MEGJEGYZÉSEK KÉVÉS GYÖRGY 2015 ÁPRILIS 14-ÉN A MUT-BAN TARTOTT ELŐADÁSÁHOZ |
|
A Városligeti Múzeumi Negyed terve városfejlesztők, építészek és szervezeteik, valamint civil véleményalkotók állásfoglalását vívta ki - tiltakozás formájában.
Kévés György véleménye a MUT hivatalos állásfoglalását erősíti - beszédében, melyet a tagság előtt tartott április 14-én.
Állásfoglalásukkal egyet lehet érteni, mivel több az ellenérv, mint a támogató.
Baán László kormány megbízott a Szépművészeti Múzeum régóta húzódó tervével indult a múzeumi fejlesztések sorában és egyre szélesebb jogkörrel és áttekintéssel jutott el a Múzeumi Negyed megvalósításának koncepciójáig.
Úgy tűnik, hogy a Hősök tere különösebb károsodás nélkül vészelte át a Szépművészeti Múzeum bővítését, amelynek a károsultja maga a Szépművészeti Múzeum, mivel a timpanonos , a főbejárat monumentális prostilosa és reprezentatív előlépcsője helyett, egy (két)a mélygarázsok felvonójának üvegkubusára emlékeztető mellékbejáratot kapott. Felbecsülhetetlen veszteség és egyben a Louvre, Mitterand erőszakossága és Pei tehetsége által megalkotott reprezentatív főbejárat karikatűrája.
Az építészeknek és az Építészetnek is tudomásul kell vennie, hogy nagy fejlesztések gondolata a kormányzati oldalról indul, mivel ott jelentkezik a társadalmi igény és ott van az anyagi erő.
1926-ban Bethlen István a Bükkben vadászva felkiáltott, hogy itt egy kastélyt kell építeni és a gazdasági válság közepén megszületett a Palotaszálló.
Aztán a miniszterelnök elhatározta a Minisztériumi Negyed építését, de az előkészítésén kívül nem történt semmi.
Kévés György a múzeumi fejlesztések lehetséges megoldásainak felsorolása ,hiányolja a helykijelölő építészeti pályázatot.
A Nemzeti Színház esetében megtörtént és az építészeti zsüri az Erzsébet teret jelölte ki, hozzátéve, hogy az építészeti szakfolyóiratokban még hónapokig vitáztak arról, hogy a Madách tér lenne az igazi helyszín.
Miután kiderült a zsűri döntés helyszínének alkalmatlansága, a sürgető idő miatt, az EXPO'96 szabályozási tervén egyedül fejlesztésre alkalmas tömb lett a megvalósítás helyszíne.
Ezért nem lehet a társadalmi kontrollnélküli építész véleményt mindig elfogadni.
Ennek közismert példája a Sevillai Világkiállítás "Lepke Ház"-a, az építész zsűri döntése, melyet csak miniszteri szintű döntéssel lehetett Makovecz Imrére bízni és megszületett a sikeres Héttornyos Pavilon.
Makovecz Imre viszont sokszor panaszkodott, hogy tanácselnökök, párttitkárok szólnak bele a terveibe, de így lett sikeres a Sárospataki Művelődési ház.
A Múzeumi Negyed helyének kijelölése szintén kormányzati gondolat, de sok vélemény, értekezés tiltakozás támasztja alá, hogy társadalmi szinten nem támogatható. Az esetleges hatástanulmányok bizonyára a megrendelő szempontjait igazolnák, ezért nem döntő az elkészítése.
Mikor a Fővárosi Szabályozási Kerettervet csinálták nem arra gondoltak, hogy a kevés és jelenleg eléggé elhanyagolt zöldterületek közül a Városliget múzeumi kulturpark lesz.
A szabályozási tervek övezeteinek funkcióból eredő paraméterei mindig a funkció forgalom vonzó jellegét tekintik döntőnek. Ez az alapvető kritérium eleve kizárja az autóbusz személygépkocsi és gyalogos forgalmat gerjesztő múzeumok betelepítését. Ezen nem tud segíteni a forgalom korlátozás, vagy a földalatti parkolás sem.
Az érv, hogy rendeződik az átmenő forgalom és a park minden tekintetben megújul, nem állja meg a helyét, mert rosszízű árukapcsolás csupán.
Nem kívánkozott ide, de az előadó szóba hozta a két világháború közötti Magyarország művészeinek nehéz helyzetét néhány példával illusztrálva, ha félmondattal is, de akkor nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Trianon után az elszakított területek egyetemeinek és intézményeinek pótlása, a megtépázott nemzettudat erősítése volt az ország vezetésének a fő feladata, ami sok építést és művészeti alkotást eredményezett. A Közmunka Tanács átgondolt koncepcióival, évtizedekre meghatározta a város fejlesztést.
De alkothattak a népi írók és a "József Attilá"-k is, és a Bauhaus stílusa is magas színvonalon képviseltette magát. Csak a legliberálisabb építészek távoztak az országból.
Szegner László
építész
|
|
Dátum: 2015. May 22. Friday, 09:02 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0 Szavazat: 0
|
|
|
|
|
|
|