| Áder János a párizsi klímacsúcson valójában a Duna-Tisza csatorna ... |
|
 Áder János a párizsi klímacsúcson valójában a Duna-Tisza csatorna, a csongrádi vízlépcső és Dunán duzzasztók építését javasolta.
A Köztársasági elnöknek a párizsi klímacsúcson való szerepléséről rövid tájékoztatót az MTI-OS tett közzé.
Áder János szerint, ha az emberiség nem változtat mostani felelőtlen magatartásán, annak olyan súlyos következményei lehetnek, mint "az aszályok, árvizek, elsivatagosodás, pusztító természeti katasztrófák, éhínség, migráció és háborúk".
Áder János Párizsban megmondta, feltehetőleg idehaza is megteszi.
A reális zöldek évtizedek óta kérdezik mi lesz veled Duna-Tisza-közi Homokhátság? Honnan és hogyan lesz vízpótlás?
Árvíz, belvíz, rekord mennyiségű csapadék, és sivatagosodás. Sok vagy kevés víz áll az ország rendelkezésére? Miközben évről évre több vizet engedünk ki az országból, mint amennyi beérkezik, a Duna-Tisza közét az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Biztos, hogy jól sáfárkodunk a rendelkezésünkre álló vízkészletekkel? Miért nem történik semmi a Homokhátság helyzetének megoldására, ha közben azt állítjuk, hogy víznagyhatalom vagyunk?
Áder János figyelmébe ajánlják a reális zöldek:
2009-ben az Országgyűlés plenáris ülésén VINCZE LÁSZLÓ (Fidesz) képviselő mondta:
Tisztelt Államtitkár Úr! A hetvenes évek egyik kiemelt fontosságú beruházási terve a Tisza völgyében a csongrádi vízlépcső megvalósítása lehetett volna. Már készen voltak az engedélyezési tervek, sőt megépült az oda vezető közút is. A villamos hálózat fejlesztésre került. Minden előkészület megtörtént ahhoz, hogy a beruházás megvalósuljon. Ma már az idő távlatában nagyon nehéz megmondani, hogy milyen oknál fogva nem épülhetett meg a csongrádi vízlépcső.
Most és a jövőben viszont újra aktuális lehet a beruházás megvalósítása. Európai uniós csatlakozásunk lehetővé teszi jelentős uniós források igénybevételét megújuló energiaforrásokra, vidék- és területfejlesztésre, munkahelyteremtésre. A vízlépcső megépítése rendkívül nagy fejlődést hozhatna a Tisza-völgy életminőségének javításában. Nagymértékben javulhatna a Tisza hajózása, a térség idegenforgalma, valamint közúti híd elkészítése esetén a közlekedés is. Nem elhanyagolható a megújuló energia előállítása sem, ugyanakkor a Tisza folyó vízkormányzása is tervezettebb lehetne. A csongrádi vízlépcső megépítése jelentős mértékben javítaná a foglalkoztatást. Vajon szerepel-e az önök által beterjesztendő nemzeti fejlesztési tervekben a csongrádi vízlépcső?
Kérdezem tehát, tervezik-e a hetvenes években elmaradt vízlépcső megépítését Csongrádnál a térség javára.
Várom megtisztelő válaszát. (Taps a Fidesz soraiban.)
ELNÖK: A kérdésre Dióssy Gábor államtitkár úr válaszol.
DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Egyetértek képviselő úrral abban, hogy a csongrádi vízlépcső megépítése jelentős mértékben elősegítené az idegenforgalom fejlődését, hogy javulnának a hajózási feltételek, és a megújuló energiaforrásokat is jobban ki tudnánk használni ezen a területen. Azonban - ahogyan ön is említette - a hetvenes évektől az azóta életbe lépett kormányok egyike sem vállalta fel ezt a feladatot.
Mi nagyon szívesen felvállalnánk ezt a feladatot, és úgy gondoljuk, hogy a nemzeti fejlesztési terv II-ben jó helyen lenne ez a projekt. Ezt a projektet azonban az érintett régióknak együttesen kell benyújtaniuk javaslatként az operatív programokat kidolgozó minisztériumokhoz, hiszen ez a program érinti a vízgazdálkodást, az árvízvédelmet, az ivó- és öntözővíz-gazdálkodást, a környezet- és természetvédelmet, az energiatermelést, a közlekedést és az idegenforgalmat. Ez tehát egy rendkívül komplex program. Ha az adott régiók felvállalják ezt a feladatot, akkor támogatjuk, hogy terjesszék be a nemzeti fejlesztési terv II. előkészítéseként, hiszen ezt csak az érintett régiók tudják előterjeszteni.
2005 decemberében születik döntés a nemzeti fejlesztési terv II-ben foglalt programokról. Örülnénk annak, ha ez a folyamat fel tudna gyorsulni, és szívesen felkarolnánk az ötletet.
Kapcsolódó írásaink:
http://realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=1836
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=2885
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=print&sid=3840
----------------------------
A párizsi klímacsúcson a vezető államférfiak beszédeiben sok tudománytalan mellébeszélést hallhattunk mindjárt az első napon.
A francia államfő például arról beszélt, hogy a politikusok most fogják végleg eldönteni a bolygónk jövőjét.
Az iskolában a hittanórán azt tanultuk, hogy a Föld jövőjének eldöntésére kizárólag Isten az illetékes.
Ámde még ha esetleg nem is vagyunk vallásosak, akkor is túlzásnak tarthatjuk, amikor politikusok Istennek képzelik magukat.
A magyar államfő sem maradt alul, azzal fenyegetőzött, hogy ha nem csökkentjük a széndioxid kibocsátást, éhínség köszönthet az emberiségre.
Nos, az iskolában a biológia órán azt tanultuk, hogy a növények legfontosabb tápláléka a széndioxid, ebből képezik a szénhidrátokat, amelyek az alapját képezik az élelmiszer termelésnek.
Éhínséget ezért nem a több széndioxid, hanem sokkal inkább a kevesebb széndioxid okozhat.
Nem vitatjuk, hogy az EU vezető politikusai annak idején sikeresen leérettségizhettek fizikából, kémiából, biológiából, azonban sajnos az ember nehezen tanul és gyorsan felejt.
Éppen ezért ritkán vezet jóra, ha a tudományos kérdéseket politikusok döntik el, még ha ezt jó szándékból is teszik.
Héjjas I.
|
|
Dátum: 2015. November 30. Monday, 16:16 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
