| Atomerőmű a Margitszigeten? |
|
 Az elmúlt három választáson a baloldal mélyrepülése zajlott. Nem túlzás kijelenteni, hogy a baloldal, mint olyan, Magyarországon gyakorlatilag megszűnt létezni, és ez még akkor is igaz, ha egyes helyeken, mondhatni nyomelemekben, talán maradt még belőle valami. A baloldal nem most szűnt meg, hanem már évtizedekkel ezelőtt, de csak most vettük észre. A probléma mélyebb oka pedig ideológiai természetű.
Marxista ideológia szerint a kapitalizmusban osztályharc dúl a kizsákmányoló kapitalisták és a kizsákmányolt proletárok között. A proletariátus ideológiája a baloldaliság, amelynek elvei szerint akár forradalmi úton is ki kell kényszeríteni a megtermelt javak igazságos elosztását. A kapitalista burzsoázia ideológiája ezzel szemben a szabadelvű liberalizmus, sőt ma már a neoliberalizmus, amely szerint, az emberi szabadság jelszavát hangoztatva, mindenkinek joga van másokat kizsákmányolni, ha erre lehetősége van.
A két ideológia összeegyeztetése logikai ellentmondás. A viszonyuk olyan, mint tűz és víz viszonya, amelyek ha találkoznak, a tűz kialszik, a víz elpárolog. Ami utánuk marad, az legfeljebb korom és hamu.
Az önmagukat baloldalinak álcázó neoliberális pártok elkeseredett küzdelmet folytattak a választási kampányokban nem csak a jobboldal ellen, de egymás ellen is.
A legnagyobb vesztes kétségtelenül az MSZP, amelyben még maradt ugyan valami halvány baloldaliság, azonban gyorsan ezt is felszámolták. A fővárosban visszaléptették azt a főpolgármester jelöltet, akinek ugyan kevés esélye volt az arany éremre, de azért még ki tudott volna vívni egy tisztességes ezüst érmet, vagy legalább egy dobogós helyet. Helyette jelöltként olyan személyt állítottak, aki bár sikeres a saját szakterületén, ámde esetlenül mozgott a politikai küzdőtéren, majd a visszalépése után bátran felsorakoztak egy önmagát jobboldaliként deklaráló neoliberális politikus mögé, abban a reményben, hogy ő majd multifunkcionális szakemberként egyszerre fogja védeni a kapitalisták és az alkalmazottak érdekeit, akár csak az a sztár ügyvéd, aki egyszerre képviseli a bíróság előtt az alperest és a felperest.
A kampány során egyre inkább világossá vált, hogy az MSZP nem rendelkezik semmiféle értelmes fővárosi programmal, és a leghalványabb elképzelésük sincs arról, hogy ha valamilyen isteni csoda folytán mégis csak megnyernék a választást, hogyan kell majd vezetni a fővárost.
Ehelyett – egyfajta pótcselekvésként – minden energiájukat az ellenfelek lejáratására összpontosították, olykor egészen képtelen ötleteket elővezetve. Azt híresztelték például, hogy ha a jobboldal nyer, atomerőművet fognak építeni a Margitszigeten, figyelmen kívül hagyva, hogy ezt a bődült ostobaságot, mondhatni böszmeséget, még egy idült alkoholista értelmi fogyatékos sem fogja elhinni.
Úgy tűnik azonban, hogy az MSZP fővárosi vezetése még mindig nem képes a hibákból tanulni, hiszen a baloldal egyfajta részleges győzelmeként ünneplik azt, hogy a támogatásukkal induló jobboldali neoliberális főpolgármester jelölt megszerezte a szavazatok több mint harmadrészét. Csakhogy ez egyáltalán nem a baloldal sikere. Ez a jobboldali neoliberalizmus sikere.
Budapest, 2014. október 13.
H. István
|
|
Dátum: 2014. October 13. Monday, 12:17 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
