Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók
1856
1856. március 30. A krimi háborút lezáró párizsi békekongresszuson több pontban foglalkoztak a Duna torkolati szakasza hajózhatóságának kérdésével. A folyó torkolatánál szükséges szabályozási munkák kijelölésére és végrehajtására a szerződést aláíró hét nagyhatalom döntött az Európai Duna-bizottság létrehozásáról.

Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Láng Sándor: Tiszai árvízapasztó tározóból SZET?
EnergiaA hazai SZET (szivattyús energiatározó) tervekről
Két fontos rendszerbeli hiányosságunk van, amelyek drágítják a villamosenergia fogyasztói árát ([1], [2], [3]):



Tiszai árvízapasztó tározóból SZET?
(Gondolatok egy energetikus szemszögéből)

A hazai SZET (szivattyús energiatározó) tervekről

Két fontos rendszerbeli hiányosságunk van, amelyek drágítják a villamosenergia fogyasztói árát ([1], [2], [3]):

  • Nincs elég szekunder szabályozási tartalékunk.

  • Nem tudjuk gazdaságosan megoldali a völgyi (éjszakai) időszakok kezelését.


A SZET-ek vizsgálata évtizedek óta napirenden van. Létesítésüket sürgető tanulmányok, szakcikkek, előadások az elmúlt néhány évben sokasodtak. Jelen javaslat szempontjából lényegesnek tekinthető megállapításaik:

  • A hazai villamosenergia-rendszer műszakilag már ma is igényelne egy kb. ±300 MWe kapacitású SZET-et.

  • Távlatokban (megújulós kötelezettségeink, Paks II.) ennél nagyobb teljesítményű lenne indokolt, akár ±900 MWe-ig ([1], [2], [3]).

  • Funkciójában lehetne vagy fogyasztási völgyben (éjszaka) tározás és csúcsban kisütés üzemű, vagy – inkább - rendszer-szabályozási (szekunder, tercier) tartalék kapacitás szerint működő ([1], [2], [3]). Rendszerünkben mind a két funkciójú SZET-re szükség lenne. (Külföldi tapasztalatok alapján a művet olyan berendezésekkel és kapcsolásban célszerű megépíteni, amely biztosítja a tisztán szabályozási céllal történő működtetését is ±100% teljesítmény-tartományban [2].)


A Tiszai árvízapasztó tározókról

A Vásárhelyi terv keretében megépült öt tározó (Cigánd-Tiszakarádi, Tiszaroffi, Hanyi-Tiszasülyi, Nagykunsági és Szamos-Kraszna-közti), a hatodik (Beregi) pedig építés alatt áll [4].

Láng Sándor  SZET_Oldal_2  

Az árvízapasztó víztározók fontosabb adatai [4]:



 

A tározók tölthetőségi szintje a megépült gátak szintje alatt 1 m (ez valószínű megegyezik az ottani LNV (legnagyobb vízszint) értékével). Legfontosabb műtárgyai a beeresztő-ürítő zsilipek (430 m3/s) és ezek környezetében az energiatörők. Jellemző, hogy öntözőcsatornák köré vagy mellé telepítették, s felhasználták a Tisza meglévő töltés-szakaszait.

A körbezárt terület domborzatát csak annyira érintették, amennyire a gátépítés anyagigényei indokolták. A beruházás része volt a környező települések infrastruktúrájának (elsősorban csatorna, hulladék) rendbetétele, utak, egyéb műtárgyak áthelyezése, építése.

A Vásárhelyi terv leírásából [4]: a területek elárasztására 30-40 évenként lehet számítani. Egy tározó feltöltési ideje 3-10 nap. A várható visszatartási idő az ár levonulásától függően kb. 1 hónap.

A tározók területének meghatározó része művelés alatt állhat. Elárasztás esetén a gazdákat kártérítés illeti.

