|
Tisztelt Elnök Úr! Kedves László!
Örülök, hogy megismertelek. Édesapám öccse Szob községben Ekhardt Tibor nagy kortese volt.
Ígéretem szerint mellékelem az Alkotmánybírósághoz két éve beterjesztett Indítványom másolatát, annak egyik mellékletét, a köztársasági elnök úrhoz írt levelemet és az elutasító Végzést.
Ennek indokát már a beadáskor közölhették volna. A két év szándékos késleltetésnek tűnik.
Ahogy a hajón elmondtam, most keresem azt a „jogosult” szervet, illetve személyt, aki a stafétabotot a „bárki”-től átvéve, hajlandó tovább vinni.
A másik téma a Szivattyús Energia Tározó (SZET), amely mind a villamosenergia-rendszer (VER) szabályozása, mind a megújuló energiák tárolása szempontjából sorsdöntő jelentőségű vízerő beruházás. Erre az eddig vizsgált 23 magyar telephely közül a Prédikálószék bizonyult a legjobbak. Ezt annak idején (2004) a Pilisi Erőgazdaság fúrta meg azzal az ürüggyel, hogy az építkezés alatt nagy környezetrombolás következik be. A terv folytatásának jelenlegi ellenérve, hogy Nemzeti Park területen nem lehet semmiféle ipari objektumot, így vízerőművet sem építeni. A világon megépült SZET-ek közel fele ilyen helyre épült, mivel ott találhatók a legjobb műszaki feltételek a megvalósításra. A gépházkamra a hegybe épül be, kábeleken vezetik ki az áramot, a tároló medencék pedig elkészültük után a táj szépségét fokozzák. (l. pl. Kaprun Ausztriában). A Prédikálószék SZET 4x 300 MW Hitacsi gyártmányú alternatív egységgel épült volna a Paksi Atomerőmű két 1000 MW teljesítőképességű blokkjainak zsinórüzemű működésének lehetővé tételére.. Az éjjel felesleges termelést ugyanis a SZET tárolta volna és másnap a fogyasztási csúcsidőben háromszoros árú energiaként értékesíthette volna. Ez a lehetőség most kibővül a szél és egyéb megújuló energiát hasznosító erőművek termelésének kötelező átvételével. A FVM erdészete támogatná a Prédikálószék SZET létesítését, ha ehhez társadalmi segítséget is kapna. Ebben tudnátok talán segíteni.
A harmadik téma a Vető Miklóssal kötött ominózus fogadás lenne, amiben én tévesen értelmeztem a latin idézeteket. Másról szólt Cato és másról Cicero. Erről Pálos Laci levele mond többet. Félre értés volt. Az ügyet a lovagiasság szabályai szerint kívánom rendezni és nem a jezsuiták és a bencések oktatási vitájaként.
Fogjunk össze agrár és energetikus szakértők a politika billiós $ károkat okozó tévedései ellen!
Kollégiális üdvözlettel
Kerényi A. . Ödön (Ödön Bá’)
----------------------------------------------------------
T.
Magyar Köztársaság Alkotmánybíróság
Budapest
I. Donáti u. 35-45
579/J/2006/2
Tisztelt Alkotmánybíróság!
Hivatkozva Pálffy Ilona főtitkár asszony 2006.július 8.án kézhez vett levelére pótoltam a hiányzó adatokat és az alábbi, módosított Indítványt terjesztem elő.
INDÍTVÁNY
Indítványozom, hogy a t. Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. Tv. 1. § b/ pontjában kapott felhatalmazás alapján alkotmányellenességi szempontból vizsgálja felül a
1139/2004. (XII.11.) Korm. határozat
a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervének hatáskörzetébe tartozó folyó- és tájrehabilitáció elveiről és ezzel összefüggésben a magyar-szlovák tárgyalásokon képviselendő álláspontról
című jogszabályt, mivel az :
1. Ellentétben áll a hatályos
„2000. évi CXIV. Törvény – a Duna hajózás rendjének szabályozása”
című törvénnyel és így
az 1949.évi XX. Törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA
35.§(2) pontja szerint alkotmányellenes. Ugyanis ez a pont kimondja, hogy
„A Kormány rendelete és határozata törvénnyel nem lehet ellentétes.”
