| Zöld utat kapott Paks II. finanszírozása az Európai Bizottságtól |
|
 Aszódi Attila: Az új blokkok megépítése nem növeli hazánk Oroszországtól való függését - A Roszatom üdvözli a döntést.
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése - derült ki a bizottság hétfőn kiadott közleményéből.
Magyarország kötelezettséget vállalt a versenytorzulás korlátozására
A bizottság 2015 novemberében indított vizsgálatot annak tisztázására, hogy a paksi erőmű bővítésének finanszírozása megfelel-e az Európai Unió szabályozásának. Brüsszel a mélyreható vizsgálat során megállapította, hogy a két új nukleáris reaktor (Paks II.) megépítéséhez nyújtott magyar pénzügyi segítség állami támogatást tartalmaz. A bizottság jóváhagyta a támogatást az uniós állami támogatási szabályok alapján, miután Magyarország kötelezettséget vállalt a versenytorzulás korlátozására.
Az uniós szerződések értelmében az EU-tagállamok szabadon határozhatják meg energiaszerkezetüket, és dönthetnek a nukleáris energiába való beruházás mellett. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy amikor közpénzeket használnak fel vállalkozások támogatásához, ez az egységes piacon belüli verseny fenntartására hivatott uniós állami támogatási szabályokkal összhangban történjék.
A brüsszeli bizottság a mélyreható vizsgálat során arra jutott, hogy a magyar állam a paksi beruházás vonatkozásában a magánberuházók számára elfogadható mértéknél alacsonyabb megtérülési rátát fogad el. A beruházás tehát az Európai Unió működéséről szóló szerződés EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében állami támogatást tartalmaz. Az állami támogatás csak akkor hagyható jóvá, ha a kitűzött célokra korlátozódik és azokkal arányos.
A bizottság közleményében rámutatott: Magyarország bizonyította, hogy az intézkedés nem okoz indokolatlan torzulást a magyar energiapiacon. Mindenekelőtt több jelentős kötelezettséget vállalt a verseny potenciális torzulásainak korlátozása érdekében.
"Magyarország a Paks II. atomerőmű megépítése mellett döntött, és ehhez az uniós szerződések alapján joga van. A bizottság feladata annak biztosítása, hogy az állami támogatás következtében az energiapiacon jelentkező versenytorzulás a lehető legkisebb mértékű legyen. Vizsgálatunk során a magyar kormány jelentős kötelezettségeket vállalt, ami lehetővé tette, hogy a bizottság jóváhagyja a beruházást az uniós állami támogatási szabályok alapján" - szögezte le Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős uniós biztos
Az atomerőmű nyereségét csak két célra, vagy a magyar állami beruházás visszafizetésére vagy a normál költségek fedezésére lehet fordítani. A piaci koncentráció elkerülésének érdekében Paks II. funkcionálisan és jogilag független lesz a paksi atomerőmű üzemeltetőjétől (jelenleg a Magyar Villamos Művek Zrt.) és annak bármilyen esetleges jogutódjától vagy más állami tulajdonú energetikai vállalatoktól. A piaci likviditás biztosítása érdekében Paks II. teljes villamosenergia-termelésének legalább 30 százalékát nyílt villamosenergia-tőzsdén, a fennmaradó részt pedig objektív, átlátható és megkülönböztetésmentes módon, árveréseken értékesíti majd.
Mindezek alapján az Európai Bizottság jóváhagyta az állami beruházást, mivel a támogatás összege a kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket nem haladja meg és azokkal arányos, az állami támogatásból eredő versenytorzulást pedig minimálisra mérséklik.
Magyarország 2015 májusában kérte az Európai Bizottságot arra, hogy értékelje, az uniós szabályozás alapján tartalmaz-e állami támogatást a paksi beruházás. A magyar kormány azon az állásponton volt, hogy a projekt nem tartalmazott az EUMSZ 107. cikke értelmében vett állami támogatást, mivel piacgazdasági befektető is meg tudná valósítani az intézkedést hasonló feltételek mellett.
http://europa.eu/rapid/press-release_IP-17-464_hu.htm
Aszódi Attila: A bővítéssel nem nő hazánk Oroszországtól való függése
A Roszatom örömmel fogadta a döntést
A Roszatom üdvözli az Európai Uniónak a paksi bővítés állami támogatásával kapcsolatos döntését, és kész elkezdeni a paksi atomerőmű két újabb blokkjának építésére vonatkozó projekt aktív szakaszát - közölte az orosz állami vállalat sajtószolgálata hétfőn. A Roszatom az idei év végére tervezi az új energiablokkok építéséhez szükséges előkészítési munkák befejezését. A paksi atomerőmű bővítése 2016-ban első fokon megkapta a környezetvédelmi engedélyeket, beadták az üzemterület engedélyezésével kapcsolatos igénylést. Az idei év fő feladata az új blokkok építésének 2018-ra tervezett, alapvető szakaszára való felkészülés - áll a TASZSZ orosz állami hírügynökség által ismertetett közleményben.
Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgatójának első helyettese szerint a paksi bővítés a kétoldalú együttműködés fontos projektje."A paksi atomerőmű két új blokkjának megépítése az orosz-magyar kétoldalú együttműködés fontos projektje, és mi örömmel kezdjük el megvalósításának aktív szakaszát. Magyarországon a legmodernebb, 3+ generációjú orosz energiablokkokat építünk, amelyek eleget tesznek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség *****usima utáni biztonsági követelményeinek és ajánlásainak. Hasonló blokkokat építünk Finnországban, Törökországban, Bangladesben és más országokban" - idézte a Roszatom sajtószolgálatának közleménye Komarovot.
A vállalat adatai szerint a Roszatom első helyen áll a külföldön épített atomerőművek számát illetően: Európa, Közel-Kelet, Észak-Afrika és az ázsiai-csendes-óceáni térség 12 országában épít 34 energiablokkot. A vállalat tízéves külföldi megrendeléseinek értéke 2016-ban meghaladta a 133 milliárd dollárt.
Paks II. megépítése nem növeli Magyarország Oroszországtól való függését, mert ma is atomerőművi blokkokat használ az ország Pakson 2000 megawatt teljesítménnyel - mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos hétfőn az M1-en.
Hozzátette: két engedélyezési eljárás van folyamatban a paksi atomerőmű-bővítéssel. Az egyik a másodfokú környezetvédelmi engedély, a másik a telephely-engedély. Ezeket az engedélyeket az illetékes hatóságok, a másodfokú környezetvédelmi hatóság és az Országos Atomenergia Hivatal, várhatóan még az idén tavasszal kiadják - mondta. Ha ezek az engedélyek rendelkezésre állnak, akkor az erőmű műszaki terveit és az előzetes biztonsági jelentést kell összeállítani. Hozzátette, ekkor dől el, hogy az engedélyes tervcsomagja megfelel-e a magyar jogszabályoknak és a nukleáris biztonsági előírásoknak. Kiemelte: a létesítési engedélyezési terv felülvizsgálatára 12 plusz 3 hónapja van az Országos Atomenergia Hivatalnak és ezt követően kezdődhet el a nukleáris relevanciával bíró épületek építése.
Aszódi Attila kitért rá: A tervezett új blokkokat azért építik meg, hogy fenntartható legyen az atomerőmű teljesítménye azután is, amikor a régi blokkokat le kell állítani. Elmondta, ha Paks II. nem épülne meg, akkor a kieső kapacitást földgázzal működő erőművekkel lehetne leginkább pótolni, ami valóban növelné Magyarország vezetékes energiaimport-függőségét. Emellett az új atomerőművi blokkok működtetése széndioxid-kibocsátás mentes lesz, ami ugyancsak előny. Emellett további előny az atomerőművek működtetésének alacsony költségszintje is - közölte Aszódi Attila.
Az osztrák alkancellár, a pártok és az osztrák civil szervezetek is bírálták az EU döntését
Reinhold Mitterlehner osztrák alkancellár, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ), a Zöldek pártja és a környezetvédelmi civil szervezetek is bírálták az Európai Bizottság hétfői döntését, amely szerint jóváhagyták, hogy magyar állami támogatást kapjon a paksi atomerőmű bővítése.
Reinhold Mitterlehner alkancellár, gazdasági miniszter úgy nyilatkozott: Ausztria egyáltalán nem megértő azzal kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság minden további nélkül anyagi támogatást hagyott jóvá atomerőmű építéséhez. Úgy vélte, hogy ez rossz jel, ezért - mint jelezte - Ausztria minden jogi lépést megvizsgál, és szükség esetében panasszal él majd az Európai Unió Bíróságánál. Az alkancellár komoly aggodalmának adott hangot, hiszen - mint fogalmazott - a magyar kormány támogatása által és oroszországi segítséggel megvalósuló bővítés nem felel meg a piacgazdasági magánbefektetések irányelvének.
Eva Glawischnig, a Zöldek pártjának vezetője úgy vélte, Christian Kern kancellárnak személyesen kell közbenjárnia, hogy az Európai Unió Bíróságánál panaszt nyújtsanak be. Glawischnig szerint az Európai Bizottság ismételten "botrányos" döntést hozott.
Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) környezetvédelmi felelőse, Walter Rauch szerint "energiapolitikai kőkorszaknak" megfelelő döntés született. Úgy vélte, hogy a bővítést minden európai és államközi eszközzel meg kell akadályozni, egyúttal elengedhetetlennek nevezte, hogy az Európai Unió Bíróságánál panaszt nyújtsanak be.
Különböző környezetvédelmi szervezetek is bírálták a lépést.
A Global 2000 elnevezésű szervezet szerint "politikai nyomás" befolyásolta a döntést. Az Atomstopp Oberösterreich elnevezésű, felső-ausztriai atomenergia-ellenes társaság felszólította az osztrák kancellárt, hogy mielőbb nyújtson be panaszt az Európai Unió Bíróságánál a döntés ellen.
A Greenpeace aggodalmát fejezte ki, hogy a Magyarországról érkező áram lenyomja majd az osztrák tőzsdei árakat és aláássa az ausztriai megújuló energiaforrások versenyképességét. A szervezet szóvivője, Hanna Simons szerint Ausztriának ismét be kell bizonyítani, hogy "nem hajol meg az atomlobbi előtt".
Forrás: http://magyarhirlap.hu/cikk/81738/Zold_utat_kapott_Paks_II_finanszirozasa_az_Europai_Bizottsagtol
|
|
Dátum: 2017. March 07. Tuesday, 12:57 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