A tározható víz átlagos mélysége változó. A Hanyi-Tiszasülyié a legnagyobb, csaknem 5 m (247 Mm3/55,7 km2). (Az összes tározó átlaga nincs 3 m – de ez a javaslat szempontjából mellékes.)

A javaslat

Mi lenne, ha egy (néhány) tározót (vagy azoknak kevésbé hasznosított hányadát) SZET-es funkciójúvá alakítanánk?

A tározót szivattyúüzemben a Tisza adott tározójánál érvényes LNV-jéig (legnagyobb vízszintig, vagyis gátszint mínusz 1 méterig) egyszer feltöltjük. Turbinaüzemben (pl. csúcsban) a felső szintet csak néhány dm-el csökkentjük, amit aztán szivattyúüzemben (pl. völgyben) visszapótolunk. A tározó töltését/ürítését praktikusan a villamosenergia-rendszer irányítója dirigálja. (A tározóban tehát mindíg ott marad a víz 80-90 %-a. Árvízveszély esetén – 30-40 évente – az előrejelzések alapján 10 napon belül leüríthető, helyet biztosítva az árapasztó funkciónak – de akár ott is tartható, kiépítéstől, szituációtól függően.)

Példaként nézzük a Hanyi-Tiszasülyi tározóban rejlő lehetőségeket [4].

Láng Sándor  SZET_Oldal_4

A Tisza folyó jellemző adatai a tározónál (környékén):

  • A szolnoki vízmérce alapján a vízszint értéke az elmúlt 12 év átlaga alapján 130 cm. A LNV értéke ott 1041 cm. Az LNV-hez viszonyított átlagos különbség tehát 911 cm. Ez a szintkülönbség-érték becsülhető a tározónál is.

  • Az átlagos vízhozam a tározónál 780 m3/s értékre becsülhető (Szegednél ez 820 m3/s, a maximális érték 3000 m3/s körüli).


A SZET műszaki-gazdasági elemzéséhez felvett adatok:

  • A SZET esése felvéve – a 911 cm-ből kiindulva – 7 m-re.

  • A tározó megengedett vízszint-ingadozása felvéve 30 cm-re, ami az átlagos vízmélység kereken 1/16-a.

  • Turbinaüzemi csúcskihasználási óraszám 2100 óra/év, illetve 7 óra/nap értékekre felvéve (vagyis mintha 300 nap/évben tudna névleges teljesítményen üzemelni a mindenkori penzum szerint).

  • A szivattyúk napi névleges üzemórája, ezáltal a teljesítménye tervezési kérdés, jelen egyszerűsített vizsgálat szempontjából közömbös.


A SZET lényeges teljesítőképesség és termelés adatai:

  • A maximális turbinaüzemi vízáram:            660 m3/s

  • SZET beépített teljesítménye (BT):                               35 MWe

  • Értékesített villamosenergia:                           72,8 GWh/év

  • Szivattyúzáshoz vásárolt villamosenergia:  87,5 GWh/év

  • Megjegyzés: a mű gazdasági megítélésénél a beruházási költség másodlagos. A folyó maximális vízhozama az átlagosnak akár több, mint háromszorosa is lehet. Vizsgálható: beépíthetnénk-e pl. 100 %-nyi tartalékot, ami az átlag fölötti vízhozamok esetén – természetesen alacsonyabb kihasználással – igénybe vehető lenne – vagy pl. időnként lehetővé tenne 30 cm-nél nagyobb apasztást a tározóban.


 

Műszaki-gazdasági vizsgálat eredménye

Egyszerű annuitásos számítás alapján kiszámoltuk a mű lényeges műszaki és gazdasági adatait, az élettartam minden évében azonos elemekkel.

Bevétel oldalon két tétellel számoltunk: a szekunder szabályozás kapacitás-lekötési díjából adódó értékkel és az értékesített villamosenergia árával.

