|
 Ha mi nem szabadulunk meg Jávor Benedek és Kövér László szerű figuráktól, esélyünk nincs unokáinknak boldog hazában élni!
Jávor Benedek és Kövér László észben azonos szinten!
A vízlépcső ügyében a FIDESZ 1989-ben népszavazás követelt.
2016-ban Paks bővítése ügyében Jávor Benedek követel népszavazást.
Ezeresztendős történelmünk egyetlen korszakában nem voltak helyzetben olyan dilettáns személyiségek, mint az elmúlt 26 évben.
Elődeink tették, amit kell, míg az elmúlt 26 év politikusait kollektív bűnösség terheli, a közélet számos szereplőjével, tudósával és a médiával együtt.
Népszavazás
RÖVIDHÍR - Paksi bővítés - Az NVB elutasította Jávor Benedek népszavazási kérdését
Budapest, 2016. április 25., hétfő (MTI) - Megtagadta a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) Jávor Benedeknek az atomerőművi blokkok építése ügyében benyújtott népszavazási kérdésének hitelesítését a testület hétfői ülésén.
A Párbeszéd Magyarországért Párt európai parlamenti képviselője által benyújtott kérdés így hangzik: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés határozatban hívja fel a Kormányt a Magyarország Kormánya és az Oroszországi Föderáció Kormánya közötti nukleáris energia békés célú felhasználása terén folytatandó együttműködésről szóló Egyezmény megszüntetésének kezdeményezésére?"
Az NVB hétfői ülésén hozott döntésében az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az alaptörvényre hivatkozva tagadta meg, amelynek rendelkezése szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettségről.
bGK bpt
MTI 2016. április 25., hétfő 16:58
Legyünk bölcsek.
A népszavazás üresjárat. A demokrácia nem „népuralom”, hanem képviseleti rendszer. Bárkiből lehet politikus, akit az állampolgárok megválasztanak. A reális zöldek javaslata: Legyünk bölcsek.
A magyar népnek ideje lenne felismernie az 1989 őszén az SZDSZ és a FIDESZ által kezdeményezett négyigenes népszavazás járult hozzá leginkább a rendszerváltás elvetéléshez.
A négyigenes népszavazás a Munkásőrség feloszlatásáról, a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről, az MSZMP vagyoni elszámoltatásáról és az államfő megválasztásának időpontjáról vonatkozott.
Mire a népszavazásra sor került az első három kérdés már eldőlt már csak a negyedik kérdésnek volt jelentősége. A negyedik kérdés a következő volt: Csak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására? Az SZDSZ és a FIDESZ ebben a kérdésben az igen mellett voksolt, hogy Pozsgay Imre államfővé választását megakadályozza.
Annak a Pozsgay Imrének az államfővé történő megválasztást, akiről mára mindenki számára kiderült, az SZDSZ és a FIDESZ politikusai között egy sincs, aki Pozsgay sarujáig felérne, Pozsgay politikai bölcsességét megközelítené. A negyedik kérdésben 50.05 szavazott igennel és 49.93 % nemmel. A választók 60 % vett részt a választásokon, tehát 6000 választó döntötte el, hogy ma a Sándor Palota lakója Sólyom László lehet egykori Duna-körös mozgalmár. De ez csekély különbség sem állt volna elő, ha az MDF nem szólította volna fel az ország lakosságát a népszavazás bojkottjára.
A négyigenes népszavazás előtt Sólyom László –Magyarország jelenlegi államfője –, másokkal együtt például Mécs Imrével népszavazást kezdeményezett vízlépcső ügyében.
Egy csontig szakmai kérdésben népszavazást kezdeményezni jogi végzettséggel rendelkezőnek, önmagát az alkotmánytanban jártás személynek, alulképzettségére vall.
Az alkotmány szerint tudományos igazságok kérdésében dönteni kizárólag a tudomány művelői jogosultak. Azt a kérdést, hogy a vízlépcső ökológia agressziót jelent a környezete számára eldönteni nem nép, hanem a tudomány képviselői hivatottak. (Zöldike)
Kövér László, Pozsgay Imréről.
Pozsgay Imre, államminiszter egyet értett a Bős-nagymari Vízlépcső megépítésével.
Kövér László, 1988-ban Pozsgay Imréről:
„Ki mellét kidüllesztve, fejét felszegve büszkén vállalja (akárcsak az ötvenes években) a nagy tettet, ki szemét várja, hogy leülhessen. A felfedezheted az igennel szavazók között a Politikai Bizottság tagját, az államminisztert:: Pozsgay Imrét is. Nem a KB ülésén a reformok mellett harcosan kiálló felszólalók között ne keresd – ott nem volt. Itt sem a párt – és kormányzati minőségben van jelen, hanem mint a magyar nép képviselője, s e minőségben egyetért a népszavazás szükségtelenségével, a BNV megépítésével.” (Forrás FIDESZ Hírek, 1988. október)
A fentiekhez tesszük hozzá, hogy Kövér László, ma is vízlépcső ellenes, a BNV ürügyén északi szomszédunk katonai megtámadását javasolta.
Más alkalommal Kövér László arról polemizált, hogy szerinte elvárható lenne, ha mindenki önkritikusan számolna el az elmúlt 20 évvel. Nyilatkozta ezt Kövér amikor Sólyomra rontott az alkotmányosság kérdéskörében. (Forrás: Népszabadság. 2012.december 24.)
Ideje lenne, ha mindkét közéleti személy bocsánatot kérne az állampolgároktól, azért a ténykedéséért, amivel hozzájárult a hazának okozott több ezermilliárdos kárhoz.
Az alkotmányos szempontok kiigazíthatók a dumakörös mozgalmárok, köztük Sólyom László és Kövér László által okozott kár soha nem térül meg.
Akácos út. Kövér László tévedhetetlen?
Kövér László véleménye a vízlépcsőről negyedszázad elteltével változatlan.
„A magyar parlament a Duna ellen szavazott. A képviselők többsége nem vállalta a személyes felellőséget. Szentesítették a katasztrófális következményekkel járó visegrád –nagymarosi építését. Semmibe vették a Magyar Tudományos Akadémia szakvéleményét, nem kérdezték meg a választóikat, nem kértek népszavazást.” Az idézetet TISZTA LAPPAL A FIDESZ a magyar politikában 1988-1991, Bozóki András által szerkesztett könyvből vettük át.
A FIDESZ követelte az építkezés leállítását, népszavazás kiírását.
A FIDESZ Hírekben (1988) Kövér László tollából „Csak egy szavazat …” címmel vízlépcső ellenes írás jelent meg. Kövér László írásának utolsó bekezdése a következő: „Üdvözlet a győzőknek!. Remélem, a sokmilliárdból jut majd egy márványtáblára, hol dicső tettük megörökítődik a – minden bizonnyal hálás - utókor számára. Hosszú névsor lesz, de nem baj. A nagymarosi gát falán lesz hely bőven….”
A törvény szerint politikusokat megilleti a tévedés joga. Az előző ciklusban a reális zöldek levélben felajánlották, kérték Kövér László házelnök urat mondjon véleményt az egykori írásáról. Emlékeztettük a Házelnök urat, hogy Bős felépült, a Duna –Kör által prognosztizált nem váltak valóssággá. Megkeresésünkre Kövér László házelnök úr munkatárasa Bartus Gábor válaszolt. Bartus Gábor válaszából kiderült, hogy a Házelnök úr véleménye a vízlépcsőről ugyan az, mint Kövér László véleménye volt 1988-ban.
|
|
Dátum: 2016. April 27. Wednesday, 15:02 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