2. A kifogásolt kormányhatározat nem normatív tartalommal bír, hanem az 1987 évi XI .törvény (JAT) 4.§ b/ az állam kizárólagos gazdasági tevékenységére vonatkozó ügyről szól. Emiatt nem is tartozik a 46.§ rendelkezési körébe,. tehát jogszabálynak minősíthető, amelynek az alkotmányellenes voltát az Alkotmánybíróság illetékes felülvizsgálni.
A fentiek alapján kérem, hogy amennyiben a t. Alkotmánybírság, elfogadva indokaimat, a jogszabályt alkotmányellenesnek minősíti
semmisítse meg 1139/20004 (XII.11.) Kormányhatározatot.
Keilheimtől a Fekete tengerig terjed és a sulinai ágon áthaladva, a sulinai
csatornán áttorkollik a tengerbe."
Az 1949. évi XIII. évi törvény 2. § 3. cikk
"A dunamenti államok kötelezik magukat arra, hogy Duna szakaszaikat mind a
folyami, mind pedig a megfelelő szakaszokon a tengeri hajók számára
hajózható állapotban tartják és elvégzik azokat a munkálatokat, amelyek a
hajózás feltételeinek biztosítására és megjavítására szükségesek és a
hajózást a Duna hajózási vonalán nem gátolják és nem akadályozzák....."
"8.cikk b/ a hajózás érdekében elvégzendő alapmunkálatok általános tervének
a dunamenti államok és a folyami igazgatás különleges szervei által tett
javaslatok alapján való elkészítése, úgyszintén az ezekre a munkálatokra
vonatkozó általános költség előirányzatok összeállítása;"
A végrehajtás mai helyzete:
Az országok javaslatai alapján az alapmunkálatok általános tervében a Duna
hosszelvényében 47 gát helyszíne lett kijelölve. Ezek sorában
- a szlovák-magyar szakaszon a következők szerepelnek:39. Gabcsikovo; 40.
Nagymaros; 41. Adony, 42. Fajsz;
-a szerb szakaszon: 43.Apatin; 44. Novisad; 45.Vaskapu 1, 46.Vaskapu 2;
-a román-bulgár szakaszon a 47. Turnu Magurele
Ezek közül már csak a 40., a 41., a 42., a 43. és a 47. megépítése van hátra.
Sajnos a 40. Nagymaros már majdnem elkészült, amikor a magyar kormány politikai megfontolásból az építkezést leállította.
2. A 1139/2004. (XII. 11.) Korm. Határozat alkotmányellenesnek vélt pontjai:
„2. A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer ez idáig vita tárgyát képező tervét illetően az 1. pontban felsorolt rehabilitációs szempontokat szem előtt tartva, a hágai Nemzetközi Bíróság Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer Tervével kapcsolatban 1997. szeptember 25-én hozott ítéletére (a továbbiakban: hágai ítélet) alapozva, az alábbi álláspontot képviselve kell a vita rendezésére törekedni a magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon:
a) a hágai ítéletből kiindulva, a Magyar Köztársaság az eredeti terv szerinti alsó vízlépcső megépítését elvetettnek tekinti, és arról nem kíván vitát nyitni, ugyanakkor a dunacsúni létesítmény fennmaradását nem ellenzi egy kidolgozandó megegyezés keretei között, ezzel eleget téve a hágai ítélet azon megállapításának, hogy az 1977-es szerződés célkitűzései a jelenleg meglévő építményekkel teljesíthetők;”
„3. A Kormány felhatalmazza
a) a környezetvédelmi és vízügyi minisztert, illetve az általa kijelölt személyt, mint magyar kormánymeghatalmazottat, hogy a hágai ítélet végrehajtásával kapcsolatos magyar-szlovák kormányközi tárgyalásokon az 1. és 2. pontban meghatározott szempontokat, illetve álláspontot képviselje és érvényesítse”
3. Következtetés:
A magyar Kormány álláspontja már az építkezést leállító 1990. évi kormánydöntésnél is ellentétes volt az 1949. évi XIII. törvénybe iktatott Duna Bizottsági Egyezménnyel,
Részletes indokolás:
Indítványomhoz idézek a fenti törvényből és bemutatom a kormányrendelet azzal ellentétes pontjait.
