| Vita a médiakuratóriumokról |
|
  Száz nappal korábban miután a kormány többségi politikai támogatása megszűnt, esedékessé vált a közszolgálati műsorszolgáltatók tulajdonosi jogait gyakorló Közalapítványok Kuratóriumi elnökségék létszámának a pariba hozása.
A média törvény szerint ugyanis az elnökségbe egyenlő arányban jogosult elnökségi tagot javasolni az Országgyűlésnek megválasztásra a kormányoldal és az ellenzék.
Azzal, hogy az SZDSZ kilépett a koalícióból ellenzéki párt lett, a kuratóriumokban felborult az Média törvény vonatkozó passzusa szerinti egyensúly.
A FIDESZ és annak média szakpolitikusai, köztük Hankiss Ágnes tücsköt bogarat kezdtek hányni a kialakult helyzetre, már mint arra, hogy az Országgyűlés a szocik által javasolt személyekkel szándékozik feltölteni a kuratóriumok elnökségét.
Elnökségi tagnak lenni nagyon kifizető, az elnökségi tagok javadalmazását a Média törvény szabályozza és egy elnökségi tagnak a jövedelme egy képviselő jövedelmével mérhető össze.
Az első vita, hasonló esetben 1998 nyarán kerekedett, akkor a FIDESZ kormánypárt volt.
Akkor a vitára az adott okot, hogy a MIÉP parlamenti párt lett, de nem lett kormánypárt az ellenzék táborában deklarálta magát. A MIÉP valójában támogatta az Orbán kormányt, és ezt a FIDESZ igyekezett honorálni, a MIÉP médiásnak fizetést adni, állami pénzből.
A média kuratóriumok feltöltése akkor is aktuálissá vált.
A kialakult média helyzetről az MTI 1998 nyarán „Ki lehet ellenzéki?” címmel adott ki jelentést, amelyet a Népszabadság 1998. július 4-én tett közzé. Akkor a FIDESZ jogosnak tartotta az elnökségek létszámának növelését, ma nem.
Idézünk az 1998-ban kiadott jelentésből:
„Deutsch Tamás Fidesz-alelnök szerint minden olyan párt, amely nem tagja a kormánykoalíciónak ellenzékinek számít. A kormánypártiság vagy ellenzékiség jogi kérdés, az ezzel kapcsolatos önbevallás pedig politikai álláspont.”
Deutsch akkori nyilatkozatával kedvezett a MIÉP–nek.
Az 1998-as média helyzetet tovább bonyolította, hogy a KDNP és az MDNP ellenzéki helyeket foglalt el az elnökségekben.
Volt olyan elnökség, amelynek taglétszáma tizennégyre bővült 1998-ban.
Az MTI jelentésben Herényi Károly a következők szerint ítélte meg a helyzetet: „Herényi Károly (MDF) szerint két módon lehet a paritásos arányt megteremteni: vagy megnövelik a kuratóriumok létszámát a kormánypártok javára, vagy az ellenzéki kuratóriumi tagok közül néhányan lemondanak tagságukról.”
A reális zöldek szerint lenne egy harmadik mód is, és ma sem lenne ennek realizálására az idő késő, a Média törvény módosítása. De erre egyik politikai erő sem vevő, hiszen egyik párt sem hajlandó lemondani arról, hogy pártkatonáját jól fizető állami pénzből finanszírozott állásba helyezze.
De ha már így állnak hozzá a pártok az ügyhöz, a reális zöldek elvárja a FIDESZ -től, hogy következetes legyen, törvénysértésre ne buzdítson akkor, amikor számára a törvény betartása hátránnyal jár.(Kos)
|
|
Dátum: 2008. August 11. Monday, 18:39 Szerző: realzoldek |
|
|
|
|
| |
|
Átlagolt érték: 0
Szavazat: 0
|
|
| |
|
|
|
|
