Belépés | Regisztráció

 Kezdőlapnak!

 Kedvencekhez! | (CTRL + D)
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői

Megnyitás külön ablakban
 
Tartalom
icon_home.gif Főoldal
realzoldek150.gif 
· Állásfoglalás
· Elérhetőség
· Bemutatkozás
· Közlemények
· Tájékoztató
· RZ Vélemények
· 20 éves a RZK

rzvlogo.gif 
null.gif Reális Zöldek Klub
null.gif környezetpolitikai
null.gif lapja
· Archívum

Közösség
· Hírek
· Hír rovatok
· Hír archívum
· Vélemények 1
· Szavazások
· Általános fórum
· Vélemények
· Tartalmas írások
· Kapcsolat
· Honlap Térkép
· Fórum
 
Google Kereső
Google

Keresõ
Keresett szöveg:

WWW
realzoldek.hu

SafeSearch::


Részletes Keresõ
 
Ott vagyunk a Facebookon
Reálzöldek Reális Zöldek Klub

Névjegy létrehozása

 
Facebook oldalak

Hárfás Zsolt

Atomenergia Info



 
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői

Megnyitás külön ablakban
 
CAMPING
Mediterrán körülmények SIKONDÁN a fürdő mellett!
RIEDEL RENÉ
+36 20 991 3209
+36 72 481 981
7300 Komló-Sikonda
info @ medianocamping .hu medianocamping.hu
FACEBOOK
 
Vélemények

A ReálZöldek véleményei olvashatóak még az alábbi honlapokon:


Greenfo hírlevél!


 
Történelmi
Évfordulók


Évforduló naptár

 
Zöld Válasz

Zöld Válasz
 
Elnökségi meghívó 2016. január 15.

- Elnökségi meghívó 2016. január 15-ére
- Mellékletek
- Az elnökségi ülés előadásai és fényképek
- BÜNTETÉS
 
Juhos László vallomások

Első

Második

Harmadik

Negyedik

Ötödik

Hatodik

Hetedik

Nyolcadik

Kilencedik

Záró válogatások

Határozat

 
Észrevételek a 'PAKS II - Szakmai ... környezeti hatástanulmányáról
EnergiaÉszrevétel Jávor Benedek, (biológus, politikus, a környezetjog, környezeti etika, ökopolitika szakértője) szerkesztette összeállításról.

(A REÁLIS ZÖLDEK KLUB civil szervezet ügyfélként részt vesz PAKS 2 környezetvédelmi engedélyeztetési folyamatában.)


Észrevételek a "PAKS II - Szakmai vélemény az új atomerőműblokkok környezeti hatástanulmányáról" című anyagról

