| Észrevételek a MŰKÖDHET-E PAKS II ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK NÉLKÜL? |
|
 "Az erőműtársaság vállalatgazdasági közelítésben"
című, a GKI Energiakutató Kft. kiadásában megjelent tanulmányhoz.
A tanulmányt az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ megbízásából és közreműködésével Felsmann Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem kutatója készítette 2015. augusztusában.
A tanulmány itt érhető el! - a http://gkienergia.hu/content/energiapolitikai-fuzetek honlapról.
1 BEVEZETŐ ÉSZREVÉTELEK
A magyar kormány erőműépítési stratégiájában a szakma által is támogatott ATOM-SZÉN-ZÖLD erőmű-mix szerepel, s rengeteg szempont figyelembe vételével az atomerőmű bővítésének van prioritása.
Nem kifogásolható, hogy vannak olyan műhelyek, csoportok, amelyek az atomerőművek létesítésével kritikusak, észrevételeiket indokolják, alternatív megoldást vázolnak. A vita mindig segít az eligazodásban.
2 A TANULMÁNYRÓL RÖVIDEN
A tanulmány azt vizsgálta, hogy bizonyos, nemzetközi intézmények (USA, brit, Európai Unió) által a működési időszakra készített villamosenergia piaci reálár szcenáriók felhasználásával összeállított változatokban Paks II-nek milyen megtérülési mutatói vannak, illetve mekkora összeget kell az államnak betennie, hogy ne legyen veszteséges az erőmű. A változatokat különböző kihasználtság mellett is elemezte.
A tanulmány négy árprognózist vizsgált: 0, 25, 50 és 75%-os növekedésűt. Fő eredménye a részletes és bizonyosan szakszerű algoritmusú elemzésnek az, hogy a projekt csak 75%-os villamosenergia reálár növekedés felett és legalább 85%-os kihasználtság mellett nem lesz veszteséges. A másik három változatnál az államnak évente (főleg a működés első 10 évében) akár 100 mrdFt-os nagyságrendben hozzá kell járulnia a működés fenntartásához.
A tanulmány – részben az elemzések alapján - öt fontos (vezetői) megállapítást tesz. Ezek röviden:
1) Nem valószínűsíti, hogy a reál piaci ár 75%-al fog növekedni, ezért az erőmű tartósan állami támogatásra szorul.
2) A megújuló nap- és szélerőművek térnyerése munkát vesz el a zsinórtermelő atomerőművektől. Ezért javasolja Paks II üzembelépését eltolni a Paks I-II együttes működési időszakának csökkentése érdekében.
3) Bizonyos szakértők a nukleáris technológiában 2035. körül olyan változásokat prognosztizálnak, amelyek meghatározóan alacsonyabb beruházási és üzemeltetési költségűek lesznek. Ezért az ilyen műveket létesítők majd piacot vesznek el Paks II-től. Korai Paks II létesítése.
4) Azért, hogy a tartós tőkejuttatást ne lehessen tiltott állami támogatásnak tekinteni, az európai hatóságoknál egyeztetést tart szükségesnek.
5) A kormánynak változtatni kell kommunikációján. Be kell mutatnia saját számításait, s elmagyaráznia, hogy bár a termelt energia ára nem olcsó, miért van szükség a mű létesítésére.
3 ÉSZREVÉTELEK A TANULMÁNNYAL KAPCSOLATBAN
Az észrevételek a tanulmányban írtak pusztán energetikai szempontú vizsgálatai alapján fogalmazódtak meg.
