| Németh Szilárd méltánytalanul kifogásolja a vörös iszap perben hozott ítéletet |
|
 Németh Szilárd, méltánytalanul kifogásolja a Veszprém Megyei Bíróság vörös iszap perben meghozott ítéletét.
A Veszprém Megyei Bíróság vörös iszap perben meghozott ítélete, összhangban áll a Veszprém Megyei Főügyészségnek a Reális Zöldek Klub által küldött levélében megfogalmazott álláspontjával.
A reális zöldek Veszprém Megyei Főügyészségnek, 2011-ben küldött levele:
VESZPRÉM MEGYEI FŐÜGYÉSZSÉG.
8200 Veszprém, Brusznyai Árpád u. 4. 8201 Veszprém, Pf.: 23
Tárgy: A Reális Zöldek Klub álláspontja a vörös iszap katasztrófát érintő két kérdésről.
Tisztelt Főügyészség!
A Reális Zöldek Klubot, természettudományban és történelmi- társadalmi relációkban gondolkodó 26 szakember alapította, 1992 októberében Budapesten.
A REÁLISZÖLDEK KLUBaz ember és a társadalom harmonikus együttélését kívánja segíteni. Valljuk, a társadalmi csapdák, a zsákutcák csak a fizika a kémia, a biológia és a társadalom törvényeinek, a történelem tapasztalatinak ismeretében és azok következetes alkalmazásával kerülhetők el. KLUBUNK megvalósítandónak tartja a politika, a tudomány és a köznapi gyakorlat harmóniáját. Veszélyesnek látjuk a környezetvédelem leple alatt egyre jobban eluralkodó totalitást, a pótcselekvések propagandáját, a tudomány, a technika és a műszaki értelmiség lejáratását.
Számukra a környezetvédelem, az élet minden formája, a rendelkezésünkre álló megújuló energiák, az emberi és a természeti erőforrások védelmét jelenti. Ehhez csak akkor tudunk reális társadalmi támogatást szerezni, ha tudomásul vesszük, először a technika adott rá módot, hogy a termelés fokozásán megtörjön a nyomor, s
az ember testi erejét a természeti erők rabszolgasága pótolja.
A Klub a környezet és környezetvédelem fogalmát a szűk, a tisztán természeti
oldalra értelmezés helyett egy tágabb keretben értelmezi. A Reális Zöldek Klub a
környezetvédelmi fogalmába a társadalmi aspektusokat is bele érti, a szociálpolitikai
(népjóléti) kérdéseket is.
A Fővárosi Bíróság a Klubot 1992.december l1-én 4910 sorszám alatt vette nyilvántartásba. A szervezet működési körére környezet-és természetvédelem területét jegyezte be.
A Fővárosi Bíróság a Reális Zöldek Klub, nyilvántartásról szóló végzését 2006.május
30-án kiegészítette.
A Fővárosi Bíróság Reális Zöldek Klub működési célját akként egészítette ki, hogy a
társadalmi szervezet működési céljaként:
A környezetet lényegesen befolyásoló döntések szakmai-társadalmi vitájában jó megállapodások elősegítése, résszel egészítette ki.
A klub alapvetően ember és emberiség centrikus.
Az ember környezete egyaránt jelenti az ember természeti és gazdasági társadalmi környezetét. Ha ebből egyedül a természethez való viszonyát emeljük ki, akkor a környezetvédelem pótcselekvésként is megjelenthet.
1
A Klub fórumot biztosít konkrét ügyekben a pro és kontra érvek előadására, az ügy
megtárgyalására, s ez alapján egy álláspont kialakítására. A Klub álláspontját
nyilvánosságra hozza.
A Klub a konkrét vagy általános témákban tett állásfoglalásait egy meghatározott
rendben - a bírósági eljárások analógiájára - lefolytatva hozza, biztosítva minden
vélemény meghallgatását.
A fenti eljárási rendben a vörös iszap tragédiát érintő két kérdésről folytatott vitát a
Klub tagsága. A kérdéseket és a vita eredményeképpen a kérdésekre adott válaszokat
a T. Főügyészség szíves tájékoztatása céljából küldjük.
Első kérdés, amelyről vita folyt: Miért szakadt át a l0-es kazetta déli sarkának a felső része?
