| Petz Ernő: Drága és irreális |
|
 Forrás és teljes PDF letöltése!
A WELT N24 gazdasági rovata tömören így minősíti a német Energiewende-t és elhibázott politikának tartja.
Igaz, hogy Zypries Brigitte (SPD), az új szövetségi
gazdasági miniszter, egy általa jegyzet új 20 oldalas, „Az Energiewende – a mi
sikertörténetünk” címet viselő brosúrában a következőket írja: Németországban
időközben az ökóáram részesedése elérte a 32 %-ot, miközben az áramellátás a
világon messze a legbiztonságosabb. A háztartási áramárak stabilizálódtak. Az
Energiewende fenntartható és biztonságos, megfizethető és tervezhető, megbízható
és intelligens. Hát ennyit összehordani nem akármi, ismerve a valóságos
viszonyokat. Mi lehet még a 20 oldalban? Az elődje, Sigmar Gabriel (most
külügyminiszter) néha, őszinte pillanataiban legalább komoly fenntartásokat is
megfogalmazott az Energiewende-vel kapcsolatban („a szomszédjaink őrülteknek
tartanak bennünket”).
A WELT cikke szerint a McKinsey tanácsadó cég az „Energiewende Index” aktuális
tanulmányában 15 kvantitatívan mérhető kritérium alapján értékeli azokat a célokat,
amelyeket az Energiewende-vel kapcsolatban a politika még elérhetőnek tart. A
tanulmány címe: „A költségek tovább emelkednek.”
Szinte valamennyi mutató romlott
Az utóbbi hat hónapban, a múlt év őszén készült értékelés óta a 15 mutatóból 11
értéke romlott, noha a szövetségi kormány 7 célt még reálisnak tart. Eredmények
csak ott mutathatók ki, ahova direkt támogatások ömlenek. 17 éve, a megújuló
törvény (EEG) megjelenése óta az Energiewende nem önfenntartó. A McKinsey
tanulmánya szó szerint így fogalmaz: „Azok a célok, amelyeknek a teljesítése nem
kap közvetlen pénzügyi támogatást, egyre irreálisabbakká válnak – mindenek előtt a
CO2-kibocsátás.” Ez azért fájdalmas a kormányzatnak, mivel az atomerőművek
bezárása mellett a szén-dioxid kibocsátás csökkentése (limitálása) az Energiewende
elsődleges célja. A CO2-kibocsátás az elmúlt évben 916 millió tonna volt, amihez
képest kissé növekedett, noha az elérni kívánt érték 812 millió tonna lenne.
A központi cél messze elhibázott
A CO2-kibocsátáshoz hasonlóan alakult a primerenergia felhasználás és az
áramfogyasztás területén sem teljesültek a célok. 2016-ban a mindenféle
energiahatékonysági program ellenére sem csökkent az áramfelhasználás, 593
Terawattóránál tart, mint az előző évben. 2020-ig pedig 553 Terawattórára kellene
csökkenteni, eddig a célérték (csökkentés) 54 %-a teljesült.
Kezdetektől fogva vezérfonalként szerepelt, hogy az Energiewende a német
gazdaság számára munkahely teremtési motorként fog működni. A McKinseytanulmány
szerint az utolsó négy évben a megújuló energia szektorban csökkent a
foglalkoztatottak száma, 355 400-ról 330 000-re. A csökkenés a szárazföldi
szélerőművi területen (mínusz 8000) és a naperőműves területen (mínusz 7000)
1 https://www.welt.de/wirtschaft/article162600538/DieEnergiewendedrohtzumoekonomischenDesasterzuwerden.html
következett be. A szövetségi kormány a munkahelyek folyamatos növekedését
tervezte, és semmiképpen sem csökkenhetne a 2008 évi 322 000 munkahely alá. A
tanulmány szerint középtávon a foglalkoztatottság további csökkenése várható.
Munkahelyek az energiaigényes iparágakban
Az Energiewende során bekövetkezett jelentős energiaár növekedés miatt a
foglalkoztatottság csökkenése azokban az iparágakban is jelentkezik, amelyek
energiaigényesek. A McKinsey-tanulmány szerint 2016-ban ez a folyamat már
észlelhető is volt: az áramigényes ipari szektorban, 2016 márciusában a
foglalkoztatottak száma 15 000-el kevesebb volt, mint fél évvel korábban. A kormány
szerint az e területen foglalkoztatottak 2008 évi 1,65 milliós bázis célszáma még
reálisan teljesíthető.
A költségek
Végül az Energiewende költségeiről is szólni kell. A McKinsey szerint nem osztható a
miniszter asszonynak az optimizmusa. Szerinte „stabilizálódtak” az áramárak, de
hol? Hiszen Németországban Európa szerte a legmagasabbak. A megújuló
energiatermelést támogató megújuló járulék legutóbb is 8,3 %-al emelkedett, amely
jelenleg már 6,88 cent kilowattóránként. Ez a tendencia szükségszerűen folytatódni
fog, amint a tanulmány alapján az 1. ábra szemlélteti. Hiszen kötelező az
áramátvétel és tovább folytatódik a szél- és naperőművek építése. Majdan költség
csökkenés akkor várható, ha a kiöregedett egységek véglegesen le fognak állni.
1. ábra. A villamosenergia-ellátás éves költségei (milliárd euró)
Jobbra a tíz év során várható változások. Fekete: nem támogatott termelés, kék:
támogatott termelés, sárga: átviteli és elosztó hálózati költség, piros: hálózati
rendszerirányítás
Mindezek következtében a lakossági áramár is tovább fog emelkedni. Legutóbb
29,35 cent/kilowattóráról 30,38 cent/ kilowattórára emelkedett, miközben az európai
átlagár kismértékben csökkent. A McKinsey-tanulmány hangsúlyozza, hogy a
lakossági áramár 47,3 %-al magasabb, mint az európai átlag. Az összes költség –
amint az ábrán látható – 2025-ig várhatóan további 14 milliárd euróval (22 %-al)
növekszik, amivel eléri az évi 77 milliárd eurót. A magas energiaárakban végül
mindent a fogyasztók fizetnek.
(Petz Ernő, 2017. május 10.)
|
|
Dátum: 2017. May 12. Friday, 09:36 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
