| Petz Ernő: Amiről semmit sem tudhattunk! ‐ Miért? |
|
 Forrás és teljes PDF letöltése!
Előző írásunkban (2017. 04.29.) arról számoltunk be, hogy miként bukott meg az a német modell‐projekt, amelynek az lett volna a feladata, hogy a független, csak megújuló energiaforrásokra támaszkodó villamosenergia‐ellátás megoldhatóságát igazolja.
E honlapon már sok ízben szóltunk arról, hogy az un. teljes dekarbonizáció (hagyományos
energiahordozókat kizáró energia ellátás) nem valósítható meg, sem gazdasági, sem
technológiai okokból. Németországban a máris szélsőséges mértékben kiépített szél‐ és
naperőművi rendszer (92 000 MW teljesítőképesség, 32 %‐os részesedés a villamosenergia‐
termelésben) következtében egyre romlik az ellátásbiztonság, és egyre nő a rendszerben
foganatosítandó un. szükségbeavatkozások száma. Könnyű megjósolni, ha tovább növelik a
szél‐ és naperőművek számát, akkor azok bizonytalan áramtermelése miatt a hálózat
instabillá válik, előbb‐utóbb kisebb‐nagyobb áramkimaradásokra, rendszerkiesésekre lehet
számítani, vagy akár egy rendszerösszeomlás (Black‐out) is bekövetkezhet.
Íme, a múlt évben be is következett, de nem Németországban, hanem Dél‐Ausztráliában, de
csak most kerültek nyilvánosságra a kapcsolatos részletes információk egy francia
jelentésben. Miért nem tudhattunk e fontos energiaszolgáltatási üzemzavar‐sorozatról?
Mert amint látni fogjuk, nem is csupán egyetlen eseményről van szó!
Egy francia független, nem kormányzati (NGO) szervezet (magyarul civil szervezetnek
mondanánk) egy elemzést1 tett közzé az említett ausztráliai eseményekről. Ennek alapján
adunk tájékoztatást.
2016 májusában, a Dél‐Ausztráliai tartományban véglegesen leállították a két utolsó
szénerőművet. A szél‐ és naperőművi villamosenergia‐termelés részesedése elérte a közel 50
%‐ot. Ez egyedülálló a világon. Az áram ára magasba szökött. 2016. febr. 28‐án lépett fel az
első nagyobb rendszerkiesés, amelyet hét hónappal később továbbiak követtek. A lakossági
elégedetlenség politikai krízishez vezetett.
2017. márc.13‐án a kormány egy szokatlan szükségtervvel állt elő. A költségeket nem
tekintve, prioritással 8000 MW kapacitású gázerőmű‐park soronkivüli építésére vonatkozó
tervet hirdetett meg. Az induló 13,6 milliárd eurónak megfelelő beruházási költséget a
tartalékalapból fedezik. Hat hónap alatt, a következő nyári hőség bekövetkezéséig, ill. a
2018‐as választásokig a gázerőművi parknak el kell készülnie. A Dél‐Ausztráliai
Energiaminisztérium 2017. márc. 26‐án közzétett prognózisa szerint a következő két évben
mintegy 125 áramhiányos eseményre lehet számítani, amelyeknek jelentős gazdasági
kihatásaival is számolni kell.
1
Global Electrification. Lettre Geopolitique de l’Electricité Nro
73. 27 mars 2017
www.geopolitique‐electricite.fr
Az említett 2016. szept. 28‐ai rendszerkiesés után a következő sorozat decemberben
folytatódott az alábbiak szerint:
‐ 2016. dec. 1. : 200 000 háztartásra kiterjedő, egy órás áramkimaradás. Ausztrália
legnagyobb bányászati cégének (BHP Billiton) rézbányája négy órán át áramellátás
nélkül marad.
‐ 2016. dec. 23‐24. : Karácsonyi áramszünet, leállnak a hűtőszekrények és a
klímaberendezések. A helyi újság a bevásárlóközpontok jelentős káráról számol be a
romlandó élelmiszerek veszteségei miatt.
‐ 2016. dec. 27. : 155 000 háztartás áram nélkül marad, megszűnik az internet és a
mobiltelefon szolgáltatás és a közvilágítás.
‐ 2017. jan. 20. : A rendszerkiesés éjszaka következik be, Adelaide‐ben és elővárosaiban
58 000 háztartást érint. Sok üzlet a következő napon zárva marad.
‐ 2017. febr. 8. : A rendszerösszeomlás elkerülése érdekében a rendszerüzemeltető
sorban a város egyes fogyasztóit, ill. területeit kikapcsolja. Mintegy 100 MW
teljesítmény hiányzik. A lekapcsolt területeken az embereket a nagy nyári hőség
megviseli, mivel nem működnek a klímaberendezések. A kormány a
rendszerüzemeltetőt hibáztatja.