A most (2015. november) megjelent "PAKS II - Szakmai vélemény az új atomerőműblokkok környezeti hatástanulmányáról" című anyagot (80 oldal) Jávor Benedek (biológus, politikus, a környezetjog, környezeti etika, ökopolitika szakértője) szerkesztette. Szerzője a MA-NAP Zrt (hazai napelemes cégeket összefogó társaság), kiadója a Zöld Műhely Alapítvány (alakult idén júniusban, csak a székhelyére található adat a neten).
A szakvélemény, amely a neten elérhető, súlyos vádakat fogalmaz meg - a címe szerint - a környezeti hatástanulmánnyal kapcsolatban.
Paks II környezeti hatástanulmányát az MVM-ERBE készítette 2014-ben (Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen – Környezeti Hatástanulmány, 211 oldal), a neten elérhető. A tanulmány készítésében résztvevő intézmények és személyek felsorolását a tanulmány több oldalon keresztül sorolja. Minden leírt szónak van felelőse.
A két anyag (szakvélemény illetve hatástanulmány) összevetése alapján az alábbi általános megállapítások tehetők:
• El kell olvasni a hatástanulmány bevezető részeit, amiből kiderül, hogy a tanulmány milyen kiinduló (jórészt a megbízótól kapott) adatok, információk birtokában készült, s milyen céllal (egy fő vonalaiban rögzített mű létesítésének engedélyeztetési eljárása, melynél a környezeti hatások szempontjából jellemzően a kedvezőtlenebb feltételezésekkel élnek). Ez nem műszaki, kiviteli terv, attól még messze vagyunk.
• Nem korrekt számon kérni egy anyagtól olyan eseményeket, amelyek a tanulmány zárása után történtek, s pontosítottak egyes adatokat (például Aszódi Attila későbbi prezentációiból származó információkat, pl. a blokkok üzembelépésének ütemezésére vonatkozókat).
• Amennyiben viszont szükségesnek ítélte, akkor a később megszerezhető információkat (pl. Aszódi előadásaiból a Duna vízjárására, egyebekre vonatkozóakat) nem illett volna hiányként feltüntetni.
• A szakvélemény számos olyan megállapítást tesz, amely nem a környezeti hatástanulmány tartalmára vonatkozik. Az összemosás nem szerencsés.
• A szakvélemény számos olyan megállapítást tesz, melyből kiderül, hogy a szerzők nem olvasták el figyelmesen a hatástanulmányt, illetve amely szakmailag hibás, illetve amely nem felel meg a tényeknek, illetve amely csak feltételezés.
• A szakvélemény több olyan megállapítást tesz, amelyből kiderül, hogy nem olvasták el a hatástanulmányban hivatkozott háttér-anyagokat.
• A szakvéleményben több olyan megállapítás van, amelyből kiderül (egyes) szakértőik erőműves ismereteinek hiánya.
• A szakvélemény nyelvezete nem mérnökemberhez illő.
A szakvéleménynek és a (hatás)tanulmánynak egyetlen lényeges közös metszete a hűtővíz-rendszer. A szakvélemény számos kritikát fogalmaz meg a hűtéssel kapcsolatban. Mielőtt ezek rögzülnének a laikus olvasó agyában, célszerű a lényegüket szakmai szempontból röviden elemezni.
Először is egy olyan kérdést kell tisztázni, amelyben a szakvélemény nem ad megfelelő eligazítást, s amelyben félreérthető állítások is találhatóak. Paks I hideg- és melegvíz csatornáját 40 éve – egy lehetséges bővítés figyelembe vételével – úgy tervezték, hogy egyenként 200 m3/s vízáramot (100 mai +100 bővítés) kezelni tudjanak. Tekintettel arra, hogy a tervezett bővítés (szükségszerűen felül-)becsült hűtővízigénye 136 m3/s, a meglévő hidegvíz csatornát bővíteni kell +36 m3/s áteresztő képességgel. A közel 2 m-es mélyítésre azért van szükség, hogy a 60 éves működési idő ma bizonytalanabbul becsülhető távlataiban a vízjárások legrosszabb forgatókönyve esetén is biztonságos vízkivétel történhessen. Nem csak a csatornát mélyítik, hanem a szivattyúk is lejjebb kerülnek 2 méterrel a hozzáfolyási magasság távlati biztonsága érdekében. (Megjegyezhető, hogy a hűtővíz-igény végleges értékét (a kiviteli tervek alapját) majd a turbina szállítója fogja meghatározni. Az is elképzelhető, hogy ennek ismeretében az élettartamhoz képesti rövid 6-blokkos üzem nem indokolja majd a hidegvíz-csatorna létesítés alatti átalakítását.)