Válasz: A vörös iszap elhelyezésére szolgáló 10. kazetta építése még a rendszerváltozás előtt kezdődött meg. Korábban kilenc kazetta épült, amelyekbe a timföldgyártás hulladéka a vörös iszap került elhelyezésre. A kazetták falának
építéséhez az Ajkai Erőmű salakját és pernyéjét használták fel. Az ajkai szénféleségek
eltüzelése révén keletkező salak/ pernye kiváló kötőanyaga a salakbetonnak. Az
erőmű salakjának felhasználásával készített salakbeton, jóval nagyobb terhelés
elviselésére képes, mint akár a közönséges beton vagy az ajkai erőmű salakjának
felhasználása nélkül tisztán kohósalak felhasználásával készülő salakbeton.
A rendszerváltás után az Ajkai Erőmű egyre kevesebb szenet fogyasztott el, a
megújuló energia hordozóra részben fatüzelésére tért át, a 10. kazetta falának
felsőrésze építéséhez döntő részben kohó salakot használtak fel.
A 10. kazetta falának felső része már sokkal kisebb terhelés elviselésére lett alkalmas,
mint a kazetta falának alsó fele.
A szilárdságtanból ismert, hogy a legnagyobb terhelés a kazetta falának az alsó
részére hat és a magasság függvényében a terhelés a kazetta belső falán lineárisan
csökken.
A timföldgyártás a térségben a rendszerváltást követően megszűnt az alumínium kohók is felszámolásra kerültek.
Bauxit bányászara ugyan még folyik, de jobb minőségű bauxit Németországba kerül
kiszállításra. Németországban, vízerőművekben megtermelt olcsó villany felhasználásával a timföldből alumínium készül, míg a maradék bauxitból itthon értékes az acél ötvözésére alkalmas fémek bányászata folyik, víz és lúg
felhasználásával.
A fémbányászathoz felhasznált víz, és lúg -lúgos víz - a 9. és a 10. kazettában tárolt
vörös iszap tetejére került, megnövelve a kazetta falának felső részén a terhelést, a
terhelést tovább növelte az ez évi bő csapadék, az amúgy is gyengébb minőségű
salakbetonból készült kazetta falának felső része átszakadt.
2
A kazetta felső részének a szakadását, tehát a katasztrófát közvetlenül az abban az évben
bekövetkezett bőséges csapadék váltotta ki.
Második kérdés, amelyről vita folyt: Felelőssé-e Zay Andrea és Illés Zoltán tíz ember haláláért?
Válasz:
Zay Andrea és Illés Zoltán felelőssége a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójából2010. október 4-én mintegy egymillió köbméternyi mérgező, maró hatás ú vörös iszap kiömlésében nem
vitatható.
A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
2010 nyarán ellenőrizte a 10. számú kazetta technológia állapotát, amely kazetta
északi falán történt gátszakadás okozta a tragédiát.
Illés Zoltán szerint a kazetta fala szilárdságának az ellenőrzése nem feladata a Közép-
Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségnek, az
ajkai jegyző hatáskörébe tartozik.
A vörös iszap feletti víz lúgosságának értéke, annak méréssel történő megállapítása
viszont az ellenőrző hatóság feladata körébe tartozik.
A kormányváltás után Illés Zoltán a Közép-Dunántúli Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség élére munka tapasztalatok, mérési
tapasztalatok nélküli mozgaImár társát, Zay Andreát nevezete ki. Zay Andreának
nemhogy ellenőrzési, de még csak üzemeltetési tapasztalatai sincsenek. Zay Andreának tisztában kellett volna lennie, hogy a vörös iszapot borító víz lúgosságának méréssel történő megállapítása a helyszíni ellenőrzés során meg kell
történnie és annak pH értéke nem haladhatja meg a tizenkettőt.
A vörös iszapot borító víz lúgosságának méréssel törtértő ellenőrzésére 2010.év nyarán nem került sor. Ez súlyos mulasztás. A mulasztás tíz ember halához járult hozzá!
A mulasztás Zay Andrea igazgatót terheli, és a Zay Andreát a Felügyelőség élére
helyező Illés Zoltánt.
Tisztelt Főügyészség. a vita lefolytatására 2010. október és november hóban került
sor. Álláspontunkat a www.realzoldek.hu portálon nyilvánosságra hoztuk.
A médiából értesültünk, hogy a Veszprém Megyei Főügyészség lett a vád képviselője, úgy gondoltuk, hogy a T. Főügyészség szíves tájékoztatása céljából a vád
képviselőjének a fentieket megküldjük.
Budapest, 2011. december 29.
Tisztelettel:
|
|
Dátum: 2016. January 31. Sunday, 21:33 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