Kiadás oldalon meghatároztuk a beruházás éves tőkeköltségét, az O&M költséget és a szivattyúzáshoz vásárolt villamosenergia költségét.

Az eredmény a bevételek és a kiadások különbsége; ha pozitív, a mű megtérülhet. Az eredményeket diagram formájában mutatjuk be: a SZET-nek mekkora a nyeresége vagy vesztesége a szabályozási tartalék kapacitás-lekötési díja függvényében - az értékesített és a szivattyúzáshoz vásárolt villamos energia fajlagos árkülönbségétől (0, 5 és 10 és 15 Ft/kWh) függően.

A számítás reprodukálásához szükséges további kiinduló adatok:

  • Kurzus: 300 Ft/EUR

  • Diszkont ráta: 7 % (az [5] Paks II vizsgálatánál 3-9% közötti értékekkel számolt)

  • Az O&M költségeket a beruházási költség (beleértve a már elvégzett munkák értékét is) 1,5 %-ára vettük fel.

  • A vízturbinák villamos önfogyasztását 1 %-ra becsültük.


Láng Sándor  SZET_Oldal_6

Az eredmények értelmezéséhez néhány adat a közelmúltból:

  • A tervezett ±300 MWe teljesítményű hazai SZET fajlagos beruházási költsége svájci példák alapján 0,87-2,1 M EUR/MW  [3], más becslés szerint 0,65-0,9 M EUR/MW [1]. Az árvíztározóból kialakítandó SZET alacsony esésű, ezért a fajlagos beruházási költséget 3,0 M EUR/MW-ra vettük fel, beleértve a járulékos (pl. alállomási csatlakozás kiépítése) beruházási költségeket is. A beruházási költségből levontuk az elkészült tározó beruházási költségének 70%-át, mint a SZET egy megépültnek tekinthető részét.

  • A munkanapi csúcsidőszak és az éjszakai völgyidőszak közötti villamosenergia árkülönbség az olcsó import eredményeként alacsony, átlagban 3-5 Ft/kWh (2012.) – bár éjszaka gyakran termelnek erőműveink nulla vagy negatív árért [3]. Mindenesetre egy 2014. novemberi hét minden napján találhatóak olyan napszakok, amikor a több órás átlagos HUPX árak közötti különbség meghaladja a 9 Ft/kWh értéket – néhány napban a 12 Ft/kWh-t is. (Gondoljuk meg, ha a több órás átlagok között ekkorák a különbségek, akkor a negyed órás értékek között bizonyosan nagyobbak is vannak!) Az alábbi táblázat mutatja az adott hét napszakonkénti HUPX átlagárait EUR/MWh-ban.


 

 Láng Sándor  SZET_Oldal_7


  • Egy ±300 MWe teljesítményű (tehát lényegesen nagyobb) SZET szabályozási tartalék kapacitásként történő értékesítését a [3] 23.000-40.000 Ft/kW/év kapacitás-lekötési díjjal (2011. év végi pályáztatás adatai ismeretében) biztosan lehetségesnek tartja. Megjegyezhető, hogy 2010-ben rendszerünk 120.000 Ft/kW/év díjon is vásárolt szabályozó kapacitást (valószínű csak néhány vagy néhány 10 MWe-t), s 2011-re ennél magasabb értéket is prognosztizáltak [1].

  • A SZET becsült élettartama 60-80 év. Mi 50 évet vettünk figyelembe.

  • A számítások alapján tehát ha a 35 MWe beépített szabályozási kapacitásért 60.000 Ft/kW/év lekötési díjjal a mű nyerni tud az éves aukción, akkor az értékesített villamosenergia és a vásárolt villamosenergia egységárainak azonossága esetén sem veszteséges a mű. Amennyiben az árkülönbség 10 Ft/kWh, az eredmény kereken 800 mFt évente. Megjegyezhető, hogy amennyiben a paksi bővítéshez felvett hitel kamatához közelin sikerülne hitelhez jutni, a mű gazdaságossága lényegesen javulna.


