|
 Tasó László államtitkár, hajózni szeretett volna, beosztásába került, kirúgták. Szijjártó Péter miniszter, rögtönöz?
Fónagy János államtitkár a helyén van.
A reális zöldek 10-es korridor melletti lobbi tevékenységét – gyakorlatilag a VII. korridorral szemben - egy fajta „állami korrupciónak” tekintik.
A reális zöldek civil szervezet tagjai körében létezik egy szent akarat, tesznek a haza javára.
Egyenesen kötelességünknek tartjuk, hogy a Kormány stratégiáját érintően új szempontokat előhozzunk.
Mi úgy gondoljuk, ehhez megvan a teljes jogunk, gondolatszabadság alkotmányos jog.
Budapest – Belgrád összekötése.
A két főváros összekötésének áruforgalom kiszolgálása céljából, legkisebb környezeti terheléssel járó közlekedési eszköze a hajó.
A kínai hitel kijárása nem a Budapest – Belgrád vasút megépítésére céljából történt!
A külső költségek szempontjából a belvízi hajózás teljesítménye - különösen a környezetszennyezés és a munkabiztonság szempontjából - jobb bármely más közlekedési módénál. A kevésbé energia érzékeny, tisztább és biztonságosabb közlekedési módokra való áttérés egyik meghatározó iránya a belvízi személyszállítás és teherfuvarozás részarányának növelése a közlekedési munkamegosztásban. Az Európai Unió célja, hogy megerősítse a belvízi hajózás versenyhelyzetét a közlekedési rendszerben, és megkönnyítse a belvízi hajózás integrációját az intermodális logisztikai láncba. Az Európai Bizottság ezért indította útjára 2006-ban a belvízi szállítás előmozdításáról szóló, hét éves NAIADES cselekvési programot,
E forrás igénybevételét az egymást váltó kormányok elmulasztották!
Fellegi Tamás abban egyezett meg a kínaiakkal, hogy kölcsönt hazánknak a Duna Budapest alatti szakaszának zavartalan hajózhatóságának a megoldása céljából adnak.
Tasó László, a közlekedésért felelős államtitkár mondta:
„Ha már egyszer megadatott nekünk, használjuk is ezt a csodálatos kék szalagot. Ha sikerül bekötnünk a Dunát a Rajna - Majna hajózási hálózatba, akkor a tengeri kikötőkbe beérkező áru olcsóbb és környezetkímélőbb úton tud majd eljutni célállomására." (Tasó László, államtitkár; Épülő Magyarország)
Az Államtitkárnak a nyilatkozata a beosztásába került.
Fónagy János államtitkár még a helyén van.
Fónagy János úr
államtitkár
Tisztelt Államtitkár úr!
A reális zöldek fontosnak tartják vasút hálózat fejlesztését.
Szijjártó Péter miniszter indoklását, hogy Koper kikötő elérését a Budapest - Belgrád vasútvonal fejlesztése elősegítené, nem tartjuk szerencsés nyilatkozatnak.
A Szlovéniában lévő KOPER kikötő távolabbra van Belgrádtól, mint Budapest - Belgrád közötti távolság. Szlovéniába, Horvátországon vezet az út!
Államtitkár úr kedves figyelmébe ajánlom a reális zöldek honlapján közzé tett írásokat. Fontosnak tartom, hogy a szakértelem szerepe és tisztelete érvényesüljön, a rögtönzések helyett.
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4487
http://www.realzoldek.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4486
Üdvözlettel: Juhos László, reális zöldek elnöke
Tisztelt Juhos úr! Kedves László!
Figyelemfelhívásodat nagyon köszönöm.
Üdvözlettel:
Fónagy János
Reális Zöldek Klub
Országos Társadalmi Civil Szerveződés
1279 Budapest, Pf.:74.
Fellegi Tamás
miniszter
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium
Tisztelt Miniszter Úr!
Az Európai Bizottság a közlekedési hálózat fejlesztését szolgáló TEN-T alapokból Magyarország részére támogatást ítélt meg, amelynek kedvezményezettje a Magyar Köztársaság képviseletében eljáró akkori Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium (KHEM). A projekt lebonyolítását a minisztérium háttérintézményére, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központra bízta. A KKK gyorsított meghívásos közbeszerzési eljárást indított „Tanulmányok a Duna hajózhatóságának javításáról” címmel. Az eljárás nyertese a VITUKI Nonprofit Kft. vezette konzorcium lett.
A tervezők politikai nyomásra csak a hagyományos folyószabályozási módszerű megoldásokat alkalmazhatják a Duna Szap – déli országhatár szakaszán.
A reális zöldek álláspontja szerint a hagyományos folyószabályozási módszerű megoldással az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottsága által 1992. március 12-én 30. számon hozott határozatnak megfelelő hajózhatósági paraméterek a Duna magyarországi szakaszán nem biztosíthatók. A Bizottság 30. sz. határozata értelmében a Duna magyarországi szakasza Szap (a bősi alvízcsatorna torkolata) és Budapest között VI/B, míg Budapest és a déli országhatár között VI/C kategóriájú nemzetközi jelentőségű víziút. E szakasznak a következő követelményeket kell kielégítenie: A Duna Bizottsági (DB) kisvízhez képest legalább 25 dm merülést lehetővé tevő vízmélység és a szabványos méretű ún. E. III úszóegység, illetve annak kötelékei 24 órás, kétirányú forgalmát lehetővé tevő 120m fenékszélesség.