3.1 ÁLTALÁNOS ÉSZREVÉTELEK
a) Azon nincs vita, hogy kell erőművet (erőműveket) építeni.
b) Az összes szóba jöhető erőmű-építési változat között - több, független vizsgálat alapján is - hazánkban az atomerőmű adta a legkedvezőbb megoldást. Ezen a sorrenden a különböző villamosenergia reálár szcenáriók sem változtatnak. Tehát nincs jobb megoldás Magyarország számára.
c) Köztudott, hogy Európában a mai alacsony piaci villamosenergia árak mellett nincs olyan erőmű-típus, amelynek létesítése piaci körülmények között nyereséggel kecsegtetne. Egyes szakemberek úgy becslik, hogy Európában akkor fog beindulni a „tömeges” erőműépítés, amikor a piaci árak megduplázódnak. A tanulmány 75%-os változata beleillik a képbe.
d) Egyébként az ár-szcenáriók megbízhatósága esetleges. Ismerünk 300%-os melléfogásokat is.
e) Az államok - így Magyarország is - korábban is, ma is olyan szabályozókat, támogatási formákat működtetnek, amelyek beavatkozások a villamosenergia rendszereik piaci folyamataiba. Ilyen volt pl. a német szén-pfennig, ma a sokat kritizált Energiewende keretében a megújulók terjesztéséért a fogyasztók által fizetendő euro-centek. Nálunk is volt szén-fillér, támogattuk – aztán csődbe vittük – a kapcsolt energiát termelő gázmotorok létesítését és működtetését. Ilyennek tekinthető ma a megújulókban termelt energia kötelező átvétele, vagy a különböző KEOP programok keretében támogatással létesíthető napelemes rendszerek. Hogy ezek tekinthetőek-e bizonyos termelői szektorok állami támogatásának, azt nem tudom. Azt sem, hol a jogi határ a tiltott és a tűrt között.
f) Megjegyezhető, hogy a tanulmányban kiszámolt támogatási igény éves mértéke a
rosszabb változatokban is durva közelítéssel megegyezik az erőműben termelt energia fogyasztók által fizetett ellenértékének ÁFA tartalmával.
3.2 TÉTELES ÉSZREVÉTELEK
A. A tanulmányban alkalmazott modellezési módszer elfogadható.
B. 5.1.1. Beruházási költség fejezethez:
A 2. táblázat a Word Energy Outlook adatai alapján két forgatókönyv szerint mutatja be a fajlagos beruházási és a fajlagos O&M költségek jövőbeli alakulását, ezek csökkenését. A közölt kiinduló adat a fajlagos beruházási költségre 2012-re 6600 Euro/kW, a 2035-re várható érték pedig 5000 illetve 4700 Euro/kW. Tekintettel arra, hogy Paks II ugyanezen értéke 5200 Euro/kW, a 2035-re várható csökkenés mértéke csak 4-10%, s Paks II-re nem 24-29%. Így a fejezetben ez alapján tett következtetés hibás, erősen túlzó. A következtetés korrigálása javasolható.
C. 5.1 .2. A beruházás időbeni lefutása fejezethez:
A modell egyszerűsít: úgy számol, hogy mindkét blokkot 2025-ben helyezik üzembe a műszaki tervekben valószínűsíthető 2024. és 2026. helyett. Az egyszerűsítés bizonyosan ront a projekt megítélésén, mértéke nem ismert, valószínű nem nagy.
D. 5.1.3. Üzemidő és (a) működés ideje alatti szükséges felújítások fejezethez:
Az üzemidőt tekintve a szerződésben szereplő 60 éves tervezési értékkel számol. Figyelembe vesz még az élettartam felénél a gépek, berendezések értékének 30%-át érintő teljeskörű felújítást, mint pótlólagos beruházást. Ezen tételt illetően nem ért egyet Aszódi Attila és szerzőtársai 2014-es anyagával, mely szerint ilyen beruházás nem szükséges. (Feltételezhetően Aszódi Attiláéknak az a véleményük, illetve olyan a szerződés, hogy a 60 évre tervezett rendszer az előírt karbantartásokkal fenntartható.) A modell futtatása javasolható 0%-al is.
A pótlólagos beruházás szükségességét Paks I 2010-2014. közötti összesen 86 mrd Ft beruházási költségével is indokolja. Kérdés, hogy ennek mekkora része kötődik a létesítéskor nem betervezett élettartam-hosszabbítási programhoz.
