| Miért nincs mobil gát a Római parton? |
|
 Miért nincs mobil gát a Római parton? És van Szentendrén, Párkányban és nincs Esztergomban sem!
Széchenyi István fejlesztések terén fő szerepet szánt az önkéntes érdekközösségeknek, mai szóhasználat szerint, a civil szervezeteknek, olyan civil szervezeteknek mint a Reális Zöldek civil szervezete.
Péteri László összeállításából kiderül a válasz:
A Fővárosi-, a Kerületi Önkormányzatok és a Kormány képviselőivel folytatandó tárgyalásokhoz néhány adalék, a Dunát, az árvízvédelmet, a hajózást, a közigazgatás korszerűítését, stb. érintően.
Megállapítások:
Az 1989/90. évi politikai rendszerváltást követően, a központi tervutasításos rendszert felváltó "önkormányzati-rendszer" a Fővárosban az általános szabályozástól eltérő, sok szakmai vitát kiváltó, végig-gondolatlan rendszer valósult meg, jól-rosszul, sok és a mai napig is megoldatlan problémát hagyva maga után!
Nevezetesen:
- A Fővárosi-, és a Kerületi Önkormányzatok (jelen esetben a III. ker. Önkormányzat) feladat-, hatáskörét-, és illetékességét szabályozó Önkormányzati-törvény Budapest esetében egy "kétszintű"-rendszert tartalmaz, amely a rendszerváltás óta - néhány apró módosítástól eltekintve - változatlan. Budapest egységes városfejlesztését, tervezését, üzemeltetését kezdetektől fogva megnehezítette, egyes esetekben ellehetetlenítette, hogy a 2 rendszer nem hierarchikus, alá-fölé rendelést, hanem - furcsa és szokatlan módon - mellérendelést, azonos jogosítványokat tartalmaz! Ennek megváltoztatására a rendszerváltás óta egyetlen kormány, ill. országgyűlés sem mert vállalkozni, pedig a közigazgatáshoz értő szakemberek ezt már régóta sürgették, de mindhiába! (A Főváros életében a Fővárosi Közmunkák Tanácsa jelentette a fénykort 1870-1944 között, akkor sikerült a Főváros mai szerkezetét, karakterét hosszú-távra megalapozni!)
- A Római-part és a Csillaghegyi öblözet árvízvédelme évtizedek óta megoldatlan, és ebben a fentiek is jelentős szerepet játszottak! (A Főváros és Pest Megye, a Főváros és a Kormány, az Önkormányzatok és a Vízügy közötti kapcsolatok, a tervezési-, finanszírozási-, megvalósítási-, üzemeltetési kérdések törvényi-, jogi-, hatásköri-, illetékességi problémái, stb. miatt!)
- A hazai Duna-menti területek árvíz-, belvíz-, jégár-, és vízszennyezések elleni védelme részben megoldatlan, az elmúlt évtizedekben megvalósult egyes, de nem egységes rendszer-szintű, "tűzoltásszerű", helyi-/lokális fejlesztések ellenére is! (Ez a kérdés összefügg a Duna, mint nemzetközi víziút hazai szakasza hajózhatóságának, a Duna-menti magas-partok, löszfalak állékonyságának megoldatlanságával, stb. is. Lásd: Bős-Nagymarosi vízlépcső-rendszer, az Adonyi-, Fajszi Vízlépcsők / MTA-KSP: "A megújuló energiák hasznosítása", víz-visszatartás, víztározás, vízkormányzás, tervszerű vízkészlet-gazdálkodás, megoldatlansága, elmaradása, stb.)
- Az elmúlt évtizedek egyre gyakoribb és magasabb szinten tetőző árvizei egész Európát, és ezen belül a Duna-menti országokat - Magyarországot kivéve - rákényszerítették arra, hogy keressék az árvízvédelem korszerűbb, rugalmasabb formáit, különös tekintettel a nagyobb, hajózható folyók menti, értékes, belterületi szakaszainak fokozottabb védelmére! (Lásd: Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, ill. a Duna-, Elba-, Odera-mente, stb.) Ennek keretében alakultak ki a mobilgát-rendszerek! (Lásd: RZK honlapon részletesen bemutatott pozitív példák!)