A víztározással összefüggő egyéb előnyöket, lehetőségeket a gazdasági elemzés során nem számszerűsítettünk:

  • A mű magas hazai hozzáadott értékkel megépíthető, üzemeltethető és fenntartható.

  • A mű szolgálni tudná a vízvisszatartást és az öntözést forszírozó nemzeti célt. A vizsgált tározó öt csatornát érint, amelyek tele lehetnek vízzel - akár kisebb vízturbinákkal töltve azokat.

  • Vizsgálható, hogy a SZET szivattyúzási munkáját csökkentendő töltheti-e esetleg valamely feljebbről induló csatorna a tározót.

  • Vizsgálható, hogy található-e olyan előnyösebb új Duna-Tisza csatorna nyomvonal, amely valamelyik tiszai SZETesített árapasztó tározóhoz kapcsolódna – pl. a távlati tervekben vizsgált adonyi vízerőművet is figyelembe véve. (A szintkülönbségek miatt szükséges hajózsilipekből egy talán megspórolható  - vagy olcsóbban kialakítható.) Ebben az esetben a tározó és Tisza közötti hajózsilipen keresztüli behajózás lehetőséget biztosítana téli hajókikötő kialakítására – főleg ha pl. egy hűtőház vagy kiserőmű hulladék hője melegíthetné a vizet.

  • Vizsgálható, hogy egy SZET-en belül célszerű-e különböző szabályozási képességű (akár primer szabályozásra is alkalmas) berendezéseket (turbinákat, szivattyúkat) létesíteni.

  • Vizsgálható két vagy több tározó SZET-té alakítása úgy, hogy azok - esetleg a meglévő vízerőművekkel együttműködve – a (kaszkád) rendszer hatékonyságát erősítsék, miközben tompítanák a napi (napon túli) vízjárásra gyakorolt hatást.

  • Mindemellett lehet egy fele Tisza-tónyi vizes élőhelyünk (turisztika, halgazdaság, ami jelenleg is van a területen, stb.).

  • A vízzel telt tározó léte számos munkahely-teremtő vállalkozás indítását tenné lehetővé. Vízigényes technológiák (agrárium, hűtőházak, kiserőmű, kertészet, hőszivattyúk, hajóépítő vagy javító társaság, stb.) fejlesztési területe lehet.


Összefoglalás

Az elmúlt évek adataira alapozott – energetikusi szemszögű –  egyszerű annuitásos számítás alapján egy tiszai árvíztározó SZET-té fejlesztése megtérülőnek ítélhető. Részletesebb – vízépítő, hálózatos, környezetvédő, önkormányzati, stb. szakterületekkel is kiegészített - megvalósíthatósági vizsgálatra javasolható.

 

2014. december

Láng Sándor

Hivatkozások:

  1. Dr. Szeredi István: A szivattyús energiatározás helyzetének elemzése. GKI Energiakutató és Tanácsadó Kft (2011.)

  2. Dr. Szeredi István: Mikor időszerű a Szivattyús Energiatározó? ENPOL Hétfő előadás, 2013. 04.08.

  3. Dr. Gerse Károly:  A vízenergia-hasznosítás hozzájárulása a fenntarthatósághoz. Magyar Tudomány, 2014/7.

  4. www.vizugy.hu

  5. Felsmann Balázs: A villamosenergia-termelő beruházások közgazdasági kérdései. MTA, 2014. február 18.


 

Dokumentum letöltése:

pdf-ben

dokumentumként



 
Dátum: 2014. December 12. Friday, 18:18 Szerző: realzoldek
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Energia
· Írta: realzoldek


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Energia:
AZ ALKALMAZKODÓ MÁRKUSHEGYI BÁNYA

 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

 
Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

 Küldd el levélben! Küldd el levélben!

 
Kapcsolódó rovatok

Energia



Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.26 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::