E. 5.2 .2. Kap acit áskih aszn ált ság a mű kö d és sor án fejezethez:
A modell Paks I - Paks II együttes működési időszakára alacsonyabb kihasználással is számol, mint az azt követő időszakra. Amennyiben szükség lenne a termelés visszafogására, akkor az energetikailag rosszabb hatásfokú Paks I-et kell visszaterhelni, s nem Paks II-t. Az ehhez kapcsolódó eszmefuttatások korrigálandók.
Sajtóhiba a 6. táblázatban: a nukleáris termelés nem MWh, hanem GWh.
A tanulmány az alacsony kihasználási változat indokaként hivatkozik a német Öko- Institute előjelzésére, miszerint 2035-ben 2700, 2045-ben már 3700 óra/évben az áramár gyakorlatilag nulla lesz. Nehezen hihető, ugyanis addigra biztosan pótolni kellene a most működő nap- és szélerőműveket, és ezek létesítési és O&M költségeit is el kell számolni. Továbbá a sötét és szélcsendes időszakokra tartalékban ott kell „parkoltatni” nem szél- és nem naperőműveket, amelyeket szintén el kell tartani. (Egyébként amit Németországra prognosztizálnak, az nem biztos, hogy több határral távolabbra is igaz.)
F. 5.3.2. A tüzelőanyag költségek modellezése fejezethez:
Paks II üzemanyag-költségét a tanulmány Paks I hasonló költségéből vezette le a kapacitásbeli különbség korrigálásával és a kihasználás figyelembe vételével. Nem vette figyelembe a lényegesen jobb turbina fajlagos hőfogyasztás miatti alacsonyabb tüzelőany-igény költségcsökkentő hatását. Javasolható pontosítani a modellt.
G. 5.3 .3. Egyéb anyagköltség és anyagjellegű ráfordítások fejezethez
A modellben szintén a Paks I adataiból indultak ki, a 2013-as értéket, a 32 mrdFt/év-et vették figyelembe. Ezzel kapcsolatban sem tudni, hogy ebből mekkora hányad szolgált az élettartam-meghosszabbításra. Továbbá a sokkal kompaktabb és jobb hatásfokú Paks II-nél fajlagosan biztosan alacsonyabbak a költségek. Felülvizsgálata javasolható.
H. 5.3 .4. Személyi jellegű ráfordítások fejezethez
Túlzónak tűnik a havi 10 mrdFt feletti érték az első két-blokkos üzemévre. Fajlagosan meghatározóan kevesebb a létszám. A kampányok hosszabbak, a karbantartások ritkábbak. Felülvizsgálata javasolható.
I. 5.3 .5. Egyéb ráfordítások és fizetendő adók fejezethez
A modell a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba (KNPA) történő éves befizetést 6 Euro/MWh értékkel vette figyelembe. Aszódi Attila és munkatársai 2014-ben állítólag hasonló értékkel (2 Ft/kWh) számoltak. Paks I-nél ezen érték 2013-as adatok alapján 4,5 Euro/MWh-ra jött ki.
A KNPA a hulladék-kezeléssel és a majdani leállással kapcsolatos teendők fedezetéül szolgál. Amennyiben a Paks I által fizetett összeg reális volt, kritikával célszerű vizsgálni a megemelt értéket. Paks II-nél ugyanis ugyanannyi MWh villamosenergia előállításához lényegesen alacsonyabb nukleáris energia felhasználása szükséges, tehát kevesebb kiégett tüzelőanyagról kell gondoskodni. Másrészt Paks II-nél egységnyi beépített kapacitásra (MWe) kevesebb számú és összességében alacsonyabb súlyú mentesítendő gép, berendezés, stb. jut.
Megjegyezhető továbbá, hogy egyes nyugati szakemberek a KNPA és az üzemanyagköltsége együttes fajlagos költségét becslik 6 Euro/MWh-ra.
4 ÖSSZEFOGLALÁS
Több olyan energia-szakmai észrevétel van, amely a tanulmányban számított eredmények helyességét, ezáltal a vezetői összefoglaló megállapításait megkérdőjelezi.
