| Ki fog itt erőművet építeni? |
|
 A Magyar Országgyűlést politikai felelősség terheli, hogy 2011-ben 750 MW szélerőmű kapacitás építését prognosztizálta.
2011-ben Rogán a Gazdasági és Informatikai bizottság és a Energetikai bizottság elnöke.
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4612
Rogánt felelősség terheli a Mátra projekt leállásáért is.
A reális zöldek Lázár János miniszter személyes képviselőjének Kern Tamás helyettes államtitkárnak az Országházban sorra került párbeszéd keretében felhívták a figyelmet a Mátra projekt folytatásának a fontosságára.
A Mátrai Erőmű bővítésének a leállítását a reális zöldek elhibázott döntésnek tartják.
Az MVM visszalépése a Mátrai Erőmű 300 milliárdos bővítésétől, energia - politikailag és szakmailag egyaránt elhibázott döntés.
A reális zöldek elvárta volna az energetikai kormányzattól, hogy az MVM Igazgatóságának a döntésé előtt párbeszédet folytat a reális zöldekkel és az energetika terültén működő civil szervezetekkel.
Atomerőmű építését követően a lignit bázison beruházott erőmű esetén vándorol ki a legkevesebb pénz az országból.
Politikai felelősség terheli Áder János köztársasági elnököt a klíma tudományában való tetszelgéséért.
Mátra projekt leállításában ugyan nem Áder János döntött, de a klíma ügyében tett akcióival az állam hibás döntéséhez az MVM-del együtt hozzájárult.
Az ALAPTÖRVÉNY szerint: Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
Az idő messzemenően a reális zöldeket igazolja. 2015-ben indítottuk el a http://klimaszkeptikusok.hu/ honlapunkat.
Az i betűre a pont már felkerült:
Trump, a Barack Obama környezetvédelmi politikájának bírálójaként ismert, oklahomai Scott Pruitt nevezte ki környezetvédelmi hivatal (EPA) élére. A 48 éves Pruitt republikánus politikus, Oklahoma állam legfőbb ügyésze, és ádáz küzdelmet folytatott a szövetségi környezetvédelmi hivatal (EPA) ellen.
Természetesen Áder János sem merül ilyen mélyen a klíma tudományában el, ha klíma ügyében a média demokratikus közvélemény kiegyensúlyozottan tájékoztatja.
A közvélemény klíma ügyében kötelező kiegyensúlyozott tájékoztatása céljából a reális zöldek tettek beadványainkat a médiaszolgáltatók elkaszálták, amelyhez a MÉDIATANÁCS minden esetben áldását adta.
-----------
MVIR
gazdaság-energia
Mavir: tíz éven belül 5300 megawatt erőművi kapacitást kell létesíteni
Budapest, 2016. december 11., vasárnap (MTI) - A magyar villamosenergia-rendszer teljesítőképességének megtartása érdekében a következő egy évtized alatt legalább mintegy 5300 megawatt erőművi kapacitást kell létesíteni, tizenöt év alatt pedig valamivel több mint 7000 megawattot - vélik a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) szakértői a rendszerirányító legutóbbi kapacitáselemzésében.
A Mavir minden évben közzéteszi honlapján elemzését a magyar Villamosenergia-rendszer közép- és hosszú távú forrásoldali kapacitásfejlesztéséről, amelyben a meglévő forrásoldali helyzetből kiindulva a feltételezhető selejtezések és az aktuális építési, beruházási trendek alapján egy erőműhiányos és egy optimista változatban fogalmazza meg előrejelzését.
A rendszerirányító nemrégiben közzétett prognózisa szerint 2016 után a magyar gazdaság nettó villamosenergia-fogyasztása évi 1,1 százalék körül bővül, majd a 2020-as évektől 1 százalékra, később 0,9 százalékra mérséklődik a növekedés üteme. Ez alapján valószínűsíthető, hogy az összes villamosenergia-felhasználás, amely 2016-ban még 44,2 terawattóra, 2026-ra 48,7 terawattórára, 2031-ben 50,8 terawattórára nő.
A Mavir szerint új erőművekre a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban az áramigény növekedése miatt.
A magyar villamosenergia-rendszerben üzemelő erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2015. december 31-én 8558 megawatt volt, ebből mintegy 5500 megawatt marad a húszas évek közepére, 2031-re pedig 5300 megawatt.
Döntően nagyerőművek állnak le - a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a rendszerből. A jelenleg meglévő 7000 megawattnyi nagyerőmű-parkból már tíz éven belül is csak mintegy 4800 megawatt maradhat meg.
A kiserőművek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) a rendszerben kisebb arányt képviselnek, leselejtezésük kisebb mértékben befolyásolja rendszert, bár hosszabb távon a most működőknek csak a harmada maradhat meg.
A kieső egységek pótlására részben megoldás lehet a meglévő erőművek élettartamának meghosszabbítása vagy az import.
A befektetők jelzései alapján elvileg közel 3400 megawatt új kondenzációs, összetett gáz- és gőz-körfolyamatú (CCGT) egység épülhetne a következendő tíz év során (optimista forrásoldalú változat), amit az atomerőműves blokkok követhetnek a húszas évek 2. felében. A Paksi Atomerőmű nagyblokkos bővítéséig tehát a földgáz válik a legfontosabb energiahordozóvá. A húszas évek második felében már számolni kell legalább egy nukleáris egységgel.
Az erőműpark jelentős többlettét tartalékképzési szempontból ki kellene egészíteni exporttal (szomszédos országok bővítéseinek függvényében) vagy szivattyús-tározós vízerőművel, de a rendszerirányító mindkettőnél sok bizonytalanságot lát. A kiserőmű-létesítések folytatódhatnak, de a fő részarányt képviselő szélerőművek és a hőellátáshoz kötött biomassza-tüzelésű erőművek továbbra sem jutnak meghatározó szerephez - állapították meg.
A tanulmányban jelzik: a magyar erőműrendszer beépített teljesítőképessége már nem elegendő a villamosenergia-igények biztonságos ellátásához tisztán hazai forrásokból. A hazai erőmű-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2015-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 31,28 százalékát tette ki, és 2016-ban is meghaladta a 28 százalékot.
guz kvs
MTI 2016. december 11., vasárnap 14:19
|
|
Dátum: 2016. December 11. Sunday, 23:28 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