1. Az idézett törvény célja és a végrehajtás mai helyzete:
"1.§. ...az 1949. évi XIII.. törvénnyel kihirdetett Egyezmény 1998. március hó
26.án kelt Kiegészítő jegyzőkönyvét és annak Aláírási Jegyzőkönyvét (továbbiakban: Jegyzőkönyvek) e törvénnyel kihirdeti."
"2. cikk
Az Egyezmény a Dunának arra a hajózható részére alkalmazandó, amely
és ellentétes a hágai Nemzetközi Bíróság 1997.09.25. keltű ítéletével, valamint az ítélet után is szemben áll a 2000. évi CXIV: törvénnyel.
A háttér megvilágítására az alábbi mellékleteket terjesztem a t. Alkotmánybíróság elé:
4. Kiegészítő mellékletek
4.1 dr. Sólyom László köztársasági elnök úrhoz írt, 2006-05.01. keltű levelem
4.2 A „Hága után” című tanulmányom
4.3 Mosonyi Emil akadémikus Széchenyi Díja
4.4 Gyurcsány Ferenc miniszterelnök úrnak írt tárgyalási stratégia beadványom
4.5 A Környezetvédelmi és vízügyi Minisztérium elutasító „Véleménye”
A miniszterelnök úrnak írt javaslatom és annak KvVM szintű elutasítása, ördögi kör immár harmadszor ismétlődött meg az MSZP 1998. évi választási veresége óta, amit a Párt elnöksége —nem is alaptalanul— hágai ítélet végrehajtási szándékának tulajdonított és ennek alapján adta ki a Kormány a fentebb kifogásolt határozatot.
A háttér megvilágítása rámutat arra, hogy az új tárgyalási javaslatom tekintélyvesztés nélküli álláspont-változtatásra adna módot a Kormánynak, mivel eddig nem érvényesített körülményre, a Duna Bizottság törvénybe iktatott egyezményeire hivatkozó tárgyalási elv lehetővé tenné a megállapodást a szlovák féllel és így, mindkét fél előnyére, megvalósulhatna a hágai ítélet tíz éve húzódó végrehajtása.
Előre is köszönöm, ha indítványomat a t. Alkotmánybíróság megvizsgálja és a rég húzódó, kényes ügy lezárásra kerülhet.
Budapest, 2006. 07.12.
Tisztelettel
Kerényi A. Ödön Állami-díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök
a Magyar Villamos Művek Zrt. ny. vezérigazgató helyettese.
-----------------------------------------------------------
---------------------------------------------------------------
Dr. Sólyom László úrnak
a Magyar Köztársasági elnöke
Budapest
Tisztelt Köztársasági Elnök Úr!
Élve azzal a nagy megtiszteltetéssel, hogy Mosonyi Emil akadémikus és családja megbízásából én vehetem át számára a Széchenyi Díjat és így módomban van Önnel személyesen is találkozni, az alábbiakban összefoglalom javaslatomat és kérésemet a Bős Nagymarosi Vízlépcsők ügyének rendezésével kapcsolatban.
Meg vagyok győződve arról, hogy Ön, mint a legnagyobb, magyar közjogi méltóság ás Alkotmány Bíróság volt, sikeres elnöke tárgyilagosan ítéli meg kérésemet és elősegíti a Hágai Bíróság ítéletének végrehajtását gátló félreértések tisztázását.
Nagyra értékelem környezetvédelmi elhivatottságát, de éppen ezért tartom fontosnak a reális, szakmai szempontok feltárását. A bírói gyakorlat mindig a szakértői véleményekre alapozza ítéletét és a döntés után nem jogszerű a per részvevőinek a megcáfolt érveiket tovább hangoztatni.
A tények feltárásában bizton támaszkodhat az Állami Számvevőszék, a Magyar Tudományos Akadémia és az állásukat nem féltő, tárgyilagos, vízügyi szakértők, valamint az érintett. energetikai és vízgazdálkodási egyesületek és szakmai, civil szervezetek támogatására, ha ilyen megkeresést kapnak az Ön, illetve a Kormány részéről. Ez irányú tevékenységemet az említett szervek vezetői jól ismerik és támogatják a villamosenergia-ipar illetékes vezetői is.