- Magyarországon az első mobilgát a Dunán, Szentendrén, ill. a Tiszán évekkel később Szegeden valósult meg, amelyeket néhány helyen, továbbiak követtek! A Szentendrei mobilgát átadási határidő előtti, árvíz miatti, ideiglenes, kényszerű, de sikeres - Dunakorzói kávézgatással egybekötött - üzembe helyezéséről szól az alábbi videó-felvétel:
https://www.youtube.com/watch?v=7vHVDrLlYng 5:40 Közzététel: 2013. június 10. | TV Szentendre | Vasárnap a Görög utca alján várta Dr. Dietz Ferenc polgármester a városlakókat. A helyszínen a mobilgát működéséről és az árvízi védekezésről is beszámolt. Hende Csaba honvédelmi miniszter is ellenőrizte a védműveket tegnap délután.
- Budapest esetében évek óta meddő vita folyik a Római-parti mobilgát ügyében, a fentiekben részletezett problémák miatt! (Időközben egyetlen fejlemény történt, hogy prognózisok alapján meghatározásra került az új, kb. 1 m-el magasabb, un. "Mértékadó Árvízszint / MÁSZ", amelyhez igazodva szükséges az új árvízvédelmi tervek kidolgozása, ill. módosítása!
- A fentiek után, most már nincs mire várni! Budapest Főváros Önkormányzata és a Bp. III. kerületi Önkormányzat - a Kormánnyal, és a vízügyi szervekkel együtt - egységesen lépjen fel a radikális, civilnek álcázott, az esetek jelentős részében külföldről is támogatott, "ál-környezetvédők" és azok közismert hangadó képviselői ellen, (lásd: Lányi András és a Greenpeace aktivisták a Római-parton!) és a tudományos-, műszaki-, gazdasági-, pénzügyi-, közlekedés-, terület-, és vidékfejlesztési-, turisztikai szakemberek bevonásával, a külföldi és hazai pozitív példák figyelembe vételével, mielőbb lásson hozzá a Római-parti mobilgát-rendszer korszerűsített formában, az új MÁSz alapján történő megvalósításához!
Ehhez kívánunk eredménye munkát és sok sikert, az Ország, a Főváros, a III. kerületi-, és főleg a közvetlenül a Római-parton élők, dolgozók és üdülők, hazai-, és külföldi turisták érdekében is!
Kérdéseink:
- Hol van a Fővárosi Közmunkák Tanácsa / FKT?
- Hol van a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat / BVTV?
- Miért nincs még Magyarországon törvényben, jogszabályokban előírt
- integrált ágazati-, területi-, hálózati-, intézményi tervezés,
- komplex fejlesztés és finanszírozás (EU + hazai társfinanszírozás)
- többcélú hasznosítás?
Megoldási javaslatok:
- Érdemi válaszokat kellene adni nemzetgazdasági érdekből mielőbb a fenti kérdésekre!
- A politikai döntéshozóknak nem az NGO's-ra, hanem a neves nemzetközi hírű magyar tudósokra, szakemberekre kellene támaszkodni!
Baráti üdvözlettel:
Péteri László
2018. március 20. 8:08 Juhos Laszlo írta, :
2010 után a Kormány meghirdette a közigazgatási struktúra korszerűsítését. Számos területen előrehaladásra került sor, Budapest vonatkozásában is annyi, hogy a Fővárosi Közgyűlés tagjai lettek a kerületi polgármesterek is.
Egykor a Főváros fejlesztésének meghatározója a Fővárosi Közműnek Tanácsadó Testület volt.
A háború után a testület megszűnt, de szakmai háttér előállt a BUVÁTI.
A rendszerváltás után ez is megszűnt, szerepét Kft. vette át.
A római párti mobil gát ügye nem politikai, hanem szakmai kérdés.
1. Kérdés: A szakmai kérdésben, mármint a mobil gát nyomvonalának a helyében az egy pártcsaládhoz tartozó Tarlós István főpolgármester úr és Bús Balázs III. kerületi polgármester
úr nem volt képes közös nevezőre jutni? A kérdés hátteréhez tartozik, hogy 1940-ben a Főváros engedélyével a Duna parton családi házak építésének engedélyezése megtörtént.
2. Kérdés: Közigazgatási értelemben a Főváros és Pest megye kapcsolat rendszere rendezetlen. Miért?
3. Kérdés: Kerületi, parciális érdekek érvényesülése helyett a Fő város fejlesztését nem volna-e célszerűbb a korábbi hagyományok szerinti értő szakmai háttér javaslata szerint irányítani?
A képre kattintva találhatók a mellékletek, melyeket le kell tölteni és utána kibontani:
|
|
Dátum: 2018. March 20. Tuesday, 14:42 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
