Mi történt velünk? Miért kényszerülünk vizitdíj fizetésre?
Az első kérdő mondatot Nemeskürthy Istvántól kölcsönöztük. A második kérdő mondatra választ a hír végén kap választ a honlap nézője, olvasója.
Az első kérdő mondat Nemeskürthy, haldoklásunk évszázadáról szóló könyvének a címe.
Idézet következik Nemeskürthy könyvéből:
„Kállay Miklós azzal búcsúztatta a harctérre küldött második hadsereget, hogy a nemzet sohasem fog elfeledkezni hős katonáiról. Ezzel szemben….
De 1990 után sem lehettek sikerélményeink. A dunai vízerőmű építése miatt a Duna folyam botrányos gyáva átengedése Szlovákiának; a Szent Korona körüli gúnyolódások, nehogy annak felmagasztalása közös sikerélményünkké válhasson….”
Eddig az idézet.
Nemeskürthy fenti mondataihoz csupán annyit tesszünk hozzá. A nagymarosi vízlépcső helyét Mosonyi Emil 1942-ben jelölte ki, ekkor Magyarország miniszterelnöke Kállay Miklós. Kállay, vízépítő szakemberből lett Magyarország miniszterelnöke, Magyarország kormányzója ekkor Horthy Miklós. 1930-as évek elején még csak két férfi volt, aki az öntözések bevezetésének a szükségességét szorgalmazta az egyik a Kormányzó, a másik Sajó Elemér királyi főmérnök volt. 1942-ben Dél –Alföld öntözését megalapozó Békésszentandrási vízlépcső átadásra került.
1990 Magyarországnak nincs kormányzója, köztársasági elnök az első számú közméltóság. Mádl és Sólyom az utóbbi kettő, mind ketten, azonosultak a vizek visszatartása, a folyók duzzasztása ökológiai agresszió a Duna –Kör által képviselt eszmeiséggel.
Azzal az eszmeiséggel, amely eddig 1000 milliárd mínuszt okozott Magyarországnak.
Mádl Ferenc, az Antall kormány tárca nélküli minisztere terjesztette elő 1992 május hóban a Magyar Országgyűlés plenáris ülésén a vízlépcsőszerződés felmondásáról szóló törvénytervezet.
A szerződés felbontására Mádl legfőbb érvként Bős négymillió ember ivóvíz bázisa veszélyeztetését jelölte meg, amennyiben Bős elindulna. Bős több mint tizenöt éve üzemel négymillió ember ivóvíz bázisa nem, de kétmillió Budapesten és térségében élő ember ivóvíz bázisa veszélybe került, azzal a csekély eltéréssel, hogy nem Bős elindítása következtében, hanem a Duna Bős alatti magyar szakászán megtörtént beavatkozások következtében.
A Duna Bős alatti, Budapest feletti szakaszán történt beavatkozások a Duna mozgalmak által szorgalmazott módon történtek, sarkantyúzásra került sor.
A Duna mozgalmak első számú jogi tanácsadója Sólyom László, ma ország Államfője.
Paulus Alajos, Balázs Béla díjas dokumentum filmjében, a szakember nyilatkozik Budapest ivóvíz bázisáról. A szakember véleménye napjaink Magyarországán sem a politikusokat és leginkább Sólyom Lászlót nem érdekli.
Dátum: 2008. January 24. Thursday, 11:59 Szerző: realzoldek