Javaslataim mögött 65 évi mérnöki tapasztalat áll, amit az Állami Díj, Köztársasági Érdemrendek, kormánykitüntetések ismertek el és igazolja az is, hogy tavaly kaptam meg a Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is a magyar villamos energetika érdekében végzett 20 évi nyugdíjas tevékenységemért és életművemért.
Önzetlen javaslataim tárgyilagosságát. alátámasztja, hogy 87 éves koromban nincs mögöttük semmiféle, egyéni érdek, csupán a volt bencés diák becsületes, a nemzetgazdaságot segítő, jó szándéka.
Levelemhez a témát részleteiben is feltáró, alábbi két fontos mellékletet csatolom
: –Az egyik a Hága után” című. 2001. évi nyilatkozat, amely tömören összefoglalja a Bős Nagymarosi Vízlépcsők létesítésének történetét, a Hágai Bíróság döntése utáni helyzetet, a magyar vízgazdálkodás általános tapasztalatait. és szakmai javaslatot is ad a politikamentes megoldásra.
– A másik irat „Mosonyi Emil Széchenyi Díja” címen bemutatja a világhírű tudós életmű kitüntetésének indokoltságát. Ismerteti egyben a hágai döntés végrehajtását tárgyaló magyar kormánybizottság új tárgyalási irányelveire tett javaslataimat is.. Ennek, lényege a Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezmények, törvénybe iktatott magyar vállalásainak a betartása, amely a korlátozás nélküli dunai hajózás erőteljes növekedését hivatott megteremteni Kelheimtól a Fekete tengerig és a Duna-Majna-Rajna csatornán keresztül az Atlanti Óceánig.
Az említett mellékletekből csupán tézisszerűen emelek ki néhány fontos megállapítást., de kérem ezen iratok részletesebb tanulmányozását és esetleges szakérői véleményezését is.
– – A Nagymarosi Vízlépcső beruházásának egyoldalú leállítása –1998-ig számítva kb.1450 millió USD kárt okozott a nemzetgazdaságnak. Hasonlítsuk össze ezt az összeget azzal, hogy a legnagyobb villamos erőművek és a hat áramszolgáltató vállalat külföldi eladása mindössze 1250 millió USD költségvetési bevételt hozott.
– A Hágai bíróság döntésének végrehajtásában történő megegyezés hiányában a Bősi Vízerőmű évi kb. 3 milliárd kWh termeléséből, a magyar felnek járó kb. 1 milliárd kWh megújuló energiát a szlovák fél saját maga használja fel. Ennek értéke kb. 50 millió USD, azaz kb. 40 millió Euro, ami 12 éve náluk halmozódik.
– Téves a hágai döntés olyan , magyar értelmezése, miszerint a Nagymarosi Vízlépcsőt már nem is kell megépíteni. A Bíróság ugyanis csupán azt mondta ki, hogy a Nagymarosi Vízerőműre a Bősi Vízerőmű csúcsrajáratása céljából nincs szükség. Az érvényesnek minősített szerződés többi komplex, céljának (hajózás, árvízvédelem, közlekedés stb.) teljesítéséhez azonban a vízlépcső léte nélkülözhetetlen. A Bősi Vízerőmű csúcsra-járatásáról 1990-ben mindkét kormány az én javaslatomra mondott le, aki 1990-en a magyar villamosenergia rendszer iparági főmérnöke voltam. Javaslatom célja az volt, hogy „kijussunk a nagymarosi gödörből”, ezért a beruházás befejezése érdekében inkább lemondtunk a Bősi Vízerőmű a napi 4 órás 720 MW-os teljesítményéről, mi egyébként, indításkor az alatta lévő Duna szakaszon négy méteres hullámot okozott volna. A megújuló vízenergia termelést ugyanis ennél is fontosabbnak tartottam, ami a szlovák félnél később be is igazolódott.