A szakvélemény fontosabb kritikai észrevételei kövér és dőlt betűkkel szedve szerepelnek, szabadon megfogalmazva a lényegüket.
A szakvélemény szerint az alacsony vízállási időszak, s vele együtt a magas vízhőmérséklet hűtést korlátozó okainak megelőzésére növelni kellene a vízmélységet, s a gátba vízturbina is kerülhetne. Egyet lehet érteni, pl. a Fajsznál vizsgált vízerőmű sokat segíthetne.
Miért öblözeti vízkivétel a parti helyett? A hatástanulmány, illetve a hivatkozott mellékletei ([5-5] A paksi telephelyen létesítendő új atomerőműi blokkok hűtési alternatíváinak összehasonlító vizsgálata, MVM ERBE Zrt, 2012. július. [5-6] MVM Magyar Villamos Művek Zrt. A Paksi Atomerőmű Zrt. területén létesítendő új blokkok hűtési lehetőségeinek vizsgálata, Döntés előkészítő tanulmány, I. kötet, GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt, Budapest, 2011.05.04.) megválaszolják. Az, hogy valaki (nem a tanulmány!) a Natura 2000-es területrészt illetően tévedett, lehetséges, nem ez a lényeg. Mindenesetre a Duna része a Natura 2000-nek. Kérdés, hogy egy parti mű elkészíthető-e úgy, hogy ne érintse a Duna vízfelületét.
Egyébként a hidegvíz-csatornás megoldásnál a jég-zajlás okozta szivattyúzási problémák melegvíz-visszakeveréssel könnyebben uralhatóak. Továbbá, mivel 10 oC alatti hűtővíz-hőmérsékleteknél a turbina hatásfoka romlik, ilyen esetekben a melegvíz visszakeverésével tetemes vízhasználati járulék is megtakarítható.
A csatorna iszapolódása valós, mert funkciójából is következik. Azért van az alacsonyabb vízsebességgel üzemelő (nem öblítés nélküli, hisz a szivattyúk miatt csaknem „folyóként” viselkedik!) csatorna, hogy ott a Duna le tudja rakni hordalékának egy részét, tehermentesítve ezáltal a kondenzátorok csöveit. (Megjegyezhető, hogy egy árvizzel együtt járó uszadékos időszak is könnyebben kezelhető.) Alacsony vízállások mellett lehet probléma, ha a csatorna karbantartása elmarad. Ilyen helyzetekben is a telepített és állandóan működő - pl. golyós - kondenzátor csőtisztító rendszerek még jó ideig biztosítják a megfelelő hőátadási viszonyok fenntartását.
Fura felvetés, hogy az alapjaiban passzív elemeknek tekinthető csatornáknál hiányolja az n-1 biztonsági elvet. Milyen katasztrófa történhet egy jól megépített és fenntartott csatornával? Ilyen filozófiával a Duna sem felel meg a biztonsági kritériumoknak! Az n-1 elv azzal teljesül, hogy 6 vagy 8 db vízkivételi szivattyú fog beépülni, szivattyúnként külön zsilipekkel, gerebekkel, illetve az aktív rekuperációs turbina meghibásodására ott a vele párhuzamosan kapcsolt passzív energiatörő.
Miért frissvízhűtés a hűtőtornyos helyett? A hatástanulmány mellékletei ([5-4] MVM Magyar Villamos Művek Zrt. A Paksi Atomerőmű Zrt. területén létesítendő új blokkok hűtési lehetőségeinek vizsgálata, Döntés előkészítő tanulmány, III. kötet, PÖYRY ERŐTERV ZRt, Budapest, 2011.05.04. [5-5] A paksi telephelyen létesítendő új atomerőműi blokkok hűtési alternatíváinak összehasonlító vizsgálata, MVM ERBE Zrt, 2012. július.[5-6] MVM Magyar Villamos Művek Zrt. A Paksi Atomerőmű Zrt. területén létesítendő új blokkok hűtési lehetőségeinek vizsgálata, Döntés előkészítő tanulmány, I. kötet, GEA EGI Energiagazdálkodási Zrt, Budapest, 2011.05.04. [5-7] A paksi telephelyen létesítendő új atomerőműi blokkokhoz kapcsolódó, tájképbe illeszthető hűtőtornyos hűtési alternatívák részletes vizsgálata, MVM ERBE Zrt, 2012. Június) nyilván megválaszolják.
Egyébként is röviden: a hűtőtornyos hűtés csak vízhiányos helyekre való szükség-megoldás. Vizsgálata teljesen felesleges ott, ahol van elegendő víz a frissvíz-hűtéshez. Nagyobb beruházási költség, drágább üzemeltetés és karbantartás, kevesebb termelt villamosenergia, nagy levegő hőszennyezés és tetemes üvegház-hatást okozó vízgőz kibocsájtás, nulla fok alatt jegesedési problémák. Ugyanígy a hűtőtavas megoldás vizsgálatának követelése is badarság. (Mindenesetre érdekes, hogy a tanulmány szerint a hűtőtornyos megoldásnál a 2400 MW-ra figyelembe vett hűtővíz-áram nem éri el a 80 m3/s értéket!)