A vezetői összefoglalóhoz tehető megjegyzések:
Ad 1.) Célszerű az észrevételek alapján újraszámolva meghatározni, hogy reálisabb kiinduló adatok alapján a mű szorul-e állami támogatásra. Az alacsony reál-ár növekedés alátámasztására hozott előjelzés-példákból kettő egészen más környezetből (USA, brit) származik, s az európai átlagot illetően is vannak regionális különbségek.
Ad 2.) A tanulmány nem foglalkozott Paks I-II együttes üzemével, a nap- és szélerőművek terjedésének mértékével. Az a megállapítás, hogy Paks II létesítését célszerű eltolni a Paks I-el történő párhuzamos működési idő minimalizálása érdekében a nap- és szélerőművek térnyerése miatt, bizonyítottság hiányában csak a szerzők feltételezése. Egy aláírt szerződés ismeretében balgaság annak felrúgását megalapozatlanul javasolni.
Mindenesetre lehetne olyan következtetést is levonni, hogy Paks I-II párhuzamos üzeme miatt a nap- és szélerőművek hazai térnyerését kell kordában tartani!
Megjegyezhető, hogy egy hat-blokkos erőmű átrakási, karbantartási időszakainak tervezése során számos szempontot vesznek figyelembe. Becsülhető, hogy ezen munkálatok miatt a hat- blokkos üzem évente nem éri el a 8 hónapot.
Ad 3.) A tanulmány azért is korainak tartja Paks II létesítését, mert később (2035-ben) olyan új atomerőművi technológiák megjelenésére lehet számítani, amelyek lényegesen olcsóbban létesíthetőek és üzemeltethetőek. Ezen új technológiák megnevezésével, a kutatás-fejlesztés- innováció helyzetével a tanulmány nem foglalkozik. (Nem valószínű, hogy ezen kutatóreaktori stádiumban lévő fejlesztések bizonyítottan megbízható kereskedelmi termékként 2035-ben tömegesen üzembe lépjenek.) A tanulmány a hivatkozott becsléseket egyébként is csalóka módon adaptálja (lásd még a „B”, az 5.1.1. fejezethez írt észrevételt).
2030-ig kereken 7000 MWe-nyi új kapacitás létesítésére lenne szükség. Bizonytalan 2035-ös dátumra hivatkozni nem korrekt, ha nem tesz mellé alternatívát.
Ad 4.) Hibás kiindulási adatok miatt az eredmény sem lehet korrekt. Ez alapján bármiféle javaslatot tenni a kormánynak nagy bátorság - főleg azután, hogy az EU szemaforja is szabad jelzést adott.
Ad 5.) A fentiek tükrében ezen vezetői összefoglalói megállapítás, javaslat is sánta. Energetikusi szemszögből is látszik egyfajta érthetetlen zártság, azonban nem ismertek a szerződés titkosságra vonatkozó passzusai.
Összefoglalva az javasolható, fogadjuk el, hogy a megkötött szerződés szerint induljon el a beruházás. Célszerű felhagyni az erőltetett utóvéd harccal. A szellemi energiákat a projekt sikere érdekében kellene hasznosítani. Amennyiben a létesítés időszakában olyan lényeges új körülmény merülne fel, amely indokolná a tervezett ütemezés módosítását, az lehetőleg közös megegyezéssel történjen.
Készítette: A Reális Zöldek szakértője
2015. október 1.
A tanulmány itt érhető el! - az http://gkienergia.hu/content/energiapolitikai-fuzetek, az Energiaklub által készített és a honlapjukon publikált tanulmány változatlan kiadása.
Eddigi hozzászólások megtekintése itt!
Hozzászólási lehetőség (A szöveget kérjük írja be az alábbi négyzetbe. Ha mellékletet szeretne küldeni, írjon a realzoldek@gmail.com email címre!):
|
|
Dátum: 2015. October 02. Friday, 21:01 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