A határozatot az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája (Conférence Européen des Ministres de Transport) 1994-ben jóváhagyta. A fenti paraméterek alkalmazását Magyarországon a „A nemzetközi vízi utakról szóló EU megállapodás kihirdetése” 151/2000.(IX.14.) Korm. és a 17/2002.(III.7.) KöViM sz. rendeletekkel kötelezővé tette.
A 378 km hosszú magyar Dunán a több mint 50 hajózási akadály (gázló, szűkület) fele (28) a 170 km hosszú Szap - Budapest szakaszon található, ahol gyakorlatilag folytonos, 5 – 20 km között változó, összesen mintegy 40 km hosszú sorozatot alkotnak.
A folyamszabályozás hagyományos műtárgyai (sarkantyúk, párhuzamművek, kotrás, stb.) a meder – ha nem is „kibetonozását”, de – „kikövezését” eredményeznék. Ezek a beavatkozások a hajózási viszonyokat a nagyszabású (és igen költséges építési és folyamatos fenntartási) vízépítési munkák ellenére is csak korlátozottan javítanák.
A műtárgyak legkárosabb következménye, hogy nem szűntetik meg a meder folytatódó mélyülését, ami a vízi környezet állapotát már jelenleg is veszélyezteti. A mellékágak fenékszintje alá mélyülő főmederből az ágakba a nyári-őszi kisvizes időszakokban nem jut víz, a „vizes élőhelyek” kiszáradnak, amit a Gemenci ártér elöntési gyakoriságának drámai csökkenése is jelez, a parti szűrésű vízbázisok
2
hozama csökken és vízminőségük romlik. Az ipari vízkivételek igénye (pl. a paksi erőmű hűtővízellátása) kisvizek idején csak különleges beavatkozásokkal elégíthető ki. A műtárgyak a káros hatásokat fokozzák, pl. elősegítik az alattuk lévő parti sávok feliszapolódását, a vízszint emeléséhez szükséges mesterséges szűkületekben felgyorsult áramlás pedig gyorsítja a meder mélyülését.
Ezzel párhuzamosan a hullámtérre kilépő középvizek és kisebb árhullámok azt feltöltik. Ennek tulajdonítható, hogy 1964 óta a nagy árvizek egyre magasabb tetőző vízállásokkal vonulnak le.
A klímaváltozás következtében a Duna vízjárása az előrejelzések szerint szélsőségesebbé válik, azaz rövidebb, de hevesebb tavaszi árhullámokat hosszú kisvizes időszakok követnek, és ezek során a hajózási viszonyok és a vízi környezet további romlása valószínűsíthető.
A meder mélyülése a független holland szakértők 1992-1996 évi vizsgálatainak zárójelentése szerint csak a Duna belépcsőzésével (a magyar szakaszon három vízlépcső megépítésével) akadályozható meg, ami egyidejűleg tenné lehetővé a hajózás nemzetközi követelményeinek kielégítését, a fenntartható fejlődés vízgazdálkodási feladatainak ellátását és a környezet állapotának a Víz Keretirányelvnek megfelelő javítását.
A Víz Keretirányelvet az EU 2000. október 23-án fogadta el, amely meghatározza a Közösségi Jogalkotás Kereteit a Vízügyi Politika területén.
.A Víz Keretirányelv szerint a vizek védelmét és az azokkal való fenntartható gazdálkodást a Közösségi politika számos egyéb – energia, közlekedés és áruszállítás, lakossági-, ipari- és mezőgazdasági vízellátás, halászat, regionális fejlesztés és idegenforgalom – szakterületeibe integrálva kell megvalósítani.
A Reális Zöldek Klub Elnökségének a képviseletében kérem Miniszter urat, hogy a „A Duna hajózhatóságáért projekt” tervezési folyamatot függessze fel, és új koncepció elfogadásáról gondoskodjon.
Amennyiben a tervezési munkafolyamatot követően EU parlamenti határozatban foglaltaknak megfelelően a kiviteli munkálatok megkezdődnek és az előírásoknak megfelelően 2014-ig befejeződnek, a magyar költségvetést milliárdokkal terheli meg a hajóút fenntartását és javítást célzó szabályozási munkálatok költsége.
Tisztelt Miniszter Úr!
A Kormány az EU Duna Régió Stratégiájával kapcsolatos feladatokról 1150/2010. (VII. 9.) Korm. határozatot fogadott el. A határozat szerint át kell tekinteni az eddig kidolgozott projekteket, és részletesen meg kell vizsgálni, hogy azok illeszkednek-e a Kormányprogramhoz és a Stratégiához. A Stratégia előkészítésébe az érintett közigazgatási szerveket és civil szervezeteket be kell vonni.
A Kormány határozat végrehajtásának felelőse: EU Duna Régió Stratégia kormánybiztos, külügyminiszter, közigazgatási és igazságügyi miniszter, belügyminiszter, nemzetgazdasági miniszter, vidékfejlesztési miniszter, nemzeti erőforrás miniszter.
Tekintettel a fentiekre levelemet tájékoztatás céljából miniszter társainak és a kormánybiztosnak megküldöm.
Budapest, 2010. szeptember 2.
Tisztelettel:Juhos László, elnök
|
|
Dátum: 2017. March 06. Monday, 17:17 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
