|
|
|
|
A Reális Zöldek Klub tudományos háttérének a művelői |
|
|
|
|
|
|
A Reális Zöldek Klub eszmeiségét kifejező írások szerzői |
|
|
|
|
|
|
|
Zöld Válasz |
|
|
|
|
|
Elnökségi meghívó 2016. január 15. |
|
|
|
|
|
|
|
Az 1954 óta bekövetkezett jelentősebb töltésszakadások okairól: |
|
1. Ásványráró.
Az 1954 júliusi töltésszakadás oka a Szigetközben kialakult védekezési szokás volt, amely a homokzsákokból kialakított ellenyomó medencével „lecsendesített”, anyagot már nem hozó buzgárt a medence további homokzsákokkal történő megtöltésével „elfojtotta”.
A homokzsákfal keskeny talpa alatt kialakult meredek grádiens hatására a medence környezete hirtelen felszakadt, ami a töltés felé irányuló hátráló eróziót és ezáltal töltésszakadást idézett elő.
Szemtanuja voltam, amikor az 1965 évi árvíz alkalmával Sümegi Mihály, a szakasz akkori védelemvezetője, a nyugdíjas véneki gátőrt karhatalommal távolíttatta el a töltésről, mert egy „lecsendesített” buzgárt a hagyományos módon akarta elfojtani.
Beszámolók szerint 1965-ben a Csallóköz alsó részét elárasztó, Csicsónál bekövetkezett gátszakadást ugyanilyen buzgárelfojtás okozta.
2. Tass
A Ráckevei Dunaág alsó végét lezáró töltés koronájának a Dunaág felőli élén árvízvédelmi falat építettek. Az 1955/56 telén a Dunaföldvári híd fölött kiakalult jégtorlasz a Duna vízszintjét a bekötő töltés koronája fölé duzzasztotta és az árvízvédelmi fal vizet tartott. Mivel azonban a szívárgási útvonal igen rövid, a védekezés pedig a „mentettoldali” rézsün lehetetlen volt, a töltés igen rövid idő alatt átszakadt és a Soroksári Dunaágba betörő víz alámosta a Tassi Erőművet. Ez a fal legfeljebb arra lett volna jó, hogy az ágba egy feljebb, pl. Lórévnél bekövetkező nagydunai töltésszakadáson át betörő vizet ne engedje a Dunába visszafolyni. Az abban az időben csak suttogva közölt magyarázat szerint a megfelelő, a Nagyduna felőli oldalon épített árvízvédelmi fal a horgászást nagymértékben zavarta volna.
3. 1970, Szamosmenti szakadások
A Szamoson Szatmárnémeti fölött lévő tározót a tavaszi hóolvadásból származó árhullámok levonulása után feltöltötték. A március elején lehullott nagyintenzitású csapadék által kiváltott és a telt tározóba érkező árhullámot a zsilip meghibásodása miatt az árapasztó nem tudta levezetni, a tározótöltés átszakadt és a magyar határ fölött 11, a magyar szakaszon 3 töltésszakadást okozott. A szakadások nélkül becsült vízállások az akkori töltéskoronát 1.5 – 2.0 m-el haladták volna meg. A magyar területre átömlött és az ott kitört vizek összesen 538 km2-t öntöttek el.
4. A Kisari töltésszakadások.
A túlfejlett Tivadar-Kisari Tiszakanyar által okozott duzzasztás következtében az árvízvédelmi töltést az 1947/48 évi árvíz átszakította és a beregi öblözetet mintegy 140 millkó m3 víz árasztotta el. A szűkület szabályozási lehetőségeit vizsgálaó modellkísérletek eredményeit összefogalva a VITUKI 1961 évi jelentése (Témaszám 6.3.1) megállapította, hogy „… amíg a szűkület fennáll, az 1947/48 évi árvízkatasztrófához hasonló helyzet megismétlődését nem lehet véglegesn kiküszöböltnek tekinteni.”
A kanyar rendezése, ami a túlfejlett kanyar átvágásával járt volna – megintcsak anoním közlések szerint a tivadari kemping érdekében - elmaradt, holott a baljós jelek szaporodtak. Az 1970 évi árvíz során a közúti híd fölött a balparti (Kisari) töltés vízoldali rézsűje lesúvadt.A jelenséget egyértelműen az altalaj kimosódása idézte elő, amit a balpartra sarkantyúkkal átterelt sodorvonal okozott. Az ezredforduló árvizei során a szűkület duzzasztó hatása minden esetben kimutatható volt. A rendezés ezek ellenére elmaradt, és az előrejelzett katasztrófális helyzet megismétlődött.
Ha az emberi tényezőknek tulajdonítható elöntések által okozott károkat a teljes árvízkárból levonjuk, azaz az „árvízkár” fogalmát a védekezési költségekre, esetleg a hullámtérben bekövetkező károkra korlátozzuk, látható, hogy azokat a sorozatban jelentkező aszálykárok meghaladják.
|
|
Dátum: 2008. July 29. Tuesday, 22:48 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0 Szavazat: 0
|
|
|
|
|
|
|
Kapcsolódó rovatok
|
|
|
|
|
|
Az oldalon található termék- és cégelnevezések tulajdonosaik védjegyoltalma alá eshetnek.
A közzétett hírek, vélemények és a hozzászólások szerzőik tulajdonai, minden más tartalom: © 1992-2014 a Reális Zöldeké.
A Reálzöldek honlapján megjelenő különböző írások és vélemények nem feltétlen tükrözik a Reálzöldek véleményét, hanem kizárólagosan a szerzőkét.
Üzenet a webmesternek: webmester@realzoldek.hu
PHP-Nuke © 2005 Francisco Burzi. A PHP-Nuke szabad szoftver, a licenszben leírtak alapján terjeszthet?, kötelez? terméktámogatás nem jár hozzá.
Oldalkészítés: 0.31 másodperc
:: fisubgreen phpbb2 style by Daz :: PHP-Nuke theme by www.nukemods.com ::
|