Mi az igazság: mekkora mennyiség megy a meglévő energiatörőre, s mennyi az új bevezetési pontú rekuperációs telepre? Nem ez a lényeg. Ma még nem ismerjük a kiviteli tervezéshez szükséges adatokat. A lényeg annak meghatározása, hogy szélsőséges vízjárási körülmények között teljesíthetőek legyenek a Duna hőmérsékletére vonatkozó előírások - s ha nem, milyen korlátozások szükségesek.
Tekintettel arra, hogy a 6-blokkos üzem nem éri el Paks II tervezett élettartamának hatodát, rekuperációs turbinákat csupán a 2400 MW-nyi kapacitás vízáramára célszerű építeni. Tervezési kérdés, hogy a jelenlegi energiatörő műtárgyat megtartják-e vészleeresztésre, vagy ezt a funkciót is az új bevezetési pont műtárgyában valósítják meg. (Megjegyezhető, hogy üzemzavar esetén a melegvízcsatornában tárolt víztömeg a rekuperációs telep segítségével korlátozott ideig biztonsági energia-ellátást képes biztosítani a Diesel-generátorokkal párhuzamosan.)
„Az energiatörővel egybeépített vizerőmű szakmai paradoxon. Az energiát vagy megtörjük, vagy hasznositjuk.” Egyrészt a szakvéleményben közölt ábra szerint sincs egybeépítve, sőt külön csatorna két különböző nadrágszára táplálja őket. Tehát a két mű párhuzamosan kapcsolt. Megfelelő szakaszoló elemekkek az egyik vagy a másik kiiktatható. Másrészt ehhez hasonlító megoldás létezett a Dunamenti Erőmű első kiépítés melegvízcsatornája végénél. Ott a melegvíz egy részét – a bukó műtárgy előttről - rekuperációs turbinán keresztül is lehetett a hidegvíz-csatornába engedni.
Az új bevezetési pont túl közel van a hidegvíz-csatornához. A melegvíz vissza fog áramlani a hidegvíz-csatornába, rontva a hűtési viszonyokat. Tervezési kérdés. Biztonsággal megoldható a szándékolatlan visszaáramlás.
Szélsőségesen alacsony vízjárás és magas vízhőmérséklet esetére miért csak a blokkok visszaterhelésével számol a hatástanulmány? Túl sok meg nem termelt villamosenergia lehet az ára. A hatástanulmány vázol pótlólagos megoldásokat a 33 oC-nál melegebb hűtővíz, illetve az 500 m-es szelvényben a 30 oC-os kevert Duna-víz elkerülésére. Mivel ezen együttes időszakok a szakvélemény szerint is jól becsülhetőek, a karbantartások, átrakások tervezésével a helyzet uralható. Ekkor van szabad hidegvíz-kivételi kapacitás hűteni a melegvíz-csatorna vizét. Csak ha ez sem elegendő, akkor szükséges valamely másik Paks I-es (nem a jobb hatásfokú valamelyik Paks II-es!) blokkot visszaterhelni vagy leállítani. Amennyiben távlatokban – már Paks I részben vagy egészben üzemen kívül - a Duna vízjárása a becsültnél kedvezőtlenebbül alakul, Paks I maradó hűtővíz-szivattyúi biztosan elegendő kapacitást nyújtanak a melegvíz visszahűtésére - esetleg egy részáramú hűtő is építhető. Távlati tervezési kérdés. A szakértők nem figyelmesen olvasták el a tanulmányt.
Javasolható, hogy a szakvéleményt készítők konzultáljanak a hatástanulmányt szerző MVM ERBE szakembereivel - s ha szükségesnek tartják, egy pontosítottat jelentessenek meg.

2015. december 3.


Dátum: 2015. December 05. Saturday, 10:53 Szerző: realzoldek
 
Kapcsolódó linkek
· Cikk keresés: Energia
· Írta: realzoldek


A legolvasottabb cikk ebben a rovatban: Energia:
AZ ALKALMAZKODÓ MÁRKUSHEGYI BÁNYA

 
Cikk értékelése
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0

Értékeld ezt a cikket:

Kiváló
Nagyon jó
Jó
Átlagos
Rossz

 
Beállítások

 Nyomtatható változat Nyomtatható változat

 Küldd el levélben! Küldd el levélben!

 
Kapcsolódó rovatok

Energia



Szerver statisztikai adatok.


Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.

Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu

PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a GPL licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Platinum 7.6.b.4 Alapú Weboldal

Oldalkészítés: 0.25 másodperc

:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::