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.23 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::