| Valaska József, a villamosenergia piac torzulásáról |
|
  Valaska József a Mátrai Erőmű Zrt. Igazgatóságának az elnöke szerint a hazai villamosenergia termelés a legolcsóbb a lakosság részére.
A reális zöldek az energetikai kormányzat hibájaként tartják számon, hogy az MVM kénytelen volt az új 400 MW-os erőmű, magyar fűtőanyaggal a Mátrai Erőművel együtt tervezett fejlesztésből visszavonulót fújni. Az erről szóló 2008-ban született írásunk elérhető itt: http://realzoldek.hu/pdf/2008-2009-1.pdf
A problémák a villany piac területén a 2008-as gazdasági és pénzügyi válság után kezdődtek, állítja Valaska József!
--------------------------------------------
Tisztelt Juhos Úr!
Kedves László!
Ahogyan mondtam Neked, a Mátra nem kíván nagyon szerepelni. Én rossz politikus vagyok, és nem tudom, egy-egy kijelentésem kinek az érdekét sértheti. Azt azonban látom, mi is lassan bajba kerülhetünk, és hogy az elmúlt két év alatt közel 3000MW erőműi kapacitás ált le Magyarországon, ami már soha nem indul vissza. Az ország importfüggősége növekszik, és ha az európai gazdaság még is megindulna, az látványos áramár növekedéshez vezethetne kis hazánkban. Én szakmai oldalról az alábbiakat látom:
Az európai villamos energia piacon kialakult helyzet, amit „versenyként” kellene emlegetnünk, tulajdonképpen egy piactorzító hatásoktól sem mentes szituáció.
A villamos energia piacon a problémák a 2008-as pénzügyi-gazdasági válság után kezdődtek. A gazdaság – és itt az európai gazdaságról általában beszélek – visszaesése miatt az áramigények csökkentek, ami miatt kapacitás többlet lépett fel, és emiatt az árak estek. Tovább nehezítette a helyzetet, hogy a fenntartható fejlődést feltételező piac a folyamatban lévő erőműépítéseket befejezte, amire már tulajdonképpen nem volt szükség. Ez a többlet kapacitásokat növelte. Ez azonban, még akkor is, hogy ha fájó volt, egy a piacszerű működésnek betudható negatív hatás.
A villamos energia piac torzulása a Fokushima-i balesetet követően indult meg, amikor Németország elhatározta az atomerőművek bezárását és a zöld energiával való pótlás irányába mozdította el a piacot. Ez az a hatás, amit a németek „Energie Wende”-nek, vagy magyarul energia fordulatnak neveznek. Németországban az elmúlt 10 év alatt 30.000 MW-ot meghaladó szél, és 30.000 MW-ot meghaladó fotovoltaikus energiatermelő kapacitás épült ki, kvázi koordinálatlanul. Németország összes kapacitás igénye csúcs időszakban 60.000 MW, és ezzel megegyező mértékű a beépített megújuló kapacitás, ami persze nem áll mindig rendelkezésre. Mivel a megújuló kapacitások átvétele kötelező, ezért elsődlegesen mindig ezek a kapacitások szállítanak áramot, és a többi piaci szereplő csak a maradó igényt tudja kiszolgálni. Annak érdekében, hogy ezek a kapacitások egyáltalán egy minimális terhelésen üzemben maradhassanak, ad abszurdum negatív áron is készek teljesítményük egy részét egy adott időszakban a hálózaton tartani. A megújuló energia szubvencionálásával, ahol a szubvenció mértéke körülbelül 60 euró/MWh, másfélszerese a piaci árnak, a német kormány több milliárd eurót önt a villamos energia forgalomba, kvázi letörve ezzel az árakat. A probléma nem annyira Németországban kiélezett, mert a nagy termelői csoportok természetesen megfelelő megújuló szegmenssel is rendelkeznek, így a veszteségük, amit a hagyományos áramtermelésen elszenvednek, nagyrészt keresztfinanszírozott.
A második probléma a német fotovoltaikus termeléssel, hogy nem ott épült ki, ahol megfelelő hálózati struktúra áll rendelkezésre. Ezért a német áram elszállítása sok esetben a lengyel és a cseh hálózatokon történik, vagyis indirekt módon szubvencionálja ezeket a piacokat is, letörve az árakat.
Nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a németországihoz hasonló hatás Csehországból is éri a közép-európai villamosenergia-termelőket, hiszen Csehország is 14.000 MW fotovoltaikus kapacitást épített ki.