A jelentés hangsúlyozza, hogy itt egy eseménysorozatról van szó, amely rendszerhibát
takar (energiapolitikai tévedést mondanék). A lakosság olyan kellemetlenséggel, ill.
veszélyeztetéssel szembesül, amely korábban számukra ismeretlen volt. A sajtó a lakosság
körében nyugtalanságról és elbizonytalanodásról számol be. Részletesen ismertetik a
veszteségeket. Egyes korházakban a szükség‐energiaellátás nem indult be, így fontos
életmentő műtétek is elmaradnak. Az említett rézbánya (3000 dolgozó!) nyeresége a
magas energiaárak és az áramkiesések miatt a nullához közelít, a Coca Cola bezárja Dél‐
Ausztráliai üzemét. Egész Ausztráliát tekintve ebben a tartományban a legmagasabbak az
áramtarifák és itt a legbizonytalanabb az áramellátás.
Az alapprobléma, hogy hiányzanak azok a rugalmas erőművi egységek, amelyek képesek az
erősen ingadozó szél‐ és naperőművi teljesítményváltozásokat kompenzálni. És ez a
helyzet egyelőre marad is. Mindez azon a földrészen következett be, amely rendkívülien
gazdag a jó minőségű szénben, de hát diktatórikusan uralkodik a klímavédelem. Az előző
miniszterelnök klímaszkeptikus volt, hát gyorsan meg is buktatták.
A francia jelentés az alábbiak szerint foglalja össze a tanulságokat:
Dél‐Ausztráliában jelenleg, az 50 %‐os megújuló villamosenergia‐termeléssel olyan
hatalmas kísérlet folyik, amellyel kapcsolatban, elméletileg csak a bizonytalan helyzetre
vonatkozó hipotézisek fogalmazhatók meg. Ezek sorban:
‐ Amennyiben az áramellátásban a szabályozhatatlan (szél és naperőművi) termelés a
35‐50 %‐os tartományba lép, akkor számolni kell a rendszerösszeomlás veszélyével,
amely a háztartási és a vállalati fogyasztókat egyaránt hátrányosan érinti.
‐ Az AEMO (Australien Energy Market Organisation) Dél‐Ausztrália területén a következő
két évben mintegy 125 áramhiányos szituációval számol („ténylegesen lehetetlen a
nyári melegben, 40 fok felett a rendszer stabilitását biztosítani”).
‐ Már a krízis előtt az áramárak kétszer akkorák voltak, mint Franciaországban, és itt a
legmagasabbak egész Ausztráliában.
‐ A kormány, amely továbbra is a szél‐ és naperőművek létesítését támogatja, kénytelen
volt egy költséges szükségtervet meghirdetni, amelynek súlypontjában gázerőművek
építése szerepel. A villamos energiának akkumulátorokban való tárolása ilyen
méretekben nem átgondolt, irreális megoldás, és rendkívül drága.
‐ Az áramárak Dél‐Ausztráliában tovább fognak emelkedni, egyrészt a szénerőművek
leállítása, másrészt az elkezdett szükségterv folytatása miatt. A rendszer stabilitásának
fenntartása egyre többe kerül.
A Global Electrification szervezet Franciaország esetére – figyelembe véve e rendszer
nagyságát – is megbecsülte egy hasonló szükségterv költségeit, amely 13,5 milliárd euróra
adódott. Természetesen figyelembe kell venni, hogy a rendszerkiesések általában több
kiváltó tényező együttes fellépésének következménye, de mindenképpen jelentősen nő a
valószínűségük, ha egy rendszerben egyre nő a szél‐ és naperőművek részaránya.
Németországban, ahol a fogyasztói igény 32 %‐át megújuló erőművek szolgáltatják, nagy
szélcsend esetén az áramellátás csak a még masszív szerepet játszó fosszilis tartalék
erőművekkel biztosítható. Az European Physical Society Energy Group véleménye szerint: A
szabályozhatatlan áramtermelők integrációja, 30‐40 %‐os részarányuk felett egyre
nehezebbé válik. Dél‐Ausztrália ezt a gyakorlatban be is mutatja.
A hivatkozott honlapon a német „Energiewende” analízise is megtalálható, a kiadvány
febr. 22‐ei számában.2 Ennek alapján a vizsgálatokat végző NGO‐szervezet azt javasolja a
francia kormánynak, hogy ne kövesse Németország példáját (aki tud franciául, feltétlenül
nézze meg!). De a szervezet megvizsgálta, az EU energiapolitikáját is, és választ ad arra a
kérdésre, hogy az EU klíma‐ és energiapolitikájában megfogalmazott célok egyáltalán
reálisak és értelmesek‐e?
× × ×
Ezek után aggódva, de a legkomolyabban kérdezem: itt Magyarországon fel vagyunk
készülve egy Németországban bekövetkező, és onnan továbbgyűrűző nagyobb
rendszerkiesésre, vagy netán egy rendszerösszeomlásra?
2 Lettre Géopolitique de l’Electricité N°72- 20 février 2017
www.geopolitique-electricite.fr
Ha megtehetném, bizony sürgősen beszereznék egy dízelmotoros áramfejlesztőt, és a
pincébe telepítenék egy fatüzelésű kazánt. Mert ha a villamos energia kiesik, minden borul.
(Petz Ernő, 2017. 05.03.)
|
|
Dátum: 2017. May 12. Friday, 20:55 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