– – A nagymarosi beruházás politika indíttatású, egyoldalú leállítása, sok milliárdos kárt okozó tévedés volt. Hasonlítható ahhoz, hogy egy kész, drága versenyautóra nem teszik fel a kerekeket, hanem az egészet selejtezik. Azt lehet ugyan mérlegelni, hogy egyáltalán megkezdjünk-e egy drága vízlépcső beruházást, de pl. Bős 90 %-os készültségénél, a beruházás leállítását követelni, a 25 %-ban kész, Nagymarosi Vízlépcső önkéntes leállítása révén sikertelen, zsarolási kísérletté minősült a Hágai Bíróság döntése szerint. Tévesnek bizonyult az a magyar jogi vélemény is, hogy a szerződés felbontható, az ország szavahihetőségét tette kétségessé nemzetközi megállapodásainak betartásánál. Dr. Lévai András akadémikus több éves vívódás után írt könyvében szintén beismerte, hogy a már közel kész közös beruházást nem lett volna szabad leállítani, mivel meg voltak a módszerek a vélt káros mellékhatások kiküszöbölésére is.
– A Duna Bizottsággal kötött államközi Egyezményeket az országgyűlés törvénybe iktatta. Ezek mellékletének számítanak az országok vízlépcső kijelölési javaslatai, amelyek esetünkben –Gabcsikovo mellett-- a nagymarosi, az adonyi. és a fajszi telephely megnevezésével szerepelnek. Ezen tények, ismeretében az Alkotmány Bíróság állásfoglalására lenne szükség ahhoz, hogy a törvénynél alacsonyabb szintű kormányhatározat megtagadhatja-e örökre vállalt duzzasztók megépítését, mivel ez kimerítené a törvénysértés gyanúját a miniszterelnökök részéről.
– A Bős- Nagymarosi Vízlépcsők ellen a rendszerváltás előtt kialakult ellenzéki vádakat, így pl. a környezetvédelmi katasztrófa veszélyét, szerződés felmondhatóságát a Hágai Bíróság – a szakértői vélemények alapján– nem fogadta el. A vádak azonban a társadalomban olyan téves nézeteket okoztak, amely egyedülállóajk a világ országai között. A magyar közvélemény. jelenleg ugyanis mindenfajta vízerő-hasznosítást ellenez, szemben a Kiotói állásfoglalással, amely a vízenergiát a legtisztább megújuló energiaként tarja számon és ajánlja hasznosítását az országoknak a CO2 légszennyezés csökkentése érdekében. Ehhez kacsolódik az a szomorú jelenség is, hogy a téves kormány állásfoglalás miatt ma az műegyetemi tanárok nem mernek a Duna vízerő-potenciáljáról előadást tartani, avagy az is, hogy az esztergomi Duna Múzeumban nincs egy fénykép sem a dunai vízerőművekről, és a Dráva 24. vízlépcsőjének megépítését a magyar fél hivatalból ellenzi. A médiák a Bős Nagymaros Vízlépcsőkről úgy tájékoztatnak, mintha a Hágai Bíróság nem is a szlovák fél javára döntött volna , hanem mi nyertük volna meg a pert és nem közölnek ezzel ellentétes véleményeket sem.
Mindez csak néhány példa arra, hogy tiszta vizet kellene tölteni a pohárba, no meg a fejekbe is, mivel elmaradunk az EU irányelvektől. Törvénysértő magatartást állapítana meg a Hágai Bíróság Is, ha újabb állásfoglalását kérnénk az ítéletének végrehajtását gátló, megegyezési vita lezárásához.
Fentiekkel kedves barátom, Mosonyi Emil akadémikus, professzor, talán utolsó kívánságának akartam eleget tenni, hogy a magyarországi Duna szakasz komplex hasznosításánál a nemzetgazdasági érdek érvényesüljön .
Bízva Elnök úr igazságérzetében, kérem javaslataim megfontolását és további sikereket kívánok nehéz feladatának végzésében.
Tisztelettel
Kerényi A . Ödön
Állami díjas, gyémántdiplomás gépészmérnök,
a Magyar Villamos Művek Rt. ny. vezérigazgató helyettese
Budapest, 2006.május 1.
----------------------------------------------------------
SZET összehasonlítás !
----------------------------------------------------------
|
|
Dátum: 2008. August 10. Sunday, 13:56 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0 Szavazat: 0
|
|
|
|
|
|
|