Nehezíti Magyarország – de Szlovákia és Lengyelország helyzetét is az ukrán áramexport. Ukrajnából folyamatosan, kvázi több mint egy mátrányi villany érkezik az országba, nyilván piaci áron, vagy az alatt, hiszen Ukrajna nem lévén EU ország, nem terhelik környezetvédelmi költségek, környezetvédelmi adók és a termeléshez szükséges CO2 allokációs egységek megvásárlására sincs kötelezve. Ezek a költségek a Mátra esetében körülbelül 15 euró/MWh-t tesznek ki, azaz ennyivel növelik a Mátra önköltségét. Mivel ezek a költségek Ukrajnában nem merülnek fel, az ott dolgozó erőművek extra profittal termelnek még az alacsony piaci árak mellett is.
És ha a térségről beszélünk, akkor nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a lengyel szénipar évtizedek óta szubvencionált, és az országban jelenlévő magas szénalapú villamos energia miatt Lengyelország az évtized végéig tetemes mennyiségű ingyenes CO2 kvóta kiosztására kapott lehetőséget a szénerőművei részére.
Ha a fentieket figyelembe vesszük, akkor azt mondhatjuk, hogy bizony az európai villamos energia piacot a különböző szubvenciók és adórendszeri eltérések miatt már nem nevezhetjük tiszta versenypiacnak, amely a termelés valós költségeit tükrözi. Ebből adódik az, hogy együtt a magas gázárakkal még a legkorszerűbb 60%-os hatásfokú gázerőművek sem tudnak tartósan üzemben maradni.
A magyar villamosenergia-felhasználás egyre nagyobb része származik az importból, de a magyarországi termelés visszaesésével eltűnnek a magyar villamos energia iparból származó adóbevételek is. Ha megnézed a magyarországi erőművek kihasználását, akkor azt láthatod, hogy 8000 üzemóra körüli kihasználást csak Paks és a Mátra produkál, a fűtőerőművek csak télen mennek (akkor is szubvencionáltan) és a piacon még viszonylag magas üzemidőt teljesít a Csepel és Oroszlány, de jövőre Oroszlány is bezár.
A Mátrával összefüggésben nem árulok el üzemi titkot akkor, ha azt mondom, hogy folyamatos önköltség-csökkentési intézkedések mellett is a nyereségessége évről évre csökken. Ma a Mátrát egy szerény nyereséggel üzemben tudjuk tartani, de ebben az is a szerencsénk, hogy a fentiekben is ismertetett hatások eredményeként a CO2 kvóták ára is lecsökkent. Ha a kvóta árak a jelenlegi 4 eurós szintről a korábbi 10 euró fölötti szintre növekednének, vagy ad abszurdum elérnék a korábbi 15-20 euró/tonna közötti díj szintet, akkor a Mátra termelését is szüneteltetni kellene. Pedig ahogyan Te a mellékletből is láthatod, a Mátrából jelentős államháztartási bevételek is származnak, ami a Mátra termelésének esetleges szüneteltetése esetén szintén hiányozni fog. A számításaink szerint 2013-ban az államháztartás különböző területeinek bevételei a Mátrából (ÁFA nélkül) meg fogják haladni a 25 milliárd forintot, ami ugyan nem nagy a büdzséhez mérten, de már mindenképpen egy olyan volumen, aminek a pótlásáról a költségvetésnek gondoskodnia kell. Hajlamosak vagyunk arra, hogy az import villamos energiát részesítsük mindenekfelett előnyben, de elfelejtjük azt, hogy az import másik országban teremt munkahelyet és keletkeztet adóbefizetést. Más oldalról, miközben arról beszélünk, hogy az energiafüggőségünket csökkenteni kell a kiszámíthatóság érdekében, félő, hogy Magyarország áram importja az elkövetkezendő években el fogja érni a 40%-ot.
Szóval erre gondoltam. Ha valahol lesz alkalmatok, beszéljetek erről, mert felelősek vagyunk a jövőért, és Magyarország áramellátásáért. Nem akarok demagóg lenni, de veszélyesnek látom a függőségünk növekedését.
Valaska József
Igazgatóság elnöke
Mátrai Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Felügyelőbizottság elnöke: Dr. Marie-Theres Thiell
Melléklet - hazai villamos energia termelés
|
|
Dátum: 2013. July 29. Monday, 17:32 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
